Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)
1990-09-25 / 223. szám
A MISKOLCIAK NAPILAPJA | { Műszaki napok seit, és ismét megjelentek a fotóelektronikai multinacionális vállalatok' is. A Hitachi márka sokat mond azoknak, akik videózással foglalkoznak. A vásáron kézbe vehetik a kamerát, és a felvett képet azonnal megnézhetik a képernyőkön. Amíg a BNV tart, kedvezménnyel azonnal megvehetik a videokamerákat. Szinte valamennyi neves nyugat-európai autógyár képviselteti magát a fogyasztási javak seregszemléjén. Sok látogatója van az Opel cég kiállításának, amelynek áröi már közelítenek a hazai vásárlók pénztárcájához is. Természetesen ez is viszonyítás kérdése, mert például ez a legújabb Opel típusú autó nem éppen olcsó. (Kerériyi László felvételei) Miskolci egyetemisták felhívása Sztrájkra készülnek Sztrájkra készül az ország egyetemi-főiskolai ifjúsága. Amíg az elmúlt tanévben még körülbelül 4 ezer forint támogatás jutott egy- egy hallgatónak (minimum 2210 forint, amiből ezer forint volt az étkezési hozzájárulás, 1210 pedig az úgynevezett húspénz), addig most a miskolciaknak — számításaik szerint — átlagban 2600 jut. Ehhez jön — vagy nem jön? — a miniszterelnök által megígért plusz 500 forint. Miskolci egyetemisták körében érdeklődve megtudtuk, hogy ma már a hallgatóságnak körülbelül a fele kénytelen alkalmi munkát vállalni a megélhetéséért. (Természetesen vannak né- hányan, akik „menő üzletemberré” növik ki magukat egyetemi éveik alatt, de nem ez a jellemző.) A mieink is csatlakoztak az országos felhíváshoz, ügyüket támogatják az ok- tatÓK, élükön egyetemünk rektorával. A miskolci egyetemisták arra kérik városunk polgárait, hogy szerdai tiltakozó felvonulásukat fogadják megértéssel, rokon- szén vvel. Az egyetemisták az alábbi felhívást tették közzé: A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a 30 százalékos infláció ellenére csökkentette a hallgatói támogatások összegét. Ez az intézkedés komolyan veszélyezteti a felsőoktatási intézmények hallgatóinak továbbtanulását, hiszen így az egy főre futó pénzbeli juttatás nem éri el a jelenlegi létminimum felét sem. Az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség felhívására és kezdeményezésére az ország minden egyeteme és főiskolája 1990. szeptember 26-án, szerdán tüntetést szervez, melyhez mi miskolci egyetemisták is csatlakozni kívánunk. A megmozdulás nem a felsőoktatási intézmények ellen, hanem a művelődési tárca és a kormány ellen irányul. A kormány lássa be, hogy csak a kiművelt emberfők sokasága képes az országot kivezetni a válságból, ezért követeljük, hogy teremtse meg a továbbtanulások anyagi feltételeit. Az országos demontsráció- hoz csatlakozva szeptember 26-ra mi is sztrájkot hirdetünk. Kilenc órától gyülekezünk az egyetem főbejárata előtt. 10 órától röpgyűlés lesz, majd felvonulás a 12-es busz útvonalán a Centrum Áruházig. Innen a Széchenyi úton a Kossuth-szoborhoz vonulunk. Ide várjuk 12-kor kezdődő nagygyűlésünkre a miskolciakat, elsősorban azokat a szülőket, akiknek gyermeke felsőoktatási intézményben tanul, és így saját bőrén érzi a kormány kedvezőtlen intézkedéseit. Miskolci Egyetemisták Szövetsége Várakozás a városházán Újdonságok a vásáron lecsi Beszélgetéssorozat az 50-es évekről és 1956-ról Az Ifjúsági Demokrata Fórum miskolci szervezete beszélgetéssorozatot tervez, Az 50-es évek és 1956 Miskolcon címmel. A meghívottak élő szemtanúk. Az előadások időpontja minden hónap első péntekje, délután 3 óra. Helye a Szabadság tér 5. szám. Az első meghívottak; október 6-án id. Papp László: Áttekintés az 50-es évekről; november 3-án Gömöri József: Illegális összeesküvés Miskolcon 1952-ben; december 7-én id. Papp László: 1956 közvetlen előzményei Miskolcon. Minden érdeklődőt szívesen látnak a szervezők. A Tudomány és Technika Házában ma is folytatódnak a műszaki napok előadásai. Délelőtt tíz órától „Szenzorok és pályakövetés a robottechnikában" címmel prof. Dr. Ing. J. Wolfgang Ziegler, „Az ipari fogyasztók energiagazdálkodási eszköze, a hangfrekvenciás rendszer” címmel háromnegyed tizenegytől dr. Szaniszló Mihály és Virág László tart előadást. Az ebédszünet előtt fél tizenkettőtől Ing. Norbert Christl filmvetítéssel egybekötött előadása hangzik el a teljesítményelektronika alkalmazása az energiaátvitel- ben témakörben'. Háromnegyed egytől Ing. Wilfried Fi- scher, a Siemens-cég képviselője a nagyfeszültségű egyenáramú kuplungok nemzetközi tapasztalatairól beszél, majd az elektromágneses hatásokról és . a hang- frekvenciás körvezérlésről hallani a délután folyamán. XXII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM I £& R fi : <9,20 1990. SZEPT. 25., KEDD | FQRIIWT Nyugdíjas-közügyek Furcsa helyzet alakult ki az elmúlt rövid időszakban a városi tanács végrehajtó bizottságainak üléséin. A politikai pártok képviselői már ott ültek — ülnek —, ám végül is a döntéseket továbbra is csak a bizottság hozza meg, akkor is, ha ezzel úgymond a elkövetkezendő önkormányzat idejére szóló terheket, kötelezettséget vállai fel. Ilyenkor aztán az ülásen részt vevők diplomáciai, politikai érzékén múlik, hogy Sikerül-e egyetértést teremteni a hatalomból kifelé tartók és az oda még meg nem érkezettek között. Legutóbb például azon tört ki kisebb vita, hogy elengedjenek-e 13 tanácsi dolgozót korengedményes nyugdíjba. Ez a lépés tekintettel a várható személycserékre, a tanácsi apparátus létszámának csökkentésére, logikusnak látszik, ám van vele egy gond: a korkedvezményes nyugdíjazás esetén mindaddig, amíg a nyugdíjba vonultak nem érik el a tényleges nyugdíjkorhatárukat, az őket korkedvezménnyel nyugdíjba bocsátó cég — azaz ebben az esetben a városháza — viseli nyugdíjuk anyagi terheit. Ez persze amolyan „jut is, marad is” üzlet, ugyanis a munkaadó ilyenkor megszabadul a társadalombiztosítási járulék tetemes összegének megfizetésétől. A városi tanács elnöke indokoltnak nevezte a 13 ember kérését, elmondva, hogy több évtizedes kemény munkát végző beosztottakról van szó, azaz a tanácsi apparátus közkatonáiról, akik úgy érzik, nem volna elég erejük átélni a nagy átalakulásokat a városházán. Számokat is közölt a tanácselnök. Öt éven át jelentene ez folyamatosan csökkenő terhet a városházának: az első évben 1,2 millió forintot, a rákövetkező évben alig több, mint 700 ezret. a legvégén pedig, 1995-ben már csak 13 ezret. Kiss Péter, az MDF képviselője mindezek hallatán annak adott hangot, hogy jó lenne, ha nem menekülhé- nek el a tanácsi dolgozik. Vélt félelmekből nem szabad táplálkoznia senkinek — mondta, hozzátéve azt is: kellenek a szakemberek a jövőben is! Persze azt sem hallgathatta ei Kis Péter, hogy várhatóan igen kevés pénze lesz az önkormányzatnak saját apparátusának fenntartására. Épp ezért úgy gondolta, hogy még egyszer nagyon meg kell fontolni, személy szerint kinek nyújtják a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. Hiába csekély az összeg a tanács mai bérköltségeihez képest, lehet, hogy jövőre már ez a kis pénz is nagyon hiányozhat. A városi tanács elnöke a vélt félelmekre válaszként azt ecsetelte, hogy jóval többen vannak az apparátusban. akik kérhetnék kedvezményes nyugdíjba vonulásukat, de nem teszik, de az is kétségtelen, hogy nagy a bizonytalanság a dolgozókba;!. * A 13 ember kérése látszólag tekinthető a városháza beliigyének is, azonban úgy véljük, hogy mindez jelez valamit, ami viszont már közügynek tekinthető. Bár a helyi politikusok sokat próbáltak tenni azért, hogy megnyugtassák a tanácsi dolgozókat, megnyerve ezzel az új önkormányzatnak a szakembereket, a közállapotaink ma mégsem adnak biztos alapot a megnyugvásra. Ez elsősorban azért közüggyé növekvő gond, mert gondoljuk csak el: feláll az új önkormányzati testület s például elő kell készíteni a jövő évi költségvetést... De ezer más dolgot is említhetnénk, amelynek késleltetése konkrét károkat okozhat a városnak, vagy az állampolgároknak. Reméljük, hogy a választások után nagyon gyorsan sikerül nyugodt helyzetet teremteni a városházán, mert a város mai helyzetében egy összefogott, harcra- kész és bizonytalanságoktól mentes emberekből álló helyi közigazgatásnak is rettenetesen nehéz dolga lesz... és tara A legtöbb látogatót az idei BNV-n is a műszaki-technikai újdonságok vonzzák. A nagyobb cégek mindent meg is tesznek azért, hogy megismertessék leendő vásárlóikkal fejlesztéseik eredményét. A Philips standja mellett jó néhány neves elektronikai cég kínálja berendezőik— ó) Plakát-panasz Ügy tűnik, hogy a plakátügyekből nem sikerült Miskolc- nak ép bőrrel kikeverednie. Természetesen a választási harcok plakátjairól van szó, azokról a hirdetményekről, amelyekkel összetalálkozhatunk uton-útfélen. Amikor megtartották az országgyűlési képviselőválasztásokat, úgy tűnt, hogy majd tanulunk a leckéből, s nem kezdődik újra az összevissza ragasztgatás. Azt csak mellesleg jegyezzük meg: azokból a fogadkozásokból sem sok valósult meg, hogy eltüntetik az országgyűlési képviselőválasztások foszlott plakátjait. A jelöltek képmásai ma is ott mosolyognak ránk minden sarkon, igaz, némileg viharverten, miközben a képmások eredetije többnyire már harcedzett honatya a parlamentben. De fogadkoztak most, az önkormányzati választások előtt is, hogy megkímélik a várost a falragaszoktól, ám úgy tűnik, ez eddig nem nagyon sikerült. A plakát-ügyben járatosak szerint ez nem a politikai pártokon múlik, merthogy más városokban — például Egerben — megfelelő táblák kihelyezésével kulturáltan megoldották az egész plakátragasztási ügyet. Miskolcon ez az akció balul ütött ki, bár készültek ugyan táblák, ezekről az első napon bebizonyosodott, hogy alkalmatlanok plakáthordozónak. Így azután most is jut sok helyre a plakátokból. A legkirívóbb esetet a Béke mozi előtti téren láttuk, ahol városunk egyik díszkútját használta fel hirdetőoszlopnak egy lelkes plakátragasztó. Természetesen nem gondoljuk azt, hogy a pártoknak minden egyes plakátragasztó emberükért teljes garanciát kell vállalniuk. De azt igen, hogy ez a plakát-ügy a városát igazán szerető — s ezáltal minden bizonnyal választani is óhajtó — állampolgárok számára egy kissé visszájára fordítja, megkérdőjelezi mindazokat a mondatokat, amelyeket szinte valamennyi párt programja tartalmaz Miskolc közterületei rendjének, tisztaságának, kulturáltságának javításáról... (k-ó)
