Déli Hírlap, 1989. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1989-09-02 / 205. szám

Az ismert és sokat idézett mondás szerint a könyvek­nek megvan a saját sorsuk. Ugyanez vonatkozik a folyó­iratokra és még inkább a napilapokra, hiszen utóbbi­ak követik legjobban a po­litikai értéktőzsde árfolyam- változásait, s könnyen le­het, hogy azonnal megszü­lető sommás értékeléseik nem illenek bele egy ké­sőbbi történelem-magyará­zat keretei közé. + TILTOTT GYÜMÖLCS NINCS Az 1956 őszén történtek megítélése' — mint tudjuk — gyakorlatilag 180 fokos fordulatot vett napjainkban, ezt megelőzően azonban a hivatalosan szentesített ma­gyarázat nem tűrte meg az abba bele nem illő tényeket. Ezek hordozói — az ’56 ok­tóberében, novemberében megjelent napilapok — „a „literatúra non grata” ka­tegóriába tartoztak, s mint ilyenek, zárolt anyagokká váltak. Utána jártunk a II. Rá­kóczi Ferenc Megyei Könyv­tárban, vannak-e közönséges olvasók számára hozzáférhe­tetlen újságok, könyvek, fo­lyóiratok a könyvtár hatal­mas papírrengetegében. Ké­résünkre a könyvtár mun­katársai egy kissé poros, és meglehetősen sovány dosszi­ét kerestek elő, melyben mindössze tucatnyi, sárgás­ra és törékenyre öregedett újság: pontosabban, a Sza­bad Nép számai, majd hir­telen, 1956. november 2-i dátummal ellátott Népsza­badság található, utóbbi fejlécén az I. évfolyam, 1. szám felirattal. Azt is megtudtuk, ez a kicsinyke tiltott gyümölcs sem hozzáférhetetlen már: az országos intézkedéssel , egy Időben természetesen itt Miskolcon, a megyei könyv­tárban is feloldották a ti­lalmat, bárki elolvashatja, ha kíváncsi rá. (Kölcsönöz­ni nem lehet, de ez más — nem pótolható — anyagok esetében is így van, semmi köze a politikához.) A feloldó rendelkezésig ezekbe az újságokba csak kutatók és a pártbizottsági munkatársak tekinthettek bele. ám — különös módon — erre a könyvtáriak em­lékezete szerint nem, vagy csak alig került sor. (Más, közönséges halandó nem is érdeklődött utánuk, ami persze nem az érdektelensé­get jelzi, hanem a tiltás közismert voltát.) + ÜRES HELY A POLCON Talán több kérést kellett volna a könyvtárban vissza­utasítani, ha az olvasók az Észak-Magyarország ominó­zus számait keresték volna, ám erre nem került sor, mert — bármilyen hihetet­len — a megyei napilapok­ból egyetlen példány sincs ezekből a napokból a könyv­tárban ! A magyarázat nem szenzációs, mindössze arról van szó, hogy — ahogy egy régi könyvtáros fogalmazott — az akkori könyvtárosok „elpolitizálták az időt”, s eközben megfeledkeztek a lappéldányok begyűjtésé­ről ... Ugyanígy, és ugyanilyen okból nincs meg a Kilátó című irodalmi folyóirat ak­kori száma sem. Természe­tesen a megyei könyvtár azóta igyekszik „kiköszörül­ni a csorbát”, és az Orszá­gos Széchenyi Könyvtár gya­korlatilag hiánytalan állomá­nyából sok mindent sikerült mikrofilmen megvásárolni. Azt is megkérdeztük, van- nak-e olyan könyvek, me­lyek tiltó listán szerepelnek amiatt, hogy fasiszta, nyilas, vagy más üszító propagan­da származékai (ezek ter­mészetesen 1945 előtt meg­jelent kiadványok). Nos, ezeknek a könyveknek — a már idézett mondás szerint is — megvan a maguk sor­sa. A miskolci közkönyvtá­rak 1945 után megkapták az itteni Jogakadémia könyv­r Uj format keresnek Táborzárás Véget értek a „táborbeli szép napok" a Nehézipari Műszaki Egyetemen. A külföld­ről érkezett fiatalok, akik két csoportban 3-3 hetet dolgoz­tak az egyetemi építőtáborban, a munkát követő országjárás után hazatértek. Megérkeztek a tanévkezdésre azok a miskol­ci egyetemisták is, akik csere- partnerként külföidön dolgoz­tak. Az építőtáborban az idén több, mint 200 külföldi és a Nehézipari Műszaki Egye­temen tanuló fiatal vett részt. Azoknak az országoknak felsőoktatási intézményeiből érkeztek a diákok, melyek a miskolcival baráti kapcsola­tot tartanak. A Szovjetunió­ból, az NDK-ból, valamint Bulgáriából, ,és nyugati egye­temekről összesen 90 fiatal tevékenykedett két csoport­ban az ÉÁÉV, valamint a Miskolci Építőipari Vállalat munkahelyein, míg a magyar fiatalok hét csoportban kül­földi munkában vettek részt. Dolgoztak a hazai fiatalok is. Az első évre felvételt nyert 130 fiatal pedig egy hetet töltött a tanévkezdés előtt a táborban. A miskolci egyetemen 1957-től folyamatosan, éven­ként rendezték meg az ön­kéntes építőtábort. A jelek arra mutatnak, hogy az ed­digi formát újjal váltják majd fel. Másként teszik lehetővé, hogy a miskolci egyetemmel tudományos-ba­ráti kapcsolatokat tartó kül­földi felsőoktatási intézmé­nyek diákjai cserealapon megismerkedjenek egymás­sal, kölcsönös kapcsolatokat építsenek ki. Hogy ez mi­ként valósul majd meg, azt a közeljövő dönti el. A miskolci rádióban: § postaigazgaíó válaszol Miért csak kötvény birto­kában juthatunk telefonhoz? A budapesti hétszámjegyű- sítés után mikortól kell hat számot tárcsázni Miskolcon? Enged-e monopolhelyzetéből a lapterjesztésben a Posta? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszol a miskolci rádió mikrofonja előtt Sztahura László, a kör­zet postaigazgatója, a hétfő reggel 5 óra 55 perckor kez­dődő műsor vendége. Az adás szerkesztője vár­ja a hallgatók észrevétele­it. kérdéseit a 35-510-es te­lefonon, vasárnap 8 órától 11 óráig, valamint hétfőn reggel 6 órától az adás vé­géig. tárát, melyben voltak ilyen könyvek is: a gyanúba ke­verhető műveket — érdekes módon, elég későn — 1952 —53 folyamán szerte az or­szágban összegyűjtötték. Arra is kíváncsiak vol­tunk, hogyan szelektál a könyvtár a mai, szinte át­tekinthetetlen folyóirat- lavi- • nában. Kiderült, hogy se­hogy: válogatás és minősí­tés nélkül gyűjtenek min­dent, hiszen nem a könyv­tár feladata eldönteni, mi lesz majd fontos kordoku­mentum évek múlva, vagy éppen mi lesz irodalmi ér­ték ... Kájé Anyanyelvűnkről, délidöben Aliin, Ésifiiy Valamikor nyár derekán mérnök ismerősöm nekem szeg- zi a kérdést a buszon: — Miért nem lép föl a nyelvművelés a sok új idegen szó ellen, amelyek szinte már elárasztják a politikai szö­vegeket? ! — Miért kellene „föllépnie” ellenük? Te is egyedül a nyelvészekre számítasz, Dénes, mint sokan ilyen esetek­ben. Holott a nyelvművelés nem hatósági tevékenység ... — No, és a helyesírás? — Annak csakugyan van szabályzata, mert kell is egy­ségesíteni, ha vitatható is némelyik pontja. Ám az Akadé­mia adja ki, tehát megszegői ellen nem kezdeményezhetnek hatóságaink szabálysértési eljárást... — Szóval nem olyan, mint a KRESZ. De a környezetvé­delemnek már minisztériuma is van, a nyelvvédelem meg... — Elgondolkodtató, amit mondasz, de hát nálunk a nyelv­művelő műsorok, cikkek, rendezvények, kiadványok isme­retterjesztésnek számítanak. Tilalomfák állítása helyett nyelvhasználati tanácsadás van. — S közben özönlik nyelvünkbe a pluralizmus, pere­sztrojka, alternatív,, konszenzus meg a platformcsata! — Félek, hogy idegesebb leszel attól, amit mondok: ez nemcsak nyelvi kérdés. Amint a nyelvi formában is jelent­kező durvaság sem csak az. Meg a semmitmondó, homályos és pöffeszkedő hivatali zsargon sem. Ezek ugyanis tükröz­nek is valamit: magatartást, szemléletet, erkölcsi állapotot. A megoldás kulcsa tehát nemcsak a nyelvművelők kezében van. Egyébként a politikai nyelvben eleve sok görög, latin, francia eredetű, illetve nemzetközivé lett szó van. — Persze, ilyen maga a politika is meg a demokrácia, párt, liberális, agresszió, ideológia stb. De nézd meg, itt van a mai Népszabadság, tele új szavakkal, és azt nyilat­kozza a pártelnök: „Az új politikához új kifejezések szük­ségesek”. — Szaporodnak is elképesztő sebességgel, s ezért valóban nem ártana őket nyelvileg is kezelni, hogy egy mai divatszó­val éljek. Bár gazdagodik is nyelvünk: gyorsan terebélyese­dik például egy sikeresnek mutatkozó új szócsalád, melynek alaptagja a reform. Mivel rég honos már nyelvünkben, s világos a jelentése (átalakítás, változtatás), mágnesként vonz­za magához a megújulással kapcsolatos szavakat: reform­párt, reformlépés, reformszárny, reformszándék... — A reformplatformtól viszont a plafonon vagyok! — Ez már szerencsétlen összetétel. A platform, pluraliz­mus, glasznoszty és hasonlók megítélésekor, bizony, a nyelvi szempontnak van elsőbbsége. Az idegen szók befogadásának van néhány olyan kötelme, amelyek nyelvünk és nyelvi közösségünk érdekét szolgálják. — Gondolom, ilyesmik: szükségesek-e, érti-e őket min­denki ? — Igen, ez a legelső szempont. Hiszen a platform helyett jó a vélemény, álláspont, program is, a pluralizmus helyett a többpártrendszer, politikai sokszínűség, a glasznoszty he­lyett a nyíltság, nyilvánosság, szókimondás. A másik szem­ponthoz annyit, hogy idegen eredetű szavaink hont sorsát kockázatos ugyan megjósolni, de jövevényszavaink példája szerint, csak akkor gyökeresednek meg, ha az egesz nyelv­közösség ki tudja őket ejteni. Ezért gyakran átalakult a hangalakjuk. A latin „scola” iskola lett, a szláv „dvor” udvar, a német „Papagei” papagáj stb. mivel nyelvünk „nem kedveli” szó elején a mássalhangzó' torlódást (legalább a kezdés ne legyen nehéz?), viszont szeretjük, ha magas vagy mély hangrendű egy szó. Nos, a pluralizmus meg a platform kiejtése a p, 1. r találkozása miatt nem könnyű, ezért sem ajánlanám erőltetésüket a beszédekben. — Mindjárt le kell szállnom. Ez a baj a glasznoszttyal is? — Igen, de még más is. Ejtsd ki újból így, meg más rag­gal is! — Glasznoszíti/al, glasznosztytól... Hm. Kicsit nehéz. — Hát ez az! A harmadik szempont: hogyan viselked­nek az idegen szavak magyar ragozás közben, illetve elvi­seljük-e, ha a szó végén is kiejtési nehézségünk támad? — Előre kell mennem jelezni. Nem tudom, láttad-e azt a tévéműsort, amelyikben egy sor járókelőtől megkérdezték, mit jelentenek ezek a szavak. Képzeld el, nem tudta senki a jelentésüket, legföljebb találgattak. De ha idegenek szá­mukra, megnyerhetők, mozgósíthatók velük a tömegek? Meglehet, nem csupán nyelvi kérdés ez az egész — mond­ja Dénes elgondokodva, és leszáll. 1 ' Várnai Aladár , ) Sakkmúzeum Hazánk ‘ egyetlen sakkanú- zeumát hoztáik létre a He­ves megyei Heves városban a helyi tanács támogatásá- * val. (A világban is csak há­rom hasonló működik.) A múzeum anyaga Dobroviczky Ferenc magángyűjteményé­ből került ki. Mintegy 50 ezer tárgy és dokumentum mutatja be az állandó kiál­lításon a hazai és a nem­zetközi sakkélet kiválósága­it, az e témával foglalkozó művészek munkáit, de lát­hatunk itt jó néhány külön­leges sakk-készletet is. Főiskolások leitek Az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főis­kolai Karán nyilvános főis­kolai tanácsülés keretében ma délelőtt 11-kor tartották az ünnepélyes tanévnyitót a megyei kórházban. Ebből az alkalomból tettek esküt az elsőéves hallgatók. CENTRUM-HÉTFŐ AJÁNLATUNK 30 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL Egyes fényvédők és bútorszövetek Maradék bútorszövetek Műanyagházas húsdaráló 190 Ft-os Műanyag mandulaőrlő 95 Ft-os Minden bébi- és kiskamasz farmer és szövetnadrág Minden dzsörzé méteráru 3 m-ig Minden video- és magnókazetta (a műsoros kivételével) Most már: mindent a szemnek... Zárolt anyaiok a könyvtárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents