Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-23 / 19. szám
A néppel egy üli él, ami érték A kultúra ünnepén A magyar kultúra napján ünnepséget rendezett tegnap délután a Társadalmi Egyesülések Szövetsége megyei szervezete és a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai cs Köz- művelődési Intézet a Vasas Művelődési Központban. Ünnepi beszédet mondott Lénárt Béla, a megyei közgyűlés kulturális bizottságának elnöke. Az évezredek során a különböző nemzetek más-más kultúrát hoztak létre, és ez az egyediség a világ javára vált. Az egyetemes kultúra része a magyar, amelynek napját ünnepeljük most. Őseink mindig is büszkék voltak magyarságukra, és bár történtek kísérletek egy másik nép szokásainak, mentalitásának meghonosítására. ezek szerencsére nem jártak sikerrel. Múltunk megváltoztathatatlan, jelenünk adott, de a már most kirajzolódó jövőért ma kell cselekednie mindenkinek. Fontos szerep hárul ebben a művészekre, az oktatásban, közművelődésben dolgozókra, és a befogadó közönségre. A kultúrát nem sajátíthatja ki senki. színvonalának emeléséért közösen kell tennünk. Ezek után a Társadalmi Egyesülések Szövetsége nevében dr. Adorján Imre átnyújtotta a Társadalom kultúrájáért oklevelet Hajdú Imrének, az Észak-Magyarország főszerkesztő-helyettesének, Kovácsné Ládi Katalinnak, a Diósgyőri Kulturális Egyesület elnökének, Szép Lászlónak, a Pécsi Sándor Guruló Színház rendezőjének, Szegedi Miklósáé megyaszói könyvtárosnak, Sárai Lászlónak, a Honismereti Szövetség tagjának, és Slezsák Sándornak, az ede- lényi könyvtár vezetőjének. A programot ünnepi műsor zárta. Időjárás • Naptár Csapadék nélkül Időnként megnövekszik ma a felhőzet. Csapadék nem várható. A légmozgás mérsékelt marad. A legmagasabb hőmérséklet kora délután mínusz 1, késő este mínusz 5 fok körül alakul. XXIV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1992. JAN. 23., CSÜTÖRTÖK ÁRAs 5,80 FORINT Ma Zelma, Rajmund napja van. A Nap kél 7.22, nyugszik 16.31 órakor. Holdkelte 21.38, holdnyugta 8.49 órakor. Lakásvita több nézetből (3.) Mi jót az önkormányzatoM? • A lakbéremelés esélyei • Építeni a bevételből nem sokat lehet Nem halogatható már sokáig a város lakásgazdálkodási koncepciójának kialakítása, és az sem, hogy eldőljön, milyen feltételekkel lehet majd megvásárolni, a bérlakásokat — ez volt annak a vitának a summázata, amely nemrég zajlott a miskolci közgyűlés ülésén. A képviselők hosszas eszmecsere után úgy döntöttek, hogy a városi költségvetés elfogadásáig még fenntartják a bérlakáseladási stopot Miskolcon. A vita azonban számos tanulsággal szolgált arra nézve, hogy milyen nézetek ütköznék meg lakásügyben a testületben. Azért idézzük-fel az. ott, elhangzottakat, mert ha majd határoznak, ez a polgárok életét nagymértékben befolyásoló döntés lesz., • NÉZETEK HARCA Legutóbb azt boncolgattuk: annak ellenébe, hogy ma nehéz felmérni egy bér-' lakáseladási hullám következményeit, az önkormányzat mégsem választhat más utat, hiszen a jelenlegi lakA 22 csomópont csapdája Gyorsabb lehetne a tömegközlekedés Kezdetben volt „a villany- rendőr” Miskolcon, a Széchenyi és a Kazinczy utca kereszteződésében: betonlábra állított csőszkunyhóból irányította egy komor rendőrnő a város (akkori mértékkel mérten) lüktető forgalmát. Később aztán eltűnt a lábra állított csőszkunyhó (a rendőrnővel együtt), s félig- meddig automatizált forgalomirányító lámpák vették át a forgalmas csomópontok irányítását. • KÜLÖNFÉLE SZINTŰ UTAK A forgalomirányító lámpákat hosszú éveken át a Városgondnokság kezelte. Számos kísérlet történt a lámpák összehangolására, ami nem egyszerűen technikai kérdés volt (ami általában mindig megoldható), hanem közigazgatási kérdés (ami általában sohasem oldható meg). A városban ugyanis „megyei szintű” utak keresztelik egymást „városi szintű” utakkal: az előbbiek — például a 3-as út városon átvezető szakasza — a Közúti Igazgatósághoz tartoznak, az utóbbiak pedig a városhoz, lámpástul együtt, persze. A rendszerváltás e téren is gyökeresen új helyzetet hozott, ugyanis a város önkormányzata — még tavaly — úgy döntött, hogy átszervezi a Városgondnokságot. Az átszervezés során a csapadékcsatornarendszer, az úgynevezett mélyszivárgók, és a közúti jelzőlámparendszer a továbbiakban szakvállalatokhoz tartozik: a lámpák például a Miskolci Közlekedési Vállalathoz. • FEDEZŐ JELZŐK összesen 22 csomópontról van szó, melyek közül 14 távvezérelhető egy központból. Sajnos ez utóbbiak sem „tudják” azt, amire eredetileg konstruálták őket: nem érzékelik ugyanis a csomópontokon áthaladó autók számát, így a központba nincs visszatérő információ, tehát a lámpák kapcsolási periódusát csak a fix programok szerint tudják változtatni, magyarán távkapcsolni. Annak idején beépítettek ugyan az útburkolatba induktív hurkokat, de ezek már „megsü- ketültek” a többszörös útjavítás miatt. Ezt a 22 berendezést örökölte meg tehát a közlekedési vállalat, pontosabban egyelőre csak a működtetés és a karbantartás tartozik hozzájuk. A vállalatnál vannak szakemberek, akik jó ideje foglalkoznak forgalom- irányító lámpákkal, hiszen a „fedező jelzők” eddig is ide tartoztak( ezek biztosítják a villamosok elsőbbségét, ha kSresztezik az úttestet). # LÁMPÁK + 4 FŐ A Miskolci Közlekedési Vállalat a lámpákkal együtt négy szakembert vett át a Városgondnokságtól: velük, illetve saját embereikkel kell megoldaniuk a karbantartást, javítást —, s ami nem kevésbé terhes — a folyamatos ügyeletét. Az efféle pluszfeladatok nemigen lelkesítik általában az érintetteket a közlekedési vállalatnál azonban a hátrányok mellett felismerték a dolog előnyeit is. Így például gyorsabb és pontosabb lesz a meghibásodások jelentése, hiszen a forgalmi és vonali ellenőrök (URH-ké- szüléken) gyorsan tudathatják a hibákat az ügyelettel. Jó lenne persze, ha a járművezetőknek is lenne rá- dió-adó-vevőjük, azonban figyelembe véve a pénzügyi helyzetet, erre egyelőre nemigen van kilátás. Remélhetően az önkormányzatnak előbb-utóbb jut majd némi anyagi ereje a forgalomirányító lámpák (pontosabban az irányító, vezérlő elektronikák) cseréjére is: ennek előkészítésében, a programidők megtervezésében a közlekedési vállalat is szeretne részt venni, hiszen a forgalomirányító-rendszerek összehangolásának (egyik) előnye éppen a tömegközlekedés gyorsítása lenne. ‘Jtt# bérekből nem tudja majd fenntartani s 18 OOO-es lakás- állományt. (Arról meg jobb nem beszeTr5i7'"'hogy egy ilyen válság sújtotta, munkanélküliségtől szenvedő városban hogyan lehetne a lakbéreket jelentősen emelni..,) A legtöbb felszólaló kénytelen*'volt arról .is beszélni: nem nagyon tűdni egyelőre, ; milyen "letin'e' az'' a bizonyos ■központi, orsüágbs lakáskoncepció, azaz hol és milyen cöveket ver ie a kormány, mennyire óhajt a központi kassza részt venni a lakásügyek megoldásában és mennyire nem. Tóth Pál szocialista kép- * viselő felszólalása azért is 'volt' érdekes, mert szociológusként némi bfetekintést nyert az alakuló központi lakáskoncepcióba, és elmondott néhány izgalmas információt. Tőle hallottuk, hogy alapvetően két elgondolásról zajlik a háttérben a szakértői vita. Az egyik szerint a bérlakásokkal kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket a parlament szabályozná. A másik szerint ez önkormányzati hatáskör lesz, de a parlament szavatolja a bérlők jogait, illetve meghatározza a; lakbérek felső határát. • AZ ELADAS KÉNYSZER A különféle lakásjuttatással, -építéssel kapcsolatos támogatások ügyében is hasonló a helyzet, azaz van olyan elgondolás, miszerint a Nyugat-Európában megszokottnál nagyobb szerepet vállal ebben az állam, a másik szerint ez szintén ön- kormányzati hatáskör és lehetőség lenne. Tóth Pál szerint akár így, akár úgy dől el — avagy valamiféle átmeneti megoldás születik —, mindenféleképpen bizonyos: a lakásgazdálkodás piaci irányba mozdul el. Ez azt is jelentheti, hogy mivel olyan lakbér aligha szedhető be, amely lehetővé tenné, hogy az ön- kormányzati bérlakásokat valóban fenn lehessen tartani ebből — azaz karbantartani. felújítani, üzemeltetni —, ezért az eladás kényszere a jövőben is fennáll. • INKÁBB EGY ÖSSZEGBEN? A képviselő arról is szólt, hogy szerinte illúzió arról beszélni: a bérlakáseladásból befolyó összegek lehetővé teszik majd a lakásépítést. Nagyságrendi problémák vannak, azaz az eladásból származó összeg túl csekély ahhoz, hogy érdemleges elmozdulást hozzon a lakásépítésben. (Tavaly Miskolcon 500—600 millió folyt be ebből, miközben a város abszolút rekorder volt a lakáseladásokban a többi várossal összehasonlítva). Arra alkalmas ez a pénz, hogy a költségvetés hiányait pótolja — mondta Tóth Pál. Szerinte egyébként arra kell kedvezményekkel biztatni az esetleges vásárlókat, hogy minél többen fizessenek be viszonylag nagyobb összeget egyszerre a lakásvételkor. (Folytatjuk) Keveslik az életjáradékot A parlament gazdasági bizottsága kevesli azt az ösz- szeget, amelyet azok a 65 éven felüliek kapnának, akik életjáradékra szeretnék átváltani a kárpótlási jegyeiket. A törvénytervezet szerint a 100 ezer forint értékű kárpótlási jegy átváltása nem egészen 700 forintos havi járadékot biztosítana. Szerződést a túlórákról! A Suzuki japán üzemének dolgozó magyar fiatalok panaszaikkal a nyilvánossághoz fordulnak, ha két héten belül nem kötnek velük kiegészítő szerződést a túlórák díjazásáról. 53 fiatal írta alá a levelet. Egy lapértesülés szerint a magyar fiatalok mindennap másfél órával többet dolgoznak az előírt munkaidőnél, jóllehet erre csak rendkívüli esetben lennének kötelezhetők.
