Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-28 / 5. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 május 28 TURFKÉPEK. Három vesztő hely, mindenik nagy, ünnepi kötönséggel: a turf, ahol sokan veszítettek, kevesen nyertek, a gyermeknap, ahol mindenki veszített és a politika, ahol se nem nyertek, se aem veszítettek. Különben az alkotmányos élet forrongása mind a három helyen meglátszott. A turfről tüntetőleg elmaradtak a politikai tényezők. Sokkal érdekesebb és izgalmasabb a politikai verseny most — a finisnél. Hiányzott Kelemen Béla, aki egyik páholyban még a tegaapi .versenyek alatt is politikai programbeszéiet mondott: — A nőkre is ki kell terjeszteni a választói ¡ogot, — lelkesedett Kelemen. Wiinmer Fülöp helyeslőleg bólintott: — Én; is híve vagyok annak, hogy adjuk meg l nőknek,, ami a nőké. Éshogy megmutassa, mennyire állja a szavát, ettől fogva csak ilyen nevü lovakra tett: Suffragette, Kis leány, Pletyka, Dalila, Kokotte, Lady Cornelie és nagy pénzeket nyert ezért a nőbarít mágatartásáért a totalizatőrtől. De nemcsak a verseny közönségére, hanem magára a futamokra is befolyással volt a politikai kampány lüktetése. A második futam, az altiszti vadászverseny elmaradt, mert a harmadik hönvédhuszárezred altisztjei „karhatalom"» aak mentek el a csanádmegyei választási izgalmakhoz. De azért közönségben nem volt hiány. A lóversenyhez vezető útvonal és a hatvanSlléres hely feketéllett a tömegtől. A Bélmayyarorssrífl repülőversenyének hatalmas hangárja, sőt még a távirdapóznák is megteltek közönséggel. A nagytribün publikuma alig változott. Csak a kép volt más. A nyugati égbolton sötétszürke felhők tornyosultak, eső fenyegetett és így a hölgyek sötétebb, időszerű toalettet öltöttek. Ma élénkebb volt az élet a turfon és izgatóbbak, érdekesebbek a versenyek. A letörtek. . Ilyenek voltak meglehetős nagy számmal. Különösen a hölgyek akarták magukat „regreszszálni". Mindjárt az első futam iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés. Csoportok képződtek & homoksétányon és megindultak a haditervek. Természetesen azok vindikálták maguknak a szakértő szerepét, akik tegnap teljesen letörtek. Most kitfinnően tudtak mindent. — Ma biztos, tippünk van — mondották fölényes mosolylyal. Egy föltűnő szépségű asszony Nagy Géza tábornokkal folytatott sztratégíai tanácskozásokat. Még a játék izgalmában is megnézik PQmpás toalettjét:. plísszézett vörös voile. Kék öv tártja össze az egyszerűen készült derekat és hátul hosszú csokorban végződik. Ezzel összhangzó a széles aljpántolás libertiből. A nyakkivágást píerrot-bodor veszi körül malincsipkéből s a rövid selyempántos ujj alatt két csipkebodor. Gyönyörű szalmakalap egészíti ki a remek toalettet. — Tábornok ur, tegnap letörtem, egy tippet kérek, — mosolygott a hölgy és megcsillantak hófehér fogai. — Játszón Tabulá-iBi. Ugy hallom, kitűnő formában van. És mindenütt tanácskoznak. A letörtek között íezet Haláss kapitány felesége, aki halmozásokra szervezett részvénytársaságot, fentartván a jogot magának, hogy a lovakat ő válaszsza meg. Ebből azután óriási nézeteltérések keletkeztek, mert a társaság nem igen bizott a fiatal úrasszony tippjeiben. — Maga tegnap is veszített, — hangzott az ellenvetés, ha kiadta a jelszót. ' A kapitányné nem hagyta magát terrorizálni: — Elemér! Tüstént menjen és tegye meg a 2-es számú lovat, Ballon-1, — adta ki az ordrét. És Elemér ur, aki szintén részvényes volt, megtette ötven koronával Ballont, amely Neimans bárót izgalmas küzdelem után be is hozta elsőnek. Ez volt különben a verseny egyik legszebb futama. Neimans báró, közvetlenül a cél előtt orrhosszal (a bírói Ítélet szerint fejhosszal) győzött a tegnapi verseny hőse, Zsivanovics hadnagy ellenében, aki Márasquin-t lovagolta. Gyönyörű küzdelem volt, amely felkorbácsolta a közönség szenvedélyét és az egész tribün visszhangzott, mikor a lovak a finishez értek. Neimans bárót, aki maga vezette lesántult lovát a versenybírói páholy elé, lelkesen megéljenezték. Ezerkoronás fogadás. Egy budapesti divathölgy, aki egyik páholyból nézte a versenyt és a sétányon uralkodó nyüzsgő életet, érdekesen befolyásolta a verseny eredményét. Krause-ve 1, a kitűnő lovassal beszélgetett, aki. erősen kapacitálta, hogy tegye meg száz koronával Bienzi-t, Bartos Elemér gyönyörű pejlovát. — Az ön ellenfele, Issekutz főhadnagy viszont azt állítja, — mondotta a hölgy — hogy a futamot Belila fogja megnyerni. — Fogadást ajánlok Issekutz urnák, — mondotta a temperamentumos Krause, — hogy ostorcsapás nélkül jövök be elsőnek. — Elfogadom, — válaszolt Issekutz. — A tét ? r- Ezer koronát fizet a vesztes. — Ali right ! És megindult az érdekes verseny, amelyben Krause állandóan vezetett. A fordulónál Issekutz Delilá-val kissé előrenyomult, a cél közelében pedig óriási gyorsasággal száguldott Bienzi mellett és közvetlenül a cél előtt elhagyta a pompás lovat, melynek gazdája a fogadás értelmében tényleg' egyszer sem használta ostorát. A közönség frappirozva volt. Magát a versenyintézőséget is meglepte ez a váratlan dolog, annyira biztosra vették a fölényben leyő Rienzi győzelmét. Egy asszony — aki nyer. Ez a két érdekes futam egészen felvillanyozta a közönséget. Sokan nyertek, még többen veszítettek, de egyaránt élénken tárgyalták mindenütt az izgatóan érdekes versenyt. Egy hölgyet, aki nyert bankjegyeket forgatott ujjai között, nagy csoport vett körül. A társaság egyik része aziránt érdeklődött, hogy melyik lovon nyert, a másik — és ez volt a nagyobb rész — arra volt kíváncsi, hogy Pestről, vagy Bécsből jött-e az elegáns toalett, amely gyönyörűen érvényre juttatta a hölgy szépségét: popelin ruha, melynek kissé magasabban szabott alját muszlinfodrok diszitik. A széles fodor kereken szabott és mind kisebbedő kockák diszitik vékony ezüstzsinórból. A bodor kétfelől hajtásos részből indul ki. A derék felsőrésze ezüsttüll, fekete és fehér muszlinon. Rövid ujj. A kalap fekete lószőr, ezüsttüllel és fekete bársonyszalaggal. Kciss Dóra is azok közé tartozott, akik nyertek. Egy huszárfőhadnagy adta a szerencsés tippet az elegáns urleánynak, akit az első nap passzivitása után a második napi versenyjáték izgalma magával ragadott. Ép ellenkezőleg járt el Holtzer Emílné. Az első nap súlyos veszteségei után lemondott a játékról és ami a legcsodálatosabb, állhatatos tudott maradni, a második nap nem játszott. Arany Károlyné örömtől sugárzó arccal lépett a férjéhez: — Édesem, husz koronát nyertem aDwwois-szal. Mire Arany Károly kesernyés mosolyig, válaszolt: — Hisz akkor egészen rendben vagyunk. százatveszitettem Fortunio-n. Dr Pártos Ernőné is panaszkodott. Az összes lovai másodiknak jöttek be. Ellenben az idege, neknek nagyobb volt a szerencséjük. Hevessy Mariska és Hevessy Gusztika, a kassai színház tagjai, akik közvetlenül a vasúttól mentek ki a lóversenytérre, kincseket nyertek. Könnyű volt nekik. Neimans báró látta el őket' útmutatással. Minden tétet megfogtak. (v.) (Telefon-házasság.) Egy fővárosi ügyvéd évekkel ezelőtt egy telefonnkezelő-kisásszonyt vett feleségül. Az ügyvéd, akinek. a házasélete nagyon boldogtalan, igy szokta elmondani házassága történetét: — Valahányszor telefon-összeköttetést kértem, mindig ugyanaz a kedves, hang. kérdezte: Mi tetszik? Megismerkedtünk telefonon, szerel« met vallottam neki telefonon és most a feleségem. Az utóbbi időben a férj és feleség már alig beszéltek egymással. Az asszony állítólag megcsalta az urát, aki sokat kártyázott és napokig, nem is: ment haza. Az elkeseredett férj végrefelment egy kegyelmes barátjához s . megkérte, szerezzen néki összeköttetést a bíróságnál, hogy ha beadja a válókeresetet, m.iuél előbb elvá* laszzák a feleségétől. — Hát mi van veletek? — kérdezte a jóakaró kegyelmes ur. — Tudod, kegyelmes uram, — mondta az újságíró, — ez a végső mozzanat még szoros összefüggésben van a mi megismerkedésünk történetével. En összeköttetést kérek és ő — mással beszél. ^. _ (Drágaság és politika.) Egy korcsmában az egyik asztalnál a drágaságról Beszéltek. A másik asztalnál politikáról. — Drága a marha. A 'zöldség ára is felment — sopánkodtak az egyik asztalnál. Eközben a másik asztalnál ilyen szavak hallatszottak ki a szenvedélyes vitából: — Kevesebb jelölt kéne! — És valamivel okosabb kortesbeszédek. Mire egy harmadik asztalnál ülő elkeseredett atyafi csöndesen jegyezte meg: -— Közös baj ez, barátaim! Félment a marha ára, mert mindegyik jelölte akár, lenni, Aztán kell a temérdek zöldség a kortesbeszédekhez. ... V. Hí ' jj-i-ife. (A költő leánya.) Egy tekintélyes, idősebb kollégánknak van egy okos kis leánya. A papa számtalan verset is ir a különböző lapokba, szerelmeset, aktuálisat, időszakit, aszerint, ahogyan megrendelik. A kis leány pedig állhatatosan végigolvassa őket. Az idén márciusban még nagyon hideg idők jártak. A kis leány uj tavaszi ruhát kapott, de nagy szomorúságára még nem viselhette, mert a tavasz csak nem akart eljönni.. — Papuskám, mikor lesz már tavasz ? — kérdezte busán a papájától. — Nem tudom, — felelte a papa. A kis leány egy kicsit elgondolkozott, aztán nagybölcseu ezt mondta: — Papuskám, én kitaláltam. Te is tudod, csak nem akarod megmondani. A papa csodálkozva kérdezte: — Hát mikor lesz már tavasz ? Mire a kis leány diadalmasan igy szólt: — Ha megjelennek a te tavaszi verseid!