Déli Hírlap, 1990. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1990-09-24 / 222. szám

Október 5-én he yezlk üzembe Interjú a Pacem in Utero Egyesület elnökével Tájékoztatjuk Tisztelt Ügy­feleinket, hogy 1990. októ­ber 5-én, 15.30 órakor Mis­kolcon üzembe helyezzük az új, belvárosi távbeszélőköz­pontot. Az új központ létesí­tésével egyidejűleg a mis­kolci távbeszélő-előfizetők kb. 60 százalékának kapcso­lási száma — műszaki okok miatt — megváltozik. A megváltozott kapcsolási számokról készített számvál­tozási jegyzéket valamennyi előfizetőnk részére eljuttat­juk. Az előfizetőket a tele­fonszámaik változásáról már korábban értesítettük. Ügyfeleink szíves figyel­mébe ajánljuk, hogy a köz­pont. üzembe helyezését kö­vetően, mielőtt helyi beszél­getést kezdeményeznek, szí­veskedjenek tájékozódni — a számváltozási jegyzék alapján —, hogy a hívni kí­vánt kapcsolási szám válto­zott-e. A régióközpont üzembe helyezése után a miskolci főközponthoz csatlakozó töb­bi központ (Ernőd, Nyéklád- háza, Bocs, Bükkszentke- reszt) távbeszélőelófizetői is bekapcsolódnak a nemzetkö­zi távhívó forgalomba. A számváltozással kapcsolatos mindennemű érdeklődéssel kérjük, a tudakozó munka­helyekhez szíveskedjenek fordulni. Miskolci Távközlési Igazgatóság Dühös honanyák „A brit férfiképvise- lök bunkók". — így sommázta véleményét a világ legrégibb parla­mentjének egyik hölgy- képviselője. akaratla­nul is tanúsítva, hogy a nyers őszinteség nem kizárólagos jellemzője a kevés múlttal rendel­kező parlamenteknek. Teresa Sorman kon­zervatív honanya egyéb részletfel is gazdagítot­ta a két nem szópár- bajából kirajzolódó ké­pet. ,,Az egyikük azt mondta nekem, hogy mutassam meg a szü­letési anyakönyvi kivo­natomat, mert csak ez­zel igazolhatom, hogy nő vagyok.’’ — Idézi a véleményt az Éva Exp­ress, mintegy annak igazolásául, hogy a honatyák és a hon- anyák politikacsinálá­sát korántsem az ud­vari etikett szabályai jellemzik. A szenvedé­lyek kiváltképpen a Ház abortuszvitájában szabadultak el, amikor- is az egyik heves vé­rű honatya, érveiből kifogyva, „repedt sar­kúnak” titulálta nőne­mű pályatársát. Ellenőrzik a kábeleket Súnes bőrűeket az igazgatótanácsba Mke, a jenki Nike trikó, Nike sportru­ha, Nike cipó ,.. Melyik ti­zenévesnek ne dobbanna meg a szíve az ígéretes „cucc” hallatán? Es ez még Ameri­kában is igaz. Ahol. mint a La Repubblica megírta, el­kezdődött a háború a világ­hírű cég gyártmányai ellen: a Push, a Chicagóban létre­hozott polgárjogi szervezet bojkottot hirdet. A Push mögött Jesse Jack- son, az egykori színes bőrű elnökjelölt áll. A jelmondat: egyetlen néger fiatal, egyet­len család se vásároljon Nike cipőt mindaddig, amíg a cég térdre nem kénysze­rül a tárgyalásokon. S ha Taskentben, a légierő két tisztje kezdett éhségsztráj­kot, hogy leszerelhessen a hadseregből. Egyikük múlt év májusában kérvényezte, hogy távozhasson a hadse­reg kötelékéből, de választ mindeddig nem kapott. Tár­sa elmondta a Novosztyi munkatársának, hogy a pa­rancsnokságon közölték ve­le, hiába is próbálkozik a leszereléssel, mert soron kí­vüli leszerelés, csak két eset­ben lehetséges: egészségügyi okokból és súlyos fegyelmi vétség esetén. A két katona­tiszt elhatározott szándéka, hogy céljuk eléréséig folytat­ják az éhségsztrájkot. KISKERESKEDŐK, ÉTTEREMVEZETŐK FIGYELEM! A SZOLEX Kft. nyíregyházi raktárában VÁSÁROLHAT savanyú UBORKÁT, almaalakú PAPRIKÁT, s más savanyúságot, valamint egyéb konzervipari terméket. CÍM: Nyíregyháza, Vörös Hadsereg út 60. TELEFON: 42/14-744, 42/11-376. A magzat j 02a az életre f iláselsők vagyunk abortuszban. • Esty bűnös politika következménye • Az Alkotmánybírósáshoz fordultak • A szociális rendszer kifejezetten gyere kel lenes már vett is valaki, azonnal fesse át feketével a márka­jelet. Hogy nem tréfáról van szó, ezt a Nike-cég. is na­gyon jól tudja,-hiszen becs­lések szerint' is az Ameri­kában eladott cipőik 30 szá­zalékát színes bőrűek veszik. Minthogy az évi bevétel 2,3 milliárd dollár, a 30 száza­lékos részesedés kétségkívül elgondolkoztató. Nos, éppen ezt akarja a Push is, hogy a Nike igazgatótanácsa is es­sen gondolkodóba, és adjon visszatérítést a következő feltételekkel: a cég reklám-, menedzser- és igazgatótaná­csába legalább egyharmad arányban vonjon be négere­ket. A Nike vezetői előtt élénken él a Ford és a Coca Cola-bojkott a korábbi évek­ből, így aztán a cég elnöke azonnal megígérte, hogy egy éven belül egy színes bőrű­nek is helyet adnak, és ke­resik a többi lehetőséget is. Az ajánlatát nem fogadták el, a Push ennél többet kö­vetel. Ott is egy jesse Jack- son nevű úr, aki nem más, mint a volt elnökjelölt-tisz- teletes fia. Békét az anyaméhben! — hirdeti elnevezésében is a miskolci központú Pacem in Utero Egyesület. Az Ady Endre Művelődési Házban holnap délután 5 órakor kezdődő — a Magzatvédő Társasággal közös — rendez­vényükön dr. Jobbágyi Gá­bor egyetemi docens, Somor- jai Adám morál teológus és dr. Szepesi Lajos főorvos tart előadást és folytat vi­tát az abortusz-kérdésről. A Pacem in Utero Egyesület (orvosok és jogászok az abortusz ellen) elnöke, dr. Jobbágyi Gábor, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtu­dományi Karának docense. Öt kérdeztük az egyesület céljáról. — Mikor alakult meg az egyesület, milyen céllal, és miért Miskolcon? — A jelenleg érvényben lévő alapszabályunkat a múlt év májusában fogad­tuk el. Az egyesület 'kezde­ményezői miskolciak, ezért, van itt a központunk. És hogy mi a célunk? Hadd idézzek az alapszabályunk­ból; a magzat a fogamzás­tól kezdve orvosi és jogi védelem alatt áll. Ennek el­lenére hazánkban az elmúlt 33 év mintegy 4 és fél mil­lió legális abortuszánál a magzat nem kapta meg ezt a védelmet. Magyarországon ma is munkanaponként leg­alább 300 legális abortuszt hajtanak végre. Célunk az évi 80—90 ezer legális abor­tusz radikális csökkentése, annak elérése, hogy a mag­zat valóban megkapja az őt megillető orvosi és jogi vé­delmet. — Önök tehát szeretnék betiltani az abortuszt... — Ném. Mi minden törvé­nyes eszközzel el akarjuk érni a hatályos abortusz- rendeletek megváltoztatá­sát. Nem állunk a teljes abortusztilalom alapján, de legális abortuszra csak a következő, pontosan megha­tározott orvosi-jogi esetek­ben látunk lehetőséget: ha a terhességet bűncselekmény okozta: ha a terhesség a nő életét veszélyezteti; vagy a magzat súlyos, gyógyítha­tatlan, pontosan és felelősen meghatározott genetikai ká­rosodásban szenved. Magyar- ország a világon az első az A ÜJI és a Széchenyi út uó. s?ám alatti Fodrászkellék bolt közös tombolája Ezen a héten a Széchenyi út 86. szám alatti Fodrász­kellék szaküzicttel játszhat­nak kedves olvasóink. A nemrégiben nyílott kis bolt máris méltán örvend hírnévnek a vásárlók köré­ben, hisz a fodrászati fes­tékanyagok, kozmetikai szé­pítőszerek, háztartási és il­latszerek, márkás hajszárí­tók széles választéka talál­ható meg itt. Aki tehát a szombati számunkban meg­jelenő tombolaszelvényünket kivágja, kitölti, majd elviszi és bedobja az üzletben el­helyezett gyűjtődobozba, az részt vesz a jövő héten csü­törtökön, délután 2 órakor az üzletben tartandó sorso­láson. A sorsolásra termé­szetesen várjuk játékos ked­vű olvasóinkat is. Az első díj egy 2500 forint értékű ajándékcsomag, második díj egy 1500 forint értékű aján­dékcsomag, míg a harmadik díj egy 1000 forint értékű ajándékcsomag lesz. Jó tud­ni, hogy az üzlet hétfőtől, péntekig, reggel fél 9-től dél­után fél 6-ig, szombaton reggel 8-tól déli 12 óráig tart nyitva. abortuszok számában, a né­pességhez viszonyítva. Ször­nyű elsőség. Minden fejlett országban törvény szabályoz­za, nálunk csupán rendele­tek születtek és ezek más törvényekkel ütköző „libera­lizmusa” egy hibás, bűnös politika következménye. — Hogy jön ide a poli­tika? — Véleményem szerint a valódi szabadságjogok he­lyett „kapták” a nők az abortuszhoz való jogot. És kaptuk ugyanígy az alkoho­lizmushoz, az öngyilkosság­hoz való jogunkat. — Mi a helyzet olyan, valóban liberális ország­ban, mint például az Egye­sült Államok? — Az USA sem tekinthe­tő már liberálisnak ebből a szempontból. 1973-ban hoz­tak ugyan egy olyan dön­tést, hogy a nők kizáróla­gos joga dönteni az abor­tusz kérdésében, most 1989- ben viszont kimondták, hogy a magzat fogamzásától kezd­ve teljesen azonos a kész emberrel. Tehát: az emberi élet a fogamzással kezdő­dik. Ennek nyomán jelenleg — tudomásom szerint — az egyes tagállamok 50 száza­léka már radikálisan korlá­tozza a terhességmegszakí- tást. — Milyen lehetőséget látnak a jogi szabályozás­— Nálunk sohasem lehe­tett orvosi, jogi, erkölcsi propagandát folytatni az abortusz ellen. Tabutéma volt. Mi az Alkotmánybíró­sághoz fordultunk, a bead­ványunk nvomán a közeljö­vőben nyilvános tárgyalást fognak tartani. Alapvető ki­indulópontunk, hogy a je­lenlegi szabályozás minden szempontból törvény- és al­kotmányellenes. A legmaga­sabb szinten, törvénnyel kell szabályozni. — Ma nem védi nálunk törvény a magzatot? — Jelenleg bűncselek­mény a magzatelhajtás. Az­az: az engedély nélküli abor­tusz. Vagyis a törvény eb­ben az esetben a magzatot is védi. Az a kérdés, hogy a négy és fél millió legális abortusz esetében miért nem védi a törvény az életet. A Polgári Törvénykönyvben is benne van, hogy a mag­zat rendelkezik bizonyos va­gyoni jogokkal, például örö­kölhet. Most hogy van az, hogy örökölhet, de nem szü­lethet meg? Az egész törvé­nyi rendszerben olyan ütkö­zési pontok vannak, ame­lyek feloldására kísérlet sem történt az elmúlt évtizedek­ben. Például: a családjogi törvény kimondja, hogy a férfi és a nő teljesen egyen­jogú a családi élet minden kérdésében. Ma Magyaror­szágon meg sem kérdezik a férfit az abortusz-eljárásban. Azon vagyunk, hogy meg­szűnjék a súlyos törvénysér­tések sorozata. Januárban fordultunk az Alkotmánybí­rósághoz, először a még ak­kor megvolt Szociális és Egészségügyi Minisztérium reagált. Rendkívül elutasító- ak voltak. A Népjóléti Mi­nisztérium azután visszavon­ta ezt a választ. Az Alkot­mány bíróság azóta is alapo­san tanulmányozza a kérdés­kört, és most jutott el a döntés előtti állapotba. In­dítványoztuk, hogy állapít­sák meg a jelenleg hatá­lyos jogszabályoknak az al­kotmány- és törvényellenes­ségét, és semmisítsék meg ezeket. Ha ez megtörténik, azzal a következménnyel jár, hogy ebben a kérdés­ben törvényt kell majd hoz­ni. Az Alkotmánybíróság nem vezetheti be az abor­tusztilalmat, ez nyilvánvaló, csak a jogszabályokról mond kritikát. — Ha megszületik a lör- vényi szabályozás, sokan ezt olyan szigorításnak fogják érezni, amely jo­gaikat csorbítja. Illetve: ma is szép számmal van­nak, akik ezt így gondol­ják. — Szeretném hinni, hogy az eddigi beszélgetésünkből valamennyire kiderült: a magzat élete fölött nincs joga dönteni a nőnek. Az egy másik élet. Ennek kell tudatosulnia, ezért végezzük felvilágosító munkánkat. Olyan hamis információkat tápláltak itt az emberekbe az elmúlt évtizedekben, ame­lyek szükségszerűen vezet­tek a hamis tudat kialaku­lásához. Állami feladat a propaganda, ezzel együtt olyan szociális rendszer ki­építése. amely homlokegye­nest ellentétes a meglévő­vel. ami kifejezetten gyer­mekellenes. — Gondolom, a felvilá­gosításba, a propagandá­ba beletartozik a nem kí­vánt terhesség elleni sok­féle védekezési módszer népszerűsítése is. — Természetes, hogy így van. Mi nem ellenezzük a védekezést, helyeseljük a fogamzásgátlást, különösen annak az egészségre ártal­matlan formáit. — Ha az Önök elképze­lése szerinti törvény sza­bályozza az abortuszt, sze­rintem növekedni fog a tiltott magzatelhajtások száma. — Ez reális veszély. Ám ami ma van, az nem maj­dani veszély, hanem a nők életét, egészségét, a magyar nép jövőjét veszélyeztető ál­lapot. — Ugrásszerűen meg fog nőni a gyermekek száma. — Hogy ha egy állam nem tud mit kezdeni évi plusz ötvenezer csecsemővel, ak­kor annak vezetése adja vissza a megbízatását. A Horthy-korszakban, az 1920- as években, amikor ugye meglehetősen rossz helyzet­ben volt Magyarország, két­szer annyi gyerek született, mint most. Nem kell félni a népességnövekedéstől. Hogy csak egy példát, mondjak: Hollandiában 40 év alatt 10 millióról 14 millióra nőtt a lakosság. Dunántúlnyi terü­leten! Nem azt mondom, hogy egy diktatórikus abor. tusztilaíom — mint a Ráko­sié vagy Ceausescué volt —, ahol nincsenek szociális in­tézkedések, ahol nem törőd­nek a lakosság szociális és egészségügyi helyzetével, nem járhat drámai hatás­sal. De mi nem ezt célozzuk meg. nem a Ratkó-korszakot, hanem egy demokratikus berendezkedést. Szabados Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents