Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)
1990-09-10 / 210. szám
Pánikkeltők? Nem! Zöldek — Önökért! II miskolci Zöldek törekvéseiről Mi nem egyedül az ember érdekében cselekszünk. Minden élőlénynek joga van az éleihez. Az emberi társadalom beilleszkedése a természet egészének rendszerébe, ez a meghatározó gondolatunk, ez az ökológiai gondolkodásmód. Ideig-óráig ugyanis élhetünk a létünket biztosító. Föld méretű — de a kertben, az utak mentén a házak közötti parkokban is jelenlévő, városunkat körülvevő élelmünket, vizünket, levegőnket ai»j — természetet rombolva, uralkodva rajta, azonban a válasz rajtunk is lecsapódik. Részei vagyunk a természet egészének, amit csinálunk, visszakapjuk ihatatlan vízben, fullasztó levegőben, mérgező ételekben, életünk minőségének romlásában, betegségekben. Ha az ember létét, cselekedeteit beillesztjük a természet egészébe, utódaink megmenkülhetnek a minket sújtó bajoktól. S nem mondhatják, megettük az ő kenyerüket is. Humánus célokat nem szolgálhatunk erőszakos eszközökkel! A társadalom nem épülhet sem a tagjai, sem a természet elleni erőszakra. Az ember lételeme a szabadság. A társadalom csak szabad emberek együttműködésére építhet. A demokrácia nem felülről kapott ajándék, hanem megküzdött szabadság, együttműködés és egymás iránti tisztelet. A „másság” mindenkinek joga és lehetősége, de nem irányulhat a többiek ellen. A többség felelőssége biztosítani a kisebbségek jogait, lehetőségeit, azok tevőleges részvételével. VILÁGMÉRETŰ SZEGÉNYSÉG, KÖRNYEZETI VÁLSÁG A földön mára két alapvető válságfolyamat bontakozott ki. Ezek: a világméretű szegénység és a környezeti válság egymással összefüggő folyamata. Mindkettőt közvetlenül érezhetjük saját bőrünkön is mi miskolciak. Ezzel párhuzamosan két gazdasági folyamat is kialakult: fölértékelődtek a természeti javak és a szellemi teljesítmények. Mindkettő érvényesítésében alapvető feladataink vannak. Hazánk gazdasági, társadalmi, politikai válságáról beszélni ma már közhely. Mégis hangsúlyoznunk kell, hogy városunkat, régiónkat az iparszerkezet, a mezőgazdasági váíság, a környezet- védelmi, az egészségügyi, a szociális problémák, a munkanélküliség, a munkahely elvesztésének veszélye az átlagosnál jobban sújtja. Ügy sejtjük, terheink, feladataink nagyobbak, lehetőségeink azonban valószínűleg kisebbek lesznek. Egy válságban lévő ország, vagy régió kiútjának biztosítására az önkormányzatoknak aránylag kevés, hosszú távon azonban hatásos eszközei vannak. Ez az öko-szo- ciális-gazdaság, vagyis egy ökológiai elvekre épülő, piaci szervezésű, működésű, szociális biztonságot adó gazdaság. Az önkormányzat működésének alapkérdése, hogy a rendelkezésre álló kevés eszközzel milyen beruházásokat hajt végre. A nemzetközi tapasztalat azt diktálja, hogy ezeket szűk körre kell korlátozni. Ez a néhány kiemelt terület: a) nevelés, oktatás, kultúra; b) a tárgyi és az intézményi infrastruktúra; c) az egyén és a társadalom egészének biztosítása; d) a természetes környezet megvédése, környezetvédelem. Ezek az egymástól szétvá- laszthatatlan területek adják meg a lehetőséget az életminőség, az életszínvonal íavítására. Ezekre építhetünk egy új típusú fejlődést, egy új társadalmat. Számunkra az élet minősége áz anyagi javak fogyasztásánál fontosabb, jelentősebb kérdés. AHOL NEMCSAK LEHET, DE ÉRDEMES IS ÉLNI... Alapvető feladatunk egy olyan város kialakítása, melyben nemcsak lehet — olykor kényszerből —, hanem érdemes is élni. Szükségtelen a nem is oly régi elképzeléseknek megfelelően 250—300 ezresre duzzasztani lakosságát, a ma itt élő polgárok számára kell jobb lehetőségeket, életminőséget biztosítani. Nem eleve elrendelt, hogy a „piszkos tizenkettő” közé tartozzunk. Igaz, a helytelen iparfejlesztési elképzelések megvalósítása városunkat minden téren rossz helyzetbe hozta. Mára nyilvánvalóvá vált: Miskolc nehéz- és gépipari technológiáinak nagy része elavult, termékeik nem versenyképesek a világpiacon. A termelés visszaesésének közvetlen, kedvező hatását magunkon is érezhetjük: például tisztább a levegő a városban, kevesebb a szmogveszélyes napok száma. A teljes szerkezet megváltoztatása azonban túllép az önkormányzat lehetőségein, bár azért vannak teendői. Saját területén meg kell kezdenie egy, a helyi erőforrásokra, vagy elsősorban ' árra épülő gazdaság kialakítását. Ehhez a környezettel összhangban való együttműködésre van szükség. Elsősorban a megújuló, vagy megújítható erőforrások használatára kell építeni. A lehetőségek felmérése után az önkormányzat hitel-, adó- és szükség esetén támogatás-politikával ezek hasznosítását és megőrzését biztosíthatja. A környezet- gazdálkodással harmonikus vállalkozásokat preferálhatja másokkal szemben. A város néhány területe és környéke természeti • értékeit megőrizve az idegenforgalom alapja lehet. MAGAS SZINTŰ OKTATÁST! Városunk alapvető fejlődési lehetősége, hogy oktatási, kulturális centrum legyen. Ehhez ki kell alakítani az egységes miskolci egyetemet, a térség jövendő igényeinek megfelelően magas szintű humánképzéssel. Legfontosabb a tanárképzés, a nyelvoktatás, a környezet- védelmi ökológiai képzés, az új fejlődési irányoknak megfelelő műszaki szakemberképzés. Támogatjuk a 8 osztályos gimnáziumok kialakítását, a nevelési, oktatási intézmények önállóságát, önkormányzatát. Az idegennyelvoktatást ki kell terjeszteni a legfiatalabb korosztályokra is, igénybe véve a már sokszor felajánlott nemzetközi segítséget. Szintén a legfiatalabb korosztálytól kezdve javasoljuk a környezetvédelmi oktatást, az egészségnevelés bevezetését. MECÉNÁS ÖNKORMÁNYZATOT i Elengedhetetlen az önkormányzat mecénás szerepe a jövőben, ha azt akarjuk, hogy a város vonzó kulturális központ lehessen. Ennek egyúttal fontos szerepe van a fejlődésünk számára szükséges szakembergárda idevonzásában is. Ezzel egyben az egészséges életre való nevelés lehetőségeit is biztosíthatjuk tornatermek, úszási és sportolási lehetőségek kiterjesztésével az iskolákban és azokon kívül. ALAPOT A VÁLLALKOZÁSOKHOZ! Olyan intézményi infrastruktúrát szükséges kialakítani Miskolcon, mely az új vállalkozásokhoz biztos alapot nyújt: regionális bank, információs központok, adatátviteli hálózatok, telefonrendszer, tanácsadó szervezetek. E területek alapvetően vállalkozói formában fejleszthetők, önkormányzati adó és hitelpolitikai eszközökkel kell elősegíteni a jelenlegi ipari struktúra lebontását és helyettük a környezetkímélő, lágy technológiájú kisüzemeket, vállalkozásokat kell pártfogolni. Feltétlenül meg kell azonban akadályozni a környezet gyarmatosítást, a máshol már nem tűrt veszélyes technológiák importját, környékbeli megvalósítását. FOKOZOTT VÉDELMET A KÖRNYEZETNEK! A város ivóvízbázisának védelmére a még nem csatornázott területeket csatornázni kell. Gyorsabb ütemben épüljön a város szennyvíztisztító műve. Építési engedélyeket a továbbiakban csak csatornázott területeken adjanak ki. A hulladék- kezelés problémáját is mihamarabb meg kell oldani. Az újrahasznosítás a szelektív gyűjtés feltétele az elérendő cél. Ezt követően a gyűjtési rendszertől függő szemétszállítási dijat kell bevezetni. Javasoljuk, hogy az önkormányzat „dobja el” az eldobandó csomagolóanyagokat, vagyis szorítsa ki ezeket a város kereskedelméből. A már ma is meglévő zöldterületek karbantartásával, bővítésével emberibbé tehetjük környezetünket. Egy szennyvízcsatornából valódi patakká alakíthatnánk át a Szinvát, partján kis parkok füzérével. A helyi önkormányzat saját ellenőrző, mérő hálózatot hozzon létre a levegő, a vizek szennyezettségének mérésére, a zaj- és a rezgéskibocsátás megállapítására, melynek eredményeiről folyamatosan tájékoztassa a lakosságot. MI IS TRABANTTAL JÁRUNK... ... néhányan. Ez azonban nem jelenti, hogy ezt az autót tartanánk a lehetséges legideálisabb közlekedési eszköznek. Azonban már több műszaki berendezés áll rendelkezésünkre, hogyha megszüntetni nem is tudjuk, legalább csökkentsük az elavult járművek szennyezésének mértékét. A közlekedés és a népgazdasági károk évente több tíz- milliárd forintra tehetők. Minél hamarabb meg kellene határozni, pontosan mennyibe kerül a gépjárműközlekedés, s ennek költségeit előbb-utóbb a gépjárművek üzemeltetőivel kell majd megfizettetni. Az utóbbi időben leromlott tömegközlekedés jelentős javításra vár, a jövőben valódi közlekedési alternatívát kell, hogy nyújtson, csökkenteni kell a centralizáltságát. A fejlesztést környezetkímélő módszerekkel lehet végrehajtani: villamos- közlekedés, trolihálózat, esetleg gázüzemű járművek. A tervek készen állnak például a Tapolcát és a repülőteret összekötő trolijárat megépítésére, elsők között lehetne ezt megvalósítani. A pihenő-, az üdülőterületek közlekedési rendjén szintén változtatni kell, növelve az autómentes területeket (belváros, Tapolca, sűrűn beépített városrészek, stb.). Az önkormányzat saját ellenőrző hálózatával folyamatosan vizsgálja a miskolci gépkocsiforgalom műszaki állapotát, s vonja ki a környezetvédelmi szempontoknak nem megfelelő járműveket. A kerékpárral való közlekedés feltételeinek biztosítására a városon belül és a város környékén kerékpárút-hálózatot kellene kialakítani, mint például a Mályiba vezető kerékpárút. EGÉSZSÉGES EMBER, ÉP KÖRNYEZETBEN Az önkormányzat egészségügyi feladatai közé tartozik, hogy biztosítsa az „egészséges ember ép környezetben” alapelvét. Ehhez a megfelelő minőségű környezet kialakítása mellett a kétszintű orvosi ellátás tárgyi feltételeit kell létrehozni. A háziorvos és a közorvosi ellátás egy része a társadalombiztosítás átalakulása után már a magánszférában fog működni egyéni beruházásból és a társadalom finanszírozásából. Ehhez az önkormányzat hitelpolitikájával járulhat hozzá. A közteherviselésen alapuló társadalom- biztosítás keretében működő rész fejlesztése azonban önkormányzati feladat lesz. Hasonlóképpen a kórházi ellátás eszköz- és anyagi fejlesztése is. A betegellátás megfelelő színvonalának biztosítása azonban nem sikerülhet a megelőzés, a gondozás hálózatának kiépítése, az egészségnevelés nélkül. Ezek anyagi alapjait a biztosító társaságok és a vállalati szféra bevonásával teremthetjük elő. A megelőzés hatékonysága csökkent- heti a közvetlen betegellátás terheit, de megvalósítása nemcsak orvosi feladat. A károsító környezeti tényező kiküszöbölése az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság szerkezeti-technológiai átalakítását is igényli. Az egészségmegőrzés fontos pontja ez. Nem közvetlenül tartozik ide, de meg kell oldani a fokozott gondozást igénylők — mozgásérültek, halmozottan fogyatékosok, idősek — megfelelő ellátását, s távlati cél a családi körben is gondozó, házi betegápolók hálózatának kialakítása. Ennek megoldása a maitól eltérő lakésstruktúrát igényel, mely csaknem teljesen hiányzik. Kialakulásáig, de azután is fenntartandó egy olyan hálózat, mely ezt a feladatot teljesíteni tudja. SZÜKSÉG VAN A BÉRLAKÁSOKRA Az önkormányzat a tőle joggal elvárható lakáspolitikát kellő anyagi erő birtokában valósíthatja meg. Ehhez föltétlenül elegendő számú önkormányzati tulajdonú bérlakás kell, melynek fölhasználása a lakbér meghatározásával alakíthatja a lakáspiacot. Az önkormányzat hitelpolitikával, ingatlanforgalmi gyakorlatával alapvető szerepet játszhat, több bérlakást nem szabad eladni. SEGÍTSÉGRE SZORULVA A szociális biztonság feltételeit olyan társadalomban látjuk, melyben a kölcsönösség, az egymásrautaltság és a szeretet a közösségi gondolkodás alapja. A szociális gondolat a felelősség tudata. Mindannyian felelősek vagyunk az egész társadalomért, de elsősorban azért a közösségért, melynek magunk is részesei vagyunk. Így például céljaink között szerepel az általában rossz szociális helyzetben lévő nyugdíjasok számára olcsó étkezési lehetőségek biztosítása a szociális ellátó hálózaton keresztül. Javasojuk olcsó tej kimérését a Tejgyárnál, a későbbiek során hálózat kialakítását. MENHELYEKET az Állatoknak Az ipari társadalmak egy mind átfogóbb, ridegen haszonelvű feltételrendszerbe szorítják ki védekezni vagy alkalmazkodni képtelen tár- sainl it, az állatokat. Ezért szükségesnek tartjuk Miskolcon az állatkórház és egy állatmenhely létrehozását. Szűnjenek meg az ál- rtkínzással járó sportok, az állati népesség szabályozása általában és mindenütt emberséges módon történjen. EGYÜTTMŰKÖDÉST A KÖRNYEZŐ ÖNKORMÁNYZATOKKAL Feltétlenül megfelelő együttműködést és folyamatos információáramlást szeretnénk kialakítani majd a környékbeli önkormányza- t'kkal, hogy a kölcsönösség alapján befolyásolni tudjuk a mindannyiunkat érintő döntéseket. * * * E feladatok megvalósítása sok más, itt nem részle- tezhetővel együtt hosszabb időt igényel, mint egy ön- kormányzati periódus. A kezdeti lépések megtétele azonban elengedhetetlenül fontos. Mindehhez kérjük a Tisztelt választópolgárok támogatását! MI, VAGYIS: ... Issekutz Mária, 51 éves, kertészmérnök, pártonkívüli, a Zöld Párt által támogatott, 1. sz. körzet jelöltje, Deákné Bartha Katalin, 28 éves, tanárnő, a Zöld Párt által támogatott, 3. sz. körzet jelöltje. Deák Istvánná, államigazgatási szervező, párton kívüli, a Zöld Párt által támogatott, a 3. sz. körzet jelöltje. Tóth Tihamér, 53 éves, kertészmérnök, a Zöld Párt tagja, az 5. sz. körzet jelöltje. Tóthné Csabali Zsuzsanna 35 éves, tanár, párton kívüli, a Zöld Párt által támogatott 9. számú körzet jelöltje. Manyik Péter, 36 éves, gépészmérnök, a Zöld Párt tagja, a 10. számú körzet jelöltje. Soltész János, 39 éves, villamosmérnök, a Zöld Párt tagja, a 11. számú körzet jelöltje. Dr. Molnár László, 50 éves, orvos bőrgyógyász, a Zöld Párt tagja, a 13. számú körzet jelöltje. Dr. Förster Gyula, 36 éves, orvos patalógus, a Zöld Párt tagja, a 14. számú körzet jelöltje. Dr. Lakatos Zoltán, orvos, belgyógyász, a Zöld Párt tagja, a 15. számú körzet jelöltje. Nagy Gábor, könyvtáros, párton kívüli, a Zöld Párt által támogatott 16. számú körzet jelöltje, Kiss György István, 87 éves, nyugdíjas tanár, a Zöld Párt tagja, a 19. számú körzet jelöltje, Ignácz Erzsébet, múzeum szervező, a Zöld Párt tagja, a 20. számú körzet jelöltje, Virágní Kalló Ágnes, szülésznő, a Zöld Párt tagja, a 26. számú körzet jelöltje, Dr. Nagyné dr. Zólyomy Katalin, 50 éves, közgazdász, a Zöld Párt tagja, a 28. számú választókörzet jelöltje, Szebeni Sándorné, 52 éves, számviteli és üzemgazdasági előadó, a Zöld Párt tagja, a 30. számú körzet jelöltje ... ... TISZTA LAPPAL INDULUNK! RÉSZLETEK JELÖLTJEINK PROGRAMJAIBÓL: „Bízom a jövőben, az egyre inkább meghatározóvá váló szakmai hozzáértésben, a jó vállalkozókban, a teljesítményekben érdekeltté tett munkavállalókban.” „A természet és az ember, az ember és környezete fenntartó harmóniájáért küzdve indulok a képviselő- választáson.” „Kertészmérnök lettem. A mai nehéz gazdasági viszonyok mellett kerttervezésre az utóbbi időben alig volt megbízás, korkedvezményes nyugdíjazásomat kértem. Első tervem volt például a szomszédságomban lévő Cserba-telepi tó rendezési terve: nemzetközi kajak-kenu pályát, sportligetet, strandot, horgásztanyát lehetne itt megvalósítani. Az „új Zsarnai-piac” komplex tervezésében a közelmúltban vettem részt. Kiállítási terület, piac és éllatvásár, kemping, kertészet és ehhez kapcsolódó létesítmények szerepelnek a távlati tervekben. Legégetőbb problémának a Szondi-telep szívszorító lakáshelyzetének megváltoztatását tartom.” „Vallom, hogy a zöld gondolkodásmódnak az egészségügyön belül különösen nagy a jelentősége, mert tisztességes betegellátást csak akkor lehet remélni, ha előbb mindent megteszünk az egészség megőrzése érdekében. Vagyis olyan környezetet tudunk biztosítani az emberek számára, amelyben a testi, lelki és szociális jólét fogalma nem puszta illúzió, s nem elérhetetlen célkitűzés.” „Célom városunk, de kiemelten Tapolca zöldterületének bővítése, igényesebb parkterületeiknek kialakítása ... Az új önkormányzat egyik legfontosabb feladatát és felelősségét a városüzemeltetés területén látom.” „A diósgyőri városrész nagy múltú történelmi magja körül, a Stadiontól a Papírgyárig idegenforgalmi jellegű városrész kialakítását fogom támogatni, és kiemelten szeretnék foglalkozni az idős korúak helyzetének javításával is.” „Mindannyiunknak új rend alapján kell élnünk. Meg kell szüntetnünk az anyag- és energiapaaarlást — például az egyszer használatos műanyag dobozokra gondolok —, a termelési arányokat, a technológiákat folyamatosan az új igényekhez kell alakítani. Hiszen másképp nem megy. Nem szeretnék kockáztatni. Van egy kétéves kislányom ...” „Közös dolgunk és érdekünk a környezetszennyezés megszüntetéséért, mérsékléséért tenni. Ehhez a munkához ajánlom fel szolgálataimat és kérem minden cselekvő ember segítségét!” A jelöltállításra még van egy napjuk! Személyesen a tanácsház tér 8., vagy a Petőfi u. 1—3. alatt, vagy a Zöld Párt miskolci irodájában: Hunyadi u. 2. szám, telefon: 87-861.
