Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)
1989-12-30 / 305. szám
Az ú' év első naplóra Inén hétfőre! várható orszá-*; méretű gyomorégés, izéd"* s és fejfájás lehet, hogy éréitől megoldódik: a vévé egyes programjában i -.mis 8 óra 10 perctől is.:‘ Brinrmaon professzor rendel, azaz foly- tnlódik A klinika! M'g a r:oi csodatevőknek kö«7~nke'"■ ;o a bénák fekete'. és jártok, Br nkmann pro'esszor sze'íd tekintetére a járóképes tévénézők százezrei rostodnak újra bénán a tévé előtti fotelekbe. A 11 új epizód közül c: év e ső napján az Utazás Amerikába című részt Irrthahuk. Szerdán este a Szorításban című öokumen,umfilmat vetítik az első műsor- bon. fi órától, amely két évvel ezelőtt Ozdon készült. :iho! már akkor sokak számára testközelbe került a munkanélküliség réme. A film azóta éppen olyan váratlan karriert futóit be. mint amilyen meglepő fordulások zajlottak le Ózdon. A film r.'m került dobozba, az Ö/di Kohászati Üzemek egy része pedig Petrenkó János révén „magángyár” lett... A film után Filmutólagos címmel beszélgetés kezdődik a 1 stúdióban Diósgyőri meditációk (38.) Királyi veit a reícrmácié bálsiítója > MARIA DEI REGIA HUNGÁRIA ET BOIIEMIE REGINA 1522. Ez a szöveg köbe vésve a diósgyőri vár egyik könyöklőjén volt elhelyezve. Értelme: Mária Isten kegyelméből Magyar- ország királynéja és Csehország királynéja 1522. Amikor a vár már romos állapotban volt. a feliratos követ megőrzés céljából Ragály báró elszállittatta Borsod megye Ragály községébe. és ott kastélyába beépítette. Az 1522. év azért jelentős, mert a 16 éves II. Lajos királyunk házassága alkalmával 1522. február 2-án ajándékozta a várat és tartozékát feleségének, a 17 éves Habsburg Máriának, aki itt élt ezen a csendes, nagyra értékeit királyi üdülőhelyen. és gondoskodott a vár javításáról. Mária átlagon felüli műveltségű, sokat olvasott, energikus, makacs és a Habsburg-érdekek fanatikus híve. Diósgyőrben első bá- torítója a hitújításnak, a reformációnak. Udvari papjai — Kordátus Kondrád, majd Henkel János — is hajlót1 tak a hitújításhoz. A fiatal II. Lajos király nevelője és nagvbátyja, Brandenburgi György őrgróf szintén pártfogója volt a reformációnak. A 16. században felerősödött bírálat szelleme nem hagyta érintetlenül az egyetlen katolikus szertarfású vallást sem. Merész bírálója és a hitújítás kezdeményezője a bányász . családból származó szerzetes, a wittenbergi egyetem tanára. Luther Márton volt 1517- ben. Bírálva a vallás hittételeit és szervezettségét, elvetette a pápa egyházfősé- gét, a kolostorok szükségességét, a szerzetesi fogadalmat. A latin nyelvű szertartás helvébe a nemzeti nyelvet tette, az istentisztelet központjába oedia a Bibliát és az egyházi beszédet Melachton Fülön segítségével lefordította német nyelvre a Bibliát. IT. Laios királyunk 20 éves korában életét vesztette a mohácsi csatában. Temetésének hírére. 1526 novemberében Luther Márton négy német nyelvű zsoltár- fordítást küldött Mária királyné szomorú özvegységének vigasztalásáVa ajánló sorokká): „Némely kegves ember»-» tudósítása foh'tán azt teltem fel maiamban, hogv ezeket Felségednek sián’om. hosv gyorsan és vidáman folvtassa az Isten Szent Igéiének Magyarországba való előmozdítását, mivel a7 a iá hír jutott hozzám. hogv Királyi Felsézpd az evangéliumhoz hallott.” Mária diósevőri tartózkodása adott bátorítást a helybelieknek a vallási felfogás megváltoztatásához. A lutheri irányzat terjesztője a Bükk vidékén Dévai Bíró Mátyás volt, aki 1529-ben iratkozott be a wittenbergi egyetemre és itthon 1531-ben kezdte prédikátori működését. Eszméinek hirdetése miatt két évig volt a bécsi börtön foglya. A reformáció hívei kezdetben azt vallották, hogy ők az igazi katolikusok. Pártfogói voltak a lutheri tanoknak a földesurak. és erkölcsi támogatást ők adtak a terjesztéséhez. Diósgyőrben már 1530— 1537. között voltak lutheránus családok. Első papjuk Körtvélyesi Dániel, akit még Luther Márton munkatársa. Melachton Fülöp avatott pappá. Balázs József Petrenkó János gyáros. Be- recz Frigyes nyugalmazott ipari miniszter, és a film rendezője, Almást Tamás részvételével. Pénteken, a Tévémoziban, a Kés a vízben című lengyel filmet láthatjuk (egyes műsor. 9 óra 55 perc). A film 1961-ben készült, rendezője pedig az azóta már világhírű Román Polanski. Az akkori hivatalos kritika „kozmopolita divatfilmként”, ' „külföldi filmújdonságként” emlegette. Tulajdonképpen teljes joggal, hiszen ez az alkotás — főként a termelési és partizánfilmek között — valóban az egyetemes európai kultúrához húzott ... Miközben sokat olvasunk és hallunk a külföldi tőke (remélt és valós) beáramlásáról, kevésbé ismeretes egy — ritka, de létező — másik út. Erről szó! a Kossuth adón kedden délután, az 5 óra 5 perckor kezdődő Előretolt helyőrség Frankfurtban című műsor. Ebben a Nikex cégről lesz szó, amely ugyan csak egyike az NSZK-beli vállalatoknak. azonban van egy különlegessége: teljes egészében magyar tulajdon ... Csütörtökön délután 1 órakor a Bartók adón megismétlik a rádió környezet- védelmi magazinjának legutóbbi adását, az Oxigén különszámát. Ebben sokan — Szabó Magda, Melocco Miklós, Makovecz Imre és mások — vallanak arról, milyen személyes viszonyban vannak a természettel. Érdemes meghallgatni. Kájé + Csabai János és Szegedi Dezső között Dézsy Szabó Gábor, azaz T.a Mancha lovagja. (Kerényi László felvételei) Vologdából jött a rendező A La Mamhára ; készülnek a színházban M. Kecskés András rendezte-srerkesziette-koreografálta a Miskolci Nemzeti Színház egy évvel ezelőtti szilveszteri gáláját, amelyben operett-, opera- és musicalslágereket kötött össze Sándor György szövege. A show-nak sikere volt, a legnagyobb tapsot talán Dézsy Szabó Gábor kapta, aki a La Mancha lovagjából énekelt (Horváth Zsuzsával). És a „szemelvények” után most itt a l.ies musical, a Wassermann—Leigh szerzőpáros világsikerű darabja. (Amelyet Magyarországon 1971-ben mutattak be, a Fővárosi Operettszínházban, a két főszerepben Darvas A Aagv Trombitaverseny Holnap ismét előkerülnek a trombiták, Szilveszter napja lesz, és trombitaszó tölti be az egész országot Nemesmedvestől Bat- tonyáig. Újabb hangokkal gazdagodik ezáltal a Nagy Trombitaverseny, ami már klasszikus műnek számít, tekintve, hogy trombiiazeneka- runk jó négy évtizede. játssza különféle interpretációk szerint. Fúvószenekarunk mindjárt megalakulása után igen nagy létszámú lett: persze a túlnyomó többség csak a kottaállványokat. és a székeket cipelhette. Trombitálni az ország első trombitásának volt szabad, (akinek nem Frédi volt a keresztneve), valamint néhány válogatott szólamvezetőnek. Egyre prandiózusabb koncertek következtek, ami mögött nem volt tartalom. így egyre nőtt az elégedetlenség a zenekarban, míg aztán egy őszön a zenekar nagy levegőt vett, és elfújta az első Trombitást hanomestereivel együtt. Sajnos, újabb karmestert kaptunk, akit egy nagy és igen muzikális nemzet segített a zenekar élére. (Ez a nemzet akkor már átvészelt egy rossz emlékű karmestert, azonban nem tudtak szakítani zenei irányzatuk-1 trombitazenekar szókai, melyhez annak j lamvezetői erre ösz- idején egy bizonyos cirkáló adta meg lövéseivel az alaphangot.) A mi új első Trombitásunk (őt sem Frédinek hívták) ugyanezt a zenét dirigálta, csak tüzérség nélkül. Pár lövés ugyan eldördült az új korszak elején, néhány zenész elnémult, ám ezeket az eseményeket a partitúra 301-es lapjával együtt törölték a trombitazenekar emlékezetéből. Meg kell mondani, eleinte a legteljesebb sikerrel, ugyanis egyre több Szidol jutott a trombitákra, sőt mindenkinek lehetett otthon is egy kis trombitája, amit kedvére fújhatott, csak ne hangosan. A levegő közben egyre kevesebb lett. ám ahányszor megszavaztatták a zenekart. mindannyiszor az jött ki, hogy a többszólamúság helyett maradjon csak az egyszólamúság. ..ha már egyszer igy alakult ki történelmileg”. Eltelt azonban három évtized, többen suttogni kezdtek az első Trombitás háta mögött, hogy már ö sem a régi. különben is egyre több a baj, ráadásul több Szidott sem adnak már csak úgy hozómra. A szebújtak a központi harsonázóterembe, ahol az első Trombitást némi tanakodás után (túl)koren- gedménnyel nyugdíjba küldték azzal, hogy ha még valami eszébe jutna, akkor azt fújhatja. A gigászi trombitálásnak ezzel még nem lett vége, a szólamvezetők egyre ércesebben jújtak egymás ellen. Végül az egyik szólam kivált, méghozzá úgy, hogy ők maradtak, és felkérték a másikat, szedjék a tokot, kottát. A nagy rezesbanda mindenesetre két kamarazenekarra esett szét, azóta cérnahangon trombitálva vitatkoznak a kamarák tulajdonjogán, miközben a közönség érdektelenség miatt elmaradt hangversenyeikről, sőt a bérleteiket is kevesen újították meg. A közönség ugyanis az új utcai zenekaroknak tapsolt az idén, melyeknek még díszes kottaállványaik sincsenek, nem hogy kamaráik. Ezek ize nekarok, mióta létrejöttek, felszabadultan össze-vissza fúj ják: a furcsa hangzavar mégis valamiféle örömszimfóniává áll össze. Érthető persze az összevisz- szaság, a fúvószenekarban most van mindenféle zenész a hegedűstől a fagottosig, néhányan pedig a recski bentlakásos konzervatóriumot végezték el (agyon)ütős-szakon. Az új magyar trombitazenekar csak most áll össze, a zenészek még ide-oda húzgálják székeiket (sőt, néha már egymás alól is kihúzzák). A trombiták közben horpadt vacakokká váltak, ráadásul némelyikből csak régi hangokat lehet kicsalni, Szidolt pedig már csak nyugaton kapni. Mindezek ellenére lelkesítő a tudat, hogy elérkeztünk az első igazán szabad trombitáláshoz, melyet holnap, Szilveszter napján ejthetünk meg mindannyian. A világért sem szeretnék tehát ünneprontó lenni ezen a szép napon, mégis arra kérem önöket, jól gondolják meg, milyen dallamot akarnak játszani. Nyilván ismerik nagy költőnk intelmeit, melyben mindenkit óvott a húrok „könnyelmű p-ngetéséiol”. pedig ö még akkor nem is tudhatta, hová juthat egv trombitaze- nekar, melynek kottái első hallásra oly kellemes zenei élményt ígértek... Kiss József Ivánnal és Galambos Erzsivel.) Miskolcon tíz éve látszották a musicalt, akkor s Horváth Zsuzsa volt. mást is ő az egyik Aldonza. A másik szereposztásban Komáromi/ Éva volt — ő most a fogadósné.—. akit Várko- nyi Szilvia váltott fel e szerepben. Kulcsár Imre maradt. aki volt: a fogadós. Bemutató: január 19-én, és rögtön ezután hadd írjuk le — a színháziak kérése is —. hogy bérletszüneti előadás ez a pénteki premier, hiszen a ejarab nincs a bérleti műsortervben. (Pontosabban: ifjúsági bérleti előadásokon szerepel.) A rendező a Vologdai Drámai Színház főrendezője, Román Szokolov. Segítője, mint játékmester, M. Kecskés András. (És Rémiás Tibor történész muzeológus, aki tolmácsol.) Vologdai a díszlettervező és a jelmez- tervező is: Viktor Szadovoj, és felesége Nyina Szadovaja. Zenei vezető, karmester Fancsik Zoltán, közreműködik a Flamingó' zenekar, valamint a Miskolci Szimfonikusokból alakult kamaraegyüttes. (Szó volt róla, \ tesznek ki. A következő na- hogv a kísérő muzsika olay , pok munkája a produkció backrol szólal meg, dt az- j fincm tása az együttes oró— után helyesen a> élő j t?ák a venekarral, a díszletek, je1 mezek végső megSanchóról. akit Szűcs Sándor játszik. Vagy tudja az olvasó, vagy nem a cselekmény az inkvizíció börtönében játszódik, főhőse maga Cervantes, a drámaíró, színész, adószedő, aki társaival adja elő Don Quijote történetét. Az egyik próbaszünetben Román Szokolovval beszélgettünk. Elmondta, hős- egy hónapja van itt, egyébként negyedszer jár Magyarországon. Miskolcon már láthatta a közönség az ő rendezését, Galin; Csillagok a ha nali égbolton című drá- rríiát a vologdaiak előadáséban. (A mi színházunk is játszotta ezt a darabot. Csiszár Imre rendezésében.) Szabadidejében Szokolov szívesen járja a várost, szinte mindennap eljut a piacra — a színészházban lakik, maga főz —, van kedvenc temploma is. A szentesiét egy itteni barátiánál töltette, utána részt vett az éIféli misén. Sokat olvas — több. orosz nyelvű könyvet vásárolt itt — köztük Móra Kincskereső kisködmönét —, ■ sokat ír. A La Manchá- ról. a La Manchához. Jegyzetei jókora pnksamétát zene mellett döntöttek.) El ne feledkezzünk Don Quijote hű szolgájáról. formálása. Sz— y % Nézze meg, hallgassa meg... ItelKii pttev isi ti rendel
