Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)
1989-10-09 / 236. szám
Levágták az orrát, majd visszavarríák Párbaj, első vérig ★ Az Aduban lép fel keiden este fél 6-tól és 8-tól az Exotic. Ez az együttes két és fél év alatt tört ki az ismeretlenségből, és lett mára az egyik legnépszerűbb zenekar a fiatalok körében. Az egyik legtöbbet koncertező csapat, amelynek előző lemezéből eddig több, mint 40 ezer fogyott el. A napokban jelenik meg második albumuk, amelyen többek között jól sikerült suli- bulijaikról is énekelnek, egy dal pedig opust az országutak vándorához: a Trabanthoz. lelkek eladók Tapolcán és a Mónus Illés utcában Kedvezményes pályázat, kisvállalkozóknak Akár 70 százalékkal olcsóbban is lehet telekhez jutni most a Szirma-Berek- kértén, ha valaki vállalja, hogy a lakóépülettel együtt üzletet, vagy műhelyt épít, és ott minimum 10 éven át boltot, szolgáltatóegységet üzemeltet. A telkekre pályázni lehet, s a pályázattól azt várja a városi tanács, hogy javul a peremterületek ellátása. Pályázati feltétel, hogy a pályázó a funkció, szakma gyakorlásához szükséges hatósági engedéllyel, vagy az engedély megszerzéséhez törvény által előírt feltételekkel rendelkezzen, és azt igazolja. A kedvezményre való jogosultság szempontjából a funkció, szakma, főállásban, munkaviszony, vagy nyugdíj mellett egyaránt gyakorolható! A pályázatokat Miskolc Megyei Városi Tanács V. B. Ellátásfelügyeleti Osztályához kell benyújtani, ahol előzetesen részletesebb információ kérhető. A következő címeken lehet pályázni: zöldség-gyümölcs, vegyes élelmiszer, hús-, hentesáru, baromfi, vegyes ruházat, dohány, ajándék, papír. vegyesiparcikk, virágüzletek üzemeltetése, valamint gazdabolt fenntartása, és fodrász, cipész, szabó, asztalos, üvegező, műszeAnvagbörze j O A MTESZ megyei szervezetének vállalkozási irodája október 9—12-ig Keres—kínál címmel rendez anyagbörzét a Tudomány és Technika Házában. Délelőtt tizenegy órától délután négy óráig várják a gépipari,' vegyipari és vaskohászati termékek iránt érdeklődő vásárlókat. Az eladásra kínált termékekről a vállalkozási iroda katalógust készített. rész, autószerelő, vízvezetékszerelő, villanyszerelő-műhelyek nyitása. A telkek ára átlagosan három és fél százezer forint — ebből számítják le a kedvezményt —, s hagyományos családi házak építhetők mindegyiken. Mindezeken felül a városi tanács eladásra hirdet építési telkeket, amelyekre október 15-ig lehet pályázni a városi tanács vb igazgatási osztályán. A telkek közül 10 a Mónus Illés utcán található, átlagosan 500 négyzetméter körüliek. Kettő úttal, vízzel, villannyal ellátott, nyolcnál pedig gáz is van. Az előző kettőnél az ár nem éri el a 300 ezer forintot, „a gázos” telkeknél 350-től 370 ezerig terjed a forgalmi érték. Hagyományos családi házakat lehet ide építeni, akárcsak a Brassói úton, Tapolcán, ahol két telket ajánl megvételre a városi tanács. Mindkét telek ideiglenes úttal, víz- és elektromos vezetékkel ellátott. A 617 négyzetméteres 514 ezer, az 538 négyzetméteres 490 ezer forintba kerül. Előrelátó lottózó kerüli a 19-est A hagyományos lottón az öt találat elérése mindig kisebbfajta szenzáció, hiszen átlagosan minden 7—9. húzásra jut egy ötös, az pedig, hogy két vagy három telita- lálatos is legyen ugyanazon a héten, csaknem olyan ritka, mint a fehér holló. Egyetlen ízben — 1975 januárjában — viszont rossz tréfát űzött a nyerőkkel Fortuna, és egyszerre négy játékost ajándékozott meg az ötös találat „boldogságával”, hiszen a nyeremény viszonylag csekély összege IehűtÖtte a kedvüket. Egy tipp azoknak, akik nagyösszegú telitalálat elérésében reménykednek: semmiképpen ne írják szelvényükre a 19-est, mert ha ez a szám kijön, rendszerint tömeges nyerőtalálatok születnek. A magyarázat egyszerű: a lottózók nagy része születési évszámokat, nevezetes dátumokat játszik szelvényén, s évszázadunk 19-essel kezdődik. Ugyancsak rontja a nagy nyeremény esélyét a közismert szerencseszámok kihúzása: a 7-es, a 13-as és a 21-es, az átlagosnál többször szerepel a szelvényeken. A teaszeretetükről ismert angolok a legjobb úton vannak afelé, hogy a kávéivók nemzetévé váljanak. A tea- fogyasztás Nagy-Británniá- ban 1970 óta 25 százalékkal csökkent, a kávéfogyasztás azonban 28 százalékkal nőtt. „Jegyzőkönyv. Felvétetett 1928. január hó 4-én este 7h- kor a Korona-Étterem külön helyiségében a Dr. Píliegler Kálmán úr — mint sértett — contra Gebe Endre úr — mint sértő — között felmerült lovaglás ügyben. Jelen vannak fent nevezett sértett úr részéről Glos István és Fejes Béla urak, Gebe Endre úr részéről pedig Papp Sándor és Dr. Harsá- nyi József urak. Sértett megbízottai felük nevében lovaglás elégtételt kérnek Gebe Endre úr megbízottai- tól a felükön 1928. január 1-rői 2-re virradó éjjel 12 és 2 óra között történt sértésért, melyet Gebe Endre úr azáltal követett el, hogy nyilvános étteremben arra az asztalra, amelynél fenti sértett úr hölgyek társaságában ült, egy névjegyet dobott.” Több, mint hat évtizede datálódott ez a jegyzőkönyv, amelynek birtokosa ma is él, 89 éves, jó egészségnek örvend, pedig többször forgott életveszélyben. Emlékezete szerint legalább tízszer párbajozott — nem mindegyiknek maradt „hivatalos” nyoma — és ki- sebb-nagyobb sérülésekkel, de megúszta ... Dr. Pflieg- ler Kálmán nyugdíjas igazságügyi orvosszakértő közismert Miskolcon, nem a harciassága, hanem szakmai tudása révén. Petőfi utcai otthonában kardok, pisztolyok társaságában beszélgetünk a „régi szép időkről”. — Akkoriban az emberek jobban vigyáztak a hírükre, a becsületükre — emlékezik. — Büszkék is voltunk rá, és ha valaki besározta, bemocskolta, meg kellett torolni. Ha nem tette, gyávának, nem „közénk valónak” tartották. A férfiembernek a legnagyobb kincse a becsülete volt, ezt tanították nekünk a marosvásárhelyi i katonaiskolában. Megtoroltuk a legkisebb sértést is. Talán az volt a legfájóbb, ha valaki a szeretett és nagyra becsűit szüleinket vette a szájára. Nem szaladtunk a bíróságra, a becsületet vérrel szereztük vissza. Egyetemista koromban. a húszas évelőben —a Budapesti Orvostudománvi Egyetemre jártam — élte másod virágzását a párbajoMíg a hatvanas években natszor annyi teát ittak, mint kávét, ma már csak kétszer annyit. A tea 50-ről 75 százalékra növelte piaci részesedését. A kávéivók 90 százaléka az azonnal oldódó kávét részesíti előnyben. Á jövő embere Azt még nem tudni, hogy milyen lesz a jövőnk, de az már valószínű, hogy mi fogjuk alakítani. No, nem egyenlő mértékben, a legtöbbet nyilván a legrátermettebbek tesznek majd azért, hogy kikerüljünk a kátyúból (gödörből, szakadékból). Ezek a legrátermettebbek a jövő emberei. Akik: Tetőtől talpig vállalkozó típusok, talpuktól a tetejükig menedzserek, de ehhez nem muszáj fejreállniuk. De még fekve is inno- vatívak. Felsőfokú nyelvvizsgát tesznek legalább két idegen nyelvből, és minimum középfokút magyarból. Nemcsak az idők szavát hallják meg, hanem az emberekét is. Ha elérik a nyugdíjkort, külföldre távoznak. Nem szennyezik a környezetet, és nem környékezik a szennyezettet. Sportszerűek. Elvetik a bundát, a doppingot, de nem vetik el a sulykot. Egészségesek, nem foglalják el a kórházi ágyat mások elöl. A jövő emberei már akkor megmondták, hogy egyszer meg fogják mondani. Más szeleket fújnak. Nincs nagy mellényük. Ami van, azt újragombolják. Vagy újragondolják. Üj jelszavakat tűznek a zászlóra, és nem régi embereket a zászlórúdra. Nem dőlnek be, nem dőlnek ki, nem döntik a tőkét. Nemcsak ígérnek, be is tartanak... a gáncsoskodóknak. A jövő embere bátor, amikor nem, akkor ámbátor. A jövő emberei műveltek. Persze, nem mindegy, hogy mit műveltek. Támogatják az alulról jövő kedvezményezéseket. Nem népben-nemzetben gondolkodnak, nem is Európában, hanem a fejükben. Üj alapokra helyezik az új alapokat. Mert. hogy ide jutottunk, annak az egyik alapoka, az alapok. Kiváló emberek. Nem feltétlenül a pártból kiválók. Sz. G. Az angolok kávéivókká válnak Ö Festmények bélyegeken A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Északmagyarországi Területi Irodájának a miskolci Széchenyi út 83. sz. alatt található kiállítótermében román, magyar, csehszlovák és szovjet festményeket ábrázoló bélyegbemutató tekinthető meg október 31-ig. A kiállítási anyagot dr. Kisvárkonyi Arnold, a miskolci Kazinczy Bélyeggyűjtő Kör tagja állította össze. A tárlat szombat, vasárnap és ünnepnap kivételével, naponta 8—15 óra között, Illetve csütörtöki napokon 17 óráig tekinthető meg, díjtalanul. A miskolci párbajhős, és háttérben a fegyverek.. zás Magyarországon, a hallgatók közt nagy divat volt, hogy a becsületsértési ügyeket ily módon rendezzék el. Nem hiszem, hogy mi hevesebb vérméi sékletúek lettünk volna, «mint a mai fiatalok, hiszen mi is megverekedtünk az igazunkért, a magunk módján, igaz, mi nem az öklünket használtuk ... — Hanem kardot, pisztolyt. — Igen, kinek mi volt kedvesebb, azaz könnyebb. Nekem a kard, mert a BEAC-nál vívtam, ’ahhoz értettem jobban, meg aztán tisztább eszköznek tartottam. hiszen lehetett védekezni; a pisztolynál nem. Persze aki sokkal jobban vívott a másiknál, más fegyver után kellett néznie. Körülbelül hatszor-hétszer vívtam a becsületemért, de csak kétszer-háromszor használtam lőfegyvert. — Milyen sérüléseket szenvedett? — Számtalan kisebb karcolást. Általában az első vérig tartott a párbaj, de egyszer átlőtték a karomat, máskor pedig belevágták az ajkamba és levágták a fél orromat. Rögtön felikaptam, a földről és orvoshoz vittek. Huszonnyolc öltéssel varrták vissza, ma is azon lélegzőm — mutatja a vágás helyét. — Két hétig mozdulatlanul kellett feküdnöm. — Gondolom, ez volt a legemlékezetesebb párbaja. Emlékszik netán a „tettesre” is? — Valóban, ezt nehéz elfelejtenem. A tettest Pigay Imrének hívták, vasüzlete volt Miskolcon. Már nem tudom, min szólalkoztunk ösz- sze, egyébként nem voltunk mi rossz viszonyban sohasem. Az édesapámat sértette meg. — Kibékültek? — Általában minden ellenféllel kibékültem, csak eggyel nem, annyira megsértett. De az nem az említett úr volt. Különben volt, akivel éppen a párbaj után kerültem jóbarátságba. Többször voltam segéd is. — Sokat párbajóztak akkoriban Magyarországon? — Budapesten, az egyetemisták körében nagy divat volt, de másutt is. Itt Miskolcon pedig akkoriban nem telt el hónap bárbaj nélkül. Hiába tiltották, mindig megtalálták a módját, hogy megvívjon egymással sértett és sértő. Miskolcon a legtöbb lovagias ügyem nekem volt, előfordult, hogy egy évben többször is így szereztem, elégtételt. Budapesten a lo-,' vasvívóteremben, Miskolcon a Korona Szálló nagytermé-" ben vívtunk éjszaka, vagy1'' hajnalban, míg pisztollyal;*., főleg a perecesi és a tapolcai erdőket kerestük fel. A párbajsegédek diáktársaink, illetve kollégáink voltak, akikkel baráti viszonyban, álltunk — fejezi be emlé- < kezését a miskolci párbaj- hős. ö* Temesi László . ..
