Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-25 / 198. szám

Hűtőládák, videó-magnók, építőanyagok Helybe jönnek a bécsi boltok Közvetítő vállalatot keresnek • Kevés a csereáru • Ha elromlik, megjavítják A Széchenyin és környékén úgy tönkre mentek a házak, hogy itt, a belváros szívében alakulhatott ki az egyik kiterjedt miskolci nyomortelep. Nemcsak as épületek rongyolódtak le... Kié a Széchenyi út? Nem torpanhat meg a rehabilitáció! A tőkés import felszaba­dítására tett intézkedések gyümölcse, úgy tűnik, ha lassan is, de beérik. Több szakember véleménye sze­rint az elmúlt hónapokban rengeteg valuta az ország­ban maradhatott volna, ha ezeket a rendelkezéseket hamarabb hozzák meg. A hiánycikkek listájáról ugyanis a termékek többsé­gét törölni lehetett volna, ha a kereskedelmet irányí­tók hamarabb észbekapnak. Nem utaztak volna százez­rek nyugatra hűtőládáért, ha elérhető áron, és elegen­dő mennyiségben kínálják a hazai boltok. Az importliberalizáció ha­tása hónapok óta Miskolcon is érzékelhető. Több üzlet­ben tömve vannak a polcok a nyugati híradástechnikai cikkekkel és egyéb árufélesé­gekkel. Klaj Istvánné, a Bükk Áruház igazgatója el­mondotta. hogy a tőkés or­szágokból származó termé­keket a szombathelyi Bo­rostyánkő Áruházon, vala­mint a Szövker-en keresztül szerzik be. Főleg olasz, nyu­gatnémet és osztrák termé­kek gazdagítják a választé­kot. Többféle hűtőládát, és jó néhány híradástechnikai cikket kínálnak a vásárlók­nak. Biztosított a folyamatos ellátás ezekből az árukból. Legalábbis az üzleti kapcso­latok eddigi alakulásából er­re lehet következtetni. A különféle tőkés termékek ára ugyan magasabb, mint a szocialista országokból szár­mazóké, minőségük, formá­juk és megbízhatóságuk mi- r alt azonban inkább ezekre j van vevő. Olyan összegért Ö kínálják a nyugatról impor- I tált árucikkeket, hogy eze- ” kért a magyar vásárlónak j már nem éri meg Bécsig el- j utazni. Csökkenthetők len­nének az árak is, ha köz­vetlenül a termelő vállalat­tól vásárolhatnának. Ez azonban csak akkor való­Tegnap délelőtt az Ady Művelődési Házban tartot­ták meg Miskolc általános iskolai igazgatóinak és óvo­davezetőinek tanévnyitó ér­tekezletét. Dr. Környey László, a vá­rosi tanács művelődési osz­tályának vezetője elsősorban | az iskola, az oktatás, a pe- ; dagógusok anyagi helyzeté­vel foglalkozott, mivel mint mondta — . tovább erő­södtek azok a tendenciák, melyek a gazdasági kérdé-« seket a tartalmi munka elé helyezték. A financiális kér­dések nyomatékosabb jelen - létét az egyelőre megállít­hatatlannak tűnő gazdasági romlás is okozza". Dr. Kiss Lajosné. csoport­vezető az általános iskola tartalmi fejlesztésének idő­szerű kérdéseiről, az okta­tási törvény bevezetésének tapasztalatairól, az általános iskolai nyelvoktatás helyze­téről, a most kezdődő tanév célkitűzéseiről beszélt. Az igazgatói értekezlet második részeként az iskolaigazgatók és az óvodavezetők szekció­üléseken folytatták a meg­beszélést. Amint az minden évben ilyenkor szokás, átadták á Miskolc Városi Diáiksport Bizottság serlegeit és pénz­sítható meg, ha vagy ele­gendő valutával rendelkezne az áruház, vagy különféle, amúgy nálunk is keresett termékeket adnánk értü« cserébe. A kért Simson kis­motor azonban nálunk is hi­ánycikknek' számít. A Bükk- ben mód van arra is, hogy katalógus alapján igé­nyelje meg a vásárló azt a videót, vagy más árufélesé­get, amelyet az áruház egyébként nem forgalmaz. Ezt a közvetítő szombathelyi üzlettárs a bécsi kereske­dőktől két-három héten be­lül beszerzi. Az extra igé­nyeket is teljesíthetik, mivel a kapcsolatok révén lehető­ség van a katalógusban nem szereplő cikkek megrendelé­sére is. Gáspár Tiborné, a Cent­rum Áruház áruforgalmi ve­zetője arról tájékoztatott, hogy az importot liberali­záló rendelet életbe lépése óta több pyugati cég ke­reste őket ajánlataival. Üz­let azonban nem sok kötte­tett. Ennek oka, hogy egy- egy termékből csak kis té­telben rendelnének. A kü­lönféle költségek azonban annyira megdrágítanák az árut, hogy a nyakukon ma­radnának. Olcsóbban kínál­hatnák a nyugati terméke­ket, ha közvetlenül a gyártó vállalattól szerezhetnék be. Ehhez azonban valuta és a többi áruház igényeit is fel­mérő, valamint az üzleteket megkötő, egyeztető kereske­delmi vállalat kellene. Az Unió ÁFÉSZ néhány üzletében is találkozhatunk nyugatról importált árucik­kekkel. Pásztor Istvánná, kereskedelmi igazgatási osz­tályvezető szerint azonban nem nagyon vesznek belő­lük. Még mindig megéri jó pár híradástechnikai cikkért Bécsig elutazni — mondot­ta. Egyébként is, aki ilyet akar venni, az már megvet­te akkor, amikor még ked­jutalmait a tanév alapfokú sportversenyein legtöbb pontot elért iskoláknak. Oláh Eleonóra, a bizottság főtitkára a következő isko­lák igazgatóinak nyújtotta át a jutalmakat. Az 1—8. tanulócsoportos általános is­kolák között a 36. számú lett . az első. A 9—16. tanu­lócsoportos általános iskolák első helyezettje a 24. számú, második a 9-es, harmadik a 28-as. A 16 tanulócsoportnál nagyobb iskolák rangsora: első lett a 14-es, második a 26-os, harmadik a 7-es. A tagozatos iskolák rangsora: első a 8-as. második a 42- es, harmadik a 11-es. Nyelvi-ovi A Miskolc Városi Műve­lődési Központ Avasi Infor­mációs Irodája most nyelvi óvodába várja a kicsiket. A szülők választhatnak, hogy német, vagy angol nyelvű órákra íratják be gyermekü­ket. Jelentkezni és érdeklőd­ni személyesen az Elek Ta­más utca 15.' szám alatt, vagy telefonon a 62-947-es számon lehet, délelőtt 10-től délután 6-ig. vezőek voltak a vámszabá­lyok. Hogy a raktáron lévő készletektől szabaduljanak, egyszer már leárazták a hi­fi-tornyokat és más termé­keket is. Erre rákénvszerül- tek, pedig az árakat egyez­tették a társvállalatokéval. Gondoltak arra is, hogy hi­telakció keretében értékesí­tik ezeket. Nem sikerült megvalósítani. mert az ÁFÉSZ-nek nem volt rá fe­dezete. Kelemen Sándor, az Észak-magyarországi Tüze­lőszer és Építőanyag Nagy­kereskedelmi Vállalat áru­forgalmi osztályvezetője az importált építőanyagok for­galmával kapcsolatban ar­ról tájékoztatott, hogy sokan keresik a főleg olasz és ju­goszláv burkolóanyagokat, valamint az osztrák és a nyugatnémet csaptelepeket. A külföldi partnerek ígérete szerint folyamatos lesz ezekből a termékekből az ellátás. Valószínűleg rövide­sen a faárukra is kiterjesz­tik az import liberalizáció­ját. így rövidesen érkeznek a tőkés országokból ilyen áruféleségek is. Az áruházak vezetői meg­nyugtattak: nyugatról csak olyan termékeket importál­nak, amelynek javítására szerződést kötöttek a Vili- késszel, illetve a Gelkával. Ha azonban javíthatatlan­nak bizonyul egy-egy ké­szülék, csereutalvány elle­nében egy másikat adnak a peches vásárlónak. Amióta bevezették az új vámtarifákat, sokan hoztak maguknak nyugati autót, és még többen tervezik, külö­nösen annak hallatán, hogy talán ez a kedvezményes vám nem is lesz olyan hosszú életű dolog, mint azt képzeltük... Nemcsak a személj sutok iránt nagy az érdeklődés. Ugyanis sokan hasznainak munkaeszközül kisteherautókat, furgonokat, kisbuszokat. Vajon ők igénybe vehetik-e a kisipa­rosoknak járó vámkedvez­ményt ebben az esetben is? A Megyei Vám \és Pénz­ügyőrség parancsnokságán megtudtuk, hogy a vámtari­fák egységesítésekor azt a kétszázezer forintos kedvez, ményt. amely a kisiparosok­nak járhatott, ha a munká­jukhoz szükséges berende­zést hoztak be, gyakorlati­lag eltörölték azzal, hogy ezt a behozatali kört is a külkereskedelmi áruforga­lom keretébe utalták. Ma­gyarán, azok a vámelőírások vo­natkoznak a kisiparosok által behozott munkaesz­közökre is, mint a külke­reskedelmi áruforgalom keretében bekerülő árukra. Ez ebben az esetben ked­vezőbb tarifát jelent, mint a magán-utasforgalomban alkalmazott negyven száza­lék. Persze egy műszaki be­rendezésnél egyértelmű a helyzet, de már egy autó­nál kevésbé. Megvizsgálják ugyanis, hogy valóban mun­Vajon miért van az, hogy a miskolciak nem becsülik úgy belvárosukat, mint pél­dául a szegediek, vagy a pécsiek? Ez a mondat la­punkban jelent meg nem­rég. s olvastán jó néhányan felháborodtak. Az egyik te­lefonáló például azt mond­ta, hogy becsülnék ők, ha az elmúlt évtizedek rövid­látó döntéseivel nem tették volna teljesen tönkre a bel­várost, olyan lakók tömegét hozva ide. akik más normá­lis városokban a peremterü­kaeszköz-n a gépjármű an­nak, aki be kívánja hozni. Egy magánfuvarozó kisipa­rosnál egyértelmű az elbí­rálás, de a többi esetben egyedileg nézik meg, hogy valóban munkaeszköznek ítélhetó-e a behozni kí­vánt gépjármű. A pénz­ügyőrök azt ajánlják minden kisvállalkozónak, kisiparosnak, hogy fáradja­nak be a megyei parancs­nokságra és tájékozódjanak, hogy az ö esetükben vajon mire számíthatnak autóbe- hozala.l esetén. Érdemes a dolgot előre tisztázni, hiszen így elkerülhetők a kellemet­len meglepetések! Mindehhez csak annyit kívánunk hozzáfűzni, hogy a személyautó-eliátásnál ta. Ián csak a kisteherautó-el­látás rosszabb hazánkban. Azt sem nehéz belátni, hogy nem mindeigy, hogy a tá­mogatni kívánt vállalko­zásoknak van-e, lesz-e mivel fuvarozniuk, hiszen ma alig van olyan üzlet. _ amihez ne kellene autó. Ügy véljük, hogy min. dénféleképpen támogatni kell a kisvállalkozók autó- beszerzését. Már csak azért is. mert érmen a kisbuszok között található ma renge­teg kétütemű jármű, ame­lyekből jó lenne, ha egyre kevesebb futna útjainkon, hiszen lassan szó szerint bűzlünk a primitív autók termelte gázoktól... (kiss) letekre szorulnak. Hogy kik laknak a belvárosban, ez az utóbbi évek egyik „kényes” kérdése volt Miskolcon. Ezt az ügyet azonban nem lehet (kikerülni, ha valóban azt akarjuk, hogy életképes bel­városunk legyen. $ A NYOMORTELEPRÖl A BELVÁROSBA Ügy gondoljuk, hogy ma már lehet egyenesen fogal­mazni, így nem fog minket senki megkövezni, ha leír­juk, amit a miskolciak mon­danak. Azt. hogy a belváros elcigányosodotit A cigányság helyzetével minden előítélet­től mentesen, tudományos alapossággal foglalkozott Tóth Pál, a Nehézipari Mű­szaka Egyetem szociológusa, — és lapunk is több ízben. O írja tanulmányában: „A közvélemény persze helye­sen ítél, amikor úgy véli, hogy a legtöbb cigány a belvárosban, vagy mondjuk Inkább úgy, hogy Miskolc belső, történelmi városré­szeiben él: minden negye­dik cigány háztartás ezekben a belső városrészekben ta­lált otthont magának ... Ugyanakkor a leginkább szembetűnő, és a közvéle­ménye leginkább irritáló Széchenyi utcában a cigány háztartásoknak nem egészen 5,0 százaléka él csupán, azaz a belső történelmi városré­szekben élő cigányok egy­ötöde.’’ Az okokról pedig a következőket fejti ki többek között: © NEM CSAK A CIGÁNYOK! „A szó valódi értelmében vett, tradicionális cigányte­lep a városban már nincs. Ezeket az elmúlt két. évti­zed során kivétel nélkül fel­számolták, és e telepi ci- , g'ányságot részben a belvá­rosba, részben a város imént említett rossz hírű szegmenseibe, részben pedig lakótelepekre költöztet­ték .. Még mielőtt bárki is faj­gyűlölettel’ vádolhatna min­ket, szeretnénk tisztázni: az alapvető gond véleményünk szerint az, hogy az anyagi, egzisztenciális helyzetüknél fogva a társadalom peremé­re szoruló embereknek a belvárosba költözése — köl­töztetése — sem számukra, sem a város többi lakójának nem hozott semmiféle meg­oldást. Sőt, az érintettek helyzetének további romlá­sát, és a városban élők kö­zötti feszültségek további növekedését eredményezte. Természetesen nemcsak a cigányokról van szó, — ró­luk azért idéztük a tudo­mányos vizsgálat megállapí­tásait, hogy nehogy .azt higgye bárki is: ezt a témát álszeméremből megkerüljük. Másrészt nem árt a ténye­ket sem megismerni ... A Széchenyin nem egyöntetű a társadalmi összetétel: el­szegényedett kisnyugdíjasok­tól kezdve a lumpenekig sokan laknak itt. Sajnos, a változatosságban fellelhető az azonosság is: jelesül az, hogy a belvárosból, a Szé­chenyi útról az utóbbi idő­ben sorra költöztek el a jobb módú családok, elme­nekülve a romló környezet és a nehezen elviselhető szomszédok előL • VISSZACSÁBÍTANI? Vajon meg lehet-e fordí­tani ma ezt a folyamatot? Azért nagy kérdés ez, mert mindenki tudja, hogy pusz­tán a házak ki tatarozásával, új épületek építésével, az utak, közművek modernizá­lásával a belváros nem tá­masztható fel. Elegánsan, úgy fogalmaznak, hogy „tár­sadalmi rehabilitációra” van szükség. Magyarán ez azt jelenti, hogy vissza kéne csábítani azokat a családo­kat a belvárosba, akiknek munkája, szellemi ereje a várost eltet!. De mi legyen azokkal akik ma itt laknak, a belvárosban? A szakem­berek szerint, ha egy város­részt megújítanak, ott a megszépült lakásokban is megdrágul az élet. és ez úgymond magától előidézi a lakosság kicserélődését. Csakhogy ez a folyamat ak­kor működjk. ha valódi la­kás- és ingatlanpiac létezik. Erről azonban sem hazánk­ban, sem Miskolcon nem beszélhetünk. Továbbá meg- óldatlan. hogv hol juthat­nak emberi lakhelyhez azoic,' akik ma akár önhibájukból,’ akár önhibájukon kívül ál­lami gyámkodásra szorul-' nak... Nem valószínű te­hát, hogy sok évtizednyi pusztulás után a belváros most néhány év alatt új ar­cot ölt. A miskolci polgá­rok kitartására, időnként ál­dozatkészségére, szülőhelyt szeretetére van szükség ah-' hoz, hogy a belváros meg-’ ájulásának • programja n« torpanjon meg. Akkor is er­re van szükség, ha ezt a belvárost az elmúlt évtize­dekben úgymond, alaposan megutáltatták a miskolciak­kal... (kissji (szikra) Egyedi az elbírálás Kisteherautót, Nyugatról A bérektől a tanításig Tanévnyitó igazgatói értekezlet

Next

/
Thumbnails
Contents