Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-29 / 6. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 áiájus 29 és a szegedi kereskedelmi és iparkamara terü­letéhez tartozó összes városok képviselőinek j-jelenlétében ünnepet rendeznek holnap Oer­jéssy László kereskedelmi és iparkamarai tit­kár tiszteletére. Az ünnepnek, a helyi jelentő­' ségen messze túlszárnyaló jelentőséget ád az, ;hogy a Perjéssy jubileumra már eddig is meg­: trkeztek Haul Károly királyi tanácsos, a tech­nológiai iparmúzeum igazgatója, Kirchner Bála .kereskedelmi oktatási főigazgató, Bogyó Samu és Trauchmann Henrik kereskedelmi akadémiai tanárok, továbbá a kolozsvári, pozsonyi, győri és bódapesti iparkamarák titkárai. Képviselőt küld azonkívül a kereskedelemügyi kormány, a budapesti és nagyon sok vidéki kamara, több város és az ország összes kereskedelmi iskolái. A Perjéssy László kiváló közszolgálati érde­meit méltató ünnep vasárnap délelőtt tieenepy órakor lesz a városháza nagyterméb, délben egy órakor pedig a Tisza-szálló nagytermében banketre gyűlnek össze az ünnepelt szegedi és vidéki tisztelői. * Perjéssy László sikerekben gazdag közéleti működéséből tizennyolc évet a felvidék tót lakosságának a megmagyarositásában töltött el. Hosszú ideig volt a nagyrőcei felsőkereskedelmi és polgári iskolának az igazgatója. Ennek az intézetnek a megalapításában nagy része volt, aminthogy kitűnő sikereket mutathat fel abban a fáradságos munkájában is, ameiylyel a fel­vidék tót lakosságának megmagyarositásakor részint iskoláink tapintatos vezetése, részint hasznos társadalmi mozgalmak megindítása által hozzájárult. Életrajzi adatai ezek: Osztopáni Perjéssy László Alsókátósán, Gö­mörmegyében született 1859-ben. Középiskoláit Rimaszombatban és Sárospatakon, felsőbb tanul­mányait pedig a budapesti királyi tudomány­egyetemen végezte, ahol a mennyiségtani és természettudományi tárgyakból középiskolai tanári oklevelet nyert. 1881-ben a nagyrőcei állami polgári fiúiskola tanára lett, 1892-ben a sárospataki evangelikus református kollégiumba a fizika tanárául hivták meg, de még ugyan­ezen évben a nagyrőcei polgári iskola és a vele kapcsolatos felsőkereskedelmi iskola igazgató­jává nevezte ki az akkori közoktatásügyi miniszter. Ez intézetéől 1899-ben a szegedi, első kerületi állami polgári és felsőkereskedelmi iskolához helyeztek át hasonló minőségében, a honnan 1905. december huszonnyolcadikán a szegedi kereskedelmi és iparkamara díszes és nagy munkakörü iitkári állására hívta meg a közbizalom. Közéleti szereplése csakhamar sok barátot és tisztelőt szerzett számára Szegeden is, ugy, hogy a legrövidebb idő alatt teljesen beleillesz­kedett a város egész közéletébe. Működésével természetesen mindenhol elsősorban a keres­kedelem és ipar érdekeit szolgálta. Rövidesen tagja lett a törvényhatósági bizottságnak és ennek révén a községi iskolaszéknek, keres­kedő* és iparostanonc-iskolai bizottságnak. A Dugonics-Társaság irodalmi működésének el­ismeréseid tudományművelő osztálya rendes rendes tagjául egyhangúlag vélasztotta meg; a Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesü­let alelnöke, a Bankegyesület részvény­társaság felügyelő-bizottságának elnöke, a Sze­gedi magyar iparpártoló-szövetség alelnöke. Tiszteletbeli tagja a Szegedi kis- és középkeres: kedők egyesületénak, a Szegedi nőtisztviselők egyesületének és a Felsővárosi íparosköruek. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége fel­ügyelőbizottsági tagjául választotta meg. Tagja az országos ipartanácsnak, a kereskedelmi és ipari oktatási tanácsnak, az országos közleke­dési tanácsnak, az országos vámügyi tanácsnak, igazgatósági tagja a Magyar Hajózási Egyesü­letnek,l.(az ipartestületek országos szövetségé­nek, az országos magyar kereskedelmi egyesü­lésnek, titkára a szegedi munkaadók szövetsé­gének, tiszteletbeli tagja és diszelnöke több ipari egyesületnek. Három vármegye kereskedő­tanonciskoláinak szakfelügyelője, tsz polgári iskola látogatója, felsőkereskedelmi iskolák látogatója és az Országos Kereskedelmi és Iparoktatási Tanács Tagja. * A jubileumi ünnepségek előkészítésén Wimmer Fülöp vezetésével bizottság fáradozott. A vidéki képviselők és küldöttségek jelenlétében, vasár­nap délelőtt tizenegy órakor a városháza nagy­termében Lázár György dr polgármester nyitja meg az ünnepélyt. A megr... Itó-beszed után küldöttséget küld az ünnepeltért, akit megér­kezésekor az előkészítő-bizottság és a város nevében üdvözöl. Häuser Rezső Sándor felolvassa a kereskedelemügyi kormány sürgönyét és Szeged üdvözlő levelét. Tóth József felsőkeres­kedelmi iskolai igazgató a volt pályatársak, Ssarvady Lajos, a szegedi kereskedelmi és ipar­kamara elnöke a szegedi kamara, Jedlicska Béla dr a Dmke, Tömörkény István a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége, Pálfy Dániel a szegedi ipartestület, Tordai Imre felsőipar­iskolai igazgató a felsőbb iparoktatási intézetek, Firbás Nándor ipariskolai igazgató az iparosinas­iskolák, Pataki Simon tanár a Szegedi Magyar Iparpártoló Szövetség, Sólyom Gyula gyárigaz­gató aMunkaadók szövetségének szegedi kerülete, Engel Lajos a Gyáriparosok Országos Szövetsége szegedi kerülete, Sziklai Jenő az Országos Ma­gyar Kereskedelmi Egyesülés szegedi kerülete, Szmollény Nándor a Szegedi Nőiparegyesület, Schüffer Márton a szegedi ipari szövetkezetek nevében üdvözli Perjéssyt. Küldöttségileg hoz­nak üdvözlést a kereskedelmi és iparkamarák titkári kara, a kereskedelmi iskolai tanárok és a kerületi ipartestületek. Perjéssy László vála­szol az üdvözlésekre, mire a polgármester az ünnepélyt berekeszti. Az ünnepély után a Tisza-szálló nagytermében társasebéd lesz, amelyen a szegedieken kívül a vidéki küldött­ségek is jelen lesznek. * Az eddigi bejelentések szerint a kereskede­lemügyi minisztérium részéről Szüry János dr miniszteri tanácsos, az iparfejlesztési szakosz­tály főnöke, Kirchner Béla kereskedelmi okta­tási főigazgató, a királyi technológiai iparmú­zeum részéről Gaul Károly királyi tanácsos, igazgató, a középiskolai tanárok országos egye­sülete részéről Bogyó Samu és Trautmann Hen­rik kereskedelmi akadémiai tanárok, elnökök, a budapesti kamara részéről Hoffer Márton jegyző, a győri kamara részéről Szendrői Mór titkár, a kolozsvári kamara részéről Tamási István alelnök és Gámán József dr titkár, Aradról Varjassy Lajos dr titkár, Temesvárról Lendvai Jenő titkár, Nagyváradról Sarkadi Lajos dr titkár, Pozsonyból Wolff Gerő dr titkár vesz­nek részt az ünnepélyen. A városok közül: Szabadka közönségének kép­viseletében Vojnics Ferenc városi főjegyző, Hódmezővásárhely város hatósága részéről Gonda József tanácsos és Szathmáry Tihamér főkapitány jönnek el. , A felső kereskedelmi iskola igazgatói közül: Ábray Lajos Aradról, Niedermayer Gyula Újvi­dékről, Tones Gusztáv Szabadkáról, Zsulyevics Ernő Zomborból, Vágó Rezső Bajáról, továbbá a következő tanférfiak: Vajda Gyula dr felső leányiskolái igazgató Szabadka, Meznerics Ferenc iskolaíölügyelő, Barth Henrik inasiskolai fel­ügyelő, Krump Vilmos tanár Zomborból, Per­jéssy Lajos reáliskolai tanár Versecről. Nagyobb küldöttség képviseli a szabadkai, vásárhelyi, szentesi, apatini, kulai, bajai ipar­testületeket, a szabadkai, vásárhelyi, csongrádi, bajai, újvidéki, zombori, kulai kereskedelmi társulatokat, a mindszenti iparosok és keres­kedők körét, az Osztrák-Magyar Bank szabad­kai fiókintézete részéről Kratschmeir József főnök és Kovács Ferenc főtisztviselő jelen meg. A kamarai kültagok közül Fáry Antal takarék­tári vezérigazgató Hódmezővásárhely, Dietzgen Gábor Újvidék, Czérnay Imre Baja, Becker Fe­renc Apatin, Rácz Zsigmond Szentes, Wighard' Ede és Knefély Nándor Kula, Heindlhofer Ró­bert Zombor, Rosenberg Ede Csongrád, Reich Vilmos és Somogyi Emil Baja, Herfert Gyula Zenta, stb. Megjelennek még a vidékről külön­böző iskolák, vállalatok, takarékpénztárak és egyesületek képviseletében Emánuel Győzőné nőipariskolai igazgató Szabadka, Geloy Péter, Baksay József, Farkas István, Korom Lajos, Szvoboda Ede, Mészáros Lajos Mindszentről, bajsai Vojnics Máté, Jakobovics Imre, Rotman Imre, Stojkovits Dusán, Löwy Simon, Kunetz Ignác, Szász Gyula, Róth Ármin, Schulmann Fülöp, Weinhut Nándor, Deutsch Hermán, Pa­taki Vilmos, Rukavina Ernő, Antonovics Já­nos, Németh Simon Szabadkáról, Tóth József, Kenéz Lajos, Lencse Ernő, Rácz Ferenc, Fel­berbauer István, Várady Lajos, Kruzslitz Ká­roly, Szabó Sándor Hódmezővásárhelyről és mások. A Báiiífy-púrt hétfőn, kedden és szer­dán este hat órakor a Tisza szálló üveg­termében választási ügyben párt-ülést tart. A párt-iroda ugyan itt van és a jelzett na­pokon délelőtt kilenc órától este nyolc óráig a választói-közönség rendelkezésére álL Beszélgetés Kabaré kisasszonnyal. A színpadon Heltai Jenő finom, elmés prold­gusát mondta el egy nagyon kedves, fiatal leány. Aztán megtelt ez a kis intim-szinház meleg hangulattal, diszkrét kacagással, jókedv­vei; bolond ötletek pattogtak, párisi nóták szálltak és ezen az estén belopózott, beszökött Szegedre átlátszó, rózsaszín ruhájában őnagy. sága Kabaré kisasszony. Hátul a színfalak mögött, a Vigszinpad mű­helyében meleg volt az élet. A premier láza rászállt a színésznők arcára a diszkréten, gyen­gén felrakott festék fölé és megdobogtatta fiatal .szivüket az a gondolat, hogy a jókedvnek ezen az első felavató estéjén dől el a szegedi kabaré sorsa. Sokszor hangoztatott érv, hogy a jó színészből nagyon rossz kabarészinész vá­lik, mert ehez a speciális, furcsa, Párisból ideszakadt műfajhoz külön ötletesség, egészen más talentum kell. A szegedi kabaré tagjai mind vérbeli színészek és színésznők s csak nagyon kevés köztük az olyan, aki közelebb áll az artista-pódiumhoz, mint a színpadhoz. Krémemé Hegyi Lili a szegedi színházból ug­rott át férjével együtt a Vigszinpadra; Bévész Ilonka, Hevessy Guszti, Hevessy Mariska, Len­gyel Irén, Pálffy Mariska valamennyien a vi­déki nagy színpadok vígjátékaitól és operett­jeitől pártoltak át néhány hétre a kabaré gro­teszk paródiáihoz; a kis Búzás Juliska, a kabaré legfiatalabb nőtagja pedig csak most került ki Rákosi Szidi színész-iskolájából, amelynek legjobb növendéke volt. A férfitagok is csak­nem valamennyien ott tartanak, hogy már át­estek az Offenbach-operettek, Bernstein-drá­mák és Feydeau-bohózatok szerepein. Ettől a trainirozott, temperamentumos művész­gárdától kérdeztem meg, mi igaz abból a rá­fogásból, hogy jó színészből nagyon rossz kabaré­színész válik. — Ezt nem lehet igy kijelenteni, — mondta a nagy Révész Ilonka. — Utóvégre egyes bohóza­tokban is vannak apróbb, burleszkebb jelene­tek, amelyeket épenséggel kabaréstilusban kell eljátszani, hogy meg legyen a kellő hatásuk. Nyárai Tóni két évig volt Budapesten kabaré­szinész és mégis nagy művész. A jó színész minden szerepben jó. — Aki jó anyának, jó az feleségnek — tra vesztálta Kiss Józsefet a kedves kis Búzás Juliska, mire a szép Hevessy Mariska közbe­szólt: — Inkább azt lehetne mondani, hogy aki jo feleségnek, az szeretőnek is jó. A bájos művésznő tényleg fején találta a szöget. De mivel ez a nagy tétel még magya­rázatra szorul, odafordultam méltó nővéréhez: Hevessy Gusztihoz, aki igy magyarázta meg a kabaré alaptörvényét: — A színház olyan, mint a jó feleség. Tartóz­kodó, előkelő, komoly, csöndes és hü. De a leg­több férfi, hacsak rövid időre is, . legtöbbször nyáron megunja a feleségét. És szerez magának egy finom, kacér kis nőt, szépet, könnyelműt, kacagót, bájosát, • akivel éjszaka gummirádlison hajtat haza és fülébe dudorássza a legújabb, legpikánsabb chansont. Ha a szinház a feleség, akkor ez a nő a kabaré. De a legtöbb feleség-, bői is jó szerető válnék. Csak a szeretőkből lesznek rossz feleségek. A problémát tehát megoldottuk. Hevessy Mariska szellemes alaptörvénye szerint, aki jé feleségnek, az szeretőnek is jó. Különben ezt a szegedi közönség majd úgyis tapasztalja. Tudni­illik azt, hogy jó szinészt kabaré-színpadokon hallgatni is élvezet. Megkezdődött a műsor második része. A francia bohózat finom ötletei szálltak a szín­padról a közönség felé és én egy hódoló moz­dulattal, egy szemtelen, nyáréji kézcsókkal bucsut vettem Kabaré kisasszonytól. (b—a e—l.)

Next

/
Thumbnails
Contents