Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

SPORT Kosárlabda, NB 1. A csoda piros-fehérben érkezett DVTK—Szeged,S 97-83 (49-54) ■ Huszonnégy órán bélül a harmadik fedett pályás at­létikai világcsúcs: a szovjet Narozsilenkának a női 60 m-es gátfutásban elért két szenzációs eredménye után az amerikai Danny Everett, a stuttgarti nemzetközi via­dalon 45,04 másodperccel nyerte a 400 méteresek ver­senyét, s ezzel 1 századot javított a keletnémet Tho­mas Schnölebe két eszten­deje fennálló rekordján. A csúcs történetéhez tartozik, hogy Everett pénteken még a New York-i fedett pályás atlétikai gálán szerepelt, s ott a 600 yardos távon győ­zött. ■ Júliusra várja második gyermekét Ingrid Kristian- sen, a norvégek világcsúcs­tartó hosszútávfutónője. A 34 esztendős atléta nemrégiben kijelentette: esze ágában sincs a szüléssel befejezni pályafutását, visszatérését a jövő áprilisi bostoni, vagy londoni maratonin tervezi. Ott akar lenni az 1991. évi tokiói VB-n (ha nem a ma­ratoni távon, akkor a 10 W0 méterenj. (UPI) ■ Solymáron rendeztek a húszcsapatos országos ki­emelt minifutTDall liga buda­pesti, Pest megyei döntő­jét. A találkozót, óriási küz­delemben a Flandria 4:3 arányban nyerte a Szent­endre ellen. Ez a két csa­pat jutott be az országos döntőbe, amelynek kereté­ben májusban Százhalom­battán hat együttes méri össze tudását ebben, a Bel­giumból származó sportág­ban. ■ A 25 méteres medencé­ben rendezett párizsi úszó Világ Kupa-viadal második napján is az amerikai Matt Biondi szereplését kísérte a legnagyobb figyelem. A két. méteres óriás ezúttal a 100 méteres gyorsúszásban állt rajthoz, s részese leit egy olyan hármas holtverseny­nek, amely valószínűleg pél­dátlan a sportág történeté­ben. Biondi ugyanis a svéd Anders Holmertz-cel és a francia Bruno Gutzeittel szá­zadra azonos idővel csapott a célba, s így hárman álltak fel a győzelmi dobogó tete­jére. Holmertz később egye­dül is győzött, méghozzá a világ eddigi legjobb idejé­vel, a 400 méteres gyors- úszásban. ■ Nem sóik babér termett a magyar labdarúgókat fog­lalkoztató csapatoknak a francia bajnokság 24. fordu­lójában. Az Auxerre, Kovács Kálmán együttese 3-1-re ki­kapott a Racing Paris-tói; a magyar csatárt csak az vigasztalhatta, hogy az Auxerre-i becsületgált ő sze­rezte. A Toulon, Bognár György csapat gólnélküli győ­zelmet játszott a Toulouse- zal. A góllövőlistát Jean- Pierre Papin, ■ a Marseille csatára vezeti 17 góllal, Ko­vács Kálmán negyedmagá­val a kilencgólosok között van, ő csapata legeredménye­sebb játékosa. ■ A portugál Sporting Braga együttese nyerte a ne­gyedik alkalommal kiírt női ■ mezei futó Európa Kupát, amelyben az idén 18 nemzet bajnokegyüttese vett részt. A nem hivatalos egyéni küz­delemből — a táv 6000 mé­ter volt — az ugyancsak bra- gai hosszútávfutó Concepcao Ferreira került ki győztesen 21,23 perces teljesítménnyel. (AFP) Igazi karneváli hangula­tot varázsolt a körülbelül ötszáz néző a Nagyváthy utcai Általános Iskola tor­nacsarnokában. Akik ott voltak, tanúsíthatják: a DVTK csodájának a közön­ség is részese volt. Fanati­zálta a játékosokat, amikor pedig bekövetkezett a tör­vényszerű holtpont, átsegí­tette a piros-fehéreket azon. Pedig nagyon nehéz küzde­lem volt. A tömött nézőté­ren ülök és állók, de a pá­lya mellett álló szakmabeli­ek is az első félidő végén úgy érezték: minden elve­szett ... Már maga a kezdés sem úgy sikerült, mint ahogy megszoktuk. Szurkolókat, játékosokat egyaránt kelle­metlenül érintett az, hogy a csarnokban nem volt vil­lany. Az ÉMÁSZ szakembe­rei azonban, szerencsére időben kijavították a hibát, így, ha a tervezetthez ké­pest később, de a diósgyőri­ek „oroszlánbarlangjában” lehetett megrendezni a sors­döntő összecsapást. (Talán jól is jött ez a kényszerű késlekedés, mert a lányok megnyugodtak.) A hangosbemondó névsor- olvasására pályára futó pi­ros-fehér kosarasokat a szurkolóik tapsa, hangorkán­ja köszöntötte. Azután meg­kezdődött egy olyan össze­csapás. amilyet ritkán látha­tunk itt Miskolcon. Megkoc­káztatom: ilyen ebben a bajnokságban még nem volt. Az első kosarat a diós­győriek szerezték, majd is­mét két pont következett a hazaiak tábláján, ezúttal büntetőből. Szilágyi tette le rövidesen a névjegyét. Há­rom pontos kosarat ért el, majd Novak vállalta el a dobást. Két és fél perc telt el még csak a kezdéstől és már 9-4-re vezetett a DVTK. Többször is Turska volt eredményes, majd újra Szi­lágyi növelte az előnyt. Gyorsan hullottak a piros­fehér kosarak, amelyekre a szegediek csak elvétve bír­tak válaszolni. Ment a já­ték ezekben a percekben a hazaiaknak. Szinte minden sikerült nekik, amit meg­próbáltak. Biztosán szedték le a lepattanó labdákat, és lendületből vezették rá a vendégekre. Többnyire pont­tal végződött minden táma­dás. (5. perc: 19-10.) Min­denki élt a pályán. Senki nem állt meg egy percre sem. A Tisza-partiak nem idegeskedtek. Ök még tartó­Csatát nyert Király A nehéz összecsapás végén egy boldog vezető edző sétált el az oldal­vonalnál a bírókhoz. A játékvezetőknek megkö­szönte működésüket, ez­után azonnal a sajtónak mondta el a véleményét. — Engem igazol a mér­kőzés. Ha küzdenek a lá­nyok, akkor igenis győz­tesen vonulhatnak le a pályáról. Most mindent beleadtak, és íme: elju­tottunk az A-csoport kü­szöbéig. Mindig ellensége volt ez a csapat önmagá­nak, amikor nem hajtot­tak az előző mérkőzése­ken. Rendkívül felkészült ellenfelet vertünk meg. Taktikusan játszottak ta­nítványaim. Hogy ez mi­nek köszönhető? Sikerült a napokban kimozdítani őket a múlt hét végén összeszedett vereség és a nagy tét miatt törvény­szerűen jelentkező feszült­ségből. Az első félidő végére összeszedett öt­pontos hátrányról azt mondtam a szünetben: ez a szegedieknek még nem előny. Be lehet hozni, így is volt. Többen a szememre vetették azt, hogy miért nem cserél­tem a több faultot össze­szedett játékosokat. Azért, mert tudtam: a tartalé­kok képesek őket helyet­tesíteni. m A hetes mez állandó tulajdonosa, Szilágyi Nóra végig jó teljesítményt nyújtott. gattak valamit a tarsolyuk­ban. A diósgyőriek szédüle­tes irama sem lankadt. Jel­lemző volt a lányok hozzá­állására, harcmodorára: a már-már elveszett labdát akár a földön küzdve, szin­te verekedve is, de megpró­bálták visszaszerezni. (Példa erre Novak, aki a hármas vonal előtt birkózott, siker­rel. Kiharcolta legalább a feldobást) Turska három pontot érő labdája csörgött le a hálón. Maradt tovább­ra is a nyok, helyenként tíz pontos különbség a DVTK javára. (10. perc: 28-20.) Ezután bekövetkezett a holtpont. A piros-fehérek lendülete lassan visszaesett. Egyre több pontatlan dobás pattant le a palánkról, bizo­nyult rövidnek, vagy pör- dült kifelé a gyűrűről. (15. perc: 40-34.) Egy perccel később a jól játszó Lakosá­nak összegyűlt az öt faultja. Végleg, cserével le kellett jönnie a pályáról. Helyére Áronná ment be. Egyre in­kább feljött a Szeged SC. Sorra dobták a pontokat, míg a hazaiak „görcsöltek” a pályán. Nem ment a lá­nyoknak. Két és fél perccel az első félidő« előtt egyenlí­tett a vendégcsapat. Néhány másodperccel később pedig kipontozódott Králik is. Ki­rály Sándor vezető edző Csoót küldte be helyette. (Ekkor a nézők azt hitték: elveszett minden, a cserék nem pótolhatják a kulcsjá­tékosokat. Nem így volt. Felnőttek a feladathoz!) Át­vette a vezetést a Tisza- parti együttes. Egyre bizto­sabban dobták a kosarakat, és végül öt pontos vezetés­sel zárták az első húsz per­cet. (20. perc: 49-54.) A szü­netben a nézők pesszimis­tább része feladta: többen mondták azt, hogy itt már nincs mit keresni a piros­fehéreknek. Szerencsére a lányok nem így gondolták. A második félidőre újra az első percek lendületével küzdő gárda lépett a pályá­ra. Sikerült is a DVTK-nak egy pontra megközelíteni az ellenfelet. Turska, majd No- vák . kosarával átvették a vezetést, majd elhúztak. (5. perc: 63-58.) Ezután több­ször. is a lengyel kislány volt eredményes. A tizedik percben p>edig már tíz pont­tal vezettek a mieink. Ezt csak két ponttal csökkentet­ték a vendégek egy perc alatt. (30. f>erc: 73-65.) Szi­lágyi kétpontos dobása, majd a lodzi kislány volt eredményes. (35. perc: 83- 73.) Eikkor már mindenki bizakodott. Az bkot erre a piros-fehérek szűnni nem akaró lelkesedése és egyre magabiztosabb játéka adta. Ismét jól szedték le a lepat­tanó labdákat és jól indítot­ták az ellenfél kosara alól a társakat. A tizenhetedik percben Szilágyi három­pontos találata ragadtatta el a szurkolókat, akik vas- tapssal jutalmazták a do­bást. Izzott a tornacsarnok levegője. Különösen akkor,, amikor Turska is kipontozó­dott. Szerencsére már csak két perc volt hátra, ugyan­akkor az előny továbbra i® elég volt arra, hogy nélküle is győztes legyen a hazai gárda. A lengyel kislány le­vonulását a nézők tapsa, tomlbolása kísérte. Tartotta, sőt tovább növelte pontjai számát a DVTK. * Szilágyi talált a kosárba, majd ti­zenhat másodperccel az ösz- szecsapás beiejezése előtt 6 is kényszerűen leült a kis- padra. Boldogan ünnepelték a nézőik, hisz végig hajtott, és ekkor már biztos volt a rájátszásra jogosító két pont. Végül tizennégy ponttal verte meg a DVTK a Sze­gedi SC-t. Szédületes iramot diktált a hazai csapat. Ezt a folyamatos rohamozást — néhány percet kivéve — bírták a játékosok. Tehát a hónapok alatt befektetett munka végül is gyümölcsö­zött: az NB I-ért küzdhet a miskolci csapat. Persze, nem lett volna szükségszerű az utolsó mérkőzésre hagyni a döntést. Legalább három olyan összecsapás volt a bajnokságban, ahol a hiány­zó két pontot már begyűjt­őé tték volna. Akkor azon­ban a lányok nem vették komolyan a játékot, és biz­tos győzelmektől estek el, saját hibájukból. Most ki­köszörülték a csorbát. Nem marad más hátra, meg kell verni az ellenfeleket, és be kell jutni a felső házba. Igaz, könnyű ezt - mondani, ám ez a csapat bebizonyí­totta: jó képességűek, és ha akarnak, jól játszanak. En­nek ellenére, még nehéz negyven percek előtt állnak a lányok. Ha idegenben nem is, itthon azonban eze­ken átsegítheti őket a saját akaratukon kívül a mostani mérkőzéshez hasonlóan, a csapattal együtt küzdő kö­zönség. A DVTK Horváth (2), Turska (40). Novak (11/3), Szilágyi (21<4), Molnár (2), Áronná, Csoó, Králik (6), és Lakosa (6) összeállításban lépett a'pályára. Sz. P. Kikapott a Bánráss A Borsodi Bányász első osztályban szereplő ökölví­vócsapata tegnap á Vasas ellen lépétt a szorítóba. A hazaiak biztosan nyertek a saj őszentpéteriek ellen 17-11 arányban. Ez persze meglepetés, hisa a Borsodi Bányász a győze­lem reményével utazott a fő­városba. A vereség miatt már elvesztették első helyü­ket a tabellán. Akik a halálba menekülnek • Gyiíkoló-gépet takon ai egyetemista • Gyermektragédiák • „Enné! az éleinél minden jobb Hazánkban egyetlen esz­tendő alatt csaknem egy kisebb közsegnyi ember, 4 ezer nő és férfi, idős és fia­tal ítéli halálra önmagát és lesz öngyilkos. De ennek többszöröse az a szám, mely a nekikeseredett emberek kísérleteit mutatja: évente legalább 20 ezren próbál­koznak önkezükkel véget vetni életüknek. Az öngyil­kosságokról készült miskolci statisztikák sem túl szívderí- töek __ A szám szinte évente vál­tozik, de megnyugtató nagy­ságrendekkel már esztendők óta nem csökken. A statisz­tikák szerint 1985-ben 75, egy évvel később viszont már 119 ember ölte meg magát. A rákövetkező év­ben pedig már majdnem kétszáz ilyen eset történt. Az 1988-as esztendőben va­lamivel kevesebben, 99-en lettek öngyilkosok, ’89-ben viszont már megint 110 em­ber menekült önként a ha­laiba. Az új év egyetlen hónapja alatt pedig már 17 öngyilkost temettek el. A korábbi esztendőkben az or­vosok, rendőrök tartottak az ünnepektől, péidaul a kará­csonytól, amikor az ünnepi magányban százak játszottak a halállal. Ugyancsak ilyen fekete nap volt a halottak napja is, amikor sok hozzá­tartozó a temetői gyertya- gyújtás után elkeseredve, öngyilkos akart lenni. Mos­tanában azonban ezeken a napokon már nem ugrik meg az öngyilkosságok szá­ma, viszont a hétköznapokra egyre több jut. Hogy végül is ki milyen utat jár végig mindaddig, amíg elszánja magát? Erre a kérdésre még a jól képzett szakemberek is csak találgatni tudják a vá­laszt. Hivatkoznak pilla­natnyi elmezavarra, ami sokszor valóban magyaráz­hatja is a történteket; pél­dául, ha egy fiatalasszony, aki éppen randevúra készül, hirtelen többszáz tablettát vesz be ... De sajnos van­nak — nem is kevesen —, akik heteken át dédelgetik tervüket, a szó szoros értel­mében készülnek rá. Mint például az a fiatalember, aki szülei szeme láttára bütyköl­te gyilkoló-gépét. Otthon összebarkácsolta, majd a miskolci egyetemi kollégiumi kis szobájában felállította a masinát. De előtte mindent precízen előkészített. Barát­nőjének szépen fogalmazott levelet adott át, és kérte a lányt, hogy csak hazaérve olvassa el. Kiszámította, hogy a barátnő mennyi idő alatt ér otthonába, hány pere alatt futja át a halálra ké­szülő kedvese búcsúzó so­rait és mennyi idő alatt ér, vissza. Jó negyedórát szá­molt. Volt ideje, lefeküdt az ágyra, vizes lepedőt terített magára, majd bekapcsolta a gyilkoló-gépét, ami hosszú perceken át nagyfeszültsé­get vezetett a testébe... Mi­re az ijedt barátnő megér­kezett, és felhajtotta a le­pedőt, a gép már automati­kusan kikapcsolt, így a holt­testet felfedező lánynak nem esett baja ... Tettére nemcsak a kívülál­lók, de még a család sem tudott magyarázatot találni; Édesanyjáék hiába kutatták az okokat, éppúgy, min|, azok a szülők, akiknek jó pár évvel ezelőtt alig tizen­két éves fiúk lett öngyilkos. A gyerek soha nem volt emi­nens, de ezt családja előtt sem titkolta és így igazán nem volt miért aggódnia, amikor azon a délutánon édesanyja szülői értekezletre ment. Ö közben húgával és édesapjával jókat derült a; tévéműsoron, és amikor apja húgával a boltba indult, még senki nem sejtette a tragédiát. Mire visszaértek, a fiú a padláson felakasz­totta magát... Egy vidéki körzeti orvos is ugyanezt a módját választotta a halál­nak. Családja, fia durva sér­tegetései elől menekült. Sokan tucatszámra szedik be a különféle tablettákat, mások egyszerűen csak a vízbe ugranak, megint má«r sok pedig a torony házakat választják. Nem múlik él úgy esztendő, hogy a Szent- péteri kapui toronyház tete­jéről ne vetné magát valaki a mélybe. Egy fiatalasszony pedig saját lakása tizedik emeleti erkélyéről ugrott le. Búcsúzó soraiból derült ki, hogy tettét a megromlott há­zassága indokolta. Bár félek a magasban, lenézni sem merek az erkélyről — írta —, most mégis meg kell ten­nem, mert ennél az életnél már a halál is jobb ... Erről az önként választott utolsó állomásról visszaho- zottak egy kis része átkoz­za megmentőit. és magához térve már az új öngyilkos­ságra készül. A többség azonban inkább hálás a gyors segítségért... Az bi­zonyos, hogyha végre meg­hallgatásra találna a szak­emberek azon véleménye, hogy jól szervezett lelkise- gély-szolgálatokra van szük­ség, kevesebb ember dobná el magától az életet... (fázold) OELj HÍRLAP — a cnisKoiciak napilapja — Kiadja a Deli Hírlap Kft. Miskolc Bajcsy-Zsilinszky út 15. 352*» — Felelői: kiadói BÉKÉS OEZSÖ főszerkesztő-ügyvezető. — Szerkesztőség: Miskolc Bajcsy-Zsillnszkv út i5. 3522 Pos­tacím: Miskolc 8501. Pt.c 39. Telefonközpont: 38-941 Titkár ság: 18-223. Bel- és várospolitikai rovat: 18-227 Gazda «ás oolitíkaj rovat: 18-224. Levelezési rovat* 18-225 Kultúrnoll tikaj rovat: 18-226 ?portrovat: 18-22? Telex* 52342 Telefav id-225. Hirdetésfelvétel: Miskolc =szánnenv1 őt !5—17 Tele fon«: 16-213. - Terjeszti a Magyar Posta Előfizetned bár melyik Hírlap kézbesítő postát-ivata’nái a Piri a r kézbesítek aél. a posta Hírlapüzleteiben és a Hírlar^löflzptéct r.ac ellátási Irodánál (HELIRl Budaoest V. Tázce* nádor tér * — t908 — közvetlenül vagy posta utalván von valamint át utalással a HELIR 215-961R? pénzforgalmi tplzőczámra Plő fizetési díj egv Hónapra 85 foHnt 1 negyedévre 95= foH«4 évre 1020 forint. Index: 25 051. — Kéczült a porcodl W>rr Iában. Pel ve* • HOrvíttj PFT?rvr _ reev we ***'•

Next

/
Thumbnails
Contents