Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)
1990-04-10 / 83. szám
60, 40, 19 esztendeje Miskolciéi írták, irtuk Egyetem és könyvtár REGGELI HÍRLAP, 1930, április 3. ' Talán egyetlen vidéki városban sem olyan ijesztő a nyomorúság és olyan tragikus az elszegényedés, mint Miskolcon. Szegeden egyetemépítkezésekkel, Debrecenben más közmunkákkal segít a kormányzat. Miskolcnak ígértek postapalotát, társadalombiztosító székházat, új reáliskolát a mai lehetetlen elhelyezésű helyett, új polgári fiúiskolát a régi helyett, amelynek udvarán patkányok korzóznak, tantermeiben sápkórosokká lesznek a tanárok és a diákok. Ezeket az ígéreteket nem valósították meg. És mert az ígéretekből nem lettek tettek — felszökött a munkanélküliek száma, megnőtt az ellátatlanok tábora, válságba jutott a kereskedelem, az ipar, és minimálisra apadt a vásárlóképes közönség. Az áprilisi napfényben hibájukon kívüli munkátlanok ácsorognak az utcákon. várakoznak a szociális ügyosztály helyisége előtt, hogy pénzsegélyt kérjenek, vagy legalább népkonyhautalványt. Ha megüresedik egy díjnoki állás, főiskolát végzettek és érettségizettek versenyeznek elnyeréséért. Egy pénzbeszedői állásért — okleveles gyógyszerész, B-listás magánhivatalnok, és egész sereg szakmunkás jelentkezett. Ebben benne van Miskolc gazdasági életének teljes képe. Nem is kell kimenni az, úgynevezett „emberpiac”-ra, amelynek zöldülő gyepén a szomszédos megyékből ideözönlött kubikosok, munkanélküli földmunkások munkaalkalom után lesnek. ÉSZAKMAGYARORSZAG, 1950. május 7. A fejlődés útján nagy lépést jelentenek előre az újdiósgyőri iparos-tanulóváros ez évben befejeződő építkezései, amelyekre 1950-ben kereken 5 millió forintot fordítanak. A napokban kezdték meg a műegyetem új városrészének építkezési földmunkáit. A közel 40 milliós építkezés során, a műegyetemmel együtt, megépítik a hozzátartozó kollégiumokat, tornatermeket, sportpályát és továbbá több milliós befektetéssel a megfelelő út- és csatornahálózatot is kiépítik. Az új városrésznek közel 4 ezer lakója lesz. A kulturális építkezések eredményeihez tartozik a Hunfalvy Gimnázium építésének befejezése, a kohóipari gimnázium fejlesztése. A város külső képét előnyösen változtatják meg az új utak, utcák. Júniusra befejezik a Tízes honvéd ut- ,cai bérházak körül épülő új utat és keresztutcát, már kiépítették a perecesi Kőpadhoz vezető út első részét. Makadámutak épülnek a Bónis- és a Dózsa-te- lépen, a Korona utcán, a Damjanich utca végén, a Vászoníehérítő út második szakaszán, a Forrásvölgy utcán, a Malinovszkij utcán, a Hermann-telepi be- kötőúton, a Balthazár utcán és Határ utcán. Előirányzott költségük több, mint 1 millió 300 ezer forintra rúg. A tapolcai gyalogúton beton-, a külterületeken salakjárdák épülnek, betonjárda épül a Csabai kapu, a Kisfaludy utca, a Csaba vezér utca egy-egy részén is. Vasbeton hidat kap a Nagyváthy J. utca, május, júniusban új híd épül Diósgyőrben a Tompa és Boldog utca között. DÉLI HÍRLAP, 1971. április 16. A könyvtárban — mely néhány napja a kiváló címet viseli — a diósgyőri munkásság szellemi fogékonyságáról is tájékozódhat az érdeklődő. Aki jól ismeri ennek a könyvtárnak a 75 esztendejét, az otthonos lehet a gyárkémények környékén. A „Jószerencse Dal- és Önképzőkör” pecsétje — mint a korabeli bélyegzők általában — ovális alakú volt. Ma is jól látható azon a Petőfi-köteten, mely — „Tisztelet és szeretet jeléül Vörösmartynak ajánlva a szerző által” — Emich Gusztáv kiadásában látott napvilágot 1848-ban. A könyv kötése vadonatúj. Vajon hány borítót koptattak el időközben a betűre éhes olvasók? S egy másik régiség 1909-ből: Az aradi tizenhárom. (Hamvay Ödön.) Talán nem véletlen, hogy az évtizedek folyamán éppen ez a két könyv őriztetett meg, miközben nemcsak könyveket, hanem embereket is égettek. Este, lámpavilágnál kézről kézre járt a két becses „nyomtatvány” — melyet nem lehetett tiltani az emberektől, mint a Kommunista Kiáltványt. Olykor tán nem is olvasták, csak nézték a szépen rajzolt Bara- bás-portrét, ugyanazt, amit Emich Gusztáv kirakatában megéljeneztek a pestiek a szabadság szép napjaiban, s a gyerekeknek is megmutatták a 13 magyar tábornokot, akiknek meg kellett halniuk. A Beton- és Vasbetonipari Müvek Atsózsoleai Gyára felvesz férfi- és nődolgozókat BETANÍTOTT BETONELEMGYARTO munkakörbe. Jelentkezni lehet a gyár munkaügy? osztályán, Alsázsolea, Gyár u. 5. Telefon: 83-211 Festett tojás, emlékbe Cserkészftapápt A vasgyári cserkészek negyven évvel ezelőtt rendeztek utoljára húsvét előtt kiállítást. Akkoriban a Vasgyári Kórházzal szemben lévő cserkészotthonban, — a későbbi fiúiskolában — tartották a saját festésű tojások bemutatóját. Az újraéledő cserkészmozgalom most ezt a hagyományt is fel kívánja újítani — tájékoztatott bennünket Csutorás Re* zső, a 50. számú Nagy Lajos király cserkészcsapat vezetője. — Hogy pontosan mikor rendezték meg az első ilyen kiállítást, nemigen tudom, de amikor gyerekként cser- készkedtem, tehát 1936-ban, akkor már szokás volt — mondta. — Az idén április 8-án, reggel nyitottunk, és több mint százan voltak kíváncsiak eddig a különböző darabokra. Igaz, akadt olyan is, aki nagy szatyorral érkezett és kétszáz darab olcsó tojásért jött. Számára csalódást kellett okoznunk, hiszen itt kifúrt, pamutra fűzött, festett tojásokat kaphat a látogató, ráadásul nem pénzért, hanem ajándékba. A cserkészek manapság önkéntes adakozásokból élnek, így tehát aki eljön megnézni a kiállításunkat, s hajlandó áldozni valameny- nyit a támogatásnukra, ilyen tojást vihet haza emlékbe. A néhány száz forintos felajánlásokból csaknem ötezer forintunk gyűlt eddig össze. A tojásokat egyébként mi, öreg cserkészek festettük, a mintákat régi képeslapokról, szentképekről, gyógynövény könyvekből másoltuk, tehát nem a hagyományos népi motívumok díszítik őket. Reméljük kétszázötven tojásból, melyet kiállítottunk, sok locsolkodó- nak szereznek örömet a lányok az idei húsvéton. Az érdeklődőket csütörtökig, reggel 9-től, este hatig várjuk a Marx téri Vasas Művelődési Központ mellett található repülősklubban. N. Zs. A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetek, a nevelőotthonok, a gyermekvárosok igazgatóinak országos szakmai munkaközösség-vezetői, a fővárosi nevelőotthoni vezető szaktanácsadás, a megyei gyámhatóság jelenlevő képviselői az április 2-án Budapesten tartott megbeszélésükön közös nyilatkozatot adtak ki az alábbiakról: A résztvevő gyermekvédelmi szakterületek képviselői közös akarattal és megegyezéssel — mint szakmaközi munkabizottság — elhatározták, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem rövid- és hosszú távú fejlesztésére komplex tanulmánytervet dolgoznak ki. A szakmai tanulmányterv összeállításánál a mai magyar gyermekvédelem eddig elkészített részvagy teljes terveit, a gyakorló szakemberek véleményét, javaslatait, az elméleti területen dolgozó szakemberek iránymutatásait, az európai gyakorlat Magyarországra is adaptálható elméleti és gyakorlati munkáit kívánják felhasználni. A tanulmányterv tervezetét országos szakmai tanácskozáson szeretnék megvitatni, ezt követően — a szakma egészének támogatását megnyerve — az irányító főhatóság, illetve a kormány elé terjeszteni. Márciusban: kétezren tettek nyelvvizsgát KsHiialrt az Európa Ház ajtaján? Elemzik a felkészülés tapasztalatait Minden eddigi felülmúló volt az érdeklődés az állami nyelvvizsgák letétele iránt ez év márciusában egyetemünkön. Alapfokon angolból 121, franciából 11, németből 96, oroszból 106 jelentkező vizsgázott. Középfokon angolból 850, franciából 120, németből 420 és oroszból 294 jelölt vállalta az írásbeli és a szóbeli „megmérettetést”. Felsőfokú állami nyelvvizsgára kellő önkritikával és önmérséklettel jóval kevesebben jelentkeztek: angolból és németből 36-36, oroszból 17 és franciából 6 fő. Négyen, külföldiek felsőfokon a magyar nyelvet választották. A kétezren felüli vizsgázó létszámból megítélhető, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgák zökkenőmentes lebonyolítása óriási erőfeszítést igényelt egyetemünk Nyelvi Intézetének oktatóitól és nem oktató dolgozóitól. A vizsgák szervezése, adminisztrálása, annak ellenére, hogy csak márciusban és novemberben vizsgáztattunk, teljes évi plusz munkaterhelést jelent számunkra. Most, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgák befejeződA nyilatkozatot aláírók kérik a gyermek- és ifjúságvédelem valamennyi területén dolgozó szakemberek segítségét, szakmai támogatását a tanulmányterv elkészítéséhez. Kérik, hogy minden szakmai javaslatot, ötletet, megvalósításra váró elképzelést május 15-ig juttassanak el írásban a nyilatkozatot aláíró gyermekvédelmi szakemberek valamelyikéhez. A nyilatkozatot aláírók javasolják, hogy egy-egy terület (megye, körzet, országos munkaközösség) közös véleményt, javaslatot alakítson ki, s ezeket továbbítsa a nyilatkozatot aláíró szakembereknek. Javasolják továbbá, hogy testületi, munkatársi értekezleten, megbeszéléseken kérjék ki a vezetők munkatársaik véleményét, javaslatait, újszerű elképzeléseit, s azokat mint egyéni, egyedi elgondolásokat továbbítsák a tanulmánytervet készítőkhöz. A nyilatkozatot aláírók tisztelettel kérik a gyermek- és ifjúságvédelem különböző területein, intézményeiben dolgozó vezetőket és munkatársakat, hogy — a gyermek- és ifjúságvédelem jövőjének érdekében is — törekedjenek a konstruktív szakmai és emberi együttműködésre, a vitás kérdések korrekt tek, a szellemi és a fizikai fáradtságtól eltekintve, jó érzés tölt el bennünket. Száznál is több vizsgabizottság működött fegyelmezetten, felelősségteljesen, egy- ■ séges, összehangolt szellemben. Valamennyien örülünk, mert egyre többen felismerik, ; hogy a tudományos- technikai fejlődésnek világnyelvi vetülete is van, hiszen a világnyelvek közvetítik a legtöbb gazdasági, politikai, tudományos-műszaki, kulturális és művészeti, vagy bármilyen más tárgyú információt. Köztudomású, hogy a tudomány termelőerővé vált, következéskép- . pen a gazdasági hatékonyság és az idegennyelv-tudás között fontos összefüggések vannak a kutatás, a termelés, a fejlesztés és az értékesítés számos mozzanatában. Mivel az állami nyelvvizsgák valamennyi fokozatára elsősorban 15—25 éves fiatalok jelentkeztek, joggal feltételezhetjük, hogy a sikeresen vizsgázók közül sokan kopogtatni fognak a majdani Európa Ház ajtaján, továbbtanulás, továbbképzés Epet- és iljiísapcft fláizata rendezésére, a gyermekek jogos érdekeinek védelmére. Az egyre nehezedő gazdasági helyzetben, változó társadalmunkban alapvetőnek tartjuk a gyermekekért valóban felelősséget érző, s jövőjüket is tervező szakemberek . összefogását, együttműködését. A nyilatkozatot aláírók kijelentik, hogy hogy mind szakmailag, mind emberileg messzemenően együttműködnek, s erre kérik a munkaközösségekben, a különböző gyermekvédelmi szakterületen dolgozó munkatársaikat is. GYIVI igazgatói munka- közösség részéről: dr. Köti János igazgató, dr. Orbán István igazgató; gyermekvárosok igazgatói munkaközösség részéről: dr. Dobos László igazgató, Bukó József igazgató; nevelőotthonok igazgatói munkaközösség részéről: dr. Populás Antal igazgató, Sörös László igazgató, nevelőintézetek igazgatói munkaközösség részéről: Bayer Ilona igazgató, á Baranya Megyei Tanács V. B. igazgatási osztály részéről: dr. Kovács Zsuzsanna, a Pedagógiai Intézet Budapest vezető szaktanácsadó képviseletében: Strausz Györgyné írta alá a nyilatkozatot, ők várják tehát a szakvéleményeket. és munkavállalás céljából. Sajnos, hazánkban ma még a tárgyalóképes idegennyelvtudással bíró szakemberek száma mennyiségi és minő- , ségi szempontból is elmarad t az európai átlagtól, ezért ‘ érthető, hogy az idegen ,, nyelvek oktatása az általános és középiskolai, a főis- j;; kólái és egyetemi képzés- nek, sőt az iskolán kívül - közművelődésnek is szerves része, a leendő szakemberek értelmiségivé nevelésének nélkülözhetetlen eszköze, szellemi összkincsünk fontos alkotó eleme. A tárgyalóképes idegennyelv-tudás állandó kontaktust biztosít a gazdasági, tudományos-technikai, kulturális és művészeti világszínvonallal. A szóbeli vizsgákkal kap- Y csolatban megállapíthatjuk, hogy általában nő az okta- > tás színvonala, eredményessége, sőt kiemelkedő vonjzás- körzetünk (Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Nógrád megye) néhány iskolájában. Példaképpen említjük itt a Gárdonyi Géza Gimnáziu- , mot Egerből és a Herman Ottó Gimnáziumot Miskolcról, azonban meg kell jegyeznünk, hogy rendszeres tájékoztató előadásaink, propagandánk ellenére sem célirányos a vizsgázni óhajtók jelentős részének felkészítése igen sok középiskolában, beleértve több felső- ' oktatási intézményt is. Sajnos, valamennyi nyelvből előfordulnak minden önkritikát nélkülöző, lesújtóan gyenge teljesítmények, amelyeket nem lehetett elfogadni. A vizsgázók a legtöbb hibát nyelvhelyességből, szövegértésből és a hallott szövegek reprodukálásából követték el. Meglehetősen fejletlen volt a jelöltek felkészültsége a spontán beszéd- készségből, mert amíg azokból a témakörökből, amelyeket előre kidolgoztak, gördülékenyen, olykor szinte gépiesen fogalmazták meg mondanivalójukat, addig a valóságos problematikus feladatokat számon kérő természetes dialógusokban sokan képtelenek voltak helytállni. A hibák elemzése természetesen a szaktanárok és a vizsgáztatók dolga. Tapasztalatcseréjükre hamarosan sor kerül. A kétségtelen eredményeket azonban a feltárult hiányosságok sem csökkenthetik. Meggyőződésünk, hogy a kétezervala- hány vizsgázó közül színvonalas nyelvtudásukkal sokan hozzájárulnak ahhoz, hogy hazánkról idegennyelv-tudás szempontjából kedvezőbb kép alakuljon ki Európában. Gárdus János NME Nyelvi Intézet
