Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-10 / 210. szám

Pánikkeltők? Nem! Zöldek — Önökért! II miskolci Zöldek törekvéseiről Mi nem egyedül az ember érdekében cselekszünk. Min­den élőlénynek joga van az éleihez. Az emberi társada­lom beilleszkedése a termé­szet egészének rendszerébe, ez a meghatározó gondola­tunk, ez az ökológiai gon­dolkodásmód. Ideig-óráig ugyanis élhetünk a létünket biztosító. Föld méretű — de a kertben, az utak mentén a házak közötti parkokban is jelenlévő, városunkat kö­rülvevő élelmünket, vizün­ket, levegőnket ai»j — ter­mészetet rombolva, uralkod­va rajta, azonban a válasz rajtunk is lecsapódik. Ré­szei vagyunk a természet egészének, amit csinálunk, visszakapjuk ihatatlan víz­ben, fullasztó levegőben, mérgező ételekben, életünk minőségének romlásában, betegségekben. Ha az ember létét, cselekedeteit beilleszt­jük a természet egészébe, utódaink megmenkülhetnek a minket sújtó bajoktól. S nem mondhatják, megettük az ő kenyerüket is. Humá­nus célokat nem szolgálha­tunk erőszakos eszközökkel! A társadalom nem épülhet sem a tagjai, sem a termé­szet elleni erőszakra. Az ember lételeme a szabad­ság. A társadalom csak sza­bad emberek együttműkö­désére építhet. A demokrá­cia nem felülről kapott ajándék, hanem megküzdött szabadság, együttműködés és egymás iránti tisztelet. A „másság” mindenkinek joga és lehetősége, de nem irányulhat a többiek ellen. A többség felelőssége bizto­sítani a kisebbségek jogait, lehetőségeit, azok tevőleges részvételével. VILÁGMÉRETŰ SZEGÉNYSÉG, KÖRNYEZETI VÁLSÁG A földön mára két alap­vető válságfolyamat bonta­kozott ki. Ezek: a világmé­retű szegénység és a kör­nyezeti válság egymással összefüggő folyamata. Mind­kettőt közvetlenül érezhet­jük saját bőrünkön is mi miskolciak. Ezzel párhuza­mosan két gazdasági folya­mat is kialakult: fölértéke­lődtek a természeti javak és a szellemi teljesítmények. Mindkettő érvényesítésében alapvető feladataink van­nak. Hazánk gazdasági, társa­dalmi, politikai válságáról beszélni ma már közhely. Mégis hangsúlyoznunk kell, hogy városunkat, régiónkat az iparszerkezet, a mezőgaz­dasági váíság, a környezet- védelmi, az egészségügyi, a szociális problémák, a mun­kanélküliség, a munkahely elvesztésének veszélye az átlagosnál jobban sújtja. Ügy sejtjük, terheink, fel­adataink nagyobbak, lehető­ségeink azonban valószínű­leg kisebbek lesznek. Egy válságban lévő ország, vagy régió kiútjának biztosításá­ra az önkormányzatoknak aránylag kevés, hosszú tá­von azonban hatásos eszkö­zei vannak. Ez az öko-szo- ciális-gazdaság, vagyis egy ökológiai elvekre épülő, pi­aci szervezésű, működésű, szociális biztonságot adó gazdaság. Az önkormányzat műkö­désének alapkérdése, hogy a rendelkezésre álló kevés eszközzel milyen beruházá­sokat hajt végre. A nemzet­közi tapasztalat azt diktálja, hogy ezeket szűk körre kell korlátozni. Ez a néhány ki­emelt terület: a) nevelés, oktatás, kul­túra; b) a tárgyi és az intézmé­nyi infrastruktúra; c) az egyén és a társada­lom egészének biztosítása; d) a természetes környe­zet megvédése, környezetvé­delem. Ezek az egymástól szétvá- laszthatatlan területek ad­ják meg a lehetőséget az életminőség, az életszínvonal íavítására. Ezekre építhe­tünk egy új típusú fejlő­dést, egy új társadalmat. Számunkra az élet minősé­ge áz anyagi javak fogyasz­tásánál fontosabb, jelentő­sebb kérdés. AHOL NEMCSAK LEHET, DE ÉRDEMES IS ÉLNI... Alapvető feladatunk egy olyan város kialakítása, melyben nemcsak lehet — olykor kényszerből —, ha­nem érdemes is élni. Szük­ségtelen a nem is oly régi elképzeléseknek megfelelően 250—300 ezresre duzzasztani lakosságát, a ma itt élő pol­gárok számára kell jobb le­hetőségeket, életminőséget biztosítani. Nem eleve el­rendelt, hogy a „piszkos ti­zenkettő” közé tartozzunk. Igaz, a helytelen iparfejlesz­tési elképzelések megvalósí­tása városunkat minden té­ren rossz helyzetbe hozta. Mára nyilvánvalóvá vált: Miskolc nehéz- és gépipari technológiáinak nagy része elavult, termékeik nem ver­senyképesek a világpiacon. A termelés visszaesésének közvetlen, kedvező hatását magunkon is érezhetjük: például tisztább a levegő a városban, kevesebb a szmogveszélyes napok szá­ma. A teljes szerkezet meg­változtatása azonban túllép az önkormányzat lehetősé­gein, bár azért vannak te­endői. Saját területén meg kell kezdenie egy, a helyi erőforrásokra, vagy elsősor­ban ' árra épülő gazdaság kialakítását. Ehhez a kör­nyezettel összhangban való együttműködésre van szük­ség. Elsősorban a megújuló, vagy megújítható erőforrá­sok használatára kell építe­ni. A lehetőségek felmérése után az önkormányzat hi­tel-, adó- és szükség esetén támogatás-politikával ezek hasznosítását és megőrzését biztosíthatja. A környezet- gazdálkodással harmonikus vállalkozásokat preferálhat­ja másokkal szemben. A vá­ros néhány területe és kör­nyéke természeti • értékeit megőrizve az idegenforga­lom alapja lehet. MAGAS SZINTŰ OKTATÁST! Városunk alapvető fejlő­dési lehetősége, hogy okta­tási, kulturális centrum le­gyen. Ehhez ki kell alakíta­ni az egységes miskolci egyetemet, a térség jövendő igényeinek megfelelően ma­gas szintű humánképzéssel. Legfontosabb a tanárképzés, a nyelvoktatás, a környezet- védelmi ökológiai képzés, az új fejlődési irányoknak megfelelő műszaki szakem­berképzés. Támogatjuk a 8 osztályos gimnáziumok kialakítását, a nevelési, oktatási intéz­mények önállóságát, önkor­mányzatát. Az idegennyelv­oktatást ki kell terjeszteni a legfiatalabb korosztályok­ra is, igénybe véve a már sokszor felajánlott nemzet­közi segítséget. Szintén a legfiatalabb korosztálytól kezdve javasoljuk a környe­zetvédelmi oktatást, az egészségnevelés bevezetését. MECÉNÁS ÖNKORMÁNYZATOT i Elengedhetetlen az önkor­mányzat mecénás szerepe a jövőben, ha azt akarjuk, hogy a város vonzó kultu­rális központ lehessen. En­nek egyúttal fontos szerepe van a fejlődésünk számára szükséges szakembergárda idevonzásában is. Ezzel egy­ben az egészséges életre va­ló nevelés lehetőségeit is biztosíthatjuk tornatermek, úszási és sportolási lehető­ségek kiterjesztésével az is­kolákban és azokon kívül. ALAPOT A VÁLLALKOZÁSOKHOZ! Olyan intézményi infra­struktúrát szükséges kiala­kítani Miskolcon, mely az új vállalkozásokhoz biztos alapot nyújt: regionális bank, információs közpon­tok, adatátviteli hálózatok, telefonrendszer, tanácsadó szervezetek. E területek alapvetően vállalkozói for­mában fejleszthetők, önkor­mányzati adó és hitelpoliti­kai eszközökkel kell előse­gíteni a jelenlegi ipari struktúra lebontását és he­lyettük a környezetkímélő, lágy technológiájú kisüze­meket, vállalkozásokat kell pártfogolni. Feltétlenül meg kell azonban akadályozni a környezet gyarmatosítást, a máshol már nem tűrt ve­szélyes technológiák import­ját, környékbeli megvalósí­tását. FOKOZOTT VÉDELMET A KÖRNYEZETNEK! A város ivóvízbázisának védelmére a még nem csa­tornázott területeket csator­názni kell. Gyorsabb ütem­ben épüljön a város szenny­víztisztító műve. Építési en­gedélyeket a továbbiakban csak csatornázott területe­ken adjanak ki. A hulladék- kezelés problémáját is mi­hamarabb meg kell oldani. Az újrahasznosítás a szelek­tív gyűjtés feltétele az el­érendő cél. Ezt követően a gyűjtési rendszertől függő szemétszállítási dijat kell bevezetni. Javasoljuk, hogy az önkormányzat „dobja el” az eldobandó csomagoló­anyagokat, vagyis szorítsa ki ezeket a város kereske­delméből. A már ma is meglévő zöldterületek karbantartásá­val, bővítésével emberibbé tehetjük környezetünket. Egy szennyvízcsatornából valódi patakká alakíthat­nánk át a Szinvát, partján kis parkok füzérével. A he­lyi önkormányzat saját el­lenőrző, mérő hálózatot hoz­zon létre a levegő, a vizek szennyezettségének mérésé­re, a zaj- és a rezgéskibo­csátás megállapítására, melynek eredményeiről fo­lyamatosan tájékoztassa a lakosságot. MI IS TRABANTTAL JÁRUNK... ... néhányan. Ez azonban nem jelenti, hogy ezt az autót tartanánk a lehetséges legideálisabb közlekedési eszköznek. Azonban már több műszaki berendezés áll rendelkezésünkre, hogy­ha megszüntetni nem is tudjuk, legalább csökkent­sük az elavult járművek szennyezésének mértékét. A közlekedés és a népgazda­sági károk évente több tíz- milliárd forintra tehetők. Minél hamarabb meg kelle­ne határozni, pontosan mennyibe kerül a gépjár­műközlekedés, s ennek költ­ségeit előbb-utóbb a gép­járművek üzemeltetőivel kell majd megfizettetni. Az utóbbi időben leromlott tö­megközlekedés jelentős ja­vításra vár, a jövőben va­lódi közlekedési alternatívát kell, hogy nyújtson, csök­kenteni kell a centralizált­ságát. A fejlesztést környe­zetkímélő módszerekkel le­het végrehajtani: villamos- közlekedés, trolihálózat, esetleg gázüzemű járművek. A tervek készen állnak pél­dául a Tapolcát és a repü­lőteret összekötő trolijárat megépítésére, elsők között lehetne ezt megvalósítani. A pihenő-, az üdülőterületek közlekedési rendjén szintén változtatni kell, növelve az autómentes területeket (bel­város, Tapolca, sűrűn be­épített városrészek, stb.). Az önkormányzat saját el­lenőrző hálózatával folya­matosan vizsgálja a miskol­ci gépkocsiforgalom műsza­ki állapotát, s vonja ki a környezetvédelmi szempon­toknak nem megfelelő jár­műveket. A kerékpárral va­ló közlekedés feltételeinek biztosítására a városon be­lül és a város környékén kerékpárút-hálózatot kelle­ne kialakítani, mint példá­ul a Mályiba vezető kerék­párút. EGÉSZSÉGES EMBER, ÉP KÖRNYEZETBEN Az önkormányzat egész­ségügyi feladatai közé tar­tozik, hogy biztosítsa az „egészséges ember ép kör­nyezetben” alapelvét. Ehhez a megfelelő minőségű kör­nyezet kialakítása mellett a kétszintű orvosi ellátás tár­gyi feltételeit kell létrehoz­ni. A háziorvos és a köz­orvosi ellátás egy része a társadalombiztosítás átala­kulása után már a magán­szférában fog működni egyéni beruházásból és a társadalom finanszírozásá­ból. Ehhez az önkormány­zat hitelpolitikájával járul­hat hozzá. A köztehervise­lésen alapuló társadalom- biztosítás keretében műkö­dő rész fejlesztése azonban önkormányzati feladat lesz. Hasonlóképpen a kórházi el­látás eszköz- és anyagi fej­lesztése is. A betegellátás megfelelő színvonalának biztosítása azonban nem sikerülhet a megelőzés, a gondozás há­lózatának kiépítése, az egészségnevelés nélkül. Ezek anyagi alapjait a biz­tosító társaságok és a vál­lalati szféra bevonásával te­remthetjük elő. A megelő­zés hatékonysága csökkent- heti a közvetlen betegellá­tás terheit, de megvalósítá­sa nemcsak orvosi feladat. A károsító környezeti té­nyező kiküszöbölése az ipar, a közlekedés, a mezőgazda­ság szerkezeti-technológiai átalakítását is igényli. Az egészségmegőrzés fontos pontja ez. Nem közvetlenül tartozik ide, de meg kell oldani a fokozott gondozást igénylők — mozgásérültek, halmozot­tan fogyatékosok, idősek — megfelelő ellátását, s távla­ti cél a családi körben is gondozó, házi betegápolók hálózatának kialakítása. En­nek megoldása a maitól el­térő lakésstruktúrát igényel, mely csaknem teljesen hi­ányzik. Kialakulásáig, de azután is fenntartandó egy olyan hálózat, mely ezt a feladatot teljesíteni tudja. SZÜKSÉG VAN A BÉRLAKÁSOKRA Az önkormányzat a tőle joggal elvárható lakáspoliti­kát kellő anyagi erő birto­kában valósíthatja meg. Ehhez föltétlenül elegendő számú önkormányzati tu­lajdonú bérlakás kell, mely­nek fölhasználása a lakbér meghatározásával alakíthat­ja a lakáspiacot. Az önkor­mányzat hitelpolitikával, in­gatlanforgalmi gyakorlatával alapvető szerepet játszhat, több bérlakást nem szabad eladni. SEGÍTSÉGRE SZORULVA A szociális biztonság fel­tételeit olyan társadalom­ban látjuk, melyben a köl­csönösség, az egymásrautalt­ság és a szeretet a közössé­gi gondolkodás alapja. A szociális gondolat a felelős­ség tudata. Mindannyian felelősek vagyunk az egész társadalomért, de elsősor­ban azért a közösségért, melynek magunk is része­sei vagyunk. Így például céljaink között szerepel az általában rossz szociális helyzetben lévő nyugdíjasok számára olcsó étkezési lehe­tőségek biztosítása a szociá­lis ellátó hálózaton keresz­tül. Javasojuk olcsó tej ki­mérését a Tejgyárnál, a ké­sőbbiek során hálózat kiala­kítását. MENHELYEKET az Állatoknak Az ipari társadalmak egy mind átfogóbb, ridegen ha­szonelvű feltételrendszerbe szorítják ki védekezni vagy alkalmazkodni képtelen tár- sainl it, az állatokat. Ezért szükségesnek tartjuk Mis­kolcon az állatkórház és egy állatmenhely létrehozá­sát. Szűnjenek meg az ál- rtkínzással járó sportok, az állati népesség szabályo­zása általában és mindenütt emberséges módon történ­jen. EGYÜTTMŰKÖDÉST A KÖRNYEZŐ ÖNKORMÁNYZATOKKAL Feltétlenül megfelelő együttműködést és folyama­tos információáramlást sze­retnénk kialakítani majd a környékbeli önkormányza- t'kkal, hogy a kölcsönösség alapján befolyásolni tudjuk a mindannyiunkat érintő döntéseket. * * * E feladatok megvalósítá­sa sok más, itt nem részle- tezhetővel együtt hosszabb időt igényel, mint egy ön- kormányzati periódus. A kezdeti lépések megtétele azonban elengedhetetlenül fontos. Mindehhez kérjük a Tisztelt választópolgárok tá­mogatását! MI, VAGYIS: ... Issekutz Mária, 51 éves, kertészmérnök, pártonkívüli, a Zöld Párt által támoga­tott, 1. sz. körzet jelöltje, Deákné Bartha Katalin, 28 éves, tanárnő, a Zöld Párt által támogatott, 3. sz. körzet jelöltje. Deák Istvánná, államigaz­gatási szervező, párton kí­vüli, a Zöld Párt által tá­mogatott, a 3. sz. körzet je­löltje. Tóth Tihamér, 53 éves, kertészmérnök, a Zöld Párt tagja, az 5. sz. körzet je­löltje. Tóthné Csabali Zsuzsanna 35 éves, tanár, párton kí­vüli, a Zöld Párt által tá­mogatott 9. számú körzet jelöltje. Manyik Péter, 36 éves, gépészmérnök, a Zöld Párt tagja, a 10. számú körzet jelöltje. Soltész János, 39 éves, villamosmérnök, a Zöld Párt tagja, a 11. számú kör­zet jelöltje. Dr. Molnár László, 50 éves, orvos bőrgyógyász, a Zöld Párt tagja, a 13. szá­mú körzet jelöltje. Dr. Förster Gyula, 36 éves, orvos patalógus, a Zöld Párt tagja, a 14. számú kör­zet jelöltje. Dr. Lakatos Zoltán, orvos, belgyógyász, a Zöld Párt tagja, a 15. számú körzet jelöltje. Nagy Gábor, könyvtáros, párton kívüli, a Zöld Párt által támogatott 16. számú körzet jelöltje, Kiss György István, 87 éves, nyugdíjas tanár, a Zöld Párt tagja, a 19. szá­mú körzet jelöltje, Ignácz Erzsébet, múzeum szervező, a Zöld Párt tagja, a 20. számú körzet jelöltje, Virágní Kalló Ágnes, szü­lésznő, a Zöld Párt tagja, a 26. számú körzet jelöltje, Dr. Nagyné dr. Zólyomy Ka­talin, 50 éves, közgazdász, a Zöld Párt tagja, a 28. szá­mú választókörzet jelöltje, Szebeni Sándorné, 52 éves, számviteli és üzemgazdasá­gi előadó, a Zöld Párt tag­ja, a 30. számú körzet je­löltje ... ... TISZTA LAPPAL INDULUNK! RÉSZLETEK JELÖLTJEINK PROGRAMJAIBÓL: „Bízom a jövőben, az egy­re inkább meghatározóvá váló szakmai hozzáértésben, a jó vállalkozókban, a tel­jesítményekben érdekeltté tett munkavállalókban.” „A természet és az em­ber, az ember és környeze­te fenntartó harmóniájáért küzdve indulok a képviselő- választáson.” „Kertészmérnök lettem. A mai nehéz gazdasági vi­szonyok mellett kertterve­zésre az utóbbi időben alig volt megbízás, korkedvezmé­nyes nyugdíjazásomat kér­tem. Első tervem volt pél­dául a szomszédságomban lévő Cserba-telepi tó rende­zési terve: nemzetközi ka­jak-kenu pályát, sportligetet, strandot, horgásztanyát le­hetne itt megvalósítani. Az „új Zsarnai-piac” komplex tervezésében a közelmúlt­ban vettem részt. Kiállítási terület, piac és éllatvásár, kemping, kertészet és ehhez kapcsolódó létesítmények szerepelnek a távlati tervek­ben. Legégetőbb problémá­nak a Szondi-telep szívszo­rító lakáshelyzetének meg­változtatását tartom.” „Vallom, hogy a zöld gon­dolkodásmódnak az egész­ségügyön belül különösen nagy a jelentősége, mert tisztességes betegellátást csak akkor lehet remélni, ha előbb mindent megte­szünk az egészség megőrzé­se érdekében. Vagyis olyan környezetet tudunk biztosí­tani az emberek számára, amelyben a testi, lelki és szociális jólét fogalma nem puszta illúzió, s nem elér­hetetlen célkitűzés.” „Célom városunk, de ki­emelten Tapolca zöldterüle­tének bővítése, igényesebb parkterületeiknek kialakí­tása ... Az új önkormányzat egyik legfontosabb feladatát és felelősségét a városüze­meltetés területén látom.” „A diósgyőri városrész nagy múltú történelmi mag­ja körül, a Stadiontól a Pa­pírgyárig idegenforgalmi jellegű városrész kialakítá­sát fogom támogatni, és ki­emelten szeretnék foglalkoz­ni az idős korúak helyzeté­nek javításával is.” „Mindannyiunknak új rend alapján kell élnünk. Meg kell szüntetnünk az anyag- és energiapaaarlást — például az egyszer hasz­nálatos műanyag dobozokra gondolok —, a termelési arányokat, a technológiákat folyamatosan az új igények­hez kell alakítani. Hiszen másképp nem megy. Nem szeretnék kockáztatni. Van egy kétéves kislányom ...” „Közös dolgunk és érde­künk a környezetszennyezés megszüntetéséért, mérsék­léséért tenni. Ehhez a mun­kához ajánlom fel szolgála­taimat és kérem minden cselekvő ember segítségét!” A jelöltállításra még van egy napjuk! Személyesen a tanácsház tér 8., vagy a Pe­tőfi u. 1—3. alatt, vagy a Zöld Párt miskolci irodájá­ban: Hunyadi u. 2. szám, telefon: 87-861.

Next

/
Thumbnails
Contents