Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)
1991-08-29 / 200. szám
A MISKOLCIAK NAPILAPJA Dúl 1 a kamatbnború (CIKK A 2. OLDALON) XXIII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1991. AUG. 29., CSÜTÖRTÖK ßRA: 5,80 FORIIHT A feles nap tükrében 2. sfc Az óvodákban, iskolákban kérhetik a szülők az önkormányzat segítségét, az étkezési támogatást. (Bujdos Tibor felvétele) J\e korogjon a gyerekgyomor Éhes szájaknak nyolcmillió A kisfiú nagyokat nyelt, miközben a többiek jóízűen falatoztak a teremben. Egy- ’ re sápadtabban nézte, ho- • gyan tűnnek el a tízóraira csomagolt zsemlék, szendvicsek. Majd felállt, kioldai- gott a folyosóra, ahol az éhségtől megroggyant a térde. Számos ilyen esetről írtunk már mi is. Ahogyan szegényedik a társadalom, egyre többen képtelenek a mindennapi betevő falatról gondoskodni. A gyerekek nem táplálkoznak rendszeresen, a folyosón várják meg az uzsonnaszünet végét — panaszolják a pedagógusok. Van, aki figyel a szavukra. Jótékony szervezetek lépnek közbe. Felkarolnak szegénysorsú családokat, minit a Szeta. Élelmet osztanak, miként a Máltai Szeretetszolgálat. Alapítványt hoznak létre akár a miskolci szabadelvű városatyák, akik a „Miskolcért, a gyermekekért” elnevezésűt kezdeményezték. A legtöbben azonban az igazi megoldást, az igazán nagy segítséget mégiscsak az önkormányzattól várnák. Nem is hiába. • A KÖZGYŰLÉS DONT végéig hátralevő hetekben jóval többre jut, mint bárki remélhette volna. A megspórolt milliók sorsáról a magisztrátus tagjainak kell szavazniuk. Így arról is ők voksolnak, hogy a városháza indítványának megfelelően tartalékoljanak-e nyolcmilliót a diákok étkeztetésének támogatására, vagy sem. Hogy mire kellene ez a pénz? — Az a célunk, hogy Miskolcon ne legyen egyetlen #lyan gyerek sem, aki azért nem eszik az iskolában, mert a szülei nem tudják kifizetni az ennivalóját — nyilatkozta lapunknak Halász Józsefné alpolgármester-asszony. vaslatot tehet. Hogy ad-e a város a kérelmezőnek, ezt a jegyző dönti el. Az intézményekben azt is indítványozhatják, hogy mekkora segítséget adjon a családnak a gondoskodó önkormányzat. Ez logikus, hiszen mégiscsak közelebbi kapcsolatban vannak a famíliákkal, mint a városháza, jobban tudják, mennyire tehetősek a szülők, vagy mennyire nem. A javaslat arról is szólhat, hogy a gyereknek egyáltalán ne kelljen fizetnie az ennivalóért. A nyolcmillióból hatszor többen kaphatnának támogatást, mint eddig. Azt még Aki bányász akar lenni... Lyuków Edéiény9 Feketevölgy gazdaságos Szeptember első vasárnapja, bányásznap közeleg. Illik tükörbe nézni. Dr. Reményi Gábor vezérigazgatóval, a felszámolás alatt lévő Borsodi Szénbányák arculatáról igyekszünk képet adni, illetve valamiképpen már fölsejlik a jövő is, hiszen éppen az a feladat a termelés mellett, hogy a gazdaságos működés feltételeit megteremtsék. Ehhez — mint az beszélgetésünk első részében is kiderült — mindenekelőtt az szükséges, hogy a tulajdonos és annak szerepe tisztázódjon. Ha már az állam a hitelezők követeléseit nem vállalja magára, lemond-e saját követeléséről? — kérdeztük. — Ügy tűnik, igen, mármint lemondhat a saját pénzéről. Erre vonatkozóan tavaly kormányrendelet született. A mi esetünkben ez megközelítően 1,7 miiliárd forintot tesz ki, s főként állami alapjuttatás, illetve kölcsön— Még annyit az államról, hogy abban a bizonyos részvénytársaságban, amely részben a hitelezői körből jönne létre, mennyi lenne az állam részaránya? — Döntő. Hiszen a hitelezőink között is döntően állami hivatalok, például a társadalombiztosítás, illetve az APEH szerepelnek, de természetesen más szerep jutna az államnak, mint eddig. Arra kevés esély van, hogy nyugati tőke bekapcsolódik a részvénytársaságba. Sokkal inkább célszerű lenne az erőművek, illetve a villamos művek jelenléte. — Beszéltünk arról, hogy megszűnt a szénellátási kötelezettség, ugyanakkor folyamatos, vagy időnként erősödik a társadalmi nyomás a szénhiány miatt. Mely bányák termelésére lehet számítani a jövőben? — Miskolc vonzáskörében Lyukó hosszú távon szerepel terveink között. Szénvagyo- na, megkutatottsága, íeltárt- sága ezt lehetővé teszi- Szeles akna bezárása folyamatban van, termelését és létszámát Edelény vette át, ahol rekonstrukciót hajtottunk végre. Feketevölgy gazdaságos és a jövőben is az lehet, de sajnos mindössze öt évre elegendő szénvagyon- nal rendelkezik. Ugyancsak elfogy a szén Rudolftelepen, mégpedig már két év múlva, s ennyi idő múltán be kell fejezni a vadnai külfejtést is. — És Dubicsány? Lesz-e valaha bányanyitás, hiszen saját erőből meglehetősen sok pénz fekszik már így is benne! — Ez továbbra is bizonytalan. Szerepel ugyan tartalékként a kormány elképzelései közt, ám pillanatnyilag nincs rá pénz. — És Putnok? Ügy hírlik, nem javulnak a viszonyok. — A legkritikusabb bányánk. Bár az elkészült program szerint van esély arra, hogy ne legyen veszteséges, mégpedig úgy, hogy három fronttal mennénk. — Amennyiben nem sikerű! — szomorú ilyet mondani — a pillanatnyi értékrend, megítélés szerint bezárható lenne? — A jövő év elején kel! közelíteni a null szaldóhoz- De meg kell mondjam, Putnok nem egyszerűen egy bánva. hiszen egy város sorsa, jövője függ lététől, mint Komló esetében. Tehát kudarc esetén elkerülhetetlen az állami beavatkozás. — Óhatatlan, hogy a szerkezetváltás során ne kerüljenek előtérbe szervezeti kérdések, s ezzel összefüggésben a létszámhelyzet. — Igen, végül is ez egy igen lényeges kérdés, hogy a gazdaságos működéshez mi a leghatékonyabb szervezet. Mit, hol és mennyire kell és szabad szabályozni, mennyi önállóság szükségeltetik a feladatok maradéktalan ellátásához. Korábban üzemi és aknai, tehát kettős rendszerben dolgoztunk. Ezt akkoriban indokolta a bányák száma, ám mostanára minimálisra csökkent a számuk, s szinte valamennyi frekventált területen egy bánya működik. így azután bevezettük az aknavezetői rendszert. Ez természetesen létszámcsökkentéssel, illetve átcsoportosítással járt, ami sehol a világon nem megy zökkenők nélkül, de meg kellett tennünk, mert hatékony szervezetet akartunk— Korábban sok vád érte a vállalati központot, hogy ide menekítették az „elvtársakat”, meg a vidéken igazán nem sikeres vezetőket. — Miután állami, illetve állampárti irányítás volt, s a szénbányák nagy mértékben függtek az államtól, illetve a párttól, nem tehette meg, hogy bizonyos keléseket megtagadjon. Tiltakozhatott, ellenállhatott, de voltak olyan osztályok, amelyek eleve, ahogy ön fogalmaz, ilyen „menekítési” célokat szolgáltak. Mi többek között megszüntettük a személyzeti osztályt, s csak összehasonlításként említem a számot, két éve még több, mint 400-an dolgoztak a vállalati központban, jelenleg 170-en, de úgy gondoljuk, hogy az aknai önállóság, illetve a bányabezárások következtében ez hamarosan lecsökken 120—130 emberre. maid annyira, amennyit — hangsúlyozom — a hatékony működés megkövetel. (Folytatjuk) Ügy tűnik, hogy Miskok szenátorai, s a városháza, jól sáfárkodtak a rájuk bízott javakkal. Persze, ne minősítsünk előre, hiszen a szeptember 3-i közgyűlés lesz hivatott arra, hogy ízekre szedje az első félévi költségvetésről szóló beszámolót. De annyit említsünk meg, talán volt értelme az első hat hónapban szűkebb marokkal mérni. Nemcsak sikerült megőrizni a város működőképességét, de az év Pár éve még irigykedve figyeltük azokat az embereket, akik a hazai valutásboltok valamelyikében vásárolhattak. Ahogy változott a helyzet, a hivatalosan, vagy feketén vásárolt valutából egyre több gyermeknek jutott egy-egy Legó, matchbox, egy tábla finom csokoládé (ami után még gyengébbnek tűnt a hazai), a högyeknek márkás parfüm, a családfőnek cigaretta, magnókazetta. Ma — a forint konvertibilitásának küszöbén —, s mivel a hazai kereskedelemben szinte minden nyugati és itthoni árucikk megtalálható — leáldozóban van a hajdani „elit” boltok népszerűsége. A Vörösmarty utcai Csemege Meinl Áruházban működő Initertourist bolt kirakata egy papírlaptól eltekintve üres. A papíron csupán három szám: 30—40—50 százalék. Benn meglepő kép fogad; a ruháspulton két farmernadrág, előtte az 50 százalék feliratú tábla, szerény választék a 40 százalékkal leárazott illatszerekből, játék már nincs, egyedül az italválasztékuk a régi, a. 30 százalékos kedvezmény ellenére. A valutás Elmondta; a város óvodáiban 6900-an vannak, az általános iskolákban több mint 22 ezren, az itteni középiskolákban pedig 20 000- nél valamivel kevesebben tanulnak. Közülük pályázhatnak az étkezési támogatásra, akik rászorulnak. # KAPHAT INGYEN IS A dolgok menete az, hogy a kérvényt az iskola igazgatójának, az óvoda vezetőjének kell benyújtani, aki javégkiárusítás utolsó napjait élik a bolt dolgozói. Czagá- nyi Zoltán, a Csemege Julius Meinl Rt.-be tartozó Imter- tourist igazgatósági megbízottja tájékoztat a kiárusítás okairól és a bolthálózat sorsáról. — A valutás értékesítés az elmúlt évben áfa-köteles lett, továbbá fogyasztói adóval is megterhelték. A magas árak miatt nyereségünk a minimálisra csökkent, ám a termékek így is eladhatatlanok voltak. Hatalmas raktárkészletünket valutáért (jelentős kedvezmények mellett) kiárusítjuk, majd a valutás eladást fokozatosan megszüntetjük. A továbbiakban forintért árusítanak üzleteink. A boltok egységes ellátása megszűnik, az üzletekre jellemző profil kialakítása most történik. Egyes boltok megtartják a vegyes termékskálát, míg máshol specializálódik az eladás. Űj termékeinket importból és belföldi kereskedőktől szerezzük majd be. Üzleteink megszüntetését nem tervezzük, így a miskolci két boltunk termékskálája, értékesítési rendszere változik, de az árusítás marad. hozzá kell tenni, hogy emellett ottmaradnak a régebbi kedvezmények. Egy korábbi rendelet szerint a diákotthonban elhelyezett gyerekek után a nyersanyagnorma felét, a szakmunkásotthonban élőkért a norma 70 százalékát, a három-, vágy több- gyermekes szülők esetében gyermekenként a norma 50 százalékát kell befizetni. (bujdos) A megszokott, nyugodt kép fogadott az Arany János utcai Utastourist boltban, ahol Herszényi Imré- nétől, az üzlet vezetőjétől megtudtuk, hogy az Inter- touristhoz hasonló kiárusításról náluk egyelőre szó sincs. Igaz, a hozzájuk betérő vásárlók januártól mindig találnak egy-egy kedvezményes cikket (jelenleg a cigarettát), ám az elmúlt évekhez képest jelentős forgalomcsökkenést nem tapasztaltak, termékeik a jelenlegi áron eladhatók. Sőt. — Vásárlóközönségünk elsősorban abból a rétegből kerül ki — tájékoztatott a vezetőnő —, akik munkájuk ellenértékét valutában kapják, s szeretnék abban elkölteni. Tapasztalataink szerint az igények nagyobbak, mint az árukészletünk. Vásárlóink keresik a műszaki cikkeket, ruhaneműket (amely két éve volt utoljára boltunkban), de sokat adunk el testápolókból, illatszerekből, mosó- és öblítőszerekből, játékból. Ügy vélem, a bezárás helyett nekünk, valutásboltoknak kellene irányt mutatnunk a külföldön megjelenő árucikkek választékát illetően. T. Nagy Erika Ezután csak forintért Végkiárusítás az Intertouristnál Marad azért vaíutásbolt