Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-06 / 31. szám
Kisebb a támogatás, zsúfoltabbak a buszok Sztrájkra készül az MKV A bérre is panaszkodnak Felháborodott hangú levelet kaptunk tegnap. Háromszázhetvenhat miskolci polgár latta el kézjegyével ezt az írást, amelyben arról panaszkodnak: hiába emelkedett 40 százalékkal a helyi tömegközlekedés tarifája, most mégis úgy hírük; drasztikusan csökkenti majd járatait az MKV, és 50 embert készülnek elbocsátani, valamint azonnali munkaeröfelvétel-stoppot rendeltek el a cégnél. Ráadásul február második felében sztrájk lesz a Miskolci Közlekedési Vállalatnál — állítják a többi között a levélírók. Liptak György, az MKV szakszervezeti titkára kérdésünkre elmondotta, hogy van alapja mindannak, amit a levélben olvashattunk. Gyakorlatnag már januárban sztrájkhangulat uralkodott a közlekedési vállalatnál. Akkor még sikerült elkerülni a munkabeszuntetest. Levelet írtak Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének. Ebben felsorolták sérelmeiket és követeléseiket is. Egyebek között bérrendezést szeretnének. Most 20 százalék a lemaradásuk a népgazdasági átlaghoz képest. De szeretnék azt is, hogy ha megszűnne a vidéki közlekedési vállalatok dolgozóit érintő hátrányos megkülönböztetés. Amíg a gépjárművezetők a fővárosban már 55 éves korukban korkedvezménnyel elmehetnek nyugdíjba, ugyanez a lehetőség a vidéki kollégáikat nem illeti meg. Ráadásul a fővárosban több pénzt kapnak a BKV-sok forgalmi juttatás — hivatalos nevén munkaköri pótlék — címén is. Ennek a nettó — levonások utáni — összege annyi, mint vidéken a bruttó forgalmi juttatás. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetését is kérik a kormányfőtől és állami—tanácsi garanciát is szükségesnek látnának ahhoz, hogy a közlekedési vállalat működését biztosító rendszer ki-, alakulhasson. Száz szónak is egy a vége: elégedetlenek az MKV- sok, joggal érzik úgy, hogy nincs arányban a jövedelmük az elvégzett munkájukkal. Persze jogos az a kérdés is, hogy miért nem intézkedik a cég, hiszen február 1-től 40 százalékkal többet fizetünk a tömegközlekedésért. Ez igaz — erősítette meg Lipták György —, csakhogy ugyanennyivel csökkent az állami támogatás, s ha hozzávesszük, hogy az áremelések őket is érintik, akkor láthatjuk, nemhogy nyernének, de veszítenek a tarifaemelésen — állítja. Az állami támogatással egyébként eddig is bajuk volt — hangsúlyozza a szakszervezet titkára. Amíg Miskolcon a cég minden száz forint bevétel után 60 forint támogatást kapott az államtól, más városokban 200—300 forint járt minden saját bevételből származó 100 forint után. Ráadásul nem is mindig érkezett meg a pénz. Az elmúlt négy évben például a fejlesztésre fordítható összeget megkapta ugyan a megye, de ebből eleve már 52 millióval kevesebbet adtak tovább Miskolcnak. Semmi jóval sem kecsegteti őket az az idei miskolci költségvetés, amelyről várhatóan szerdán döntenek a városatyák. Ebben ugyanis 249 millió forint támogatást terveznek a közlekedési vállalatnak. Márpedig, ha csak ennyit kapnának, jelentősen — legalább 12 százalékkal — csökkenteniük kellene a teljesítményüket. Ez azt jelentené, hogy még ritkábban járnának a buszok, a villamosok. (Dolgozókat egyelőre nem kellene elbocsátaniuk.) Ötvenmillióval több kellene ahhoz, hogy legalább a jelenlegi színvonalon maradhasson a miskolci tömeg- közlekedés. S valószínű, nem kell most drámai szavakkal ecsetelnünk, hogy már ma sem számít kéjutazásnak, ' ha valaki felszáll egy-egy MKV-s buszra. Joggal érezheti magát szardíniának egy túlzsúfolt konzervesdoboz- ban — így minősítik egybehangzóan a protestáló levél aláírói is. De hogy az MKV-sok levelére is visszatérjünk: egyelőre semmilyen választ ncnv hozott a posta Németh Miklóstól. Ügy döntöttek, február közepéig várnak, de tovább már nem lesznek türelemmel: sztrájkra lépnek. Képviselőjük. Lipták György már most fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy az esetleges figyelmeztető sztrájk semmiképpen sem az utasok ellen irányul majd, bár ha beszüntetik a munkát a közlekedési dolgozók, annak minden bizonnyal az utazók lesznek a szenvedő alanyai De ha teljesülnének az MKV-s követelések, azzal a miskolciak is nyerhetnének. Legalább annyit, hogy nem romlana tovább az amúgy is sok panaszra okot adó helyi Munegközlekedés színvonala . . . (bujdos) Címer- és zászlócsere Miskolcon Kohász helyett Szent Azt kell elfogadni, ami hiteles — mondják a szakértők A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM ÁRA: 3,50 1990. FEBRUÁR 6, KEDD FORINT Ki lép a kohász helyébe? Ha a tanácsülés is helybenhagyja, akkor Szent István. A furcsa helycsere színhelye a város címere. Pontosabban arról van szó, hogy Miskolcnak a mai helyett újra lesz történelmileg hiteles, heraldikailag szabályos, a múlttal való élő kapcsolatot jelképező címere. A mostanit a szakemberek nem is tartják igazán címernek, csak egy gyengén sikerült emblémának. Májusban dönt a tanácsülés a címer- és zászló váltó zásról. A városi tanács művelődési osztálya a döntést előkészítendő, neves helyi szakembereket invitált meg nemrég egy kis vitára. • POLITIKAI SZEMPONTOK hogy ez az 1909-es címer legyen a mai helyett, és ne alkossunk újabb címert. A napokban lezajlott szakértői vita is ezt a véleményt erősítette meg. Hogy miért? Mert egyetértettek abban, hogy címert újrarajzolni akkor sem szabad, ha a kohász helyébe Szent Istvánt, vagy egy hajdút ültetnénk, és vigyáznánk a címertani szabályokra. Ugyanis címerek esetén nem az döntő, hogy mi a szimpatikus, a tetszetős, és mit mond a képzőművész — foglalta össze a vitát Feledy Gyula —. hanem az, hogy melyik címer a hiteles! Márpedig ha a szakértők szerint az 1909-es címer a város hiteles címere — akkor ezt kell újra használnunk. Dr. Deák Gábor az 1909- es címer mellett hozta fel érvként azt is, hogy erre a címerre még emlékeznek az idősebb miskolciak. Ez azért fontos, mert a történelmi folytonosságtudat vékonyka, de még létező szálát köny- nyebb erősíteni, mint helyette újat teremteni. Gyulai Éva muzeológus a zászlóról beszélt, amit be is tudott mutatni. A farkasfogakkal díszített, az 1909-es címerrel ékesített sárga színű zászló a múzeumé, de Lapunk azért is kapott meghívást erre az eszmecserére, mert tavaly márciusban a Miskolci Városszépítő Egyesülettel közösen a Déli Hírlap hasábjain kezdődött meg a nyilvános címervita. Most dr. Csorba Csaba, a megyei levéltár igazgatója, Feledy Gyula grafikusművész, Deák Gábor tanár, Miskolc neves ismerője. Kelemen István volt főépítész és Gyulai Éva muzeológus mondta el véleményét a tanácsiaknak a címer- és zászlóváltás ügyéiben. Miért mondják azt. hogy a mai Jcohászos” címer nem is címer, hanem egy félresikerült embléma? Mert nem egy történelmi folytonosság terméke, amelyet a korok, nemzedékek formáltak a heraldika ősi szabályai szerint, hanem egy pillanatnyi politikai szempontokat kifejező grafikai kreáció. Hazánk városai most sorra cserélik ki ezeket az elmúlt évtizedekben gyártott címereket, és váltják fel a régiekkel. Miskolcnak három címerét ismerik a muzeológusok és levéltárosok, amelyek a középkortól az újkorig szolgáltak a város jelképéül. A háromból mindössze egy, az 1909-ben jóváhagyott Szent István-os címer az, ami valójában hivatalosnak nevezhető, abban az értelemben is. hogy ezt a címert az akkori kornak megfelelő jogi procedúrák keretében, hosz- szas bizottsági munka után hagyták jóvá, és emelték hivatalos jelképpé. • LOBOGÓ, RÁKÓCZI SZÍNEIVEL Tavaly a Miskolci Város- szépítő Egyesület hosszas vita után amellett szavazott, >k 1909-böl való a kör alakú mezőbe foglalt címer, a Szent István-portréval. A szakemberek szerint ennek kellene városunk régi-új címerének lenni. A középkorból származik az a városcímer, amely szakállas királyfejet ábrázol, félholddal és csillaggal. színek a Rákóczi-család színei. A zászlóval kapcsolatban úgy foglalt állást a tanácskozás. hogy a most bemutatott múzeumi példány mintájára készülhetne el az új. • MIN LEVELEZ A POLGÁRMESTER? Kelemen István felhívta arra is a figyelmet, hogy abszurd dolognak tartja; a város vezetői ma is az ország címerével díszített levélpapíron leveleznek. Ha valóban önkormányzatról beszélünk, arra is adnunk kell. hogy a polgármester a város címerével hitelesítse leírt mondandóját. Ugyancsak a volt főépítész mondta el — aki hivatali ideje alatt már régebben is megpróbálta a címer ügyét dűlőre vinni —, hogy ki kellene adni egy képeslap-sorozatot és egy kis ismertető füzetet a város polgárainak, hogy lássa mindenki; milyen címerei voltak eddig a városnak, és milyen címerek tűntek el Dr. Csorba Csaba levél-' tárigazgató szakvéleményét lapunk hasábjain többször is kifejtette már. M i az eszmecsere végén arra kapott megbízást, hogy készüljön el az 1909-es címernek egy olyan rajzi változata, ami a tanácstestület elé vihető. Ugyanis a címerből sohasem az ábra, hanem a leírás a hivatalos. Az 1909- es címernek szerencsére megvan a hiteles, hivatalos leírása, amely alapján elkészíthető egy olyan címerrajz. ami már nem tartalmazza a századfordulón élt címerfestő mester kicsit túlzottan is cifrázgató, és címertanilag nem is mindenütt helyes munkájának nemkívánatos vonásait. Tehát, ha minden igaz, májusban már új címere és zászlója lesz a városnak, amelyek megegyeznek az utolsó hiteles történelmi címerrel és zászlóval. Az persze már nem címertani és történettudományi kérdés, hogy jó irányba menetelünk-e majd az új zászló alatt... Kiss László jfc Városunk három, a muzeológusok által ismert régi címere közül időrendben a második a „hajdús” címer, amelyet ma is láthatunk a városi tanács homlokzatán. eredetéről nem tudnak semmit: valószínűleg a címerrel egyidőben készülhetett. Elmondta azt is, hogy a címerben látható piros és kék azzal, hogy az ötvenes években erőszakkal létrehozták számos kistelepülés önállóságának felszámolásával a nagy-Miskolcot.
