Déli Hírlap, 1991. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-06 / 31. szám
Konferencia, vállalkozóknak Előprivatizáció Az elmúlt év szeptemberéi)«!) foglalkozott először a budapesti székhelyű Glob Ingatlanforgalmi és Szolgáltató Kft. a privatizációval: több konferenciát rendezlek a fővárosban és vidéken egyaránt, s a kft. megszerezte az Állami Vagyonügynökségtől a privatizálandó üzletek listájának kizárólagos közlési jogát. Az üzletek nevének közzététele meghatározott ütemterv szerint történik — hallottuk Hatházi György ügyvezetőtől — s igen fontod. hogy minden, ezzel kapcsolatos információt időben megszerezzenek az érdekeltek. Éppen ezért a KISOSZ országos és megyei szervezetével közösen, a Glob Kft. Miskolcon is megrendezi az előprivatizációval foglalkozó konferenciát a szakszervezetek székházában. Február 7-én délelőtt fél 10-kor hangzik el az első előadás a kereskedelem és a vendéglátás sajátos technikájáról, az előDri- vatizáció törvényi szabályozásáról az előadó, dr. Sokágún Tamás helyettes államtitkár lesz. Ezt követőén Kácz Ernő. a Vagyon - ügynökség előprivatizációs programjának felelős igazgatója tart előadási e témakörben, majd az előadók válaszolnak a helyszínen feltett kérdésekre. Délután Az E-alap jogi szabályozás és gyakorlata címmel dr. Csanádi Ágnes foglalja ösz- sze a témával kapcsolatos legfrissebb tudnivalókat, majd a vállalkozások hitel- feltételeiről. s a privatizált üzletek működésére vonatkozó jogszabályokról lesz szó. A konferencia költségét leírhatják az adóalapjukból a résztvevők, s természetesen írásban is megkapják a számukra fontos jogszabályokat. A KISOSZ megyei szervezete elsősorban vendéglátással. kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó érdeklődőket vár. hiszen ez a témakör főként őket foglalkoztatja. A konferencián megkaphatják a Borsod negyét érintő, első negyedéves ütemezésű privatizációs listái is. A KISOSZ azt is tervezi, hogv ha tagjaik igénylik, akkor miskolci székházukban, a Glob Kft.vel közösen, tanácsadó irodát nyitnak. Ma még Budapesten szerezhetők be a szükséges információk. a kft. Vigadó utcai épületében. a Vagyonügynökség háttérintézményében. Mint megtudtuk, a február ~>-i konferenciára eddig több. mint százan jelentkeztek, s Budapestről is ellátogatnak majd Miskolcra, hogy megszerezhessék a legfrissebb, a témával kapcsolatos ismereteket. V. Zs. XXIII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1991. FEBRUAR 6., SZERDA AHA: 5.20 F®RIMT Mennyibe kerül a márciusban esedékes emelés után Miskolcon a villamos- és buszjegy, valamint a bérlet? Erről még nem döntött városunk közg> ülése, ám városüzemeltetési bizottsága jóvoltából részt vehettünk az egyik előkészítő vitán, ahol a fenti kérdésre keresték a választ. Az a vád semmi esetre sem érheti a képviselőket. hogy elhamarkodva döntenének ebben a kényes és zsebbe vágó ügyben, ugyanis most már a második fordulóban, nyolcféle változatot tettek mérlegre. • VASÚTON A DIMAGBA? A tarifa-ügy korántsem olyan egyszerű, mint azt gondolnánk: miszerint ha drágábbak a jegyek, a bérletek, akkor több a bevétel, több jut a tömegközlekedésre. Az állami, központi támogatás például a bérletekhez kötődik, tehát ha azok árát jelentősen csökkenti az önkormányzat, akkor elesik jó néhány millió forint központi támogatástól is. A szakemberek azonban nemcsak az árakkal variálva próbáltak kiutat keresni, hanem sok egyébbel. Megvizsgálták, van-e lehetőség a csuklós és szóló autóbuszok kevert közlekedtetésére és az egyes járatok követési idejének növelésére. Az előbbiről úgy találták, hogy járatszervezési és munkarendi korlátok miatt nem sok eredményt lehet tőle várni, a másikról pedig az volt a vélemény, hogy lassan már az elviselhetőség határáig ritkultak amúgy is a legtöbb helyen a járatok. Szóba került: nem lehetne-e vasúton szállítani a Dimag Rt. bejáró munkásait, mint ahogy azt a taxisblokád idején is tették? Kiderült, hogy most már • csak 160-an buszoznak a Dimag Rt.-be a Tiszairól műszakváltáskor, mert az elbocsátások elsősorban a bejárókat érintették és érintik. Ennyi emberért nem éri meg vonatszerelvényt kiállítani. • 14 FORINTOS JEGYÁR latolgatták azt a lehetőséget is, hogy a villamos- közlekedést „népszerűsítenék” azzal, hogy kedvezőbb jegyárat állapítanának meg, mint a buszokra. Erről az a szakmai vélemény, hogy miután nincs pénz űj villamoskocsikra. további pályafelújításra, visszájára fordulhat az egész, ha valóban jóval nagyobb tömegek utaznának a villamosokon, mint eddig. Sajnos arra sem látnak lehetőséget a szakértők, hogy Miskolcon zónákat különítsenek el, s szakaszjegyeket vezessenek be. Miskolc városszerkezete ugyanis olyan, hogy keresztbe-kasul kell utazgatnia mindenkinek munkahelye, lakása és az üzletek között. A szakértők hét változatot tettek le a bizottság asztalára a jegy- és bérletárakra. Ebből végül is a bizottság számára az első változat tűnt a legelíogadha- tóbbnak. Ebben egységesen 14 forintos busz- és villa- mosjegyárak mellett, az egész vonalas villamosbérlet 210 forintba, az autóbusz egyvonalas 320-ba, az autóbusz összvonalas 480-ban, a kombinált összvonalas 600 forintba kerülne. A tanuló- és nyugdíjasbérletek ára villamosnál 55, autóbusznál 120, kombinált bérlet esetében 150 forint lenne. Ez 77,5 százalékos tarifaemelést jelent, amelyhez majd 300 millió forintos központi ár- kiegészítés csatlakozna, az önkormányzat pedig 259 millió forintot adna, azaz any- nyit, mint tavaly. A bizottság messzemenően egyetértett abban, a különféle változatok legnagyobb hiányossága, hogy ugyanarra a tömegközlekedési, vállalatirányítási. érdekeltségi szisztémára épülnek, mint ami eddig is működött a városban. Mindezen változtatni kell, de erre most néhány héten belül nincs mód. A bizottság azonban hamarosan hozzáfog a teljes tömeg- közlekedési átvilágításhoz. • MAS ALAPOKON ... Az MKV igazgatója jelezte: negyedéven belül megpróbálnak megtervezni egy, a jelenlegitől eltérő tömeg- közlekedési hálózatot Mis- kolcnak. A bizottsági vitában egyébként sok ötlet is elhangzott. Vass Andrási György képviselő például javasolta, hogy ne felújítsák a buszokat, hanem adják el vállalkozóknak, és a város vegyen inkább új járműveket. Orbán Endre egy teljes nyolcadik variációt dolgozott ki, amely jobb anyagi helyzetet jelentene az önkormányzatnak, de a busz- és villamosjegy 16 forintba, az összvonalas autóbuszbérlet pedig 540 forintba kerülne. A miskolci tömegközlekedés helyzetét legjobban az jellemzi, hogy egy másik képviselői javaslatra, miszerint lehetne több nosztalgia-villamost is közlekedtetni, bevételnövelő célzattal, az volt az kesernyés válasz; lassan minden miskolci villamos nosztalgiavillamos lesz amúgy is.., (kiss) £ A gyerekek mindent egyszerűbben látnak... Vagy talán ösztönösen megragadják a lényeget? A 7. Számú Általános Iskolában gyermekrajz-kiállitás nyílt - tudósításunk az 5. oldalon. Mennyibe került (eddig) Miskolcnak Tapolca? A miskolci közvéleményt is megkérdezhetnék az elszakadásról... Mi legyen Tapolcával? Elszakadjon-e a várostól, hoz- zon-c létre önálló önkormányzatot, vagy alakítson részönkormányzatot, esetleg Miskolchoz kösse további sorsát? Ezek a kérdések már hónapok óta foglalkoztatják a közvéleményt. Az előzmények ismertek: a Tapolcán élők egy csoportja helyi népszavazást kezdeményezett az ügyben. A városháza közvélemény, kutatást rendelt, hogy megtudja: hányadán is áll a tapolcaiakkal. Januárban az üdülőhelyen élők többsége elszakadáspárti volt. Csoba 'Tamás, a borsodi megye- székhely polgármestere a DH hasábjain biztosította az összes érintettet, hogy a városi vezetés kész a tárgyalásra, csak előbb tudni szeretnék, pontosan mit is akarnak az önállósodás hívei. Most lapunk régi levelezője, Iglói Gyula kér szót. Gondolatmenetét követve: nem is annyira a tapolcaiakat kellett volna megkérdezni a közvélemény kutatáskor, sokkal inkább a miskolciaknak kellett volna nyilatkozniuk: engedik-e elszakadni a várostól a fürdőhelyet... MEGVÁSÁROLTA A VÁROS Miskolc városában mintegy 200 ezren lakunk, ebből 1800-an Tapolcán. Az utóbbiak közül az 1990. október 30-ig gyűjtött aláírásokkal bizonyítottan 483-an támogatták a Cservenyák Gábor vezette ad hoc bizottság petícióját: a Mis- kolctól független Tapolca megteremtését. Nemrég fejeződött be ez ügyben a közvélemény-kutatás, melynek során 439 tapolcait és 133 más városrészen lakó miskolcit kérdeztek' meg, vagyis a tapolcaiak 23,4%- át és a miskolciak 0,00066%Az t Észak-magyarországi Japán—Magyar Baráti Kör önköltség-térítéses alapon japán (kezdő és haladó) nyelvtanfolyamot és origami (művészi papírhajtogató) át. A vizsgálat költségeit természetszerűleg az egész város költségvetéséből fizetik ki. Csak azt nem értem, hogy „Miskolc egységére” vonatkozóan miért attól az 572 személytől (a lapokban 575-nek írták) kértek véleményt, akik zöme az „elszakadást” óhajtó városrészen él? Tapolcának valaha sem volt önálló közigazgatása, éppen ezért olvashatunk Borsodvármegye Törvényhatósági Bizottsága 1945. április 3-án tartott alakuló közgyűlésének jegyzőkönyvében : „Görömböly községhez tartozó Tapolcafürdő lakott része” Miskolc thj. városhoz való csatolásáról. Akkoriban az is köztudott volt, hogy Tapolcafürdő, mintegy 600 hold felparcellázott részének központi helyén Miskolc thj. város közönsége csaknem 70 kh. földterület adás-vételi szerződésekkel megszerzett birtokosa. Ez a tulajdoni állapot Miskolctól elvitathatatlan, mert ezen a saját területen tudta a város a vízmüvét, majd a fürdőkomplexumát, a strandmedencéit, parkjait stb. megépíteni. A nagy világgazdasági válság idején, 1933-ban a miskolci törvényhatósági bizottság „Tapolca albizottsága” 10 ezer pengős beruházást hagyott jóvá a fürdőhely útjainak kiépítésére és további 4 ezer pengőt egy űj vas- híd megépítésére. (1000 g színarany volt 3800 P.) SOKBA KERÜLT AZ ÚT Sem a vármegye, sem Görömböly község nem tudta megvalósítani a füidőhely szennyvízcsatornázását, pedig erre 1938-ban a belügyminiszter a vármegyét felszólította. Az 1945 utál, Miskolchoz csatolt városrészek szenny vízcsatorna-főgyűjtőinek kiépítése hosszú éveket vett igénybe. Tapolca esetében a csaknem 6 km-es főtanfolyamot indít. Jelentkezés: Japán—Magyar Baráti Kör, 3525 Miskolc, Széchenyi út 35. szám alatt, illetve az 54-811-es telefonszámon. gyűjtő építése 1958—59-ben fejeződött be a Bónis-telepi . szennyvízátemelő ( berendezésig. Húsz éve, 1971-ben, már javában folyt az új tapolcai „autóút” építése, amelynek csupán a hejőcsabai aluljárótól számított 2 km-es szakasza több, mint 20 millióba került. Ezen a sávon: át kellett helyezni a zsidótemetőt, megváltoztatni a villamos kábelek és a vízvezetéki nyomócső nyomvonalait és szanálni 60 lakást. A közúti aluljáróval kialakított új utat 1973. december 21- én adták át a forgalomnak, melynek a beruházója a városi tanács volt. HATÁRVONALAK Az újabb adatokat Cser-. venyák úr tanácstagi beszámolójából idézem, tavalyról, amikor a helyhatósági választásokhoz a számára kitöltött ajánlócédulákat is megköszönte. Tapolca az 1985—90-es években 800 fővel gyarapodott (kb. 20— 30%-kal), a kiépített utak aránya 50%-ról 90%-ra emelkedett. A szennycsator- na-ellátottság 60—70%-ról, 90%-ra, a gázellátottság 85%-ra nőtt. (Az általa közölt lakosságszám eltér a közvéleménykutatók adataitól.) Az üdülőhelyi díj 85%-a maradt Tapolcán, ahol a beruházások értéke 50—60 millió volt. Félmilliós támogatás jutott a meghívásos pályázattal kialakítandó egységes információs táblák létesítésére, amelyhez egy pa- ’vilon, zászló és címer is hozzátartozott. Diósgyőr lokálpatriótái 1989 decemberében a hajda- ri nagyközség I. világháborús emlékművét állították fel méltóbb helyre, a tapolcaiak meg 1990-ben 3 zász- lórudat. Ezek egyikére vonnák fel zeneszóval a címeres zászlót, ami jelezné az idegenforgalmi szezon időtartamát. Mindkét eseményt „miskolcinak” tartom: hagyományápolásnak, illetve hagyományteremtésnek, mivel Diósgyőrnek és Tapolcának Miskolchoz való kapcsolódása nem 1945-ben kezdődött meg. Kétségkívül a honfoglalástól máig tartó közös történelmünkben számos téren, így a települések jogállásában is, vannak határvonalak. Ámde kérdem: ezek térképi megvonása a város felemelkedésének mai és tényleges érdeke? A Japán—Magyar Baráti Körben Mennyiért huswzhatunk, villamosozhatunk t Az emelés biztos, a mértéke nem
