Déli Hírlap, 1991. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-26 / 22. szám
♦ „A műszaki értelmiségiek temploma’’ (Kerényi László felvételei) Milliók a listáról Ki mennyit fizetett a Technika Házáért? IJjabb rakétatámadás Israel ellen Irak olajat enged a Egy ember meghalt, és I mintegy 40-en megsebesültek Tel-Aviv körzetében a tegnap esti, az Öböl-háború I kezdete óla ötödik. Izrael I ellen végrehajtott iraki rakétatámadásban. Helyi idő szerint este 6 óra után né- | tengerbe hány perccel kezdődött a légiriadó az országban. Az izraeli hadsereg szóvivőjének tájékoztatása szerint hét darab Scud földrakétát indítottak az ország északi és középső részét célba véve Irak nyugati részéből. Patriot rakétaelhárító rakétákkal a közeledő Scu- dok közül többet a levegőben megsemmisítettek. Az amerikai rakétaelhárító rendszerek izraeli telepítése óta egyszer sikertelenül próbálták elfogni az Irakból érkező rakétát (a támadás három, halálos áldozatot követelt), és egyszer eredményes volt a Patriotok bevetése. Irak napok óta óriási mennyiségű olajat enged az Öbölbe, hogy akadályozza a szövetséges csapatok várt partraszállását — közölte a Fehér Ház. Fitzwater _ szóvivő szerint az olajat kuvaiti tárolókból engedik az öböl vizébe, s az olajmennyiség jóval nagyobb, mint a két évvel ezelőtti alaszkai olajkatasztrófánál. Akkor egy tankhajó megsérülése miatt több, mint 40 millió liter olaj szennyezte a tengert, és a partokat. A Fehér Ház szerint az iraki lépés nem fogja érdemben akadályozni a hadműveleteket, de súlyosan károsítja a környezetet. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM I ARIS: 5.20 1991. JANUÁR 26., SZOMBAT FORIMT várhatóan heves vagyonjogi vitákra kell felkészülnünk az épülettel kapcsolatban. A társadalmi szervek tulajdona megszűnt, így ez az épület is állami tulajdon. Mármost, akik perbe szállnak érte, illetve a hasznosításáért, felemlegetik inajd, mennyit áldoztak annak idején. Ez lesz egy lehetséges kiindulópont. Nem lényegtelen tudni: a miskolci ön- kormányzatnak is igen nagy szerepe volt abban, hogy ma áll a ház. Nemcsak a listán szereplő összeggel járultak hozzá. Városi telken áll a Technika Háza, s ugyancsak a város hozatta rendbe az épület környékét, ahol ma szépen rendezett teret láthatunk. Ezt az értéket városházi szakértők legalább 90 millióra kóstálják. * Ma még nem tudni, hogyan és mikor oldódik meg a Technika Háza sorsa. Pénzszűkében Vasárnapi műszak Lyukóbányán Pénsügyi program márciusig Szükséges rosszként elfogadták A városi kosgyűlés tegnapi ülésén Kié legyen a Technika Háza, mi legyen az épület sorsa? Erről kezdődött vita a közelmúltban egy Miskolcon megtartott rendezvényen. Lapunk is közölt ebben az ügyben néhány írást. Az egyik cikk szerzője megemlítette: kívánatos volna végre megtudni, ki és menynyivel járult hozzá annak idején a ház elkészüléséhez. ' A napokban szerkesztőségünk birtokába jutott egv háromoldalas dokumentum. Ennek címe: „Kimutatás a Technika Háza céljára befizetett összegekről”. A lista száz befizetőt tüntet föl, s azt is tartalmazza, ki menynyivel támogatta a Technika Háza elkészültét. A végösszeg 158 562 060 forint. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy sehol sincs feltüntetve. ki állította össze a befizetők névsorát, s hogy mi volt a célja vele. Nem szerettük volna közölni az adatokat addig, amíg bizonyosságot nem szerzünk róla, hogy jó kimutatást tartunk a kezünk-, ben. Ezért megkerestük a helyi Budapest Bank Rt.-í. Annak idején rajtuk keresztül történtek a befizetések. Kértük, ők is állítsanak ösz- sze egy listát. Dr. Kádár László igazgató úr azonban úgy nyilatkozott, hogy ezzel megsértenék a banktitkot. Azt viszont megtehetik — mondotta —, hogy a mi listánkat összehasonlítják a sajátjukkal. Már másnap megkaptuk a választ: ez a lista az a lista. Természetesen a helyszűke miatt itt most nem tudjuk mind a száz nevet feltüntetni. Ezért csak az egymillió forintnál nagyobb ösz- szeget befizetőket soroljuk fel, ABC-sorrendben: Autó- vili, Budapest: egymillió, B.-A.-Z. Megyei Tanács V. B. 5 millió, BVK 3 millió. Északmag' arországi Vegyiművek 1 millió 260 ezer, Émász (összesen) 42 millió 314 ezer 857. ÉÁÉV 1 millió, Miskolc Város Tanácsa 32 millió. Nehézipari Műszaki Egyetem 1 millió, Tiszai Erőmű 6 millió, TVK 4 millió (ez után a tétel után a következő, sorszám nélküli megjegyzés olvasható: IpM levele alapján 2 millió). Volán 1 millió. Tiszai Hőerőmű másfél millió, OT (Országos Tervhivatal) hozzájárulás: itt egyszer 16 millió, majd 28 millió 620 ezer forint a bejegyzés. Azért fontos ismernünk ezeket az adatokat, mert *■ A didergetö januári degben bizony boldogság a jól fűtött, meleg szoba. S mert nem mindenkinek volt módja rá, hogy egyszerre szerezze be az egész évi tüzelőt, sokaknak most kell azt pótolniuk. Így aztán megnőtt a kereslet a szén iránt. Amit nem mindig tudnak gyorsan kielégíteni a Tüzép-telepek. A jó minőségű és ezért szívesen vásárolt lyukói szénből januárban a terveknek megfelelően, eddig több mint .60 ezer tonnát szállítottak a felszínre a bányászok — kaptuk a felvilágosítást Szőcs Elemértől, a lyukói bányavezető főmérnöktől. A kitermelt szénből 13 ezer tonna jutott lakossági ellátásra. A jelentkező igények kielégítésére holnap háromműszakos termelést tartanak a bányában. Telepítik mind a három nagytermelékenységű frontfej- . tést. Nincs kizárva, hogy érdekes fordulatokat is tartogat az ügy. Köztudott, hogy vannak politikai erők a törvényhozásban, amelyek a földtörvényben szívesen látnának egy olyan passzust is, amely szerint akié a föld, azt illeti meg a rajta levő épület is. Ez egyértelműen Miskolc javára billentené a mérleget. Kérdés: mit szólna hozzá az Emász, ha teljesen városi tulajdon lenne a ház, hiszen ki merné vitatni: az ő segítségük nélkül aligha kerülhetett volna tető alá. Vagy hogyan nyelnék le ezt a megyében élő műszaki értelmiségek, akik otthonuknak, vagy ahogy az egyik rendezvényükön egy lelkes felszólaló fogalmazott: a műszaki kultúra templomának tekintik a Technika Hízát... B. A. A bányászok megteszik a tőlük telhetőt — miként a műszakiak és a bánya más vezetői is. Mert tennivaló rájuk is bőven hárul. Számos nehézségen kell úrrá lenniük, hogy a folyamatos termelést biztosítani tudják. Mert 'most nem a geológiai nehézségek okozzák a bajt. hanem a pénzszűke. Emiatt csak késedelmesen tudják beszerezni a gépekhez a tartalékalkatrészeket, s a szállításhoz használt gumiszalagokat sem tudják idejében kicserélni. Mert ezeket kapni ugyan lehet, de a pénzügyi nehézségek miatt beszerzésük egyre nehezebb. Ez pedig oda vezet, hogy a széntelepek fejtésre történő előkészítése késedelmet szenved. Bíznak azonban benne, hogy ez nem vezet a termelés csökkenéséhez, s így az idén is egymillió tonna felett termelnek majd, gazdaságosan és a lakossági szükségletnek megfelelően. Ellenszavazat nélkül fogadta el a miskolci közgyűlés a város három hónapra szóló, átmeneti gazdálkodási tervét. Ez a terv teszi lehetővé, hogy a város intézményei — iskolái, óvodái, gimnáziumai, hivatalai stb. — működhessenek addig is, amíg nincs Miskolcnak egész évre szóló, érvényes költség- vetése. A képviselők annak ellenére szavazták meg az átmeneti programot, hogy mindegyikük hangsúlyozta: csak szükséges rosszként tudják kezelni és elfogadni az eléjük tett pénzügyi dokumentumot. Az ellenszavazat nélküli elfogadás azonban azt a belátást is tükrözte, hogy a jelenlegi helyzetben nem nagyon tehet mást a város, mint amit ez a tervezet tartalmaz. • ÁTMENETKÉNT SZOLGÁL A polgármester elismételte azt, amit már az előző közgyűlésen is elmondott: időközben készül az .ez évi teljes költségvetés is, s ha az hamarabb készül el, mint a három hónapos határidő lejárta, akkor az átmenet időszaka lerövidíthető. (Zárójelben tesszük hozzá: azért nem kezdődhetett meg hamarabb a városi költségvetés készítése, mert nem volt országos költségvetés sem, márpedig anélkül nem tervezni, hanem csak találgatni lehet.) A közgyűlés vitája azonban nemcsak a három hónaposra becsült átmeneti időszakról szólt, ugyanis a képviselők, vitatva az átmenet módszereit, kénytelenek voltak egy kicsit előre is tekinteni. Kobold Tamás alpolgármester ugyan jelezte; a három hónapos programban nem tudtak mást tenni, mint hogy a tavalyi év adatai alapján juttattak az intézményeknek pénzt. • SZTÁLINISTA KÖLTSÉGVETÉS? De a három hónap adata, iból egyik intézmény se vonjon le következtetéseket ar- 1 r* nézv*, hot)' tó-iv hátralevő részében mennyi pénzt fog kapni. Ruszkebányai András képviselő (MDF) meglehetősen érdesen fogalmazva azt mondta, hogy ea az utolsó eset. amikor elfogad egy „sztálinista módon” elkészített, a , tervutasításos rendszer elemeit 'idéző költségvetést. Ez a program szerinte ugyanis egy olyan intézményi, hivatali felépítés további pénzelését teszi lehetővé. amelyet az önkormányzatnak nincs szándéka ebben az állapotában megtartani. Tóth Pál, az MSZP képviselője némileg riposztozva erre a felszólalásra, kifejtette, hogy költségvetési csapdahelyzetben van a város: ugyanis örökölt egy intézményi hálózatot, felépítést, s ha ezen nem változtat, akkor a költségvetésen sem tud változtatni, hiába is szeretne. .(Csak zárójelben jegyezzük meg: a város költségvetésének elsöprő hányada már az utóbbi években az intézmények fenntartására, 32 ott dolgozók béreinek kifizetésére fordítódott s csak nagyon kevés maradt fejlesztésekre.) Tóth Pál szerint márciusig, azaz az 1991- es költségvetés elkészültéig aligha lehet ezt az intézményrendszert átgondoltan átszervezni. Máday Gyula képviselő (KDNP) a Földes Ferenc Gimnázium példáján keresztül azt illusztrálta: a három hónapra juttatott összeg legfeljebb az iskolák puszta életben maradásához elegendő, de semmi másra. Szabadfalvi József (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy nem tartható tovább az a szemlélet, amellyel eddig „osztották” a pénzt kulturális és sportcélokra. Szabó Istvánná (SZDSZ) pedig azt ecsetelte, hogy az iskolák anyagi támogatásában eddig meglevő nagy különbségeket ee a három hónapos átmenet még tovább növeli majd. • POLGÁRMESTERI PROGNÓZIS Kovács Eleonóra (Fidesz), a városháza költségvetési bizottságának nevében azt válaszolta, hogy a három hónap alatt csak annyi pénzt juttattak, amiből az intézmények működni tudnak. Ez a három hónap kell ahhoz, hogy az intézményeket átszervezzék, • és a költség- vetést majd ehhez az új felépítéshez szabják. Dr. Sárvári Károly, a városháza pénzügyi osztályvezetője azt emelte ki, amire a képviselők is ráéreztek: ha az intézmények, tanácsi vállalatok az eddigi rendben, struktúrában működnek tovább, akkor az!991-es költségvetésen szinte alig lehet változtatni az eddigiekhez képest. Ö is kételkedett abban. hogy elegendő-e erre a három hónap — mellesleg ebből egv már majdnem letelt. Emlékeztette a képviselőket arra: a hajdani tanácstestület mindössze két általános iskola összevonásával próbálkozott, de olyan ellenállásba ütköztek, hogy felhagytak vele. Reményét fejezte ki, hogy az új testületnek lesz ereje ezeket a borzasztóan nehéz, és rendkívül népszerűtlen lépéseket megtenni. A polgármester, Csoba Tamás zárszavában azt mondta: az egész évi költségvetés készül el márciusra, tehát kiegyenlítik a három hónap alatt esetleg egy-egy intézmény között keletkező anyagi különbségeket. De részben egyetértett azzal, amit Tóth Pál mondott, amellett téve le a voksot, hogy amennyit lehet, meg kell csinálni az intézményreformból a három hónap alatt. Az idei év azonban mindenféleképpen az átmenet időszaka lesz, zökkenőkkel és sok nénszerűtlen lépéssel is — hangzott a polgármesteri prognózis. (A közgyűlés további témáiról: a 2. oldalon.) (kiss)
