Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-30 / 25. szám

t jjc Elefántcsontból készült koreai sakk-készlet a Szovjetunió Központi Sakkmúzeumában, amelyet 1980-ban hoztak létre. A gyűjtemény egyes darabjai vándordíjként is szerepel­nek a nagy sakkversenyeken. 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Dalárdák, könyvtárak, iskolák REGGELI HÍRLAP, 1930. JANUÁR 5. Budapest után Miskolc dicsekedhetik azzal, hogy a legtöbb dalegyesülete van. Ennek ellenére is az egyes dalegyesületek hangversenyeiről alig beszélnek a nap eseményeinek hűséges beszámolói, a napilapok. Egyet­len aktív dalosegyesület van Miskolcon, amely a tél folyamán már talán harmadízben rendez a nagy nyil­vánosság számára dalosestélyt. Miért nem követi a többi is ezt a tiszteletreméltó példát. Miért nem álla­nak olyan emberek a dalosegyesületek élére, akik ak­tivitást tudnának oda bevinni. Jó példát kell mutat­nunk a vidéknek, ha azt akarjuk, hogy a felsőmagyar­országi daloskerület elnökének nemes intenciói valóra váljanak. Ha nem tud egy dalosegyesület önálló hang­versenyt rendezni, fogjon össze kettő, vagy három, és népszerű, egy pár filléres belépőkkel édesgesse magá­hoz a közönséget, amely még mindig azt hiszi, hogy ha valaki dalárdista, akkor az csak korhely lehet. Mu­tassuk meg, hogy nem a borkulftisz .ciqrninál a., dal­egyesületek életében, hanem a magyar .dalé. Szeret­tessük meg a közönséggel a legfenségeSbbb hangszer produkálta hangokat, neveljünk ily módon új dalsze­rető generációt, kapcsoljuk be a fiatalságot, adjunk neki érvényesülési teret, mert csak így lehet teremteni a semmiből valamit. Szinte az a meggyőződés alakult ki az emberben, hogy ma már polgáremberekkel daloséletet csinálni nem lehet. Az emberek fásultak, kimerültek, kedvet­lenek, kellő önfegyelemmel nem rendelkeznek, vállalt kötelezettségüket nem teljesítik. A munkás dalegyle­tek azok. ahol az önként vállalt kötelességérzet még fennen lobog, és amelyek óriási erős lendülettel tör­nek is a tökéletes felé. A polgári társadalom eredendő bűne a szervezetlenség és ezért illethetik szemrehá­nyással. össze kell tehát fogni és a dal szent jegyében lerombolni azokat a válaszfalakat, amelyeket mester­ségesen igyekeznek egvesek teremteni saját érdekük­ből kifolyólag, becsülje meg egymást a magyar és al­kotó munka virágos mezején a dalkultuszban is ve­gye ki -egyformán mindenki a részét, s ekkor a vidék­nek valóban példát fogunk tudni mutatni, mert kü­lönben csalódottan fog elfordulni a várostól. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1950. JANUÁR 12. Miskolc dolgozóinak kulturális életében jelentékeny szerep jut a Városi Közkönyvtárnak A városi tanács nemrégiben állapította meg a közkönyvtár kölcsön- köryvtárának használati díjait. Lehetővé vált, hogy a dolgozók kétheti időtartamra vehessék ki a könyveket egészen alacsony díjazásért, A minden olvasó számára kötelező beíratási díj 2 forint, míg az egy évre eső kölcsöndí’ ipari munkások, dolgozó parasztok és is­kolai tanulók részére mindössze 2 forint, a többi ka­tegóriák számára 12 forint, de ez is 4 részletben fi­zethető. Amíg a Városi Közkönyvtár még a Borsod-Miskolci Múzeum tartozéka volt. mint kölcsönkönyvtár egyál­talán nem állt az olvasók rendelkezésére. Most lehe­tővé vált., hogv az immár önállóan működő Városi Közkönyvtár gazdag könyvanyagát azok is igénybe vegyék akiknek nincs ráérő idejük a benti olvasásra. A kölcsönkönyvtár rendszere bár rövid múltra tekint­het vissza, máris jelentősen gyarapította az olvasók számát. DÉLI HÍRLAP 1971. JANUÁR 18. Miskolc diáktársadalmának összlétszáma (6—18 éve­sig! 17 838 fő. Ebből (az ,általános iskolák első osztá­lyosait kivéve) a félév’ osztályozó értekezleten 15 ezer 500 tanuló öthónapos munkáját bírálták el. Az ered­mények: az általános iskolák tanulmányi átlaga (össz- városi szinten) 3,4. A legjobb tanulmányi eredmény­ivel a 34. Sz. Kilián-déli Általános Iskola (átlag 3,P százalék' és a 39. Sz. Bulgárföldi Általános Iskola átlaga 3.71 zárta a félévet. A szakközépiskolák tanul­nám” átlaga 3.13, a gimnáziumoké 3.41 százalék. A 'zakkö’°ni<kolák közül a legjobb eredményt a Köz­gazdasági Ipari Szakközépiskola, a legrosszabbat a Kereskedelmi Szakközépiskola érte el. A gimnáziumok közül a Földes Ferenc Gimnázium vezet és a Kilián György Gimnázium áll a sor végén. Trockij memoárja A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közül nagy ér­deklődésre tarthat számot Lev Trockij Életem című műve, a XX. századi me­moárirodalom egyik jelen­tős alkotása. A könyv, bár hatvan évvel ezelőtt íródott, most kerül először a ma­gyar olvasó kezébe. Ugyan­csak először jelenik meg magyar nyelven Eduard Bernstein A szocializmus előfeltételei és a szociálde­mokrácia feladatai című, 1899-ben írt könyve. A Magyar posta 1989. decem­ber IS-tői „Bélycgkinestár ’88” elnevezéssel az 1988-ban forga­lomba bocsátott alkalmi és ál­talános forgalmi bélyegeket tar­talmazó évkönyv árusítását kezdte meg az elsőnapi bélyeg­zőt használó postahivataloknál. Az évkönyv 8000 db szürke és 2000 db fekete színű kötésben készült. Speciális kiadványként tartalmazza a „Récék” elneve­zésű bélyegblokk fekete nyoma­tát is. A szürke színű kötésben megjelent évkönyv eladási ára 1300 Ft. Az évkönyv árusítása a Posta Anyag- és Értékcikk­hivatalnál lévő készletek teljes elfogyásáig tart. Mindennapi mérgeink II. Embervédelmi rendelet Mitől döglik a légy (is)? Előző számunkból kiderült, hogy a kemizált mezőgazda­ság — és főként a túlkemi- zált magyar változata — korántsem a fejlettség neto­vábbja, sőt, a fejlett orszá­gok mezőgazdasága már egy másik úton jár, melyet jóval kevesebb vegyszer (s azok is „szelídebbek”), összetettebb védekezési módok, és mond­hatnánk úgy is. bölcsebb szemlélet jellemez. Abban ugyanis egyetért úgyszólván minden szakértő, hogy még a megengedett határérték alatti vegyszer maradvány sem használ az ember egész­ségének. Ennek az érvnek kell a legerősebbnek lenni mindenféle vitában. + UDVARI ÉTELKÓSTOLÓ A növényvédő szereket (is) általában a legkézenfekvőbb módon osztályozzák a szak­emberek: a mérgező hatás bűvös egysége az LD—50, ami annyit tesz, hogy ez az a dózis, melytől a kísérleti állatok fele elhullik (kérdés azonban, mennyire ér meg matuzsálemi kort a mara­dék fele). Az elfogyasztott gyümöl­csökben, különféle élelmisze­rekben felhalmozódó vegy­szer maradványok hosszútá­vú hatását igen nehéz vizs­gálni az emberi szervezet­ben, mert azok igen lassan, egyénenként eltérő módon, és számtalan egyéb környe­zeti hatással együtt fejtik ki romboló hatásukat. Köny- nyen lehet például, hogy a roppant széles látókörű kor­mányzatunk által elérhetet­len magasságba emelt árú egészséges élettani hatású élelmiszerek hiánya már rö­vid távon is nagymértékű egészségromlást eredményez majd a kisebb jövedelmű (tehát az elsöprő többségű) lakosság körében. De: maradva a gyümöl­csökkel, zöldségfélékkel, egyéb mezőgazdasági termé­kekkel kényszerűen elfo­gyasztott mérgeknél, meg kell jegyezni, hogy hatásu­kat roppant demokratikusan fejtik ki. Magyarországon ugyanis gyakorlatilag nem férhető hozzá vegyszermentes élelmiszer, hiába is szánna rá valaki sok pénzt havon­ta. Nem jöhet szóba az ud­vari ételkóstoló intézményé­nek felújítása sem, ha eset­leg volna rá pénz a jómódú­ak körében: mire az ételkós­tolón jelentkezne a hatás, addigra már a megvédendő Fontos Emberben is kár es­ne... * FIKTÍV ŐSTERMELŐK Okulva az összetett nö­vényvédelmi eljárások sike­rén, melyeknél egyszerre és egymás mellett alkalmazzák az agrotechnikai, fizikai, ké­miai és biológiai módszere­ket, célszerűnek tűnik az el­vet átültetni az „embervé­delem” területére is. A komplex embervédelemben nagy feladat hárul a nö­vényvédelmi felügyelőkre — Borsodban 9-en vannak mindössze —, akik részben a mezőgazdasági nagyüzemek­ben a vegyszer-felhasználás szakszerűségére ügyelnek, részben pedig a kistermelők által piacra vitt mezőgazda- sági termékek vegyszerma- radvány-tartalmát jogosultak ellenőrizni, s mindkét terü­leten büntethetnek is, ha az szükséges. Más kérdés, hogy mennyire lehet „utánanyúl­ni” a lelkiismeretlen' őster­melőnek. A miskolci piacokról tavaly begyűjtött és meg- vizsgálí‘560 minta közül pél­dául 3 bizonyult határérték felettinek: ezek között az egyik esetben kiderült: a kiskereskedőnek az őster­melő kitalált névvel és cím­mel adott számlát... Egyre nagyobb szerepei kap az ismeretterjesztő, fel- világosító munka is: kell, hogy a fogyasztó tisztában legyen vele, milyen vészé­Intervideoköícsönző-hilelkárty a Ha a cím értel­mezészavarba hoz­za a Kedves Olva­sót, nem csodálko­zom, mert magam is zavarban vagyok. Az elmúlt év végén a Kossuth mozival szemben megnyílt üzlet már első belé­pésem alkalmával gyanús lett. Tiszta, világos helyiség, szombaton kora este nyitva tart, és a kö­szönésemet annyira kedves mosollyal fo­gadták, hogy reflex- szerűen hátranéz­tem, áll mögöttem valaki, vagy tényleg nekem szól. Gya­núm csak erősödött, amikor rádöbbentem, hogy az üzlet azt a feladatot, aminek el­látására létrehozták, kifogástalanul ellát­ja. Sokféle videoka­zetta kölcsönözhető, kezdve a pofánrúgós karateművektől a mozikban sem ját­szott „igenjó” filme­ken keresztül a Ka- bos—Jávor Pál ne­vek által fémjelzett régi idők mozijáig. Albán, üzbég és mon­gol filmek nincse­nek, illetve lehet, hogy azok is van­nak, csak még nem néztem végig a kí­nálatot. 1000, azaz egyezer forint betét­díjat kell még befec- cölni, de ezt másnap, amikor vissza lehet vinni a filmet, visz- szaadják hiánytala­nul, ám az inflációs romlást nem hono­rálva. Kell még egy személyi igazolvány, amelyből az adato­kat számítógépbe ír­ják, a gép kiállítja a számlát, amit aláír a kedves ügyfél, és az egész nem tart kettő percig sem. Minden film azzal kezdődik, hogy a szerzői jogvédelem következményeire hívja fel a figyelmet, és arra, hogy hol ti­los a filmet bemu­tatni. Számomra tel­jesen világos, hogy például kultúrház- ban, vagy iskolában nem mutathatom be, mert ha csak 10—20 forint beugrót szedek, néhány éven belül saját mozim lehetne, amilyen ravasz va­gyok. Nem tudom viszont megérteni, hogy börtönökben és olajfúró kutaknál (ha már ott vagyok a kölcsönzött filmmel a kezemben), miért ne mutathatnám be a művet? Mert ez is tiltva van. Ám ezen túltettem magam, és rendszeresen köl­csönzők kazettát. Ha kaptunk egy kis bri­gádpénzt, akkor egy­szerre több kazettát is kivettem. A na­gyobb összeg azért volt szükséges, hogy a betétdíjat fedezze, ugyanis a 130 forint kölcsönzési dijat úgy könyveltem le, hogy ha harmadmagam- mal elmegyek a Bé­kébe 48 forintos jegyért, akkor keres­tem 14 forintot, és ha ezt ezerszer meg­teszem, az nem kis összeg. Az elmúlt napok­ban szintén kölcsö­nöztem, és kezembe került egy tájékoz­tató, amely arról ér­tesített, hogy a törzs- kölcsönzők beléphet­nek egy klubba. No, mondom, belépek, és most tessenek jól figyelni: városunk­ban, ebben a nehéz gazdasági helyzetben, a választások előtt néhány nappal, ami­kor minden átmenet és előkészítés nélkül közöltem, hogy mit akarok, három-négy percen belül a ke­zembe adták a 000... sorszámú hi­telkártyámat. Ezen­túl. ha bemegyek, ki­választom a kazet­tákat, a hitelkártyá­mat beteszik egy bi­gyóba, és kiveszik, amitől az levonja az előre befizetett ösz- szegből a kölcsönzés árát, köszönök, tá­vozom és nem is nyúltam pénzhez. Ahogy ezt elképzeli a magamfajta. Amiért zavarban vagyok: nem tudok válaszolni arra, mi­ért először (és egy­előre még csak kizá­rólag) a videoköl- csönzés gazdasági szférájában tudtak akkorát lépni, hogy a rajtszámot se lát­ják a hátukon a fü- szerüzletek fejben szorzó-összeadó el­adói? Meg kellene kérdezni talán az Intervideót létreho­zó vállalkozástól! Bérezés József lyek leselkednek rá, s a kis­termelő is hagyjon fel az j ajánlott hígításnál tömé­nyebbre. „jó erősre” kevert •- vegyszerek alkalmazásával. £ ♦ VESZÉLYES KISKERTEK fii! o-dt Különös, hogy éppen a «* hétvégi telkek, hobbikertek birodalma az a terület, ahol — bár találkozhatna — nem ra találkozik a fogyasztó ér- 'J; dek-, és egészségvédelme a ”*> termelő érdekeivel: sajnos, ehelyett a kiskertekben gya- ^ korta rosszabb a helyzet, mint a mezőgazdaság sző- <n vetkezeti, állami szektoré- £ bán. Hatalmas mennyiségű, “ a szükségesnél sokszorta több v.; vegyszer tűnik el az ország százezernyi kiskertjében, a családok önmagukat mérge- m! zik hozzáértés, és megfelelő : szemlélet híján. A különféle minisztériumi rendeletek ritkán népszerű­ek. így jókora felzúdulást keltett egy — tavaly júli­ustól hatályos — MÉM-ren- delet is, mely nem egyebet ír elő, mint szervezett tanfo­lyam elvégzését a növényvé~' dő szerek használói számára* > Lényegét tekintve a rendelet előírja,' hogy aki nem tudja felmutatni a tanfolyam el­végzését igazoló bizonyít­ványt, az nem vásárolhatja meg a tiltó listán szereplő vegyszereket az üzletekbe)},’ Ezen a vegyszerlistán tér-’ vj; mészetesen azok a növény-* védő szerek szerepelne*^’.-» melyek a leginkább veszélye-' sek az élő környezetre, így felhasználásuk visszaszorítá­sa kívánatos, illetve felhasz­nálásuk körültekintést, na­gyobb hozzáértést kíván. A beszerzési korlátozás természetesen akkor lép élet­be, ha már az első tanfolya- s mok be is fejeződtek Bor-« '■ sódban. Tudomásunk szerint Sárospatakon, a TIT és a Selyebi Tsz szervezésében már zajlik egy ilyen tanfo­lyam, s február elején Mis- — kolcon is indulnak hasonlók, melyeknek a Mészöv lesz a gazdája. (Vége) Kiss József .M FF ru íloszaur Leletei alapján különös feltevésre jutott Róbert Bak- ker, a boulderi Colorado egyetem (USA) professzora. Szerinte .a brontoszauruszok korántsem olyan hideg vérű hüllők voltak, amelyek to­jásokkal szaporodtak. A ma­radványokból az amerikai kutató arra következtet, hogy a brontoszauruszok meleg vérű állatok voltak, amelvek élő utódokat hoztak a világ­ra A brontoszauruszok me­dencecsontjai tökéletesen működő szülőcsaiomát al­kottak, amelyen könnyedén világra jöhetett a mintegy 100 kilogramm súlyú utód. Bakker azt is bizonyítéknak tartja feltevése mellett, hogy az észak-amerikai júra korból az eszményi feltéte­lek ellenére sem maradtak fenn tojáshéjak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents