Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-02 / 178. szám

A végére bemelegedtek a piros-fehérek (Szabó István felvételei) Labdarúgás, előkészületi mérkőzés Gólparádé a második félidőben DVTK—Tátrán Presov 4­Milla Madridba (art SPORT ■ Détári La.ios kemény felkészüléssel tölti napjait új klubjánál, a Bolognánál. Az olasz sajtó nemegyszer, kivételes kincsí^ént emlegeti a magyar csatárt. Détári egyébként meghívót kapott a Világválogatott augusztus közepi, Los Angeles-i mérkő­zésére. ■ A legfrissebb kalkulá­ciók alapján 23 millió fo­rintba kerül a novemberi, budapesti súlyemelő világ- bajnokság. A hírek szerint 20.5 millióra már van fede­zet. ■ Korát meghazudtolva küzd a ringben George Fo- reman, egykori profi nehéz­súlyú ökölvívó. A negyven­két éves öklöző szeptem­berben Atlantic Cityben, majd az olasz Damianiban, utána pedig Nairobiban lép a szorítóba. Minden egyes megmérettetésen nála tíz évekkel fiatalabbakkal küzd majd. ■ Nemzetközi horgászver­senynek adott helyet a hét­végén a szolnoki alcsiszigeti tiszai holtág. Az egyebek mellett ausztriai, luxembur­gi, romániai és szovjetunió­beli horgászok között, férfi és női csapatversenyben is a magyarok bizonyultak a legjobbnak. ■ Meglehetősen furcsa vetélkedést rendézték nem­régiben Spolaneban. A vi­lág legerősebb emberei vol­tak hivatalosak ide, hogy szabályos viadalon mérjék össze erejüket. Különösebb meglepetést okozó eredmény végül nem született, ám, a 110 kilósok között Boéev megőrizte a VB-n és az EB-n szerzett elsőbbségét. ■ Megrikatták az indító­bírók a szovjet Angelika Kononcsukot. A kajak-kenu maratoni VB-n már a rajt­hoz készülődött, amikor kö­zölték vele: hajóján túl nagy a reklám, ezért nem indulhat. Angelika szerint a dolognak csak egy szépség­hibája van: a hajót olyan társától kapta kölcsön, aki valamivel korábban békésen startolhatott el ugyanezzel. ■ A labdarúgó NB I, rajtja előtt a játékvezetők Tatán táboroznak. Ide vár­nak még többek között oszt­rák, bolgár, finn, izraeli, lengyel, svéd és török sípo­sokat is. ■ Eslingenbe készül jövő héten a Bp. Spartacus férfi vizilabdacsapata. Három mérkőzés vár rájuk. A ju- goszlávokkal, a hollandok­kal, végül az NSZK gárdá­jával küzdenek meg. ■ A dél-amerikai labda­rúgó-szövetség hat igennel, és egy elutasító szavazattal úgy határozott, hogy a Copa Amerika 1991. évi küzdelme­it, amelyen a déli kontinens válogatottjai küzdenek meg, Chile rendezheti meg. Nemzetközi előkészületi mérkőzést játszott tegnap délután az NB Il-es DVTK labdarúgócsapata. Ellenfelük a szlovákiai első ligás Tát­rán Presov együttese volt. A jó képességű és kemény focit játszó eperjesiek az elmúlt héten, szombaton tett diósgyőri látogatást viszo­nozták. Akkor Szlovákiában kikaptak a piros-fehérek, 4-1 arányban. A visszavá­gás most sikerült. A DVTK Knotz — Bém, Csiba (Kiser), Csizi, Budai, Katona (Leskó), Tóth György (Hanyecz), Varga Iván (Ker­tész), Szántó (Huszák), Mol­nár (Váczi), Lakatos (Földe­ák) összeállításban lépett a pályára. Nehezen indult a játék. A mezőnyben küzdöt­tek a csapatok, de a kapuig egyik támadósor sem jutott el. Az első helyzet a diós­győriek előtt adódott, amikor Budai szerzett meg egy lab­dát, majd középre ívelt. Tár­sai azonban nem követték őt. Négy perccel később az eperjesi Gombár lőtte a labdát, de Knotz védett. Nerr) sokkal ezután egy ven­dégjátékos sérülése miatt állt percekig a játék. Lát­hattunk még néhány hazai, majd eperjesi próbálkozást, ám igazán veszélyes gólhely­zetet nem alakítottak ki a csapatok. Igaz, egyszer Szán­tónak, majd Tóth György­nek lett volna lehetősége arra, hogy megszerezzék a vezetést, ám ekkor szeren­cséjük volt a vendegeknek. A. második félidőbői mind­össze egy perc telt csak el, és a DVTK belőtte első ta­lálatát. Leskót vágták föl az eperjesiek kapuja előtt, abszolút helyzetben. A meg­ítélt tizenegyest Huszák ér­tékesítette (1-0). Örült a né­hány száz szurkolóból össze­állt közönség. Két perc múl­va aztán újra tapsolhattak a lelátón. Kiser szerzett lab­dát az ellenfél térfelén, majd Csizihez továbbított, aki betört a tizenhatoson belülre, majd Tóth György­höz adta azt. A csatár a kapu jobb oldalába lőtt (2-0). Huszák szabadrúgása szállt mintegy tizenhét mé­terről a kapu fölé, majd Leskó távoli, de nagy erejű lövése idegesítette a fárad­tan mozgó vendégeket. A harmadik találat a hatvan- ötödik percben született. Hanyecz cselezte magát le csaknem az ötösig, majd a szlovák kapus hasa alatt gurított a hálóba (3-0). Ek­kor már a publikum vas­tapsa köszöntötte a hazaiak egyre tetszetősebb és ered­ményesebb játékát. Egy Kertész-megmozdulás, majd néhány ideges vendég-sza- bálytalanság mozgatta meg a kispadon ülőket, amikor következett a nyolcvanhar­Újabb „berlini tal:> A legendás berlini épít­ményről már számos eset­ben neveztek el valamit, vagy valakit. Amióta lebon­tották különösen divatba jött a keresztapaság. Legutóbb az NSZK jégkorong-válogatott­jának kapusára, Josef Heisslre ragasztották rá — minden bizonnyal kiváló vé­dőmunkája miatt — a „ber­lini fal”, nevet. 0 (0-0) madik perc. Budai labdáját kezelte le a nyíregyházi Váczi, aki nagyszerűen, hi­degvérrel nyesett a háló­ba (4-0). Már az első negyvenöt percben is láthattunk biz­tató jeleket a hazaiak játé­kában, ám a befejezések rendre nem sikerültek. Az­tán a második félidőben fel­pörgött a játék a DVTK jóvoltából. Jobban bírták érővel, és folyamatosabban vezették a támadásokat a piros-fehérek. A négy gólra nem volt ellenszerük az eperjesieknek. Szép csatár és középpályás teljesítmény volt ez a nagy­arányú győzelem. A Bayern a „szuper” A világbajnokok hazájá­ban, az NSZK-ban kedden éjszaka lejátszották az idei Szuper Kupa döntőjét. Karls- ruhéban a bajnok Bayern München és a kupagyőztes Kaiserslautern csapott össze. A bajnokcsapat meggyőző fölénnyel, végig vezetve 4-1 (4-0) arányban győzött. Meghalt A spanyol Reál Mad­rid labdarúgócsapata szer­ződtette az FC Barcelona játékosát. Luis Miilát. Ezzel együtt a klub átadólistára tette a válogatott Oscar Rug- gerit. Az intézkedni próbáló rendőrrel alig fél nappal a történtek után, a miskolci kapitányságon beszélgettünk. A szőke fiatalemberen — aki a későbbiekben majd el­magyarázza, hogy miért ne közöljük a teljes nevét —, látszik, hogy megviselték a történtek. Bár a csetepaté­nak végül is nincsenek rög­tön, jól látható nyomai, zak­latottsága azonban árulkodó. MIÉRT BÁNTJA? - SZÓLTAK A HADNAGYRA — Én már csak arra fi­gyeltem fel, hogy a Napsu­gár Cukrászda környékén áruló asszony a tolvajok után szól — kezdi. — A tol­vaj elé vágtam, és szolgálat­ba helyeztem magam, vagy­is bemutatkoztam, mondtam, hogy rendőr vagyok, és fel­mutattam az igazolványomat. Máskor is megesett már ve­lem, hogy így. a munkaidő lejárta után, valahol rendőri intézkedésre volt szükség. No persze akkor nem volt semmi gond. Most viszont... A cípőtolvaj kiütötte a ke­zemből az igazolványomat, és hirtelen többször gyomron vágott. Majd láttam, hogy le akar fejelni. Akkor lefog­tam a kezét. Védekeztem. Aztán amikor a fiú szaba­dulni próbált, a földre es­tünk. Amikor felálltam, az igazolványom után kezdtem kutatni. Közben néhányanj már álltak körülöttünk, va­laki még rám is szólt; mi­ért bántja azt. a szegény fi­út? Akkor újból e'.ismétel­gettem, hogy rendőr va­gyok, kértem, hogy hívja­nak járőrkocsit, vagy tele­fonáljanak az ügyeletre. De mint aztán később megtud­tam, ezt senki sem tettei meg. Amíg az igazolványom után kutattam a földön, odajött a fiú másik két tár­sa is, és egyikük hirtelen felém rúgott. A bordáim tá­ján, a mellkasomnál talált el... Mire újból erőt gyűj­töttem, eltűntek. Visszasza­ladtam az árus asszonyhoz. Akkor derült ki, hogy a zsi- vány a lopott cipővel együtt az igazolványomat is föl­vette a földről. Már keresni kezdtem , volna a csapatot, amikor odajött egy szőke fiatalember —> akinek a ne­vét sajnos hirtelenjében a pályán A pályán összeesett, majd nem sokkal később a kórházban meghalt Mario Monies. harmincöt éves me­xikói labdarúgó. nem jegyeztem fel — és el­mondta, hogy ő látta a tör­ténteket, felismerné a tá­madóimat is. Egyikükre, ar­ra, aki a cipőt felvette, ma­gam is határozottan emlé­keztem. Fekete, alacsony, mokány gyerek volt, elöl hiányoztak a fogai. Egyéb­ként mindhárman olyan huszonkét—huszonnégy éves formák voltak ... Végül ket- ten indultunk utánuk. Né- hányan állították, hogy a taxis-droszt felé, a Szinva- parton menekültek. Megpró­báltuk őket megelőzni, a Royal közbe fordultunk be és a parton kerestük őket, de hiába. Aztán a segítőm olyan hirtelen búcsúzott, hogy megköszönni sem tud­tam neki, amit tett... Utána én is összetalálkoztam a fe­leségemmel és ő vitt be a kapitányságra, ahol megír­tam az esetről a jelentést... Természetesen a felesége rémülten faggatta Attilát a történtek részleteiről. Férjé­ért, alig hároméves gyerme­kükért és magáért is aggód­va kereste a magyarázatot az esetre. — Az az igazság, hogy nem is magam miatt, in­kább a családom miatt örül­nék annak, ha nem szere­pelne a teljes nevem. Nem akarom őket senki bosszú­jának kiszolgáltatni... ESTE MÁR ELFOGTAK A TÁMADÓT . Mint megtudtuk, a tette­sek csak ideig-óráig tudtak eltűnni. Este már nagy erőkkel keresték őket, és végül is kevésser éjfél előtt a sértett és két támadója összetalálkoztak a belváros­ban. Néhány mondat után már a kapitányságon, ki­hallgatás formájában folyta-1 ‘ tódott a beszélgetés... Hivatalosan tehát Attila is, a kívülálló is megnyu­godhatna; hiszen bebizo­nyosodott, hogy a hadnagy jogszerűen intézkedett, és a támadók rendőrkézre kerül­tek. Ellenük a vád: hivata­los személy elleni erőszak. Csakhogy maga a tény, hogy mindez megtörténhe­tett, se rendőrt, se laikust nem hagy nyugodni. Hiszen fényes nappal volt, kora délutáni, legnagyobb belvá­rosi nyüzsgés... (fázoldj,. j DÉLI HÍRLAP. — A miskolciak napilapja. — Kiadja: a Déli Hírlap Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. 3527. — Felelős kiadó: BÉKÉS DEZSŐ főszerkesztő-ügyvezető. — Szerkesztő­ség: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. 3527. Postacím: Mis­kolc, 3501. Pf.: 39. Titkárság: 18-223. Bel- és várospolitikai rovat: 18-227. Gazdaságpolitikai rovat: 18-224. Levelezési ro­vat: 18-225. Kultúrpolitikai rovat: 18-226. Sportrovat: 18-222. Telex: 62-342. Telefax: 18-225. Hirdetésfelvétel: Miskolc, Szé­chenyi út 15—17. Telefon: 16-213. — Terjeszti a Magyar Pos­ta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítö postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelö- fizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V.. József nádor tér 1. — 1908 — közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 105 forint, egv ne­gyedévre 315 forint, egy évre 1260 forint. Index: 25 951. — Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: HORVÁTH FERENC. — ISSN 0133 0209. Sz. P. ★ Váczi (jobbra) góllal mutatkozott be a diósgyőri szurko­lók előtt Rendőrnek esett a zsivány • A BELVÁROSBAN, FÉNYES NAPPAL • ÜTÖTT, RÚGOTT A CIPÖTOLVAJ K. Attila kedden délután már hazafelé igyekezett. Ke­véssel a négy óráig tartó munkaideje lejárta után. a zsú­folt belvároson át vezetett az útja. A villanyrendőr táján járhatott, amikor hirtelen szóváltás ütötte meg a fülét: hozza vissza, ki sem fizette, ne vigye cl! — kiabált az ut­cán vászoncipőket áruló asszony egy fekete fiú után. A fia­talember azonban még csak vissza sem nézett, úgy ment tovább, hátramaradt két társa pedig arra buzdította a ke­reskedőt: menjen utána, addig mi elvisszük a többi cuc- eát is! Ekkor K. Attila a cipővel iszkoló zsivány elé ke­rült: — Rendőr vagyok! — és már mutatta is fel igazolvá­nyát. Mire a tolvaj a hadnagynak rontott...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents