Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)
1991-12-06 / 284. szám
mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik Llptay béri indul a következő választásokon Muzsika a múltból Arisztokratáink A Magyar Főnemesek Első Világtalálkozójáról azt gondoltam, hogy kifáradt lelkek múltidéző szeánsza tesz. Alaposan meglepődtem, amikor kiderült, hogy hazánk egykori vezető családjainak leszármazottai leginkább a jelenről beszéltek, a privatizációról, a befektetési lehetőségekről, arról, hogyan kapcsolódhatnának be újra a magyar közéletbe. A jelenlévők számára mégsem ez volt a legmeg- ragadóbb élmény. Igazából diszkrétségük, finomságuk fogott meg, ami persze — arisztokratákról lévén szó — nem is meglepő. A találkozó helyszínén, az Átrium Hyatt szállóban semmi sem jelezte, milyen eseményre készülődnek. A kapunál álló fiatalemberek igazítottak útba; a piros szőnyeggel borított, bőrfoteles „alagsor” felé. Ott azonban a nagy újratalálkozásokkal általában együttjáró hátbavere- getős, harsány élménybeszámolók helyett jómodorú, mértéktartó beszélgetés tanúja lehetett a szemlélődő. A „Coektail”-on pezsgő járt körbe, ropi is volt hozzá. Arany ékszert, nercbundát viszont alig lehetett látni. És mégis arisztokraták között éreztem magam. A diszkréciónak persze politikai oka is van, de Esterházy Antal herceg, az egykori leggazdagabb magyar arisztokrata család feje erre azt mondta: „A tény, hogy itt lehetünk, már önmagában is a rehabilitációt jelenti.” A név- és címerhasználattal kapcsolatos egyébként különféle álláspontok hangzottak el, de többen emlékeztettek arra, hogy Nyu- gat-Európa legtöbb államában a hercegi, grófi és bárói előneveket a családnevek részének tekintik. Miért is ne? Persze nem a cím és a rang a legfontosabb, hanem az érzés. „Megmondom, mi az, amit érez” — mondja dr. (Gróf) Aychenburg László. „1944-ben átszöíktem a fronton az oroszokhoz, s ott egy hadtestparancsnok fogadott. Teázgatás közben hallgatott ki. Egy idő után nagyon szomjas lettem, s én is kértem teát. A parancsnok egy-két másodpercig úgy nézett rám, mintha őrült lennék. Majd hirtelen megtört a jég, és ő maga adott teát. És látja, ez az ami bennem a plusz, ettől vagyok más. Hogy mindig, minden helyzetben egyenrangúnak tudhattam magam mindenkivel.” Hogy ez az öntudat miből táplálkozik, azt Liptay Bálintot hallgatva értettem meg. ő bárónak született és a következő választásokon, mint országgyűlési képviselőjelölt szeretne indulni. Mikor ennek okáról kérdeztem, így válaszolt: „Az én családom apai ágon 1258 óta nemes, Ode- schalchi-ágon Nagy Károly óta, a családunkban volt egy pápa is, meg egy konstantinápolyi követ. Nagyapám, Liptay Béla pedig 200 ezer aranykoronát adott Budapestnek. Az ő példájukat szeretném követni.” Furcsa volt ezt hallani. Ha minket, nem — (fő) — nemeseket megkérdeznek önmagunkról, akkor leginkább a saját életünket mondjuk el. A szüleinket, nagyszüleinket pedig csak külön - rákérdezésre. Míg bennünk alig van múlt-tudat — számukra ez meghatározó. „Rettentő súllyal nehezednek rám az elődök, s óriási felelősség megfelelni nekik” — mondja (br) Liptay Bálint, Dr. (gr.) Aychenburg László ehhez azt teszi hozzá: „Ha én váliatigazgató lettem volna az elmúlt rendszerben, biztos, hogy nem loptam volna. Nekem ugyanis egy villát megszerezni — bár nincs villám — nem nagy dolog. Rossz ruhában járni nem jelent semmit, mert nem az emberek megítélésétől függ az öntudatom.” Bár nem kérdeztem Aychenburg Lászlót a jelenről, mondatainak heve tovább Érdekes játék gondolatban visszautazni a múltba. A letűnt korok emlékei általában némán tanúskodnak volt mindennapokról, ám a mis- koloi Ifjúsági és Szabadidőház Gyermekgalériájában nemrég megnyílt kiállítás tárgyai meg is szólalnak. Népi hangszereket láthatnak az érdeklődők a falakon, a vitrinekben. A Néprajzi Múzeum segítségével létrejött tárlat izgalmas képet tár elénk a XIX. és a XX. század elejének paraszti ünnepnapjairól. Hiszen ezek az instrumentumok akkor kerültek elő, amikor a „dolognak” vége volt, és jutott idő egy kis szórakozásra. Látható a bemutatón tekerőlant, citera, hegedű, furulya, sőt egy eredeti Edison-típusú fonográf Is, ami bár nem számít hangszernek, de hang- keltésre mindig fel tudták használni. Az ifjúsági ház munkatársai igény szerint hangszerbemutató koncertet is tudnak rendezni. Az ilyen irányú Igényeket kérik, hogy előre jelezzék a 40-657-es telefonszámon, Csóka Edit népművelőnél. (Szabón Gabriella felvétele) Élet negyvenen túl A férfi is ember Nincs minden megírva a sors könyvében Diagnózis vagy tenyérjóslás? — Mit mutatnak a tenyér vonalai, mennyire eldöntött, hogy mi vár ránk megszületésünk után, életünk során. Diagnózis-e avagy jóslás, amit Ön csinál? — kérdeztük Jelena Milovanovát, akinél eddig körülbelül százan fordultak meg az elmúlt néhány hét alatt a Miskolci Természetgyógyász Központban (Semmelweis u. 3. Tel.: 46/26-519). — Az ember bal tenyeréből kiolvasható a „program”, az, hogy mit szán neki a sors, azaz milyen lehetőségeket, örömöket, bánatokat határoz meg számara fogantatása és születése pillanata. A jobb kéz vonalai arról árulkodnak, mindebből mi valósult meg, illetve mi az eltérés a „tervhez” képest. A tenyérből kiolvashatók a múlt jelentős eseményei : házasságkötés, gyerekek, betegségek, operációk, megállapítható az illető karaktere, az, hogy mihez van tehetsége, hogy milyen betegségekre van hajlama. Amikor valakinek diagnózist állítottak fel a tenyeréből — nem leszűkítve az egészségi állapotára —, akkor olyan konkrét dolgokat mondok neki, amelyek százszázalékosan meggyőzik arról, hogy a jövőre vonatkozó „jóslataim” is helytállóak. Az ember, ha lelkileg képes felemelkedni, megváltoztathatja a sorsát, „törölheti” a program negatív pontjait. Több ilyen esettel találkoztam. A múltkor járt nálam egy bácsi. Amikor a tenyerébe néztem, nem akartam hinni a szememnek: ez az úr háromszor élte túl a saját halálát. Amikor ezt elmondtam neki, megerősítette. Egyszer géppisztolysorozat ölhette volna meg, másodszor egy bomba, hár- madszor pedig a meditáció, a jóga segített abban, hogy meghosszabbítsa életét. András-nap után, a kemény fagyok beállátval — téli hajnalokon — a községekben, de még a városszéli udvarokban Is fel-fellob- bannak a disznóperzselés lángjai. Ilyenkor nagy a sürgés-forgás, talpon a ház apraja-nagyja. Van munkája a böllérnek és természetesen a gazdának, legfőbbképpen pedig a toros ház asszonyának. Mert a disznóölés — a vele járó sok munka ellenére is — kedves, kellemes eseménye a családnak. Különösen így van ez a zempléni táj takaros községében, az 533 méter magas Nagy-Papaj lábához simuló j Hercegkúton. Itt ugyanis i nincs olyan család, ahol saját maguk és a városokban lakó gyermekek számára egy-két sertést meg ne hizlalnának. Annál is inkább, mert a hercegkúti svábszalonna ..tájjellegű” különlegességnek számít Zemplénben. • A FOKHAGYMA A LELKE Küllemében is eltér másféle füstölt szalonnától. Első pillantásra feltűnik, hogy sokkal vastagabb a szokásosnál, olykor eléri a tenyérnyi vastagságot is. Aztán, ha megszagoljuk, ugyancsak orrunkba csap a vitte... „Higgye el. hogyha valakinek az apja és a nagyapja is svájci órásmester volt, az talán jobban tudja az órásmesterséget, mint az aki mostanában tanulta meg. És ez a mai vezetőkre is igaz. Higgye el nekem!” Ebben maradtunk. füstös „illatú” fokhagymaszag. De nem könnyfakasztó, hanem kellemesen enyhe. szelíd csípősséget érzünk tőle. A hercegkútiak valósággal mesterei a szalonna készítésének. A receptjét talán még az ősök hozták magukkal a 18. század derekán a Duna forrásánál levő Fekete-erdő vidékéről. Azóta nemzedékről nemzedékre öröklődik a Stumpf, Espák, Götz, Hoffmann, Naár családokban a finom svábszalonna készítésének a titka. A legfontosabb „kellék” hozzá egy jól kihizlait, legalább 160—180 kilós, disznó, amelynek vastag, érett legyen a szalonnája. Perzselés után, amely szalmával az igazi, következik a feldolgozás, majd a két hatalmas oldalszalonnát öblös nyárfateknőben vagy tölgyfakádban alaposan besózzák. Aztán a szalonna meny- nyiségétől függően legalább egykilónyi fokhagymát apróra darálnak, mert a fokhagyma a „lelke” az igazi svábszalonnának. A fokhagymát langyos vízben áztatják, kevergetik, majd ezzel a páclével naponta egyszer-kétszer meglocsolják a besózott szalonnát. Ezt a műveletet addig csinálják, míg a sós, fokhagymás lé a szalonnáról a Aki azt hiszi, hogy csak a nők „bolondulnak meg” negyvenéves koruk körül, az téved. Az élet delén beköszöntő válság a férfiakat sem kíméli. Egyszer csak eljön egy pillanat, amikor hajszának tűnik az eddigi munka, örömtelenné válik a családi élet, s riasztóan megrövidül az az időszak, ami hátra van a visszavonhatatlan öregség előtt. véres foltokat, vörös hús- darabokat mind le nem marta. • HIDEG FÜSTÖN Ekkorára már puhára pácolódiik, s most következik egy másiík „titka” a jóízű svábszalonna készítésének, éspedig a füstölés. De nem ám „városi módra”, afféle összeeszkábállt bódéban, meleg füstön, hanem hideg füstön, azaz olyan szabad kéményben, amelyen át fel lehet látni a magasságos egekig. És ha már rózsapirosra füstölődött, akkor szellős kamrába kerül a szalonna. A hercegkúti házak kamrái jó tágasak, és az ajtó fölötti falrészen széles szellőzőnyílás látható. Ennek a közelében akasztják fel az oldalszalonnákat, mégpedig a nagy súlyuk miatt nem spárgával, hanem széles bőrvagy vászonhevederrel. A nyíláson át télen-nyáron friss levegő járja a látványnak is pompás oldalszalonnákat, s így hosszabb idő múltán sem avasodnak meg. Hát ennyit sikerült „ellesnem” a helyszínen a finom svábszalonnáról. Ügy jöttem el a faluból, mintha mindent tudnék már a készítéséről, de lehet, hogy van még olyan titka a hercegkúti receptnek, amelyet nekem sem árultak el. Hegyi József Dr. Ágnes harson, magyar származású kaliforniai pszichiátert gyakran keresik fel szorongó negyvenes és ötvenes férfiak ilyen panaszokkal. Elkerülhetetlen betegség az életkori válság, vagy okos körültekintéssel elkerülhető? — Tudománytól távol álló idézettel válaszolok élőbb. Nagyanyám azt mondta: minden férfi megbolondul, amikor betölti a negyvenet, de ha békén hagyja a felesége, hamar helyrejön. Erik Erickson amerikai pszichológus szerint a kérdés kissé bonyolultabb. Csak az a férfi tudja elkerülni az életkori válságot, aki negyvenes éveire teljesen kialakította saját személyiségét, gondoskodott a körülötte levő világról, tehát a családjáról, képes volt alkalmazkodni a sikerhez és a kudarchoz, és békét kötött azzal, hogy van mire visszanéznie, ahogy múlik az idő. Akinek ez nem sikerült, az saját magával folyton harcban áll, s ezért amikor eléri a negyvenet, megijed attól, hogy az élet nem végtelen, és fogynak a lehetőségei. Kétségbeesés, szorongás, pánik, depresszió a „mddlife crisis” legjellegzetesebb tünetcsoportja, s a tünetek változnak aszerint, hogy kinek, milyen az egyénisége és milyen társadalmi környezetben él. Az egyik férfi munkahelyet, netán szakmát változtat, a másik inni kezd. a harmadik egy fiatalabb nőben keresi az orvosságot — lényegében a félelemre. A fiatal teknősbékák hatalmas utakat tesznek meg a tengerben, míg felnőnek. A legújabb kutatások kimutatták, hogy némelyikük az óceán áramlásaival az Azori- szigetektől Florida partjáig és vissza vándorol. Az Azorákon és Floridában dolgozó zoológusok számos teknőst jelöltek meg — E meglehetősen riasztó kilátások elől van-e menekülés, vagyis van-e gyógyszer a „midlife eri- sis”-ra? — Manapság divatos mindenre egy receptet adni, amit szívesen olvasnak az emberek, mert úgy hangzik, mintha megtaláltuk volna a mágikus megoldást. Sportoljunk, táplálkozzunk egészségesen, fogyasszunk vitaminokat, de ez még nem változtatja meg az életszemléletünket., A pszichiátria segít megtalálni az összefüggéseket, sőt egy remélhetőleg elfogadható megoldást is. De a gyakorlat azt mutatja, hogy a férfiak jó része fenntartásokkal kezeli a pszichiátria lehetőségeit, s legfeljebb akkor fordul orvoshoz, amikor a család elvesztése fenvegeti, vagy a tünetek olyan súlyosak, hogy a mindennapi funkciókat veszélyeztetik. — S ha valaki úgy dönt, maga oldja meg a dolgot, tud-e ajánlani receptet a pszichiáter? ' — Azoknak a férfiaknak, akik hisznek benne, hogy egyedül Is megtalálják a megoldást, megint Ericksont idézem. Csak az a szülő tudja megtanítani a gyereket, hogy ne féljen az élettől, aki saját magát meg tudta győzni, hogy ne féljen az elmúlástól. Sőtér Erika számozott lapocskákkal, és így fedezték fel a teknősbékák hosszú vándorlását. Az eredmény .. kutatókat is meglepte: egy Floridában megjelölt teknőst például 522 nappal később az Azo- ráknál fogtak ki a tengerből. Előzőleg még a kutatók nem tudták, hol nő fel a teknősbékák új nemzedéke. Kóczián Péter A Fekete-erdőből hozták a titkát Hercegkúti svábszalonna Csavargó teknősbékák
