Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-22 / 272. szám

Televíziós vetélkedőt nyert a miskolci ügyvezető

Vállalkozó találtatott

Kövesden csütörtök a piacnap

Maradjon a város közepén?

?

Ahogy Miskolcon, a Búza téri piac mellett alakult ki évekkel ezelőtt a lengyel, vagy KGST-pi^cnak is becézett zsibvásár, Mezőkövesden is a zöldségpiacot öleli körül, sőt már-már megfojtással fenyegeti az ócskapiac. Igaz, hetente csak egyszer, csütörtöki napokon ütnek itt tanyát áruikkal a környező országokból érkezett magyarok és nem magyarok.

A kép nem mindennapi. Míg önkéntelenül is zsebekre szorított kezekkel nézelődik a véletlenül idetévedt ember, mintha nem is a matyó fővárosban, hanem valamilyen keleti perzsa városban lennénik, akkora a hangzavar. Lengyel, szlovák, orosz, román beszéd keveredik a magyarral, amit né- hányan különös akcentussal ejtenek: például a vietnami óra- és ékszerárus.

Asztalról, sátorból csak kevesen árulnak, egy nejlondarab, vagy csomagolópapír kell csak, s a földre terített „abroszon” látható a

terülj asztalkám minden kincse. Cipők, ruhák, műszaki cikkek, cigaretták, olcsó italok, gyermekjátékok, fehérnemű és autóalkatrész,

búvárszivattyú és glccses lakásdíszek, karácsonyfaégők és osztrák tévé, török pulóver, román bugyi, jugoszláv konyak, szlovák szerszám, szovjet matrjoska látható itt minden mennyiségben és egyféle minőségben.

— Az önkormányzat december 20-i ülésén tárgyalunk a piac sorsáról — mondta később Pap János, Mezőkövesd polgármestere. A piac környékéről 80—100 család tiltakozott a városházán az itt kialakult áldatlan állapotok miatt. A megoldás nem könnyű. Vagy kitelepítjük az ócskapiacot a város közepéről az egri út mellé a vásártérre, és ezzel itt megszűnnek a gondok (de akkor kérdés, hogyan jut ki tömegközlekedés híján a sok száz, sok ezer vásárló, főleg a kispénzű nyugdíjasok), vágj' pedig mégis marad a helj'én a piac, de akkor komoly beruházásra lesz szükség, mert kulturáltabb környezetet kell itt létrehozni.

A polgármester úr nem akar a dolgok és a közgyűlés elébe vágni, szavaiból mégis arra következtettünk, hogy az utóbbi megoldást tartja szerencsésebbnek. HiVita az oktatási

törvény tervezetéről

szén a piac a város gazdasági életét (a mondjuk ezer mezőkövesdi kisvállalkozó többsége itt is árulja termékeit) és kereskedelmét is fellendíti.

(gróf)

(Bujdos Tibor felvételei)

Kiváltképpen vállalkozói körökben ismerős ma már a miskolci Investplan Vállalkozásszervező és Tervező Kft. neve, amelyet már joggal mutattunk be annak idején, amikor a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány két díját is megnyerte kétéves fennállása óta. A magántőkével alapított cég egyik ügyvezetője, dr. Németh László most személyre szóló elismerést szerzett, ami természetesen cége jó hírnevét tovább növelheti.

A Vállalkozó kerestetik című televíziós műsorhoz kapcsolódva részt vett ugyanis abban a monstre vetélkedőben, amelyet a PR televízió és a Magyar Hírlap közösen hirdetett meg. A vállalkozásokhoz kapcsolódó igazán fogós tesztfeladatokat kellett heteken át megoldani. S mint utóbb kiderült, körülbelül 500 „totózó" pályázott arra. hogy megnyerje a fődijat, a Panasonic üzenetrögzítős telefont, Illetve a még kilátásba helyezett díjakat.

— Izgatott a verseny, jónak tartottam a feladványokat. Ügy gondoltam, illene a jók mezőnyében végeznem, hiszen végül is minden vállalkozónak, aki hozzánk jön azért, hogy útnak indítsuk, hiteles információkat kell adud, tehát tudnom kell mindazokat a jogszabályokat és rendeleteket, amelyek rájuk vonatkoznak. Ez végül is jó önkontrollnak bizonyult, s visszaigazolást kaptam, hogy valóban tudunk segíteni, hiszen a 150 maximálisan összegyűjthető pontból 142-vel lettem győztes.

— Azóta teháit a Panasonic telefonnal gazdagabb lett?

— A családtagjaimnak nagyon tetszett, s kapacitáltak is rá, hogy tartsuk meg, de én úgy véltem, ez otthoni körülmények között luxus, s jobb szolgálatot tesz ez’ a kft.-ben, g át is vették tőlem.

— A* valóban bizalomgerjesztő, ha egy vállalkozásokat segítő kft. ügyvezető igazgatója profi módon, úgymond „betéve tudja” mindazt, amit egy új vállalkozás beindításához tudni kell. De természeteA Pedagógusok Demokra- ikus Szakszervezete 1901. ovember 26-án (kedden) élű tán 17 órától vitát ren- ,ez az oktatási törvény tervezetéről Miskolcon, a Tehetséggondozó Kollégiumban (a selyemréti volt BÁÉV munkásszálló). Minden érdeklődő kollégát várnak.

A Hadlrokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége múlt év márciusában alakult újjá, s az 1947-ben feloszlatott HONSZ jogutódjának tekinti magát — hangzott el novemberi sajtótájékoztatójukon.

Fő feladatként a hadirokkantak és hadiözvegyek érdekképviseletét akarja ellátni. A szövetség rendes tagjai a világháborús rokkantakon kívül az 1956-os forradalom és szabadságharc rok- kantjai, özvegyei lehetnek, akár a harcok során, akár a gyilkos sortüzek alkalmával rokkantak meg, vagy vesztették el férjüket.

1949-ben 800 ezer volt a hadigondozottak száma. Becslések szerint még napjainkban is több mint 100 ezer hadirokkant és hadiözvegy él hazánkban.

A szövetség vezetői munkájuk során sok tekintetben közömbösséggel, közönynyel, olykor ellenérzéssel találkoznak. Kifogásolják, hogy az Országgyűlés a szövetség működésére csupán 300 800 forint költségvetési támogatást hagyott jóvá, ezzel

szemben például az Országos Állatvédelmi Egyesület több mint 5 millió forintot kap.

Dr. Surján László népjóléti miniszter 1991. július 31- én a kormány részére előterjesztést tett a hadigondozás szabályozásáról, amelyben javasolja, hogy a hadi- gondozással összefüggő jogalkotási feladatokat a jövőben a Honvédelmi Minisztérium lássa el úgy, ahogyan Európában mindenütt... Az előterjesztés szerint átmenetileg kormányrendeletben kell szabályozni a hadigondozottak ellátását. Később törvényt kell alkotni az ellátás részetes szabáyozására.

A szövetség részetes törvénytervezetet készített, amely az 1988. évi VII. törvény szellemében rendezné a hadigondozottak helyzetét. Véleményük szerint jogosnak kell elismerni azt az igényt, hogy az elmúlt negyven évben jogsértően nem folyósított hadirokkant (hadiözvegy) járadék ellenértékeként kárpótlásra kerüljön sor. Részletes, pontosan indokolt és alátámasztott kárpótlási törvénytervezetüket eljuttatták az állami szervekhez.

sen Ilyen felkészültnek kell

lennie a munkatársainak

Is.

— Természetesen egy fecske nem csinál nyarat, s a gazdasági eredményeinkben, az ügyfélkörünk növekedésében nyomon követhető a siker. Kollégáim roppant ambiciózusak, kivétel nélkül mindenki tanul, képezi magát a legkülönfélébb területeken. Ügy látjuk például, hogy a külkereskedelem az a terület, amelyben a privát szférának sokkal több lehetősége lenne a jelenleginél, s ehhez a tevékenységhez is hatékonyabb segítséget kell adni, s kézzelfoghatóbb tanácsokat a vállalkozóknak. Az idén például 20 cég alakult a közreműködésünkkel, és 15 cég vagyonértékelését, átvilágítását végeztük, illetve végezzük el. A pénz, a tőke az Indulás legfontosabb kérdése, s a pénzügyi szolgáltatásokon belül lízinggel és hitel adásával segítünk legtöbbször, természetesen üzleti alapon. így az ügyfelek rendszerint a jó benyomásaik és pozitív tapasztalataik alapi án szinte egymásnak ajánlják a cégünket.

— A lényeg tehát, hogy fordult a kocka: amíg a kezdeti időben a műszaki tervezési és kivitelezési munka a kft. tevékenységének 80 százalékát tette ki, ez most az ismert körülmények miatt visszaszorult. Am ezen a területen is rendelkezünk annyi szerződéssel, hogy piacon tudunk maradni, nem kell lemondanunk erről az ágazatról sem. A Borsod'ávhő. az IC(P) Rt., a HCM Rt., néhány tiszaújvá- rosi cég, hogy csak a nagyobbakat említsem, több jelentős feladattal bíztak meg, s összességében a tervezés és kivitelezés területén 30 olyan szerződéssel rendelkezünk, ami tartós partnerkapcsolatot jelent számunkra.

— Erre a tartós kapcsolatra apellálunk viszont akkor is, amikor új vállalkozásokat segítünk, ami alapvetően bizalom dolga. Nem lehet elfogadni ugyanis azokat a véleményeket, hogy ne vállalkozzon senki, mert a mostani körülmények és lehetőségek minden tekintetben vállalkozásellenesek.' Senkit nem akarunk becsapni, hogy mi hozzájussunk a pénzünkhöz, aztán pedig a sorsára hagyjuk, s boldoguljon, ahogy tud. Ügy véljük, hogy ezzel az üzletpolitikával és nagyon kemény munkával a meglévő nehézségek ellenére is talpon maradunk és csináljuk mindazt, amire mi is vállalkoztunk.

O. E.

Ha inog' lnota

Sirok a sír szélén?

Átalakulás előtt a Mátravidéki Fémművek

Miközben inog lnota, Sirok a sír szélén táncol. Hogy ne beszéljek rébuszokban, az inotai kohókról van szó, amelyek a siroki Mátravidé- ki Fémműveknek készítenek alapanyagot, > épp ez jelenti a jövő bizonytalanságát, hiszen az inotai kohók léte is kérdéses.

Hinnénk, az alumínium- ipart jobban elkerüli a válság mint a vaskohászatot és az acélgyártást, illetve a gépipart, de sajnos az energiaárak elszabadulása ennél az ágazatnál is visszahat a termelésre. Hírlik, hogy gazdaságtalan termelés miatt a kohókat leállítják, ennélfogva kereshet megfelelő alumíniumtárcsákat a Mátra- vidéki Fémművek, amelyekből tulajdonképpen a legnagyobb tömegű termelés folyik, nevezetesen fémcsomagoló eszközöket gyártanak, magyarán tubusokat, aerozo- los hengereket.

Talán létezik valamilyen áthidaló megoldás Inotán, bár a vásárolt anyagok olvasztása lényegesen energia- ígényesebb és költségesebb, mint az alumíniumtárcsák pillanatnyi technológiája, s valószínűleg nem is lehet a termékek árában érvényesíteni a költségeket.

A siroki gyár átalakulás előtt áll. Ezzel összefüggésben a korábbi létszám egynegyedét építették le ebben az évben, pillanatnyilag ezeröt- százan vannak. Részben nyugdíjazás, illetve korengedményes nyugdíj révén váltak meg az emberektől, s a megmaradottak munkalehetősége, biztos jövője attól függ, miként sikerül az átalakulás.

Erről persze korai lenne részleteiben beszélni, hiszen a vállalat vezetése épp a napokban jár Ausztriában, de annyi tudható, hogy biztatóak a tárgyalások. Valójában

azt szeretnék, ha nemcsak tőke, hanem piac is jönne a nyugati kapcsolattal, mert hát ezt a gyárat sem kerülte el a szocialista rendszerek összeomlása utáni pangás. Bizony jelentős mértékben termeltek a KGST-piac- ra. s ezek most beszűkültek.

Ami a nyugati exportra történő felkészülést illeti, nincsenek rossz helyzetben, hiszen a gyártósor után 10— 15 egyéb kiszolgáló berendezés van, többek között festőgép is, amely képes hozni a nyugati színvonalat. Persze egynémely gép cserére szorul a gyárban, de nem oly mértékű az elhasználódás, hogy veszélyeztetné a vállalat kelendőségét.

Erre az esztendőre 2,2 milliárd forint értékű termelést terveztek, s úgy tűnik nem tudják teljesíteni, valószínűleg veszteséggel zárnak.

Az igaz kilábalást végül is a teljes átalakulás jelentheti. Területenkénti, egyszemélyes kft.-kben gondolkodnak. Hogy végül miként sikerül, függ attól is, hogy meginog-e lnota, illetve a nyugati partnereket semmi nem ingatja meg. S persze, mint minden átalakulás mögött emberek állnak, akik ha nem is a sír szélén, de kellő bizonytalansággal lesik, szükség van-e rájuk, vagy valami magasabb rendező elv szerint menedzselhetik magukat, ami a siroki fémművesnek legalább olvan nehéz, mint az ózdi kohásznak, putnoki bányásznak.

Kíváncsian várjuk a fejleményeket. mert mint hírlik, a vezérigazgató úr Kemény Kocsárd egyenesen Budapestről jött, hogy vezényelje az átalakulást. Remélhetőleg az ausztriai tárgyalások sikerrel járnak, s ez a tubusmumus eltűnik a sirokials világképéből.

(karosi)

Kárpótlást a UirdaÉU, hartiözvesyeknek és tiaiárvátt