Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)

1991-12-06 / 284. szám

Az AIDS veszélyéről, terjedéséről, megelőzéséről ebben a tanévben előadássorozatot tar­tanak a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnáziumban a helyi kórház orvosai. Az elő­adássorozat és a kiállítás szervezője dr. Bauer Imre főorvos szerint erről a robbanásszerű betegségről minél többet kell beszélni, s főleg a fiataloknak, mert a kivédése csak a meg­előzés lehet. (Kozma István felvétele) Az avasi torony utóda lehetne •• Övék a vár (meg a gondja) Haditanácsot tartottak El lehet képzelni, milyen nyomott hangulat uralkod­hatott a pár száz évvel ez­előtti „vezetői értekezleten”, amikor egy vár védői meg­beszélték a védelmi felada­tokat, miközben a várárok­ban a törökök már nekifog­tak kicsomagolni az ostrom­létrákat. A Diósgyőri Vár Alapít­vány Kuratóriumának nem­régiben lezajlott első ülésén nem volt ilyen nyomott a hangulat, bár lehetett volna indokot találni a búsulásra. Nagy kérdés ugyanis, vajon az ostromlóktól nehezebb megvédeni egy várat, vagy nap mint nap megküzdeni a fenntartás, az üzemeltetés nehézségeivel. (Ráadásul mindezt a gazdasági recesz- szió körülményei között, amelyről csak remélni le­het, hogy hamarabb véget ér, mint a török uralom an­nak idején...) Az alapítvány részben egy megtisztelő gesztus miatt jött létre: tavaly a Nemzeti Örökség Bizottsága a ma­gyar nemzeti örökség részé­vé nyilvánította a várat. Ami igen nagy megtisztelte­tés, együtt jár ugyanis a legkülönfélébb illetékes fó­rumok messzemenő erkölcsi támogatásával (pénzt ellen­ben nem adnak). A büszke bástyák ezalatt a dicső múlton merengve nem a könnyeiket hullatják, hanem apróbb-nagyobb kö­veiket, s a kövek közötti fugákban sem olyan fess már a malter, mint húsz évvel ezelőtt, amikor a vá­rat helyreállították. Az alapítványnak nagy tervei vannak, és némi pén­ze is, melyhez további ösz- szegekre lenne szüksért ah­hoz, hogy a vár állagát megfelelő szinten tudják tartani, felújíthassák a nyá­ri rendezvényekhez szüksé­ges színoadot és a székeket (utóbbiaknak már alig a fe­le használható). A kuratórium tehát — a nagy várvédő elődökhöz méltóan — igyekszik éssze­rűen kijelölni a>. alapítvánvi tennivalókat. Ezek közül csak az egyik (bár igen fontos) a oénzforrások fel­kutatása. de a vár történe­tének további kutatása, va­lamin* az úi állandó kiállí­tás létrehozása nem kevés­bé fontos. Januárban újabb ülést tart majd a kuratórium, er­re meghívják azokat az épí­tészeket, szakembereket is, akik részt vettek a régebbi városrendezési tervek elké­szítésében, melyekben vár­környéki skanzen, vizesárok, halastó és .egyebek szerepel­nek. Az alapítvány talán leg­fontosabb célja (kimondatla­nul is) az, hogy legyen a város szimbóluma ez a nagyszerű építészeti emlék (joggal maga mögé utasítva a nem túl szerencsés külle­mű avasi tornyot), s ami ezzel jár: érezzék a miskol­ciak magukénak a diósgyőri várát. Az alapítvány alapítóleve­lét és célkitűzéseit hamaro­san több nyelvre lefordít­ják, 8 szerteküldik a világ­ban (a Német Várbarátok Körének, 8 a hasonló egye­sületeknek, alapítványoknak) némi anyagi támogatás re­ményében. Jó lenne (s talán lelkesí- tőbb is), ha Miskolcon ha­marabb találna támogatókra az alapítvány ... Hájé Kit-mit véd a szakszervezel? 2» Bérreformot követelnek Raoaszkodnak a kollektív szerződéshez Lyukói jutalmak Két napon belül szállítják A műszaki lelemény és őtletesség tette lehetővé, hogy Lyukóbánya sikeresen átvészelte a mélypontot. Mint Szőcs Elemér, bánya­vezető főmérnök tájékozta­tott, novemberben a terme­lés már bőven meghaladta a százezer tonnát. Remény van arra, hogy az idén is eléri az üzem az egymillió tonnás termelési szintet. Így aztán a lyukói bányá­szok jó reménységgel ünne­pelhették meg szerdán Szent Borbála napját. A múlt év­ben felelevenített hagyo­mányt ápolva emlékeztek meg a bányászok védőszent­jéről a felolvásóban tartott kis házi ünnepségen, ahol a jutalmakat is átadták az ar­ra érdemeseknek. A lakosság is érezheti a bánya eredményes termelé­sének hasznát. Mert akik különféle okokból korábban nem tudták beszerezni a közkedvelt lyukói szenet, most bőséggel vásárolhatják. Már hirdetik is, hogy befi­zetés után kétnapos határ­idővel szállítják a megren­delőknek. Elég messziről indítottam az előzőekben, de talán nem ártott néhány össze­függést visszaidézni a párt­állami szakszervezetről. Most azonban nézzük, hogy látják a legutóbbi munka­kongresszust az érdekeltek, a szakszervezeti tisztségvi­selők, és persze a maguk szerepéről, szerepvállalá­sáról is faggattam őket. Ne­vezetesen Kovács Istvánt, a Ddgép szakszervezeti titká­rát és helyettesét, Nyikes Zoltánt. — Szegő Anna London­ból küldött egy másfél mé­teres telexet — kezdi Ko­vács István — szépen meg­indokolva lemondását. Egyébként így a kongresz- szusnak már nem is kellett leváltania, de mindenkép­pen leváltották volna. Pil­lanatnyilag úgy tudom, me­gint szervezkedik, több szakszervezet csatlakozott hozzá. — Végül is az elnököt, s a megmaradt egy alel- nőköt megerősítették. — Igen, és én úgy látom, hogy a kormány már Ak­kor öngólt lőtt — mondja Nyikes Zoltán —, mikor augusztus 15-ig mindenki­nek nyilatkozni kellett, hogy akar-e szakszervezeti tag lenni, ugyanis nehéz pontos számot mondani, de csaknem 2 millió ember fi­zet tagdíjat. Ez aíklkora szer­vezet erő, hogy ezzel már nem lehet durcáa kisgye­rekként nem tárgyalni... — Hadd hozzam szóba a hármas funkciót. — Én annak idején ko­vácsként kezdtem — mond­ja Kovács István —, már akkor az volt a vélemé­nyem, hogy az érdekvéde­lem a legfontosabb, a többi, hogy úgy mondjam, az ap­ró. — Szerintem a kormányt két dolog miatt kell szo­rongatni — jegyzi meg Nyi­kes Zoltán. — Egyszerűen elszabotálták a bérreformot és a szociális hálót. Azt mondja Antall úr, hogy ka­pitalizmust építünk. Igen- ám, csakhogy a kapitaliz­A köztársasági megbízotti hivataltól pfisiEiem, jesyz Mintha régen együtt dolgoznának Tegnap Szerencsen, a Nép­házban tartott konzultációs értekezletet a Borsod Abaúj- Zemplén és Heves megye köztársasági megbízotti hi­vatala B.-A.-Z. megye 11. számú országgyűlési válasz­tókörzetéhez tartozó 36 tele­pülés polgármesterei és jegy­zői részvételével. Sajnos, r szervezésbe egy kis hiba csúszott, ugyanis csütörtökön Tokajban is volt egy rendezvény a polgár- mestereknek. Talán ezzel — és a rcssz időjárási és útvi­szonyokkal — magyarázható, hogy a vártnál kevesebben jöttek el., A megjelenteket Magda Gábor, Szerencs pol- eármestsri köszöntötte, maid őr. Orosz Gábor, a köztár­sasági meghízott általános helvettese és miskolci hiva­talának vezetőíe azzal kezd­te hozzászólását, hoev ez a tanácskozás remélhetőleg egy sorozat első állomása lesz. Ezután röviden beszélt a november 9-i kihelyezett kormányülés tapasztalatai­ról. Fontosnak ítélte meg, hogy a kormány helyben tájékozódott a régió problé­máiról, például a történelmi borvidékekről, ahol több tíz­ezren élnek a borból. Fon­tos lenne tranzitutak létre­hozása is, mert a térség a rossz útviszonyok miatt szin­te el van zárva a piacoktól. Ezen a gondon enyhíthetne az M3-as autópálya megépí­tése, és hasonló ígéret né­hány új határátkelőhely (Kány, Pácin, s még egy Heves megyében) tervezett meenvitása 1992-ben. A ter­vek között szerepel még egy vámszabad terület kialakítá­sa Kárpátaljával közösen. Dr. Harsági István, a tör­vényességi ellenőrzési osz­tály vezetőhelvettese arról beszélt, hogy miként ellenőr­zik a beérkezett jeevzőkönv- vek alapján az önkormány­zatok döntéseinek törvényes­ségét. Még a látszatát is szeretnék elkerülni annak, hogy beavatkozzanak az ön- kormánv7atok belüeveibe, s korlátozzák jogait. Azonban megemlítette, hogy előfor­dultak olyan „hibák”, ami­kor például a költségvetést és az előző évi zárszámadást nem a törvényben előírt rendelettel ■ fogadta el a képviselő-testület. Dr. Muzsnay Lajos, a ha­tósági osztály vezetője a ha­tósági jogalkalmazásról, dr. Tisza Tibor, az igazgatási osztály vezetője néhány szakmai dologról szólt. Az utolsó előadó dr. Heidrích Gyula, a titkárság osztály­vezető-helyettese volt, aki többek között beszélt a me­nekültügyről, a külkapcsola- tok létesítésének fontosságá­ról, végül pedig a vagyon­átadás nehézkes körülmé­nyeiről. Kérdésemre dr. Orosz Gá­bor elmondta, hogy az ön- kormányzatok és a köztár­sasági megbízotti hivatal között olyan kapcsolat ala­kult ki, mintha évek óta együtt dolgoznának, s a jö­vőben ezt még szorosabbá szeretnék tenni. Tarnavölgyi László musban a szakszervezetek kiverik a balhét a bér és a szociális háló elsinkófálása esetén. De még hogy! Bér­reform? Antall úr szerint inflációgerjesztő !Igen? fis az áraik elszabadítása való­di piac nélkül, az micsoda? — Ha már a kisember védelménél tartunk, mi a szakszervezet álláspont­ja a bejelentett elbocsá­tásokról? — Mi a kollektív szerző­dés minden betűjéhez ra­gaszkodunk — emeli meg a hangját a titkár. — De be kell látnunk, ennyi embert nem tud eltartani a Digép. Szerintem már régebben hozzá kellett volna nyúlnia „vízfejhez”. Az egyedi gép­gyár megszüntetése is jo­gos. Nem is lett volna sza­bad létrehozni. Én nem va­gyok olyan optimista, mint a vezér, hogy az itteniek egy részét átveszi a többi gyár. A terméket igen, az embert nem. S ez a gond. — A szakszervezeti ta­gok mellett jobban kiáll­nak? — Ezt így nem mondha­tom, mert nem lehet. De maga szerint aki fizet, s minket is eltart, nem azért kell kiál'lnunk? — Visszatérve a kollek­tív szerződésre. Hogyan szabályozza a végkielégí­tést? — Jó, hogy ezt szóba hozza, ment sajnos, sok em­bert érint. A végkielégítés kifizetésének az a feltétele, hogy a dolgozó legalább 5 éves folyamatos vállalati munkaviszonnyal rendel­kezzen, öregésgi, vagy rok­kantsági nyugdíjra ne le­gyen jogosult és korenged­ményes nyugdíjazásban se részesülhessen. — A mértéke? — ötévenként sávosan változik. Mondom az alsót és a felsőt. Tehát 5—9 évi munkaviszonynál 2 hónap, 35 évnél és felette 13 hó­nap. A végkielégítésen túl­menően a kollektív szerző­désben szabályozott minden egyéb juttatást megkapnak az elbocsátott dolgozók. (Folytatjuk) Karost Imre Már a Lamborghini sem az igazi BMW, tíz és (él millióért Az egyszerű földi halan­dónak — különösen itt Ma­gyarországon — az autók autója egy Mercedes, egy Rolls Royce, vagy egy Cadil­lac, hiszen mindegyik köz­tudottan méregdrága luxus­autó. Aztán kiderül, hogy a hatvanezer márkás Mercedes afféle olcsó vásári bóvli, egy négyszázezer márkás forma- tervezett olasz kocsihoz ké­pest. Egy valamire való Lamborghini igazán csak a kiváltságosok számára elér­hető. Vagy mégsem? Svájcban két esztendővel ezelőtt hirtelen megszaporod­tak a méregdrága autók. Jó, Svájc gazdag ország, ezt senki sem vonja kétségbe. De ennyire? Nos, ebben a fene nagy gazdagságban azért van egy kis csalafintaság. Az autók nem valódiak, ha­nem igazi hamisítványok. A karosszériát — igaz, az ere­detit tökéletesen lemásolva — műanyagból készítik, a motor pedig közönséges Ford. vagy Volkswagen Golf-motor. Így egy négy- százezres „Lamborghinit” már harmincötezer márká­ért is megvehetnek az ér­deklődők. Novembertől hazánkban is elérhetők ilyen áron ezek az autócsodák, mivel a Capital Lízingcentrum a hagyomá­nyos gépkocsik mellett ezek lízingelését is megkezdte. Ráadásul ugyanolyan felté­telekkel, mint a többi gép­kocsit. tehát a gép értékének huszonkilenc százalékáért hozzájuthatnak a vevők. A nyugati gépkocsikon kívül Ladával és Maruttival is foglalkoznak. Egy Maruttiért például százkilencvenezer forintot kell előlegben kifi­zetni. Ez a vásárlási forma különösen a vállalkozóknak kedvez, hiszen a vételárat leírhatják az adóból. A Ca­pital ebben a műfajban az iménti feltételekkel jelenleg legolcsóbb a lízingpiacon, a ráadásul bankgarancia nél­kül kaphatják meg az autót a vevők. Köztudott, hogy más cégek igen magas fede­zetet kérnek, gyakran telje­síthetetlen feltételeket szab­nak egy-egy üzlet megköté­séhez. Bankok is vállalnak kezességet, de borsos áron, ami igencsak megdrágítja a lízingelést. A Capital szak­emberei szerint felesleges, teljesíthetetlen feltételekkel akadályozni az egyébként jó­nak ígérkező partnerkapcso­latot. Garanciának egyéb­ként is ott az autó, ami ma már nem luxus, hanem egy vállalkozás elengedhetetlen feltétele. S ha már az érdekességek­nél tartunk, feltétlenül meg kell említeni, hogy nemcsak ál-olasz autót lízingelhetnek az érdeklődők a Capitaltól, hanem várhatóan vadonatúj Old Timereket is forgal­maznak. S ahogy a miskol­ciak lízingelési hajlandósá­gát ismerjük, nem csodál­koznánk, ha a jövőben fel­feltünedezne egy-egy Bugat- ti, vagy formatervezett cso­da a Bajcsy-Zsilinszky úton. Ugyanis a Capitáltófl éppen egy miskolci vállalkozó lí­zingelte a legdrágább autót: egy 10,5 milliós BMW-t. Wachsler Tamás, a Fidesz országgyűlési képviselője fo­gadóórát tart december 7- én (szombaton) de. 10—12 óráig Miskolcon, a Fidesz- irodában (Tokaj Vendéglá­tóház, Győri kapu 57. sz.). Minden érdeklődőt szeretet­tel vár. ,

Next

/
Thumbnails
Contents