Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)

1990-04-24 / 94. szám

SP?*"­•A ;! ■ Harmati Árpád, a Hon­véd Petőfi versenyzője nem indulhat a hét végén kez­dődő superbike világbajnoki futamon. A szabályok ugyanis ettől az évtől nem teszik lehetővé azt, hogy egy sportoló a VB- és az EB- versenysorozaton is részt ve­gyen. ■ Szenzációs eredmény született vasárnap az A-cso- portos, svájci jégkorong-vi­lágbajnokságon. Az öt éve veretlen szovjet válogatott Svédországtól kapott ki 3-1 arányban. ■ Szeles Mónika, jugo­szláviai teniszező 6-1, 6-0 arányban nyert a bolgár Maleeva ellen. A floridai Largóban megrendezett pénzdíjas verseny döntőjé­ben győzött déli szomszé­dunk versenyzője. ■ Harmadik alkalommal rendezik meg az idén — a soproni eörnapok keretében — a Hl. Ászaik Kupa nem­zetközi kispályás labdarúgó­tornát. A versenyein részt ve­het minden kispályás férfi - csapat, amely nevezési szán­dékét jelzi. Jelentkezni le­het április 30-ig. A csapat­létszám 5 + 1 fő, folyamatos cserével. A nevezéseket az alábbi címre kérik: Ifjúsági és Sportosztály, 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 2. (Telefon: 99/12-479). ■ Baleset történt a hét Végén Speyerben rendezett motorversenyen: egy fiatal versenyző elvesztette gépe felett az uralmat. A pályá­ról kiszáguldva, elgázolt egy osztrák fotóriportert, akit súlyos törésekkel kel­lett kórházba szállítani. ■ A Német Szövetségi Köztársasággal való együtt­működésünk során el kell érnünk, hogy már Barcelo­nában közös csapattal ve­gyünk részt az olimpiai já- .tékokon és teljes szívből tá­mogatjuk azt a tervet, hogy Berlinben, Németország jö­vőbeni fővárosában tíz éven belül olimpiai játékokat rendezzenek — jelentette ki Lothar de Maiziere minisz­terelnök, az NDK népi ka­marája, azaz a parlament ülésén. Ha üres a medence, csak a pénz úszhat el Veszélyben a Bolyai-tríatlon Külföldről is jönnének versenyzők 3<c Képünkön Kropkó Péter látható egy korábbi Bolyai-tri- atlonon úszás után, kerékpározás előtt. ígérete szerint, ha felszerelése megérkezik nyugatnémet klubjától, ő is rajthoz áll az idei versenyen. v rA triatlon, vagy újabb ne­vén hármaspróba még keve­sek által ismert sportág. Alig tízéves múltra tekinthet visz- sza. Azonban művelői és ked­velői minden bizonnyal órá­kat tudnának zengedezni szépségeiről. Nálunk, Mis­kolcon is szép számmal akad­nak triatlonisták, sőt öt év óta versenyt is rendeznek számukra. Az idén tavasszal, május 5-én lenne az ötödik. Hogy miért a feltételes mód, az hamarosan kiderül. Borbás Ferenctől és Ma- gócs Tibortól, a verseny fő Szervezőitől — akik civil­ben a Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói — meg­tudtuk, hogy az idei triatlon- versenyre minden eddiginél nagyobb mezőnyt várnak. Idejében postázták a meg­hívókat és a jelentkezési la­pokat a korábbi versenye­ken már szerepelt triatlonis- táknak. Nemcsak Magyaror­szágra, hanem a szomszédos országokba és az NSZK-ba is eljutott a verseny híre. Eddig körülbelül 200-an előre jelezték részvételüket. Ehhez az elkövetkezendő napokban még biztosan ér­kezik jó néhány nevezés. Sokan csak a rajt napján je­lentkeznek. így szinte biz­tosra vehető, hogy legalább 350-en állnak rajthoz má­jus 5-én. Ez új csúcs, hi­szen tavaly 350 induló volt. A nők aránya továbbra is kicsi, 1989-ben kilencen vet­tek részt, az idén eddig 10 nő jelezte indulását. Változtattak a versenytá* von a rendezők. Sajnos, a megszokott kerékpárútvonal — Bükkszentkereszt—Hol­lóstető—Lillafüred — első szakasza szinte járhatatlan biciklivel, ezért ezt a rész- távot a Tapolca—Görömböly —Harsány—Kisgyőr és visz- sza az egyetemig útvonalon bonyolítják le. A futás útvo­nala változatlan: Egyetem- város—Tapolca—Egyetem- város. A rajthoz állók meg­növekedett száma miatt új versenyközpontot alakítanak ki az egyetemi sporttelepen. Itt lesz a kerékpár-futás vál­tás, és a befutók a stadion­ban egy kört megtéve élkez- nek célba. Természetesen a távok nem változnak, a nemzetközileg előírt rövid­pályás versenynek megfele­lően: 1,5 kilométer úszás, 40 kilométer kerkékpározás és végül 10 kilométer futás. Az előjelek szerint e mezőny is nemzetközi lesz: 20 cseh, 2 NSZK-beli és több osztrák hármaspróbázó már jelent­kezett az indulók közé. a hamarosan megjelenő programfüzeten is. A cég a nevét a Hawaii-szigetek egyik falucskájáról kapta, itt van minden évben az Ironman világbajnokság ke­rékpárosszámának a fordí­tópontja. A profi triatlonis­ták jól ismerik ezt a nevet. A küzdelem abszolút férfi és női győztese 5000 forintos jutalomban részesül. A ki­lenc kategória helyezettjei emlékplakettet, különböző sportfelszereléseket kapnak. Természetesen valamennyi résztvevő átveheti a már hagyományos Bolyai-triatlon emblémával ellátott pólót. A versenyt megelőző napon este a gombóc-partira várják valamennyi indulót. A rajt május 5-én délelőtt 9 óra­kor lesz az első futam részt­vevői számára. * Ezek után szólnunk kell a kevésbé kellemes dolgokról is. A szervezők ugyanis el­felejtették összeegyeztetni a verseny időpontját a Mis­kolci Vízművek Vállalattal. A vállalat pedig, egy koráb­bi döntés értelmében, kar­bantartási munkák ás anya­gi okok miatt, csak június hónapban nyitja ki a ta­polcai strandot. Ez a hír bunkócsapásként hatott: ha a strand zárva marad, a verseny is dugába dől. Vagy­is nem a triatlonisták fog­nak úszni, hanem a szerve­zésbe és a reklámokba bele­ölt rengeteg pénz.\ A szpon­zorok sem fizetnének, illet­ve jogosan követelnék visz- sza pénzüket. A versenyre készülő sportolók is hoppon maradnának. Nem volna szép egy kisjubileumát ün­neplő összecsapásnak. Más uszoda szóba sem jöhet, hi­szen nem bírná el a 300 fős mezőnyt. A rendezők fogad- koznak: bármibe kerül is, megegyeznek a Vízművek Vállalattal: ha csak egyet­len napra is, de töltsék fel a medencéket. Reméljük si­kerül egyességre jutniuk! Hiszen nem múlt még el ta­vasz mostanság Miskolcon triatlon nélkül. Most se múl­jon el! (szaniszló) Labdarúoás, l\B III., Tisza csoport Kihagyott helyzetek Hajdúnánás—BEV SC 0-0 ■ Daley Thompson, a britek kétszeres olimpiai és Európa-bajnok tízpróbázója a szöuli játékok óta sérülé­sei miatt, egyetlen összetett versenyét sem tudta befejez­ni. Az idén teljesítenie kell a 7600 pontos nevezési szin­tet ahhoz, hogy indulhasson a spliti EB-n. ■ Agytumor gyanújával kórházba került Ered Lebow, a híres New York-i marato­ni versenyek főrendezője, a Road Runners Club megala­pítója. Az 52 éves, erdélyi származású sportvezető at­tól tart, hogy a daganat rá­kos eredetű. Ennek ellenére reméli, hogy a sugárkezelés használni fog. Nagyon sok támogatója akadt a küzdelemnek, csak példaként néhány: az IBUSZ Rt., a MÉH Vállalat, az Ép- tek, a Budapest Bank Rt., és sokan mások. Még külföldi cégek is jelentkeztek — többek között az osztrák Aqua és a Sportex cég —, akik a triatlonhoz szükséges eszközöket, felszereléseket is árulni fogják a verseny nap­ján a helyszínen. A nyugat­német Hawi, sportszereket gyártó és forgalmazó vállal­kozás megvásárolta a ver­seny nevét is, így Hawi- triatlon néven szerepel majd A Borsodi Építők Volán SC harmadosztályú labdarú­gócsapata a Hajdúnánás ott­honába látogatott a hét vé­gén. A népkertiek, győzelem esetén a második helyre rukkoltak volna a tabellán. Ezt azonban elszalasztották. A Kerényi — Oláh, Bor­bély, Balogh, Sverla, Tihor, Bodnár, Tóth Miklós, Rácz (Nemes), Vidinczei, Lehócz- ki (Radaksz) összeállításban játszó BÉV SC nehéz mér­kőzés elé nézett, hiázen egy, a pontokért foggal-köröm­mel harcolni kénytelen gár­da volt az ellenfél. Mindent egy lapra tettek fel a haj­dúnánásiak. Rohamozták a BÉV SC kapuját, és több helyzetet alakítottak ki. A népkertiek ellentámadások­kal próbálkoztak, ám igazi átütőerő nélkül. A miskolci játékosokat legjobban két kapufával lepték még a ha­zaiak. Először Siket tizenhét méteres lövését térítette az alapvonalon túlra a felső léc. Ezután a vendégek len­dültek támadásba. A 26 percben Vidinczei jobb olda­lon vezette a labdát az alap­vonalig. Beadására azonban nem érkeztek meg időben a társai, így kimaradt a lehe­tőség. Néhány perc múlva egy népkerti támadást kont­ráztak meg a hazaiak. Sütő lépett ki a jobbösszekötő helyén. A keresztező Bor­bély mellett elvitte a lab­dát, és a bal kapufára lőtte azt. A továbbra is nagy ira­mú mérkőzésen a vendégek f okoza tosa n kiegy e n 11 tét té tették a játékot. . A legna­gyobb helyzetet Vidinczei hagyta ki. Egy védőről le­csüngő labdát csípett el, de hosszan szöktette magát, ezért a kapus felszedte azt a játékos elől. A második félidőben több BÉV SC-kezdeményezést lát­hattak a védők, gólt azon­ban nekik sem sikerült rúg­niuk. Pedig Bodnár szabad­rúgásakor már-már gólt kiáltottak a népkerti játéko­sok, ám a labda centiméte­rekkel a kapu fölött hagyta el a játékteret. Később Ne­mes előtt nyílt lehetőség egy találatra, de ez a hely­zet is kimaradt. Balázs András, a miskol­ciak edzője szerint a 0-0-ás döntetlen reális, a pályán mutatott teljesítmény alap­ján. Jól játszott Oláh, Sver­la és Tihor. DELI HÍRLAP. — A miskolciak napilapja. — Kiadja a Déli Hirlap Kft. Miskolc Bajcsv-Z'sillnstky út 15. 3527. — Felelős kiadó. BÉKÉS DEZSŐ föszerkesztő-Ugyvezetö. — Szerkesztőség: Miskolc, Bajcsy-Zsilínszky út 15. 3527. pos­tacím: Miskolc 3501 PL; 39. Telefonközpont: 38-941. Titkár­ság: 18-223. Bel- és várospolitikai rovat: 18-227. Gazdaság- politikai rovat: 18-224. Levelezési rovat; 18-225. Kultúrpoil tlkal rovat; 18-226. Sportrovat: 18-222. Telex: 62342. Telefax 18-225. Hirdetésfelvétel: Miskolc Szécnenyl út 15—17. Tele­fon: 16-213. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bár­melyik nirlapkézbesltő postablv; tálnál, a nlrlapkézbesltők- nél, a posta Hírlapüzleteiben . és a Hlrlapelőflzetésl és Lap­ellátási Irodánál (HELIR). Budapest V. József nádor tér 1 — 1908 — közvetlenül vagy postautalványon valamint át­utalással a Postabank Rt. 219-98636 pénzforgalmi lelzőszám- ra. Előfizetést díj egy hónapra 85 forint 1 negyedévre 25f forint. 1 évre 1020 forint, mdext 25 951. — Készült a Borsod) Nyomdában. P. vt HORVATH FERENC. — ISSN 0133 0208 Kosárlabda MISKOLCI POSTÁS-FERENCVAROSI VASUTAS: 63-60 (32-34) A Miskolci Postás NB li­es női kosárlabdacsapata a Fazekas Utcai Általános Is­kolában fogadta ellenfelét, a Ferencvárosi Vasutas gárdá­ját. A fővárosiak a múlt heti győzelem után magabizto­san léptek pályára. A mis­kolci lányok kevesebb önbi­zalommal, de nagyobb lelke­sedéssel és akarással játszot­tak, s talán ennek köszön­hetik, hogy ha kemény csa­tában is, de megverték a fe­rencvárosiakat. A szombati mérkőzésen jó teljesítményt nyújtott Szabó (14), Gál (11), Jászka (16), és Nádasi (10), H sajószögedi halálkanyarban ft KIS KALANDBÓL NAGY TRAGÉDIA $ SODRÓDOTT, CSAPÓDOTT AZ AUTÓ • UTÁNA JÖTT A SAMARA ... Talán az egész csak egy jó bulinak indult. Egy fel­hőtlen, vidám, éjszakai nagy kalandnak. Csenjük el a pa­pa autóját, hajnaltájban ugyanúgy visszaállunk vele, és minden a legnagyobb rendben lesz, senki nem vesz észre semmit — gon­dolta az ötfős kis csapat. Hitetlenkedve legyintettek volna, ha akkor valaki meg­jósolja: a tragédiába rohan­nak ... Biztos, hogy ma már a szülők annak is örülnének, ha lenne kin számonkérni azt a locsolkodás után ki­sütött diákcsínyt. De sajnos már nincs kit megdorgál­ni... A sajószögedi nagyka­nyarban ötük közül hárman meghaltak. A faluba érve először hosszan keressük a tragédia helyszínét. Figyelünk min­den kerítést, roggyant ka­put, de a kocsiból egyetlen árulkodó jelet sem látunk. Csak amikor Szöged határá­ban visszafordulunk és már abból az irányból kanyar- gunk, mint akkor éjszaka a fiatalok csapata, látjuk meg a helyszínt. Az útkanyarulat melletti első házba csenge­tünk, és amikor a háziasz- szony sebtiben kaput nyitva fogad, már tudjuk: jó helyen járunk. És az asszony már mutatja is a tragédia nyo­mait. A bejárattól valami­vel odébb letöredezve a ke­rítés betonszegélye, a kert­ben még mindig üvegszilán­kok, sárvédődarabok, a ke­rítést tartó fémrúd törötten áll, és egy darabon megdőlve az egész kapu. — Itt vágódhatott neki — mutatja az asszony a por­ladó betonszegélyen a Dacia festéknyomait. — Aztán vé­gigsúrolták és utána bedön- tötték a kerítést. Azt mond­ják, amikor nekicsapódtalk. betört az anyósülés és a mö­götte lévő ülés melletti ab­lak. Akik ott ültek, előtte nekidűlhettek az ajtónak, mert mindkettőjük feje ki­bukott az ablakon. Aztán, hogyan is mondhatnám el... A kocsi még rohant tovább, sodródott a szomszéd kapu­nak, a fejük pedig minden­nek nekicsapódott. Ször­nyű ... Aztán ott, három házzal odébb, a kocsma előt­ti nagy korlát fogta meg őket. Én odabent voltam, feküdni készültem. Olyan lárma volt, mintha az út­testen hatalmas erővel, gyor­san fedőket csapkodnának. A szomszédokkal rohantunk ki a házakból, addigra a ’ fia­talok már kiszálltak, hárman leültek ott a ház előtti be­tonpillérekre. Nagyon meg voltak rémülve. Kérdeztük, hogy tudjgtok-e mekkora bajt csináltatok? Csák bólo­gattak. Aztán kérdjük, mi van a másik kettővel. Öli már százszázalékosan halot­tak — így mondták. Akkor egyébként még az a fiúcska is kiszállt, aki vezette az autót, de mondták, hogy rá egy napra, a kórházban ő is meghalt. Úgy tudom, hogy száztízzel jöttek. Én nem tudtam aludni. Lehet, hogy butaság, de megéreztem a bajt. Amikor hallottam, hogy messziről bőg a motor, már tudtam. Aznap is olyan őrült forgalom volt. Ha hi­szi, ha nem, tíz perc alatt száztizenöt autót számoltam. A fiúk egyébként először azt mondták, hogy debreceniek és Miskolcra igyekeztek, csak utána derült ki. hogy felső- zsolcaiak és a nánási disz­kóból jöttek. A kocsit is az egyik fiú apjától csenték el éjszakára. Tán még húsz­évesek sem voltak. De azt mondják, hogy aznap a ná­nási diszkóból hazaindulók közül többen is karamboloz­tak. Görbeházán is két autó borult akkor éjszaka az árokba. Hogy mi lehetett a nánási diszkóban akkor es­te? De ráadásul a baj nem jár egyedül. Hát képzelje, alighogy megjött a mentő, máris jött a következő bal­eset. A mentőkocsi megállt a Dacia mellett, a kísérő — nem az orvos — beszállt, mert azt mondta, fázik. Mi néhányan a kapunk előtt be­szélgettünk. Egyszerre csak megint hallom, hogy őrült gyorsan jön valami. Na, asszonyok, lépjünk beljebb, mert még minket is elsodor­nak, mondtam, és máris ott volt egy Lada Samara. A férjem hirtelenjében még intett is neki, hogy lassít­son, de hiába. Puff, bele a mentőbe. Azt mondják, a kí­sérőnek keze, lába tört. Miközben pedig tovább beszélgetünk a részletekről, arról, hogy a fiatalok Da­ciája csupa vér volt, és, hogy a vezető már akkor is fájlalta a fejét, őrült sebes­séggel és zajjal, szinte perc­nyi szünet nélkül húznak el mellettünk az autók. Meg­próbáljuk túlkiabálni a for­galmat, de ez néha szinte képtelenség. Aztán nagy sunggal fordul egy autómen­tő, a hátulján egy frissen roncsolt Wartburggal. Ö va­lahol máshol törhette ösz- sze magát. Viszont ez a szö- gedi kanyar is szedi az áldo­zatokat. Annak, hogy a fa­lubeliek csak halálkanyar­ként emlegetik, nemiscsak a húsvéti tragédia az oka. A háziasszony az ujjain szám- lálgatja a baleseteket. — Látja szemben azt a kis házat? Na, oda nemré­giben egy teherautó rohant be. Még a házfalat is ki­ütötte. Az volt a szerencse, hogy azon a fronton csak egy spájz volt. Aztán itt mellet­tünk is hányszor rohantak már neki a kerítésnek... A szomszédnak a biztosító mondta, hogy állítsák fel vasúti sínből azt a korlá­tot. Nekünk is ez a harma­dik esetünk. A mi keríté­sünk betonlapjában is sínek vannak. De hát mit tegyünk még, már így is olyan, mint­ha tankok ellen védekez­nénk ... Nem tudom, mit csinálnak ezek az autósok! Jó lenne, ha elterelnék in­nen a forgalmat. Már hazafelé tartunk Sa- jószögedről, amikor valahol Nyékládháza előtt, szemet szúr egy útszéli fa. A tör­zsén néhány megsárgult, ko­pott koszorú. Egy másik, ér­telmetlen tragédia fájdalmas emléke. Talán csak egy ki­csit kellett volna la-sítani ... (fázold) /

Next

/
Thumbnails
Contents