Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)

1990-12-03 / 280. szám

DH SPORT <% DH SPORT \ DH SPORT j?) \ r II. országos MLSZ közgyűlés Egy helyben topog a labdarúgás A vidékiek sietlek hasa... A labdarúgás vezetőit hív­ták össze szornbaíra, a bu­dapesti Medosz-székházba. A megnyitó után a BLASZ és a Labdarugó Kamara képvi­selőinek felvetésére közel egyórás vita keletkezett ar­ról, hogy rendes, vagy rend­kívüli közgyűlés-e a mosta­ni... A napirendi pontok ugyan­is a rendes közgyűlés krité­riumainak felelt meg, az időpont viszont a másiknak. Végül szavazás döntött, fin­nek eredményeként a két­évenként szokásos és csak májusban esedékes rendes közgyűlést nem kell majd megtartani. Nehezen sikerült megszavaztatni a napirendet ii, amellyel mintegy tíz kül­dött nem értett egyet, és ki­vonultak a teremből. Ezek után végre megkezdődhetett a tanácskozás. ür. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke szerint a rend­szerváltás legnagyobb veszte­se a magyar sport, ezen be­lül pedig a labdarúgás lett. Az anyagi helyzet nem túl biztató, éppen ezért új bevé­teli forráshoz kell jutnia a sportágnak is. Egyik lehető­ség az, hogy a totó bevételét visszaszerezzék. Mindezzel ellentétes véleményének adóit hangot dr. Tisza Lász­ló, az MLSZ volt társelnö­ke. Szerinte a sporton kívül az egészségügy, a tudomány is gazdaságilag bizonytalan helyzetbe került. Szűkülnek a lehetőségek — jelentette ki, és hozzátette: nem abban a világban élünk, amelyben bárki diktálhatna a pénz el­osztásáról. A válasz Tóth Ist­vántól, az NB Il-es liga Ke­leti csoportjának képviselőjé­től érkezett: — Tisza úr, még MLSZ- vezeíőként adta az állami pénzt, most viszont elzárkó­zik a totó bevételeinek sport­célú felhasználásától is. Felvetődött a sportminisz­térium megalakítása. Ezt Szinger Ferenc, a Tolna Me­gyei Labdarúgó Szövetség képviselője szorgalmazta, maja hozzátette: ez ne úgy legyen, mint az Gallov Rezső esetében történt, akit állam­titkárnak hívtak haza, de a közgyűlésre már csak helyet­tesként érkezett... Az ál­lamtitkár-helyettes felszóla­lásában egyébként elmondot­ta, hogy erkölcsi támogatá­sáról ugyan biztosíthatja a sportot, pénz azonban megle­hetősen szerényen áll rendel­kezésre. Gallov is felvetette a totó-bevételek ügyét. A Újabb Trike-buli volt Lépcső után az emelkedőn Huszonhárom indulója akadt az elmúlt heti tapolcai emelkedő: utó-versenynek. A Triatlon és Kerékpár Klub legújabb ötlete az volt, hogy a „vállalkozó szellemű'’ sportolók mérjék össze ere­jüket az autóbusz-végállo­mástól a kőbánya bejáratá­ig terjedő meredek úton. A táv a mérések szerint kettő- ezerötven méter volt. Leg­többen az egyetemistáik kö­zül jelentkeztek, ám akadt néhány városlakó is a rajt­hoz állók között. Sokakat ott Cseloána A női cselgáncs országos csapatbajnokságon a Miskol­ci Vasutas Sport Club gár­dája a második helyen vég­zett. A bajnoki címet a Bp. Spartacus lányai szerezték meg, a harmadik helyen a Bp. Honved végzett. lEFA-menéírend Az UEFA te a három nagy európai labdarúgótorna további me­netrendjét. A kupában de­cember 12-én lesznek a nyol­Labdarúgás láthattunk a mezőnyben a két héttel korábban lezajlott lépcsőfutóverseny résztvevői közül. Ott volt és a férfiak között a leggyorsabbnak bi­zonyult az ország első szá­mú triatlonistája, Kropkó Péter, ö 7:22 másodperc alatt teljesítette a távot. Máso­dikként Bokros István érke­zett a célba 7:31-gyel, míg harmadik a nagyatádi Iron- mant megjárt Varga József lett. Érdekesség, hogy a ko­rábbi lépcsőfutóverseny győz­tese, Nyirkó Attila „csak” negyedikként futott be. Ugyanez történt a női győz­tessel is. Sikter Zsuzsa szin­tén negyedik lett az emelke­dő futásban. Itt Imreh Tí­mea bizonyult a legjobbnak 9:35-tel megelőzte a 10:07-et futott Pados Erzsébetet. Ló- vasi Katalin lett a harmadik. Időeredménye 10:17 lett. A győztesek, helyezettek és va­lamennyi résztvevő — ter­mészetesen helyezésének megfelelően — Cerbona-sze- leteket kaptak. megerősítet- caddöntők visszavágó mérkő­zései, majd mindhárom tor­nán március 6. és 20. a ne­gyeddöntők, április 10. és 24. az elődöntők időpontja. Elmaradt mérkőzéseket pó­toltak tegnap délután az NB II-ben. A szomszédvárak ta­lálkozóján a DVTK veretlen­ségét elvevő Eger SE ismét nyert 1-0-ra, ezúttal a Hat- van-Deko együttese ellen. A hódmezővásárhelyi Metri- pond SE és a Kecskeméti SC összecsapása viszont gól nél­küli döntetlennel végződött. nyereséget szerinte is a sport területére kellene átadni. A sporttörvénnyel azonban még várni kell, míg más, ezzel összefüggő törvények ismer­tek nem lesznek. Barcs Sándor, egyike a volt MLSZ-elnököknek a labda­rúgó-mérkőzéseket kísérő szurkoló-botrányokról szólt, majd példaként megemlítet­te: az NSZK-ban a totó be­vételeiből egymillió kétszáz­ezer nyolc-tíz év körüli gye­rek futballozhat... A közgyűlésen sokan szól­tak hozzá, de több hosszúra nyúlt, emiatt pedig délután — látva, a vidékiek türel­metlenségét a hazautazás ügye miatt — többen kény­telenek voltak visszalépni attól, hogy véleményüket el­mondják. Végül a közgyűlés elfogad­ta az elnökség beszámolóját, valamint a szakmai képvise­leti szervek jogainak bőví­tését tartalmazó, a szövetség szervezeteinek feladatát új­ra fogalmazó alapszabály módosítását is. A testület szótöbbséggel az MLSZ tisz­teletbeli elnökévé választot­ta Barcs Sándort, az UEFA örökös tagját. A történtekhez mindenkép­pen hozzá kell fűzni: sok jogos kritika éri majd még ezt a szombati közgyűlést. A levezető elnök gyengesége rengeteg kárt okozott a lab­darúgásnak. Az ülés ugyan nem vitte előbbre a sportág ügyét, ám sok szakember gondolata segíthet valameny- nyit,'. íb’ég“'á legalacsonyabb, szinteken is. A sporttá') és ezen belül a labdarúgással foglalkoznunk keil. Ha bár­hol elhanyagoljuk, nagy baj lesz. Később ugyanis több­szörös árat fizetnek majd azok a generációk, amelyek sport nélkül nőnek fel. Bajáky Gábor j)c Sok sajószentpéteri helyzet maradt ki tegnap délelőtt. Kézilabda, NB I. (Szabó István felvétele) Nem született meglepetés Borsodi Bányász—‘Mungolit 24-80 (9-16) A legvérmesebb Bányász szurkolók sem gondolták ko­molyan, hogy a sajószentpé­teri lányok nyerni tudnak vasárnap a városi sportcsar­nokban vendégeskedő Bp. Építők ellen, vagy pontosab­ban a Hungalit együttesével szemben. De azért jő mér­kőzésre számítottak. Lehet, hogy a Dunaferr ellen hét közben elszenve­dett egygólos vereség sok­kolta a Borsodi Bányászt. Ez azonban nem lehet ment­ség arra, hogy az első félidő­ben mélyen tudásuk alatt játszottak. Az eddig biztos kezdőjáté­kos, a csapatkapitány Nagy- né nemhogy nem kezdett, de még a pályára sem jutott. Helyett (miért?) Vismeg ját­szotta végig a beálló poszt­ján a mérkőzést. Anett jó al­katú és nagyon tehetséges, de az első osztályban még rutiritalan. Az első három ziccert kihagyta, pedig ezek­kel a gólokkal talán más­ként alakult volna a mérkő­zés. A balszélső, Kovács Ildikó sem játszott, pedig az ő eredményességére is nagy szüksége lett volna a csa­Kosártahda9 NB t. Eoy hét végén két győzelem Az elmúlt hét végén két mérkőzést játszott a DVTK NB í-ben szereplő női ko­sárlabdacsapata. Mindkét találkozón fölényes győzel­met arattak a lányok. Az első összecsapást szom­baton, Nagykanizsán vívták a MÁV NTE gárdája ellen. A bajnoki mérkőzésen a kez­dőötös — Molnár, Madaras, Pronyina, Jevtusenko, Lako­sa — az első félidő elején bizonytalan, és nem a tőlük megszokott stílusban ját­szott. Közrejátszott ebben az is, hogy a szurkolók gyak­ran megzavarták őket, és a két játékvezetőt. A bírók egyébként dunántúliak vol­tak és néha elfogultan ítél­tek meg egy-egy helyzetet. Tehát lassan találtak maguk­ra a miskolci lányok, de a játékrész második felére, már húszpontos vezetésre tettek szert. A huszadik perc végén 22—40-et muta­tott az eredményjelző. A második félidőben már sokkal egyértelműbb volt, hogy a két csapat közül me­lyik a jobb. A hazaiakon nem segített a „lelkét is ki­kiabáló” szurkolósereg sem. A találkozó végeredménye önmagáért beszélt: 51-94. A DVTK legtöbb pontját Ma­daras (9), Lakosa (3), Molnár K. (4), Pronyina (34), Jev­V~­A szovjet idegenlégiós Jevtusenko ötven pontot szerzett a hét végén. tusenko (20), Kovák (5), Krá- lik (11) és Sitkéi (12) szerez­te. Vasárnap Nyíregyházára utazott a csapat, hogy Ma­gyar Kupa mérkőzésen mér­je össze erejét a tanárképző főiskola együttesével. Király Sándor a diósgyőriek veze­tője így értékelte csapata teljesítményét: — A mérkő­zésen végig zónázott az el­lenfél, én pedig az emberfo­gás elleni figurát gyakorol­tattam a lányokkal. Ettől függetlenül sikerült őket le­támadni és gyorsan vezetést szerezni. Az első félidőben harminchárom pontos előnyt harcoltunk ki (19-52), amita második végére több mint a duplájára növeltünk (54-113), Az eredmény azonban a já­ték színvonalát nem tükrözi. Annak ellenére, hogy fölé­nyes győzelmet arattunk a főiskolások ellen, sok hibá­vá! játszottunk. Ezt még egy NB II-ben játszó csapat el­len sem engedhetjük meg magunknak. A két szovjet lány, Pronyina és Jevtusenko nyújtotta azt, amit vártam volna. A többiek lazára vet­ték a játékot és nem a mi­nőségre törekedtek. A pont­szerzők: Horváth (6), Sitkéi (12), Madaras (16), Pronyina (22), Lakosa (10), Jevtusenko , lálkozó az egyetemi körcsar- (30), Novák (7) és Králik nokban lesz december 14-én patnak. Dunaújvárosban megsérült a térde, sajnos rö­videsen a Sportkórház lakó­ja lesz. Vinczéné visszatért csapatába, s ennek a máso­dik félidőben (mikor három balkezes játékos volt a pá­lyán) komoly jelentősége lett. A vendégek elhúztak a meccs kezdetén három gól­lal, s már úgy érezték min­den további csak formalitás. Játszották a saját stílusukat, s magas termetű balkezes átlövőjük, Minárovicsné, át- lövésből alig hibázott. Ren­desen „megszórta” a Bá­nyászt. A piros-feketék na­gyon idegesen és ennek megfelelően sok hibával ját­szottak. A vendégek viszont nyugodtan és komótosan. Vigyáztak a biztos győze­lemre. Pedig ez a második játékrész néhány percében korántsem volt olyan biztos. A Bányász ragyogóan kez­dett, talán kicsit mindent egy lapra tettek fel a lá­nyok. Hat gólt lőttek zsinór­ban, amire a vendégegyüt­tes nem tudott válaszolni. Főleg Fürst volt elemében, aki az első játékrészben egyáltalán nem értette meg magát a Kovács posztján játszó Mádaival. A kontrák rendre elakadtak, de volt x’égre valaki, aki a büntető­ket is belőtte. Ez a „csoda” s m tarthatott sokáig. Olyan jól felkészített csapat viszont, mint a fővárosiak, nyilván nem hibázhattak végig egy félidőt. Magabiztosan őrizték öt-hat gólos vezetésüket, csupán azért, mert nem hal­tak bele a szépségbe, ahogy ilyen előnynél várni lehetne. Játszották tovább a jól be­gyakorolt alapiátékot, s hely­zeteiket kegyetlenül belőtték. Anronó. Általában a csapat- iátékoknál döntő dolog az, hogv az egy osztályban ját­szó együttesek között a pon­tosabb helyzetkihasználás, a magától ért°tődő nagyobb odafigyelés dönt. Ez történt ezen a mérkőzésen is. A Bá­nyász azonban legalább tíz biztos ziccert és büntetőket is kihagyott, addig az ellen­fél játékosai kijátszott hely­zetben alig hibáztak. A Bányász legjobb dobói: Nagy Henriette (7) és Fürst (6). A iegközelebbi hazai ta­(10). M. K. délután öt órakor. F. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents