Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)
1989-12-30 / 305. szám
Miskolcon, és velünk történt..m Egy év s BEJ! £*”> W 'Zufajt ;$~T(ÍPL A templomépltést^j tz & Mankó Vidor, az éhség sztrájkoló építőmester. Őrzik a régi ízeket DisEméMmk A falust kalendáriumok és a hagyomány szerint is András napjával kezdődnek a disznótorok, de a sertésvágás folytatódik a két ünnep között is. Újévi népszokások Számot néphagyo- mány, szokás kapcsolódott az év utolsó napjához, csakúgy, mint az újévhez. Mint minden évnegyedkez- dó napot, ezt is go- notzjáró napnak tartották, t igyekeztek védekezni. Például a bodrogközi részeken amókásai szűzgulya-, vagy nyájfordítással. Az egykor állattenyésztésükről hírei bodrogközi falvakban szilveszterkor „meg- zendültek” az utcák. A gazdák ostorpattogta- tát, kolompolás közben kihajtották az állatokat, hogy a gonosz »zellernek ne találják őket ez istállóban. így nem tudják „megigéz- ni", jobban tejelnek majd a tehenek, s bőségesebb lesz a szaporulat is. Ez o szokás egyes helyeken már csak annyiban maradt fenn, hogy a fiatalok tülkökkel, csengőkkel, ostorokkal „zajonga- nak", s keresik fel az ismerősöket, boldog új évet kívánva. Az újévköszöntőket egyes, a tokaj-hegyal- jai borvidékhez tartozó községekben frissen sütött pereccel kínálták. Ezt a szilveszteri, vagy újévi perecet egykor az úgynevezett kabolás-kemencében sütötték, amiből ma már csak mutatóba, elvétve akad egy-egy a régi falusi házakban. A perec ujjnyi vékony, lepénnyé nyújtott tésztából készült, amelyet „kicsíkoztak”. Ezeket a szalagokat fonták aztán pereccé, amelyet félig megfőztek, majd megsütöttek. A pereckészítés érdekessége, volt, hogy ebből a konyhai munkából a 1 férfiak is kivették a részüket, ők szabdalták szalagokká a tésztát. A régi hagyományok lassan feledésbe merülnek, más helyen ismét feltámadnak, de az újévköszöntés szokása megmaradt... Megyénkben, de a városunk körüli településeken is a hajnali órákban sok helyen veri fel a csendet a sertések visítása. Régi hagyomány, hogy a böllérké- sek alá - kerülő hízókból a hájat elteszik. Ez a tamás- hája. amelyet hajdanán különböző más gyógyfüvekkel együtt gyógyító ír készítésére használtak. A disznótorok több helyen egybeesnek a János-nappal, amikor is nem marad el a já- nosolás: erőt, egészséget isznak, a János-poharából. Noha változik a világ, a disznótorok sok helyen még mindig a hagyományos módon zajlanak. Igaz, most nem szalmával perzselik a hízót, hanem propán-bután gázzal, de a hurka-kolbász készítésénél ragaszkodnak a régi ízekhez. Ezt pedig azok a böllérek, rendszerint ismert gazdák adják meg, akik sajátos fűszerszámokkal, így például kakukkfűvel, majoránnával, szerecsendióval és egyebekkel ízesítik a töltelékféléket. Egy- egy jó böllérnek szinte az egész „szezonja” foglalt, házról házra adják, már csak azért is, mert a „füstölnivalót”, a sonkát, szalonnát is különlegesen készített páclében érleli, amíg aztán füstre kerül. A decemberi tavaszt követően Ismét megkeményedett az Idő, ami szintén kedvez az újév előtti napokban a disznóöléseiknek. Nem Is mulasztják el kihasználni azok, akik mostanra időzítették a disznótort. Tízből kilencet A Szentpétert kapuban a hajdani Katowice étterem falai között nyitnak áruházat Bucó-shoop néven. Az eredeti tervek szerint még karácsony előtt fogadták volna az első vásárlókat, ám a sokak által várt nyitás — itt nem részletezendő okok miatt — néhány hetet késik. Nem késlekedtek viszont azok, akiknek megtetszettek az áruház mellé kiültetett földlabdás fenyőfácskák és még mielőtt klgyúltak volna a gyertyák a karácsonyi fenyőkön, a tíz közül kilencet elloptak. Talán az az egy sem lesz már. mire ez az írás megjelenik. Feltehetően ugyanazok a tettesek lopták el az egyébként jó magas rudakrol a két osztrák zászlót Is. (A Bucó-shoop magyar—osztrák közös vállalkozásban nyílik.) Történt mindez 1989 utolsó napjaiban. MI lesz Itt 1990-ben? (békés) 1"89. minden kétséget kizáróan, a szenzációk éve volt, akár az egész világ, akár az ország, vagy városunk mértékével, léptékével mérjük is. Az, hogy annyi újság fogyott el 1980-ben a standokon, mint eddig soha. nemcsak azért lehetett, meri sok új lap született, hanem mert volt miről írni, az emberek pedig kíváncsiak voltak a friss információkra. A szenzációk között akadtak jók és rosszak, szomorúak és örömteliek is. Most, az 1989-es év fordulóján megpróbálunk Önöknek az elmúlt év helyi érdekességeiből egy kis összeállítást készíteni, a teljesség igénye nélkül. De talán az is mondhat valamit az olvasóknak, hogy a sokféle esemény, ügy közül melyek voltak azok, amelyek legjobban megragadtak a szerkesztőség emlékezetében ... • TÁLÁN A PAPA IS? Az örömteli szenzáció főszereplői Miskolcon az idén többek között az egyházak voltak, hiszen ebben az évben dőlt el, hogy bizonyosan megépül az avasi városrészben a bencés gimnázium, és mellette a római és görög katolikus templom. Kiírták a tervpályázatot, kiosztották a díjakat, és néhány héttel ezelőtt a bencés rend perjele Miskolcon már arról beszélt a hívőknek, hogy megkezdik az iskola tantestületének szervezését. A templom alapkövét jövő tavasszal helyezik el. S ha minden igaz, 1995-ben már a gimnáziumnak is működnie kell. Megírtuk azt a hirt is, hogy talán a pápa magyarországi látogatásakor eljön az avasi templomhoz is. Nos, ma úgy tűnik, hogy erra kevés az esély, a szent- atya zsúfolt programja miatt De az újságíró mindig bizakodik, hiszen az igazi szenzáció váratlanul születik.,, • KOPLALT, hogy Építhessen fihségsrtrráfkolő építési vállalkozó — nos, ezzel az unikummal is csak Miskolc szolgálhatott az országnak. Lakásra várva, más városokban is kezdődött éhség- sztrájk, de hogy valaki azért ne egyen, hogy építhessen másoknak, ez aztán igazán szenzáció. Hankó Vidor, a Főnix Kisszövetkezet elnöke azóta, hogy tavasszal eredménnyel zárta éhségsztrájkját és gyorsan megkapta az építési telkeket, már fel is építette megrendelőinek az első hí kát, mé" ~dig. az előre be ért. s?.e- áron. (A tisztánlátás . 'ivóért: Mintapolgár leszek! 1990-ben új életet kezdek. Mintaszerű városi polgár leszek. Nem szemetelek, nem állítok sátorgarázsokat, nem rongálom bérlakásomat. Nem uszítok az ingatlankezelő vállalat, a tanács és a köztisztaságiak ellen. Előre köszönök a házmestereknek: úgyis olyan ritka élőlények már, mint a fehér kócsagok. Nem próbálom kijátszani a lakásjuttatási rendszert, tíz helyett kilenc év alatt megkaparintva egy panellakást. Nem vitatkozom többé a városrendezőkkel sem: ha egy betonfalat. építenek az ablakom elé. inkább örülök majd, hogy nem kell sötétítőfüggönyre költeni. Ha az udvaromon át vezet majd a kelet—nyugati autópálya, zúgolódás helyett benzinkutast nevelek a gyerekből. Kezeslábasára ráírjuk majd: ólommentes benzin, ólmos vér. Ha belekopaszodom is, de ragaszkodom a városomhoz, legfeljebb ritkábban veszek majd levegőt. 1990-ben várom majd a világkiállítást, nem fanyalgok, hanem reménykedem, hogy maid én is ellátogathatok innen, Kelet- Magyarországról, Nyugal-Budapestre. Jövőre azt is megnézem, hogyan boldogulnak a diósgyőri vasgyár részvényesei, a régi tulajdonos, Lenin után. Természetesen csak addig nyújtózom majd, amíg a takaróm ér, hiszen az elmúlt években jól kiköltekeztek magukat, most meg nyöghetem az adósságot. Takarékosan bánok majd a drága ivóvízzel: nem iszom csak olcsó sört, de azt sem a kapualjakban ám! De ha mégis, azonnal szólok egy közterületfelügyelőnek, hogy bírságoljon meg. Nem panaszkodom, hogy visítanak a villamosok az új pályán, hanem a jegyáremelés után hétvégenként összegyűjtjük a családdal a menetre valót, és utazunk egy kört. De nem bliccelünk soha, hiszen jövőre helyi önkormányzat lesz, a város a saját bevételeiből él majd meg! Így aztán tulajdonosként, azaz titkos és címzetes önkormányzóként fogok viselkedni: reggel munkába menet levonok a hanyag utcaseprők fizetéséből, és prémiumot utalok ki az udvarias buszsofőrnek. Igyekszem saját magamnak, mint a város egptk vezetőjének, kevés gondot okozni: nem tartok kutyát ét nemcsak ugatom majd c rendel et,eket, amelyeket megrevdszabályo- zásomra hozok. 1990-ben könyörtelen leszek önmagamhoz! Szigorú, de igazságos önkormányzatot követelek, és ha kell. magamat is leszavazom. Legfeljebb ellenzékbe vonulok, és elmegyek alsózsolcainak .., (klM) Hankó Vidor azért szt rajkölt, mert — bár igét í * , _ nem kanta, meg a tana nefAI 1 az előkészített telke *et.) Hankó Vidor meekopla 11 aj sikerért, és úgy tűnik. lOSV a jövőben az er'-'Z őrs ypcf» I nak is valami hasonlóra kell vállalkoznia. Azzal a . különbséggel. hoav mi le 2fe1jebb fogyókúrázó’ ?oc nhk. viszont gyors sikerre sem számíthatunk. © ELŐSZÖR SZEMBESÜLNI Miskolc nevét egy olyan ügv hordozta körbe az országban az év derekán, amelyre senki sem emlékszik szívesen. A gettóról var szó. pontosabban árról a csökkentett komforté lakótelepről, amelyet gettónak tituláltak g létesítésére hozott tanácstestületi döntés után kirobbant országos sajtóvitában. Nos. az árnvék- székekkel ellátott, valóban igen szerény komfortú telepből nem lett semmi, csak egy tervcsomag és egy makett. Az országos tiltakozás ugyanis a döntés megváltoztatására bírta a tanács- testületet, ahol végül is úgy döntöttek: egy, az elkülönítés, az ember és ember közötti megkülönböztetés veszélyeit magában hordozó telep helyett inkább programot kell kidolgozni a legrosszabb körülmények között élők megsegítésére. A gettóügyben a legszélsőségesebb* vélemények hangzottak el. Ma már — némi időtávlatból szemlélve az ügyet — nyugodtan mondható: nem maga a telep ötlete volt az Igazi botránykő, hanem az, hogy először kellett szembesülni a négy évtizeden ál szőnyeg alá sepert, és azóta csak súlyosbodó problémákkal, a szegénységgel, a kisebbségi jogok helyzetével, a cigányság és a többi- városlakó viszonyával. A gettó-ügy végére nem került pont, mert az azóta elfogadott program hosszú évekre ad feladatot a tanácsnak, és nz azóta velük együtt mű- M.-dő társadalmi szervezeteknek. '3 CSENGÖSZÓ ÉS EMLÉKMUAVATÓ Tavasszal úgy volt, hogy n szól majd év eleji csengő szeptember elsején a miskolci iskolákban, mert a pedagógusok sztrájkba lépnek, kv t sellve valóban csekélyke fizetésüket. A sztrájkból végül is nem lett semmi, pedig az ígért pénznek csak egy részét kapták meg. S ha már iskolákról ejtünk szót: csendesen kezdődő, de egyre hangosabb harc fo- lyik Miskolcon az idén a bölcsészegyetem megnyitásáért. Hogy valóban lesz-e Miskolcnak igazi bölcsész- egyeteme a jövőben? A hírt nemrég adtuk közre: ma- ganegyetemi formában jövőre megkezdik az oktatást. Kopaszodnak a miskolci lányok, asszonyok! S hogy miért? Környezetvédők szerint azért, mert egy, még pontosan ki nem derített környezetszennyezés hat az emberi szervezetre, A hír ugyancsak bejárta az elmúlt hetekben a helyi és az országos sajtó is, hiszen ez sem akármilyen csemege. No. persze, elsősorban annak. aki mindezt távolról, kívülállóként szemléli. A kopaszodás ügyében vizsgálatokat indítottak, amelyeknek konkrét eredményeiről még nem kaptunk hírt. Egy azonban bizonyos: a kopaszodás. az aggasztó mértékfi hajhullás bizonyítható tény, és ma már nom lehet félresöpörni egy ilven jelenséget azzal a íplszoval. ho"v „nem ke'l pánikot kelteni” ... S végül következzen egy kis helyi szenzáció, amely azotíban sokakat igen mélyen érintett. Egy Szmva- parti ,feu«ból — ahová jő néhánv évvel ezelőtt su- vasztották be. — méltó he- Ivére került vissza Diósgyőrben, több, mint kétszáz éld esett honvéd nevét megörőá kítő, I. világháborús emlék* mű. Az emberek meghatódtak, még azok is, akiket nem fűztek személyes szálak a hajdan elesettekhez, és a* emlékműavató után talán jobban hiszek, abban, hogy érdemes elviselni, és segíteni is a most zajló társadalmi, gazdasági vállozáso-’ kát. (kiás) j|c Ez az emlékműavató sokakban reményt ébresztett, i
