Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)

1991-12-28 / 300. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik tudott annyi számítással költeni” Katona József rejtélyei Erős vissza fóbiája lehetett utón ő sóvárgott, ám a mó­jjc Számítógépet ajándékozott az Innovációs Ccntrum(Park) a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat miskolci csoportjának. A szolgálat az adminisztrációs munkáit eddig is szá­mítógépen végezte, az ügyvitelük azonban mar túlnőtt az öreg Commodore gépen. Nagy segítség tékát nekik ez az IBM-rendszerbe beépíthető adomány. Az új gépet Fiaskó Gá­bor az ICP számítástechnikai szakfömérnöke adta át dr. Csiba Gábornak, az MMSZ mis­kolci csoportja vezetőjének. Etetőkhöz vonulnak az őzek, szarvasok Madármenedékek Maga sem tudta, mikor szü­letett. A család, a barátok mind úgy emlékeztek, hogy 1752. november 11-én érkezett a világra a Józsi fiú. Száz év kellett hozzá, míg valaki meg­nézte az anyakönyvet és egy évvel korábbra helyesbítette a dátumot. Tudatosan csaltak-e, hogy a vézna fiút ne kelljen túl korán beiskolázni, vagy ne vigyék cl katonának? Vagy in­kább csak összekeveredtek a kilenc gyermeket vllágrahozó, négyet eltemető, ötöt felneve- velő analfabéta édesanyában az évszámok? Idősebb Katona Józsefné, született Borbók Ilona, külön­ben is furcsa háborút foly­tatott a sorssal. Valamiért egy László nevű fiúgyerme­ket szeretett volna. Három csecsemő Lacikát temetett el, mire megértette, ezt nem engedélyezik az égi hatal­mak. Más nevű fiai (József, Sándor, János) nyugodtan felnőttek. A sors különös fintoraihoz tartozik az a tény is, hogy a sorhan korán meg­halt nővére után következő József, két őt követő öccsét is elveszítve, valósággal XX. századi egykeként éli át gye­rekkorát. Nem ilyen miszti­kus, de azért nehezen ért­hető Katona József kapcso­lata az iskolákkal. Tudjuk róla, kitűnő logikája és ha­sonló memóriája van. Nagyon szorgalmas is, ennek ellené­re e pert piarista gimnáziu­mot kétezer próbálta»)* meg vele az apja, és bár néme­tül kitűnően megtanul, Pest­ről hazamenekül. Mivel. a két legfelsőbb gimnáziumi osztály Kecskeméten hiány­zik, később Szegeden próbál­kozik, de ott sem bírja be­fejezni tanulmányait. Végül a pesti egyetemen végzi el a bölcsészetet. Mint jogász, elégséges eredménnyel vé­gez. Mindebből arra követ­keztethetünk, hogy erős vizs- gaíóbiája lehetett, amely a konferencia Mályiban A sárospataki Népfőiskolái Egyesület és a Borsöd-Aba- új-Zemplén Megyei önkor­mányzat táji népfőiskolái konferenciát rendez január 17—18-án, Máiyiban. A kon­ferencia célja, líogS’ a nép­főiskola szervezők és a téma iránt érdeklődő szakemberek az elkövetkezendő év szak­köri feladatait, megszervez­zék az együttműködésüket. Továbbá meghatározzák az alakuló sárospataki táji nép­főiskolái központ feladatait, munkamódszereit. Várják mindazon népfőis­kola szervezők és a téma iránt éredklődők megvitassák jelentkezését, akik munká­jukkal segíteni kívánják a konferencia eredményességét. Részletes tájékoztatás és je­lentkezés a sárospataki Nép­főiskolái Egyesületnél, Sáros­patak, Szent Erzsébet tér 4. s2ám, telefon: 41/11-640. Je­lentkezési határidő: 1992. ja­nuár 10. magánélet vizsgáinál is hoz­zájárult bukásaihoz. A legsúlyosabb fiaskót kétség­telenül Széppataki Róza iránt fellángoló szerelmével élte át. KSriilbelül egyszerre kerülhettek a színházhoz és minden valószí­nűség szerint 1811. november 24- én szerepeltek előszűr együtt a színpadon. A Katona által for­dított Szmolenszk ostromában, ahol a „fordító** úr egy kozák altisztet, Róza pedig egy pa­rasztlányt alakit. .Jó félév múl­va Katona elküldi Széppataki Rózának híres levelét: „Én ma­gát véghetetlen szeretettel sze­retem, s lelkemben hordom ké­pét. mióta először színpadon megláttam játszani, s ezen szen­de képet fogom titkon keblem­be zárva hordani véglehellete- mlg. Ha meghallgat, s hajlandó hozzám, egy darabka rózsaszín szalagot, ha meg nem hallgat, egy darabka fekete szalagot zár­jon a felelethez .. Dacára a pontos leírásnak, a lány nem tud válaszolni. A le­velet ugyanis K. J. írta alá és Róza bárhogy erőlteti fejét, nem tudja azonosítani kérője szemé­lyét. Nem is töpreng sokáig, a hónap múltán válaszért jelent­kező Katona .lózsef szerelmét, már mint Dérynét látja viszont. Ugyanilyen rejtélyes történet» kor két óriásának teljes külön­válása. Déryné házassága bol­dogtalan, ám Katona ezt nem hogy kihasználná, inkább véde­ni próbálja egykori imádottja erkölcseit. Amikor Déryné bele­bonyolódva játékaiba, egyik ga­vallérjának ajándékozza a má­siktól kapott rózsát, a botrá­nyos esetből Katona gyorsan ko­médiát ír, benyújtja a társulat­hoz. és csak a hősnő fenyege­tőzései tudják elhárítani a be­mutatót. Az asszony természet­szerűen megharagszik kipellen- gérezöjére, de furcsamódon nem­csak Katona tűnik el Déryné életéből, hanem a két rózsalo- vag is, sőt maga Déry István is hosszú időre elhagyja feleségét. Katona egész' szerelmi éfe- “ te inkább rejtélyes lehetett, mint örömteli. Volt nő, aki Gallérok és máltai A divatos férfiak most az arcuk körül keresik az új­donságokat. Azaz a nyak­kendő és az ing gallérja ke­rült előtérbe öltözködésük­ben. Míg a nyáron a divat egyértelműen a virágos, nagymintás, igen tarka in­geket diktálta a férfiakra, az ősz, a tél némi lehigga- dást hozott. Nyilván azért, mert a színesség most az öl­tönyöké, a zakóké, a dzse­kiké meg a felöltőké. Az ing visszatért a vékonyabb- vastagabb csíkokhoz, az egy­színű változatokhoz. De hogy mégse legyen egyszerű, megkezdődött a gallérok variálása. A sárga ing fekete gallért és gom­bokat kapott. A csíkos ing gallérja csupa csíkból áll. Változott a gallér fazon­ja is. Éppen azért, hogy a különböző színvariációk, minták elférjenek” rajtuk, megnőttek az eddig kicsire, lekerekítettre szabott for­mák. Most széles, ‘ elterülő gallérok díszítik az ingeket. Gyakran ezeket is legom­bolják, fém applikációval hangsúlyozzák, hímzett csí­kokkal. monogrammal te­szik feltűnővé. Elegáns inghez nyakken­dő illik. Nem is akármi­lyen! A szélesre csomózott nyakkendő alatt pedig gyakran dísztűvel fogják össze az ingnyakat. Űjból sík a férfi halála után el­küldött gyűrűt is visszaküld­te családnak, és volt, aki önkéntes özvegységgel gyá­szolta őt élete végéig. Csak olyan nem akadt, aki a jó partinak számító főügyész úrral eljutott volna egy nor­mális házasságig. Pedig ez lehet, hogy megmentette vol­na Katona József férfiéletét. Katona egyébként maga is előszeretettel gyarapította rej­télyeit. Szívesen becsapta életrajz íróit is. Legtöbben elhitték neki például, hogy amikor 1818 tavaszán vers­ben búcsúzik el principáli­sától, Dabasi Halász Bálint­tól, akkor valóban egy jobb munkalehetőséget talált va­lamely másik ügyvédi irodá­ban. Az igazság az, hogy az ifjú ügyvédbojtár túlbuzgó­ságból megsértett egy nemes vármegyét és egyedül akar­ta vállalni az ezért járó büntetést; a Pest vármegye gyűlésén történő nyilvános megpirongattatást. Ám mindezek a rejtélyek eltörpülnek amellett, hogy előzmények nélkül megírta az első, minden műfaji kö­vetelménynek megfelelő ma­gyar tragédiát, a Bánk bánt, amely később a maga nemé­ben fölülmúlhatatlan nem­zeti drámánkká vált. Ezen már Arany János is csodál­kozott: „különös teremtő te­hetség volt ezé a Katonáé; bámulatos, hogy tudta a nagy szenvedélyeknek olyan .megragadó kifejezéseit olyan gondos beosztással elrendez­ni, hogyan tudott annyi szá­mítással költeni.”. divat a nyakkendőtű is. Szolid láncocskával, egysze­rű fényes leszorítóként. De megjelentek az ékszer-tűk, aranyból, drágakövekkel. Meg aranyozott ezüstből, ékköveket utánzó hamis kö­vekkel, színes üvegekkel. S hogy milyen maga a nyakkendő? Először is ter­mészetes anyagból készül, selyemből, gyapjú szövet­ből, bőiből. Miközben diva­tosak maradtak az egyszí­nű, az apró mintás, tűpety- tyes nyakravalók, avíttnak minősülnek a kockás, csí­kig és más geometriai min­A karácsonyra hullott, decemberi nedves-súlyos hó a Biikk-fennsíkon szinte földig nyomta az örökzöld fenyők ágait. Hófehér bun­dába öltöztek a fenyvesek, s a hótól meghajlott ágaik mint valami sátor borítják a talajt. Alatta száraz, barnult tűlevelek párnája fedi a földet, s nyújt menedéket az erdő dalos madarainak. fásak. A szezon slágere az elfolyó, színes virágokat, madártollakat, folyondáro­kat utánzó minta. Előszere­tettel alkalmazzák a török, az indiai, a keleti motívu­mokat. A kötszövött és a bőr nyakkendők is szélesek, kézifestéssel díszítettek. Ke­vesen viselik sportos far­meringhez, flanel-, szövet­inghez a fémvégű, fém kö- zepű madzagból álló ameri­kai nyakkendőt. Nem ki­zárt, a széles, színes téli nyakkendő után ez lesz a nyár slágere. (kádár) A Bükk erdei azonban most hallgatagok. Nem tril­láznak dalosai — dideregve húzódnak a fák védelmébe, vagy felkeresik a bükki községeket. Szinte együtt laknak a baromfiudvarok lakóival, s ott találnak bő­séges táplálékot is. Még nem tűntek fel a cinkék a városok panelházai között, ahonnan azonban eltűntek a feketerigók: az araszos hó elől azok is bokrok védel­mébe vonultak. Ám az erdő most sem ki­halt. Valóságos hózuhatagot keltenek a fák között az etetőkhöz vonuló őzek, szarvasok, melyek már nem találnak táplálékot a téli erdőben. Feltűnnek az ete- . tök környékén a vaddisznók is. Á kőkeményre fagyott földből már nem tudják ki­túrni eleségüket. Róluk is a vadászok gondoskodnak. A téli erdőt járó erdé­szek, vadászok elgyönyör­ködhetnék az erdő légtorná­szainak, a bozontos farkú mókusoknak a szaltó mor- táléiban, mikor is fáról iá­ra szökellve keresik fel az odvakba rejtett éléskamrái­kat, melyekbe az ősszel , „bespájzolták” a mogyorót, egyéb magvakat. Hallgatag a téli Bükk. s csendjét csak a síelők, szán- kózÓK vidám kurjantása veri fel a verőfényes nap­palokon. r Bélyegsyűjtés 90 éve született Gróf Esier- házy János elnevezéssel a Ma­gyar Posta Vállalat december 2-án alkalmi levelezőlapot ho­zott forgalomba. A 7 Ft érték- benyomású, 8,50 Ft eladási árú lap matt műnyomó papíron, négyszínnyomással, 20 000 pél­dányban az Állami Nyomdá­ban készült. Molnár Ottó gra­fikusművész tervezte. A bélyeg­képen Nagy János szobrász­művész Esterházy Jánosról ké­szített emlékérmének egyik ol­dala, Esterházy portréja látha­tó. A portré alatt az 1901—1957 évszámok találhatók. A bal ol­dali képen az emlékérem má­sik oldala alapján egy börtön­rácshoz láncolt férfialak látha­tó. Alatta a felirat: In memó­riám Gróf Esterházy János 1901 —1957 olvasható. Az alkalmi le­velezőlapot a nagyobb forgal­mú és az igénylő postahivata­lok árusítják, a készlet erejéig« ★ Sokak érdeklődésére közöl­jük: a december 20-ra jelzett Pro Philatélia elnevezésű bé­lyegblokk a postai előrejelzé­sek és az MTI közleménye el­lenére. sem jelent meg. Az okok­ról, az aka c! Ily okról, a téves információkról a Posta illeté­keseinek kellene nyilatkozniuk, különösen a’*ra való tekintettel, hogy 199?-;ól ők kívánják át­venni a bélyegújdortságolc ter­jesztését is a IYIABÉOSZ-tól. ★ Ha késve is, ele megjelent a Filatéliai Szemle decemberi szá­ma. Az érdeklődők figyelmébe ajánljuk Halász Tamásnak, a MABÉOSZ főtitkárának Há­nyán maradunk.' című cikkét. Az érdeklődők információt kap­hatnak a hazai és a külföldi hélyegújdonságokról. a lezaj­lott és szervezés alatt álló fi- latelista rendezvényekről. Vanr nak. akik nem értenek egyet azzal, hogy 1992-re a Magyar Filatélia Vállalat csak ár.jegy- zékoőílást adott ki. E témát értékeli a MABÉOSZ alelnöke* Visnyovszki Gábor cikkében. 11. L. Új hullám (hossz)!!! fi fiódió Miskolc az új évben Q 66,8 MHz-S (miskolci) ultrarövidhullámon. Zene Információk • zene - játék-zene-riportok Majd meghallják... HIBpCréSF€LVéT€l. rtódemls Kft. Miskolc Bajcsy Zs. i>. 15. jfiSSS Telefest: 46/41-688 DIVAT A TU IS s|c Divatos gallérok és nyakkendők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents