Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-29 / 6. szám

1 1910 május 29 DÉLMAGYARORSZÁG fVy mélyen megdöbbentő, lesújtó hir járta b0 ¿a 'délután Magyarországot, s repült a táviról szárnyán keresztül az egész müveit világon. Mikszáth Kálmán, a legnagyobb ira°-yar iró, nemzete büszkesége, akinek ali- egy hete ünnepeltük negyvenéves irói jubileumát, ma, május 28-án délben meghalt.' \ gyászhír teljesen váratlanul érkezett. Mikszáth,, .akit már a jubileumával járó ünnepségek erősen kimerítettek, betegen tért vissza kerületéből, Máramarosszigetről, ahol automobilon tett kortesutja még jobban kifárasztotta. Tegnapelőtt riasztó hír is terjedt el, amely rosszullétéről, ájulásáről szólt. Ekkor gondos orvosi! kezelés- alá' vették és a tegnapi fővárosi lapok már közölték a megnyugtató hirt arról, hogy rosszulléte múló volt' s már teljesen a javulás utján van. Annát inkább a lesújtó.meglepetés.erejével hatott ma a szörnyű hir, amely a katasztrófa bekövetkezését adja tudtul. Mikszáth hatvanegy esztendőt élt és e hosgzu idő alatt egész hatalmas kincsestárral gazdagította a magyar irodalmat. Nógrád egy kis falujában, Szklabonyán született, a többi üsentri ifjak szokása szerint vármegyei 'szolgálattal kezdte. Majd a fővárosba került és korán kezdett ujságirással — s ami akkor attól elválaszthatatlan volt, irodalommal foglalkozni, ám jelentékenyebb siker nélkül. Első sikereit szegedi tartózkodása alatt .aratta, ahol bekerült Tisza Lajos gróf intim. környezetébe. Csakhamar , felvittek a fővarosa, a Pesti..Hiriapiipz, ahol niőgkezdte páratlan népszerűségre jutott. A t. Házból című parlamenti karcolatainak az ifását. Innen -irói pályája meredeken -haladt a: magasba. Egymásután jelentek meg munkái, amelyeket a közönség rajongó szeretettel, a kritika osztatlan elismeréssel fogadott. Elért minden sikert és dicsőséget, ami irónak Magyarországon osztályrészül juthat; képviselő, akadémikus létt, s végül pár nap előtt ünnepelte a neniz'ét' olyan'diszszel, amely csak . a halhatatlanokat illeti,^ negyven éves irói jubileumát, Köz-ben híre a külföldre is kijutott, munkáit, minden európai nyelvre lefordították s azok mindenütt hatalmas sikerhez jutottak s Roosevelt, amikor a közelmúltban itt járt, a müveit emberiség egyik legnagyobb Íróját ünnepelte benne. ' ' Mikszáth • a magyar irodalom eddig élt legnagyobb elbeszélője. Igazi művésze' az irasnak, akinek roppant ereje, meséinek páratlan bősége, csodálatos humora és szines, gyönyörű, nyelve. Azonkívül, mint minden igazán nagy irőnál, nála is minden írásából a nemzeti szellem, a fajiság hatalmas érzése lüktet. ' Leleményben, a mese szövésének könnyüségében,- minden erőltetettségn'ek híján való művészi stílusában igen 'kevésveié összemérhető alakja van a világirodalomnak. Halála irodalmunk óriási, mérÖetíon horderejű vesztesége és talán, nagy idő fog. eltelni,, aniig ismét egy olyan géniuszt, .terem a magyar föld, aki üresen hagyott helyét betölthetnó. (A halál.) Kedden este érkezett Budapestre kerületének beMrfts.ár<5l Mikszáth Kálmán. Még odalent pa"aszk.odott, hogy nem jól érzi magát, különösen * folytonos automobilon való utazás volt reá aros hatással. Százhúsz kilométert tett meg automobilon és keservesen panaszkodott László fiának: — Bár csak a zsebemben volna az a mandátum! — mondotta egy-egy fáradtságos programbeszéd után. Kedden, mielőtt családja körébe érkezett volna, megjött a Szent István-rend. Mikor hazatért, már ott találta a nagy kitüntetést az asztalán. Nagy örömmel nézegette egy órahosszat. Majd rosszullétről panaszkodott ismételten és lefeküdt. Másnap már rosszabbra fordult az állapota. Érvágást alkalmaztak az orvosok, mely műtéttől láthatólag megkönnyebbült. Tegnap estefelé az orvosok [ugy találták, hogy állapotában némi javulás mutatkozik. Elbeszélgetett családja tagjaival, majd tejet kért. A késő esti órákban apátikusább lett. Már nem igén beszélgetett és á hozzáintézett kérdésekre rövid igennel és nemmel válaszolt. Állapota azonban akkor még korántsem volt olyan, hogy. a hamarosan bekövetkezett katasztrófát sejteni lehetett volna. A?-éjszakát eléggé nyugodtan töltötte, majd reggelre kelve tejet ivott. Nem szólt senkihez és. családja tagjai abban a hiszemben, hogy mégiáludni akar, nem is háborgatták. A délelőtti órákban föltűnt Búth Miklós dr-nak, Korányi asszisztensének, aki állandóan a beteg körül tartózkodott, hogy a betegen túlságos apátia vesz erőt. Megvizsgálta szívműködését és kons.tatálta, hogy a. szívműködés rendetlen. Ettől kezdve rohamosan rosszabbodott a nagy költő állapota. Délelőtt féltizenegykor már előre volt látható a katasztrófa. Tizenegy óra felé a riágybete'g elvésztette eszméletét s a több ízben alkalmazott injekciók ellenére sem nyerte többé vissza. Tizenegy órakor csendes agónia állott be, de haláltusája nem ís volt. Pontosan tizenkét óra tizenöt perckor szűnt meg dobogni a költő szive. Csendes sóhajjal távozott el belőle a lélek, ugy, hogy áz orvoson kívül a család tagjai abban a pütanütbari nem is-tudták, hbgy a nagybeteg — meghalt. Az orvos jelentette a családnak a katasztrófát. Felesége, fiai és a sógornője zokogva borultak tetemére. (Az orvos nyilatkozata.) A katasztrófa hirtelen bekövetkezéséről Bóth Miklós :dr a következőket mondotta egy fővárosi láp- munkatársának: —•- Reggel még eléggé kedvező volt a nagybeteg állapota, és. táplálékot is vett , magához. A délelőtt folyamán azonban ni'ár szil-gyöngülés jeléi-• mutatkoztak és pontosan tizenkét óra tizenöt perckor az alkalmazott injekciók dacára beállott a katasztrófa. . .Mikszáth haláláról a család megbízásából Wolfner József azonnal értesítette a kormányt. Kevéssel á halál bekövetkezése után érkezett Barióky. József földmivelésügyi államtitkár, az elhunyt, rokona, aki a katasztrófáról értesítette Khuen-Hédemáry miniszterelnököt és a munkapártot. ívül ön értesítés ment Hiéronymi Károly kereskedelemügyi miniszternek, aki az elhunyt égyik legjobb barátja volt. Ugyancsak azonnal értesítették a halálesetről Berzeviczy Albertet, Heinrich Gusztávot és táviratilag tudatták á-katasztrófát az Aradon időző Herczeg Ferenccel, valamint az ismerősökkel és a rokonokkal. A temetés felől a család részéről nem történik intézkedés, mert bevárják a kormány és az Akadémia rendelkezését. Valószínű azonban, hogy Mikszáth Kálmánt kedden fogják temetni. (Életrajza és munkássága.) Mikszáth Kálmán 1849 január 16-ikán született a nógrádmegyei Szklabonyán, amelyet a nagy íróról Mikszáthfalvának neveztek el. Atyja kiscsoltói Mikszáth János, jómódú kisnemes volt, anyja ferédi Veres Mária. A két végső állomás közé egy szép élet értékes utjai esnek: a rimaszombati és a selmeci gimnáziumon keresztül a pesti egyetemre, innen a nógrádi megyei életbe vezetnek el bennünket, mig még nem jelenik az első novella: A bátyus zsidó lánya, ez volt a címe, de nem tűnt föl különösebben. Mikszáth mégis otthagyta Nógrádot és elment újságírónak Szegedre. Itt adta ki A tót atyafiak-at, itt került barátságba Tisza Lajossal és ettől fogva szárnyat kapott ez a nehezen induló iró-pálya. Jöttek A jó palócok, jött a főváros, a politika, a képviselőség Tisza Kálmán idején, a hires karcolatok A t. Házból, azután szépen sorjában a magyar irásmüvészet remekbe faragott ékességei: A lohinai fii, A beszélő köntös, Szent Péter esernyője, egészen A fekete város-ig és a legfrissebb regényig, amelynek irása közben kiesett Mikszáth kezéből a toll. A királyi ordót már nem tűzhette a mellére Mikszáth és nem mehetett el arra a birtokra sem, amiről a pünkösdi jubileumon adott át adománylevelet A jó palócok írójának az ünneplő közönség. A nagy iró munkáinak javarészét lefordították az összes müveit nyelvekre. Szeged gyásza. Lázár György dr polgármester a gyászos hir vétele után nyomban meghúzatta a városháza tornyának harangját. A harang félóráig kongott, hirdetve Szeged város gyászát. A városháza tornyán leng a gyászlobogó is egészen a temetés napjáig. Szeged városát a temetésen Lázár György polgármester képviseli, aki koszorút is helyez a ravatalra, evvel a felírással : Örök emlékednek — második hazád. A szegedi Dugonics Társaság, melynek az elhunyt tiszteleti tagja volt, testületileg vesz részt a temetésen. A társaságot Balassa Ármin dr, Pósa Lajos, Lipcsey Ádám, Herczel Manó dr és Gelléri Mór képviselik a temetésen. A Dugonics Társaság is helyez koszorút a ravatalra; a koszorú szalagja ezt a felírást fogja viselni: Nagynevű tagjának — a Dugonics Társaság. A polgármester intézkedett, hogy Mikszáth temetésének órájában a városháza harangját félóráig húzzák. Szeged város közgyűlésén Mikszáthot Lázár György dr polgármester fogjá elparentálni, a Dugonics Társaságban pedig Szinger Kornél főgimnáziumi igazgató mond emlékbeszédet felette. Hogyan került Mikszáth Szegedre. - fiz iró szellemi föllendülése. Mielőtt Mikszáthot Szegedre újságírónak lehozták, alig volt ismeretes a neve. Iró- és ujságirókörökben azonban már ekkor is gyakran emlegették. Enyedi Lukács, aki egy akkor megindult szegedi lapnak főszerkesztője volt, Budapestre utazottt, hogy munkatársat keressen a lapjához. Gelléri Mór, aki akkor már mint „régi vidéki" újságíró szerepelt Szeged közéletében, részesült abban az — amint egy helyen ő maga is írja — örökké emlékezetes örömben, hogy Enyedivel együtt utazott a fővárosba' „megfelelő" munkatárs után. Nagy becsületük volt Szegeden akkor az importált íróknak. Budapesten a Szegedről elszármazott Borostyány Nándort keresték föl, aki akkor a Közvélemény című lap szerkesztőségében főember volt. Megkérdezték, hogy kit ajánlana leginkább Borostyány. Rövid gondolkodás után így válaszolt : — Három embert tudok, aki most facér. Első és legelsősorban igen melegen ajánlanám Kakujay Gyula dr-t, a nem rég megszűnt. „Budapesti Napilap" volt szerkesztőjét, aki kiváló publicisztikai erő, fegyelmezett elme, kötelességtudó, pontos és lelkiismeretes újságíró. Enyedi és Gelléri összenéztek s azt mondták; — Menjünk tovább. — Második helyen ajánlanék valakit — szólt Borostyán, — aki ugyan nem mindig pontos, nem is fegyelmezett, inkább bohémtermészetü, most különösen elhagyatott, beteges, de egy kis vidéki rekreáció talpra segíthetné. Ez Mikszáth Kálmán. — Köszönöm, — szólt Enyedi. A harmadik ajánlottat be sem várták, pedig később tudták meg, hogy Borostyány Kenedi Gézát akarta ajánlani. A két első helyen ajánlottak a Budapesti Napilap oszlopai voltak. Ebbe a lapba irt Mikszáth Kákay Aranyos Nr® név alatt remek, ötletes országgyűlés* к i