Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)
1991-11-22 / 272. szám
mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik . t*wmnfun——■■—MaBBaMBBaMEMtj^gy^. fc*—t fw ■isvwGtmBnw^FND’zmBmmmamm Törékeny a béke A rendőri túlkapások és néhány újságcikk között összefüggés van — állítja Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke, SZDSZ-es országgyűlési képviselő, aki lapunk munkatársának nyilatkozott. — A Kapu című lapban jó egy hónapja jelent meg egy interjú az etnikai hivatali elnökhelyettesével, aki nem kevesebbet állított, minit hogy a kisebbség elitértelmiségének egzisztenciális érdeke fenntartani a konfrontációt a kisebbség és a többség között. Mint mondta: különösen veszélyes ebből a szempontból a cigány értelmiség, amelyik azt a jelszót tűzte a zászlajára, hogy „Ha nem felrázni, akkor fellázítani”. Néhány sorral odébb azt mondja az illető : álszemérmesség azt beszélni, hogy nincs cigánybűnözés, mert igenis van, és ezzel foglalkozni kell. Foglalkozik is egy másik lap, a Pesti Hírlap pár nappal később, október végén, amikor megszólaltatja a Budapesti Rendőr-főkapitányság egyik vezető tisztségviselőjét. Borgulya Gyula őrnagyot. A riport felmeiegí- iti a letűnt rendszerrel együtt elfeledettnek hitt cigánybűnözés fogalmát, s minden sorával azt bizonygatja: hogy a cigányság azonos a bűnözéssel. Rá néhány nappal pedig ' az 'Intézkedő rendőrök terhes cigányasszonyt spréznek le Ráckevén, és lövöldöznek, amit még akkor sem tudok bűnözőket el kell fogni, de eközben nem szabad terhes nők és gyerekek életét, épségét veszélyeztetni. — Ha létezik ilyen összefüggés, amire On most felhívta a figyelmet, mivel magyarázná azt? — Tudjuk, hogy óriási méretű az elszegényedés, a gazdasági- és értékválság, s ezzel arányosan nő a bűnözés és a feszültség a társadalomban. Ebben a helyzetben a rendőrség figyelme a leginkább védtelen csoportokra terjed ki, akiket köny- nyebben el tud kapni, mint mondjuk a gazdaságban, kft.-kben tevékenykedő bűnözőket. Vagyis így próbálja kompenzálni a társadalomnak azt az elégedetlenségét, amit az emberek a kis hatásfokkal dolgozó rendőrség tehetetlensége miatt éreznek. Hiszen így elmondhatják. „Lám, mégiscsak dolgoznak a rendőrök, mert itt van ez a csomó cigány, akit nyákon csíptek ...” — Hogy minduntalan leporolják a cigánybűnözés fogalmát, ennek nyilván az la az oka, hogy meglehetősen magas a cigány származású bűnelkövetők aránya. — Hogy van-e cigánybűnözés, arra az a jó válasz, hogy miént? van talán magyarbűnözés? A tudomány álláspontja, hogy a bűnözés szociális-rétegfüggő. Azonos iskolázottságú, szociális helyzetű rétegnél ugyanolyan a bűnözési arány, függetlenül, hogy román, lengyel, cigány, vagy pedig magyaré az a csoport. — Miért sérelmezi a már említett cikkeket? — Félreértés ne essék, én nem vitatom el senkitől a jogot, hogy cigányellenes legyen, hogy az ilyen nézeteit hangoztassa. De Borgulya ur esetében olyan vezető beosztású rendőrtisztviselőről van szó, aki felesküdött az alkotmányra, akinek az lenne a dolga, hogy fenntartsa a rendet, hogy megvédje a polgárokat. Ehelyett súlyosan megsérti az alkotmányt és más törvény éket, amikor megkülönböztet, diszkrimi- nál, gyűlöletet kelt, agresz- szióra buzdítja a többséget, hogy határozottan lépjen fel a cigány-kisebbséggel szemben. S ha összetűzések lesznek, neki nyilván az a feladat jut, hogy még keményebben lépjen fel. Véleményem szerint ez már a politikai bűncselekmények kategóriájába tartozik. Közösség elleni izgatás miatt megtettem a feljelentést a legfőbb ügyésznél. Ugyanígy, hasonló okból eljárást kezdeményez a riportot közreadó lap és kiadója ellen több cigány szervezet. A történteket a magam részéről ezért is fájlalom, mert egyelőre felmérhetetlenül súlyos károkat okozott a magyar—cigány együttélésben, ártott a jelenleg még fennálló, törékeny békének. (bujdos) Az új Ginét Geenának hívják Geena Davis, a sztár 1989-ben egy simán hátratésült hajú, finom voná- sú, sápadt színésznő emelkedett fel székéről, amikor a legjobb karakterszínésznőnek járó Oscar-díj tulajdonosának nevét felolvasták. A termen csodálkozó moraj futott át, a jelenlévő hírességek közül senki sem gondolta volna, hogy Geena Davis lesz a kis szobor legújabb tulajdonosa. Olyan nagyszerű és gyönyörű színésznők elől halászta el a díjat, mint Michelle Pfeiffer és Sigourney Weaver. Az utolsó dalt a Halál játssza 5, Geena Davis igazi sztár, de igazi színésznő is egyben, szerencsés alkat, tehetsége nem korlátozódik csak komikus, vagy drámai típusok eljátszására. A múlt héten bemutatott Thelma és Louise című film Thelmá- jának szerepében nagyszerűen ötvözi a komikus és drámai elemeket. A harmincnégy esztendős, massachussetsi születésű sztár színházi színésznőként kezdte pályáját. Eredetileg zenésznek készült, de svédországi tanulmányai során a színészet mellett döntött. A magyar nézők először a nagysikerű Aranyoskám című filmben láthatták, amelyben egy fiatal színésznőt játszik, aki megosztja öltözőjét a Dustin Hoffman alakította álruhás színészszel. Láthattuk még a Légy című horrorfilmben és az Accidental Touristban, amiért Oscar-díjjal tüntették ki. Geena, aki legtöbb filmjében klasszikus arcú, sötét hajú, finom asszonyokat alakított, a Thelma és Louise-ban kissé közönséges, ostobácska, festett-szőke fiatalasszonyként jelenik meg a történet elején. A Szelíd motorosok óta bevett műfajnak számító „road movie” típusába tartozó filmben aztán olyan kaílandokba keveredik, hogy alaposan megváltozik a karaktere. A fiatalasszony barátnőjével, Louise-zal rákényszerül, hogy megvívja magánháborúját a hétköznapok és a férfiak világával. A filmet Ridley Scott, a Nyolcadik utas a halál és a Szárnyas fejvadász rendezője készítette, akinek ez a kis költségvetésű, komoly szociális jelenségeket is érintő munkája eltér a többitől. Geena Davis így val'l erről a szerepről: „Szerintem az a film, ami az első perctől az utolsóig képes magával ragadni a nézőt, csak jó lehet. A történet mindössze négy napról szól, s ez alatt fordul meg minden. Ezt a szerepet azért szerettem, mert a karakter hatalmas 1 változáson megy át, ami nagy kihívás volt számomra.” Havas Klára Jiini Hendrix szomorú vége Római dimüevél Megint a kis fepoiino elfogadni, ha a hivatalos változat szerint pánik-helyzet alakult is ki. Ilyet akkor sem lehet osinálni. A A miskolci polgárok és fiatalok béketüntetést szerveznek, amelynek célja a jugoszláv polgárháború elítélése, a népek önrendelkezési jogának és az emberi jogok tiszteletben tartásának követelése. A Páneurópai Unió miskolci és megyei szervezete, az Ifjúsági Demokrata Fórum és az Ifjú Szocialisták által kezdeményezett de- montsrációt november 25-én (hétfőn) délután 5 órára tervezik a Hősök terére. Állásfoglalásukhoz és felhívásukhoz csatlakozott Cso- ba Tamás Miskolc polgár- mestere Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke, Tompa Sándor országgyűlési képviselő, valamint a parlamenti pártok miskolci szervezetei is. A szervezők kérik, hogy akik egyetértenek a demonstráció céljával, a városban elhelyezett standoknál aláírásukkal is támogassák, valamint a tüntetésen jelenlétükkel voksoljanak a béke mellett. Az összegyűjtött aláírásokat — a tervek szerint — a béketüntetés után a Városház térre vonulva adják majd át dr. Gyulai Gábor köztársasági megbízottnak, aki továbbbít- ja majd azt a köztársasági elnök felé. A Le Monde 1981-ben Interjút közölt, az újságíró egy magát Crazynek (őrültnek) nevező bérgyilkossal beszélgetett, aki megdöbbentő részleteket mondott a rockműfaj és a maffia újkeletű kapcsolatáról. Egy rövid részlet az interjúból: — Igen, a kábítószer és a rock a két legzsírosabb üzlet. Az impresszáriók kíméletlen harcot folytatnak egymással. Egy koncert harmincezer dollárt is hozhat a konyhára. Igyekeznek tehát minél jobban a markukban tartam az embereiket, a zenészeket, az együtteseket. — Hogyan érik ezt eí? — Megszabják, hova mehet a zenész, hová nem. Ha ellenszegül, megakadályozzák, hogy szerződést kapjon vagy mellérendelnek néhány pasast és kicsit észhez térítik. — Tudnál példát mondani? — Természetesen. Tudom például, hogy Janis Joplin ilyen okból halt meg. És Ji- mi Hendrix is így fejezte be pályafutását. — öt miért kellett megölni? — Az olyan befutott művészek, mint Hendrix egy idő után megelégelik a sok utazást, az éjszakázást. Ha pedig nincsenek turnék, a pasasok, akik elvesztették a befolyásukat fölöttük, nem keresnek. Ezért bosszúból kinyírják őket, mivel tulajdonképpen jól járnak, mert a művészek halála után megnő az érdeklődés a lemezek iránt. — Nem gondolod, hogy ez túlságosan kevés olyan kaliberű ember hidegre tételéhez, mint amilyen Hendrix volt? — Nem, egyáltalán nem kevés, ő már teljesen kész volt. Dolgozni nem akart, viszont naponta 2000 dollárt költött a „fűre” a maga és a cimborái számára. Meddig élhetett volna még, amikor már csak a kábítószer parancsolt neki? Egy-két évig? És mire futotta volna még az erejéből? Egy lemezre, vagy két koncertre. Élősködővé vált, mert pénzt már nem keresett, viszont napi 2000 dollárt kiszórt az ablakon ... — Gyakoriak az ilyen esetek a szórakoztatóiparban? — Majd mindegyik muzsikus nagyjából ugyaneny- nyit, tehát egy-kétezer dollárt ad ki naponta kábítószerre a maga és a haverjai számára... Ha az impresszáriója végül már nem veszi a hasznát, de valaki más akarja megkaparintani a zenészt, akkor inkább megölik. Ugyanúgy, mint a lóversenyeken... * A maffia már az ötvenes években is felbukkant a rocküzletben: egy konferencia alkalmával 58 alvilági figurát vett őrizetbe a rendőrség, akik közül többen is sápot szedtek a zenegépüzletből. A hatvanas évektől elsősorban Frank Stnatra maffiakaipcsolatai révén szerepeltek újra és újra a „piszkos pénzek” a lapokban. 1973-ban egy besúgóvá lett gengszter az amerikai szenátusi vizsgáló bizottság előtt mondta el, hogyan szivárgott és szivárog be folyamatosan az alvilág a lemeztársaságokba, a koncertügynökségekbe a máshonnan szerzett piszkos pénzek tisztára mosására. A volt gengszter beszélt a nagy sztárok behálózásáról is. Á kártyaadósáágokba keveredett O. C. Smith-et zsarolták meg először, majd miután az adósságait kiegyenlítették, az énekes a továbbiakban már a szindikátusnak énekelt. Hasonlóképpen kapott védőőrizetet Jeff Heek gitáros is. A legnagyobb botrány a Chicago együttes körül pattant kii. A zenekar menedzserét hamar menesztették, s helyébe már az alvilág embere került, s máig tisztázatlan körülmények között hamarosan meghalt az együttes gitárosa, Terrv Kath is. Ugyancsak köztudott, hogy az Amerikába távozott Bartha Tamással is az amerikai maffia emberei végeztek, amikor üzleti nézeteltéréseik támadtak. Egy lemezproducer szerint: „Köztudomású, hogy mind a fekete, mind a fehér maffia megpróbál megzsarolni különbö. ző szupersztárokat. Fenyegetőznek, hogy a muzsikusnak eltörik a kezét, az énekesnek elvágják a torkát. S ezután megkapják a honorárium egynegyedét mint „védelmi pénzt”. (Folytatjuk) Sebők János Magyarországon a jól öltözött emberek az elegáns, finom, természetes kelméket felhasználó, de nem túl fantáziadús német divatot követik. Nálunk csak egyes sportos formáiban (Bennet- ton, Ciao Ragazzo, stb.) ismert az olasz divat, amely jellegzetesen eltér a többi híres európai trendtől. A Rómában sétáló látogató hamar rájön, hiába is keresné a német típusú nagy konfekcióáruházakat. Itt a jól öltözött emberek kis butikokban, apró, elegáns üzletekben vásárolnak, amelyek több évtizedes fennállásuk alatt állandó vevőkört alakítottak ki. Áraik természetesen valamivel borsosabbak, mint a konfekcióárak, de a belvárosi utcákon sétáló rómaiak az élő bizonyítékai, hogy ebben a városban az emberek szívesen áldoznak külsejükre. A főváros nagy divatdiktátorai, Laura Biagiotti (az itthon is nagyon népszerű Róma fantázianevű parfüm megálmodója), Nino Cerru- ti vagy Valentino az óceán mindkét partján híresek arisztokratikus, tradicionálisan elegáns, de nem konformista stílusukról. Örök vetélkedés folyik köztük és észak-olasz kollégáik között, akik modernebb, lezserebb ruhákban gondolkodnak. A rómaiak mernek feltűnően öltözködni, de nem a bohémság, az avantgarde merészség, hanem a kihívó elegancia jellemzi őket. Egy-egy selyemkaftános, vagy meggypiros kabátba öltözött férfi, 15 fokban is a legnemesebb prémkabátba bújtatott hölgy nem ritkaság az örök város kis utcáin. Nagy divat idén ősszel a testőrcsizma. Minden harmadik római lány D’Artag- nanhoz hasonlít. A gyerekek ruháján pedig megjelentek a latin-amerikai indián motívumok, a kis kabátok mexikói ponchora hasonlítanak. A belvárosban járó-kelő, munkába, üzleti tárgyalásra siető férfiak Cerruti, Ver- sace öltönyben pompáznak. Gazdag hotelek kapuin kilépve nem fekete limuzinba vagy tűzpiros Ferrariba szállnak, hanem rápattannak Vaspa vagy Piaggio típusú robogóikra. A kis sikátorokban tényleg nem sokra mennének a drága, hatalmas autókkal, és amúgy is minden divatos, ami kicsi, kopott és parkolható. Ez magyarázza azt is, hogy ma az autópiacon drágább egy 1972 óta nem gyártott Fiat Topolinó, mint egy alig használt Lancia. örült sikk a hordozható telefon. Szakadt kis sikátor piciny zöldségüzletének tulajdonosa tíz csomag brokkoli és egy láda articsóka felett állva cseveg drótnélküli telefonján. Az utcai forgalomban öt autós közül kettőnek kezében a telefon, holott törvény tiltja a telefonálást vezetés közben. A divat azonban nem figyeli a törvényt. Igaz, mondják, a hordozható telefonok nagy része hamis, de azért mindenki igyekszik mutatni: nekem is van...
