Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-18 / 166. szám
a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501. Pt.: 39. — Telefon: 42-686. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Uj telefonok jjc Miskolcon mintegy ötven — képünkön is látható — új telefonkészülék működik. A nyomógombos telefonok digitális kijelzője mutatja a pontos időt, leolvashatjuk róla a hibabejelentő számát, és azt is, hogy hány forintos érmével telefonálhatunk. Újdonság, hogy ezek a nyilvános állomások bárhonnan felhívhatók, mivel saját telefovszámuk van. Reméljük, sokáig használhatjuk rendeltetésszerűen ezeket a drága, intelligens telefonkészülékeket. (Szabán Gabriella felvétele) ...". *.*. XnvXvSXn Ázt v aiasz otto Ki 1 • n Tengizről feketén és fehéren A Bükkvidéki Vendéglátó Rt. Tengizben mun kit végző dolgozói a Független Szakszervezetek Demokratikus LigájA közvetítésével levelet jutt&tt .k el sze;k.<1.sztösé‘»ünkbe. (Azért választották a Liga egyik képviselőjét, mert a levélírók egyetlen szakszervezetnek sem tagjai, s úgy gondolták, érdekeiket ez a sz.\kszerve?ev tudja a legmegfelelőbben képviselni.) A levelet eljuttattuk a Bükkvidéki Vendéglátó Rt. elnök-igazgatójához, akitől részletes választ kaptunk. A levélváltást az alábbiakban adjuk közre. „Teljes diszkréciót kérünk...” Valóban tévedhet a levélíró! Nem kenyerem az úgynevezett „sajtópárbaj”, de mivel az általam is igen nagy- rabecsült városi napilapunk, a Déli Hírlap „A miskolcia ké a szó” rovatában Fodor Attila úr, a Miskolci Közlekedési Vállalat nienctira- nyítúja nyílt levelet intézett hozzám, illetőleg nevem kezdőbetűihez címezve, így illőnek tartom, hogy válaszoljak is rá. Igen Tisztelt Fodor úr! ön a Déli Hírlap július 15-i, hétfői számában „A levélíró is tévedhet” főcím alatt nyílt levelet intézett hozzám, igen választékos, írói készséget tanúsító stílusban. Bevallóm töredelmesen. valóban tévedtem, de csak egyetlen adatban: az ominózus autóbusz rendszámában. Sajnálatos modor, ugyanis összetévesztettem egy másik papírlapra írt háromjegyű számmal, ami egészen más természetű adatra vonatkozott. A modorta- lan, rosszindulatú sofőr által vezetett autóbusz, forgalmi rendszámának utolsó három számjegye — melyet feljegyeztünk — helyesen: 715. Tévedésemért ezúton kérem szives elnézését. Egyébként — csak úgy megjegyzem — az ön levelében szereplő „AKD” betűjelzést én nem szerepeltettem kis írásomban, sőt kihangsúlyoztam. hoey őr. autóbusz rendszámának csak az utolsó-. három számjegvét. a 715-öt tudtuk feljegyezni. A levelben foglalt többi szöveg indítékával — mely nem más. mint a „mundér becsületének” helyreállítására való törekvés — némileg egyetértek, viszont a szöveg érdemi részével egyáltalán nem. sőt egyenesen sértőnek tartom, nagykorú, gyermekét egyedül nevelő unokahúgomra nézve, mivel ön a sajtó nyilvánossága előtt őt azzal vádolta mer hogy valótlan dolgot állít. Horváth Dezső, ny. postaműszaki főfelügyelő (Szerkesztőségünk ezzel c vitát befejezettnek tekinti.) Burai Aladár, aki a cigány etnikai kisebbség szószólója a miskolci közgyűlésen. az alábbi levelet .iui- j tatta el Csaba Tamás poi- gármcsteruek és szerkesztőségünkbe is. Tudomásomra jutott, hogy a Népkertben lévő épületei, egvikét. amely a Volán SC kezelésében volt, a városháza átvette. Ez* sz épületet szeretném kiué-*e!ni, vagy megvenni. Erre azért lenne szükségem, mert Qigánv kulturális központot létesítenénk benne. Mik az elképzeléseim? A felső szinten állandó kiállítást rendeznénk be cigány festők műveiből, s irodalmi esteket szerveznénk cigánv írók-költők alkotásaiból. Gondoltunk a gyerekekre is. szamukra zenei és amatőr színjátszó képzést indítanánk. Megbüntetik, ha Július 15-től augusztus végéig az adúíclügyelöségek szigorú számla vizsgálatot tartanak az üzletekben. Azt figyelik, valóban adnak-e kézi vagy gépi nyugtát a vásárlóknak. K. S. miskolci Fe’vetődiic a kérdés, mindezt miből, hiszen köztudott dolog, hogy a kultúra sehol nem nyereséges ágazat. Az épület alsó rzintjén éjszakai cigány-mulatói üzemeltetnénk, aminek bevételéből fedezni lehetne a fent említett rendezvények és a képzés költségeit. S hogy mindez miért lenne ó a városnak és miért lenne jó nekünk is? A város jó hírnevét nőve! iietné egy ilyen létesít- j meny, s az emberek is meg- : isme -kedhetnének a cigánv kultúrával. Megelőzhet,', lenne a sokat emUgetet; cigánybűnözés, hiszen a gyerekek kulturált környezetben tölthetnék el szabadidejüket. Enyhíthetne egy kicsit a munkanélküliség gondjain is. mert cigány- dolgozókat alkalmaznánk. Burai Aladár a cigány etnikai kisebbség szószólója nem ad számlát olvasónk aziránt érdeklődött. vajon mit mutatnak az eddigi vizsgálatok tapasztalatai, milyen szankciókat alkalmaz az APEH a vétkesekkel szemben? A B.-A.-Z. Megyei Adófclügyelcségen kérdésünkre elmondták: — A nyugtaadási kötelezettséget több lépcsőben vezettük be. különböző szakmáknak különböző időpontoktól. Több vizsgálatot tartottunk már a bevezetés óta, s tapasztalataink azt mutatjuk, hogy a kereskedők, a vendéglátóiparban, nyílt árusítású üzletekben, szolgáltató üzletekben (pl. fodrászat) dolgozó vállalkozók 60 százaléka eleget tesz nyugtaadási kötelezettségének. A mostan1 ellenőrzés — amely elsősorban kereskedőkre, vendéglátósokra terjed ki — célja az. hogy szigorítsuk a számonkérést. Amennyiben a próbavásárlás és egyéb ellenőrzések során valaki nem ad nyugtát, mulasztási bírságot kell fizetnie. Ennek összege 20 ezer forintig terjedhet, s többször is kiszabható. Ahol egyszer szabálytalanságot tapasztaltunk. néhány hónap múlva utóvizsgálatot tartunk. „Félelmünk indokolt, hiszen akik eddig panaszra nyitották a szájukat, azoktól a Bükkvidéki Vendéglátó Rt. rövid időn belül megszabadult, azaz minden indok nélkül elküldte, és mi ezt el szeretnénk kerülni, ha lehet, hiszen a mai munkanélküliség tényét iigyelembe véve, jóvátehetetlen veszteség érne bennünket. A tényállás, mely panaszunkat képezi, a következő: Tengizben dolgozunk a már említett cég (3. V. Rt.) alkalmazásába!.. Több nagyvállalat képviselteti magát a Tengizben végzett munkáknál. és a B. V. Rt. ezeket a vállalatokat látja el (szállás, élelem, stb.j. Minden egyes vállalat alkalmazottai 18—21. ezer forintos alappal vannak fizetve, ami havi 45—55 ezer forintos keresetnek felel meg. A B. V. Kt. dolgozói ezzel szemben 8—13 ezer forintos alappal vannak fizetve, ami kis túlzással, havi 2u—30 ezer forintos keresetnek felel meg. Ez a kis pénz nem vonzza nagyon az embereket, így nincs, vagy csak ritkán van jelentkező, ezért állandó a létszámhiány, de ez a tény sem birja a vezetőséget humánumra, avagy jobb belátásra, ezek után is elvárja a meglevő állománytól, hogy a rést betömje, vagyis a hiányzó dolgozó munkáját is velünk végezteti el. Erre a jól bevált módszere az, hogy a dolgozókkal napi 12 órát dolgoztat (havi 240 óra), és erre még havi 30—40 óra túlórára kötelezi a dolgozóit, és mindezt a havi 20—30 ezer forintos fizetésért. A kikény- szorített túlórát viszont a i3. V. Rt. nem akarja úgy fizetni, ahogy az a Munka Törvénykönyvében érthetően le van írva. Semmiféle pótlékot nem tesz iá, sőt az alapbérrel 'számolja «'elv és nem a napidijjal, mint ahogyan azt kellene, és ahogy azt más vállalat teszi is. Itt tudni kell, hogy a napidíj áll az alapfizetésből plusz rájön az alapfizetés i00°,«-a, és 25“/# tereppótiék. Említsünk egy példát. Letöltöttem a 12 órás műszakot, amikor az utolsó percben tudomásomra adják, hogy nem mehetek haza, mert a váltótárs beteg lett, és nincs, aki leváltson, ezért újabb 12 órát kellett ledolgoznom. Nem tehettem eiie- ne semmit, hiszen ha szólok érte, vagy tiltakozom, hazaküldtek volna. Nos, ez utóbbi 12 óra már túlóra volt, és ekként is fizetik, vagyis csak alapkeresettel számolják el, ami jelen esetben 13 000 forint. Hogy jobban érthető legyen, elemére bontom a történteket. A rendes műszakom letöltésével kerestem 1O00 Ft-ot, mert az napidíjas elszámolással történik. A rám kényszeritett 12 óra (túlóraként) ledolgozott időért kaptam 450 Ft-ot, mert, mint túlórát, csak alapbérrel számfejtik, mert itt az ő törvényük szerint a túlórát semmilyen pótlék nem illeti meg, éjszakai pótlék sem jár, pedig éjszaka is termelnünk kell, hiszen ellátó cég vagyunk. A másik dolog, hogy a kikényszerített túlórát nem havonta számolják el, hanem a dolgozó véglegelé- sekor, azaz a szerződés lejáratakor, ami lehet háromnégy év is, mert ilyenre is van példa néhány dolgozó esetében, a leggyakoribb eset másfél-két év. Ha tehát az utóbbit vesszük alapul, a két évet, ez idő alatt a 300 órát is sokan elérik, vagy túljutnak rajta, ennyi túlóra, mégha alapfizetéssel számfejtik is, eléri a 16—17 ezer forint kifizetést, ami után jó kis összeget vesznek le megint adóként. Ha ugyebár havonta elszámolnák azt a 30—40 órát, akkor nem tudnák ennyire megcsapolni a dolgozok Vagy itt egy másik eset, ahol megint a dolgozón csattan az ostor. Negyedéves prémiumról van szó, ami a dolgozókat megilleti, ennek összege 14—18 000 Ft között mozog. Ezt a prémiumot minden vállalat időben fizeti a dolgozóinak, vegyük példának az első negyedévit, amit április nyolcadikéig más vállalat minden dolgozója kézhez kap. A mi cégünk ezt a pénzt két-, két és fél hónap múlva osztja csak ki, gondoljuk csak el, micsoda összegről van szó négy- százötven főnél, és ezt a kiosztásig a vállalat forgatja. Ugyanez a helyzet a dollár-átutalásnál is, mert kapunk havi 150 dollárt, azaz, már amikorra átutalják, ugyanis a januári 150 dollár még nem volt átutalva április közepén. Sok egyéb törvény telenséget kénytelenek vagyunk elviselni, a munka- nélküliség csak olaj a tűzre, hiszen otthon nem kapnánk munkát, és ezt a B. V. Rt. is nagyon jól tudja, és vissza is él vele. Nagyon hálásak lennénk, ha az itt leírtakat, vagy legalábbis egy részét orvosolni tudnak, hiszen éppen eiég nekünk elviselni a családtól való távolságot, és 4000 km- re elszakadni az otthontól, itt munkát vállalni, hogy gyerekeinknek biztosítani tudjuk a megélhetést. Nehéz érzékeltetni ezeket a dolgokat, így levélben, hiszen aki : nem próbálta, az nem érez- ! heti át ezt a kiszolgáltatott- ! ságot, amit jelenleg is el keli j viselnünk. Ezt a levelet csak j ketteri irtuk alá. de aláírhat- j . tűk volna kétszázan is, csak- i hogy a retorziótól mindenki j fél, ezért kérjük önöket, j tartsák távol nevünket és j címünket a nyilvánosságtól. ) Segítségüket előre is kö- j szélijük, maradunk tisztelet- » >: > A cég válasza 1. A jelenleg érvényben levő kollektív szerződés 4. sz. mellékletének 3. pontja érteimében, túlóra elrendelése esetén a személyi alapbér alapján számított, pótlék nélküli díjazás jár, melyet a 107,1986. (Mü. K. 23.) ABMH —PM. sz. együttes utasítás élteimében, a terviúiteljesí- tés elismerésére fordítható keretösszeg terhére kell elszámolni. Az 1989. IV. 26-án kelt, TC—31/337. sz. levelemben azt írtam elő, hogy túlórát csak szükség szerint és alapos indok alapján rendelhetnek el, úgy, hogy a túlórák ellenértékeként — a túlórát teljesítő dolgozó kérése aiapjan — itthon, a túlóra mértékével egyező, fizetett szabadságban részesüljön. A dolgozó erre vonatkozó nyilatkozatát a munkaidő-kimutatás mellé kell csatolni. Az eddig eltelt időszakban túlóra elrendelésére döntő részben az automatikus kazánok és a víztisztitómű kezelését végző dolgozók tekintetében került sor, ahol nincsenek erős fizikai igénybevételnek és időjárási ártalomnak kitéve dolgozóink. Az eddig eltelt időszak túlórái itthon eltöltött szabadnap-biztosítással, illetve a lent leírtak alapján, túlóra- riíi-kifizetéssel kerültek rendezésre. 2. A panasztevők kifogásolták, hogy 12 órát kell ledolgozniuk alacsony munkabérért és emellett havi 30— 40 túlóra is rendszeresen elrendelésre kerül. 12 órás váltóműszakban csak a fent említett beosztásban dolgoznak kollégáink, oly formában, hogy szabadnapok biztosításával, havonta napi 9 órás munkavégzés realizálódik, tehát panaszuk nem megalapozott. Ugyancsak nélkülöz min* den alapot az a vád is, mely szerint a Bükkvidéki Vendéglátó Rt. dolgozói 8—13 000 Ft-os alapbérrel rendelkeznek. Ezzel szemben pl. az esetenkénti túlórára kötelezett kazánfűtők alapbére 11200—15 300 Ft között alakul. Természetesen a szakmunkások ennél magasabb bérkategóriában szerepelnek, ugyanúgy, mint a Tengizben dolgozó egyéb vállalatoknál. 3. Téves az a felvetésük is, melyben panaszolják, hogy az összegyűjtötten kifizetett túlóradíjat magas adó terheli. Ezek szerint nincsenek tisztában azzal, hogy a személyi jövedelemadó alapját a belföldi eszmei bér képezi, így mindegy, hogy milyen összegek kerülnek ténylegesen kifizetésre, az szja ősz- szege változatlan marad. 4. Panaszolják, hogy a negyedévenkénti kiűzetésre kerülő — teljesítmény alapján kiérdemelt — anyagi elismerést későn kapják meg dolgozóink. Tudni kell tengizi munkatársainknak, hogy az igy kifizethető összeget negyedévenként igényeljük a fővállalkozótól, a tárgynegyedévi létszám- és béradatok ismeretében. Tehát az adott negyedév utolsó hónapjának bére és létszáma a következő negyedév első hónapjának 15. napján válik ismertté. Ezek után kerülhet meghatározásra a kifizethető prémium összege. Ezt közöljük a kirendeltség vezetővel, aki gondoskodik a teljesítmények alapján történő egyéni felosztásáról. Az így összeállított listát hazaküld- ve kezdődhet meg anrtak számfejtése és a soron következő bérfizetés napján a kifizetése. így pl. a XI. negyedévi anyagi elismerés kifizetésére az augusztus havi bérek kifizetésével egyidejűleg kerülhet sor. Több esetben került sor arra, hogy a prémiumokat úgy fizettük ki, hogy anriak összegét a fővállalkozótót még meg sem kaptuk. Tehát nem igazak a vádak, mely szerint mi hónapokig használjuk a dolgozóknak ki nem fizetett járandóságot. 5. Szemrehányást teszlek a panasztevők amiatt is, hógy a dollár napidíjat is hónapokkal később utaljuk át, mely súlyos törvénytelenség. A valóság ezzel szemben az, hogy a dollár napidíj átutalásához a Bükkvidéki Vendéglátó Rt.-nek nincs köze, ugyanis azt valamenhyi vállalat dolgozója közvetlenül a külkereskedelmi cégtől — a Chemokomplextől — kapja. Az valóban igaz, hogy 1 az év elején a dollárelszámolásra való átállás miatti huzavona, a rendeletek késése miatt, a Chemokomplex — nem az ő hibájából — késedelmesen tudta az első hónapok dollár-napidíját a dolgozóknak átutalni. Végezetül meg kívánom jegyezni, hogy valamennyi Tengizbe kikerülő dolgozó a munkafeltételek és a várható jövedelem ismeretében, saját döntése alapján vállalkozik a külföldi munkavégzésre. A munkaszerződés szövegét és a kollektív szerződést még kiutazásuk előtt részletesen megismeri:,. Tehát mindezek tudatában, a feltételek ismeretében, önként vállalt munkavégzésről van szó. Nyomatékosan hangsúlyozom, hogy ezzel együtt, ha valakinek bármilyen észrevétele, vagy sérelme van, bizalommal forduljon a ki- rendeltség vezetőjéhez, vagy az eseti kintlétem alkalmával, személyesen hozzám. Ügy gondolom, hogy az esetlegesen felmerülő gondokat elsősorban mi tudjuk orvosolni, de nyilván csak akkor, ha azok eljutnak hozzánk, Kereszti József elnök-igazgató Cigány kulturális központot szeretnénk
