Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)
1989-08-22 / 195. szám
60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, Textilipar, gépgyár, cementmű REGGELI HÍRLAP, 1929. AUGUSZTUS 13. A gazdasági válság, amely talán a textiliparban érezteti legjobban hatását, újabban dokumentumot nyert a Miskolci Textilipar Rt. fizetési zavaraiban, amelyről érdekelt körökben már napokkal ezelőtt sokat beszéltek. Mint ismeretes, a Miskolci Textilipar Rt. 1928 februárjában a budapesti kir. törvényszéken fizetésképtelenséget jelentett be. Akkor a pénzintézeti Központ közbejöttével a Miskolci Textilipar Rt. kiegyezett hitelezőivel és ezt az egyezséget a törvényszék az elmúlt esztendő szeptemberében hagyta jóvá. Az egyezség értelmében a Miskolci Textilipar Rt. 1929. szeptember 30-tól kezdve 18 havi részletben tartozott volna visszafizetni hitelezőinek az egyezség szerinti tartozását. A Miskolci Textilipar Rt. kötelezettségének kilenc hónapig eleget is tett és ez év június végéig fizette a részleteket. Július 31-én azonban az esedékes részleteket az azóta még súlyosabbá vált gazdasági helyzet folyamán már nem tudta kiegyenlíteni. Most a napokban, a Miskolci Textilipar Rt. körlevelet bocsátott ki, amelyben hitelezőit bizalmasan értesítette arról, hogy fizetési kötelezettségeinek jelenleg képtelen eleget tenni. A vállalat a körlevélben hivatkozott az általános gazdasági viszonyokra és kül- löpösen azokra a nehézségekre, amelyek évek óta jelentkeznek a textilszakmában. Mindezeknek alapján a Miskolci Textilipar Rt. hitelezőitől azt kérte, hogy az egyezségi részletfizetésekre december 31-ig adjanak neki halasztást. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1949 AUGUSZTUS 9. A diósgyőri gépgyári dolgozók mind nagyobb számban csatlakoznak a szocialista munkaversenyhez, s a páros versenyhez. Az újgyári „Regőczi” esztergályos brigád elfogadta a W. M. szerszámgépgyár párosversenyre való kihívását. Erről az elhatározásukról a következőket írták a W. M.-ben dolgozó szaktársaknak: „Örömmel fogadtuk a W. M. szerszámgépgyár „Bo- tond esztergályos brigád” párosversenyre való felhívását. A Diósgyőri Gépgyár N. V. Regőczi esztergályos brigádja vállalja az alábbi tervet: Eddigi legjobb 154 százalékos termelési eredményünket 156-ra emeljük. A selejtórát havonta 16-ról 8-ra csökkentjük, a minőséget 95 százalékról 97-re emeljük. A munkafegyelmet tovább szilárdítjuk. A szerszámfogyasztás értékét 275 forintról 220 forintra csökkentjük. A hároméves tervet határidő előtt sikeresen befejezzük.” DÉLI HÍRLAP, 1970. AUGUSZTUS L Az idén februárban született meg a döntés: Miskolcon kell felépíteni az ország legnagyobb cementgyárát, amelyben legkésőbb 1974 végén meg kell kezdeni a termelést. A Hejőcsabai Cement- és Mészmű kapacitása ennek megfelelően — a jelenlegi 440 ezer tonna cementtel szemben — évi 1 millió 400 ezer tonnára kell növelni. A több mint 3 milliárd forintot kitevő állami, egyedi nagyberuházás terveit — kormányszintű jóváhagyásra — ez év szeptember végéig kell a gazdasági bizottság elé terjeszteni. A hejőcsabai cement nagyipari célokra és a házgyári épületelemek készítésére teljesen alkalmatlan. Másrészt a HCM meglevő berendezései naponta több mint 40 tonna porral szennyezik a város levegőjét. Ilyen körülmények között, ha az új üzem felépül, és a régi gyáregység is megmarad, illetve változatlanul tovább termel, évente csaknem 600 tonna porral több kerül Miskolc levegőjébe. Ráadásul a régi gyár megmaradásával duplájára növekszik a HCM szakember-igénye és szinte kielégíthetetlen munkaerő-szükséglet mellett tovább romlanak az egyébként is rossz szállítási feltételek. Esetleg a meglevő gyáregység gyenge minőségű cementje — az építőanyag-ipar nagyarányú fejlesztésével párhuzamosan — néhány év múlva eladhatatlanná válik. Arról nem is beszélve, hogy a régi gyártelep megmaradása lényegesen lelassítja az új gyár építkezését is. A város vezetői — éppen Miskolc védelmében — a leghatározottabban ellenzik ennek az építkezésnek a megvalósítását. A szakembereknek a régi gyár megmaradását ellenző tábora is inkább egy még nagyobb, 1 millió 600 ezer tonna kapacitású új gyár építését javasolja. A tervek hamarosan készen állnak, s bármelyik alternatíva mellett döntenek is a kormányszintű tervbírálat során, öt és fél év múlva —' 1975 végéig — a HCM már annyi cementet ad a magyar építőiparnak, amellyel egy Miskolctól Párizsig érő vasúti szerelvényt lehetne megtölteni. Maayar Vizsla-koncert Mindenki, aki azon dolgozik, hogy a sertésből szalámi legyen, kevesli a hasznot (Herényi László felvételei) A kereskedelmet kész helyzet elé állították A méregdrága hentesárut is megvesszük Ha es,y deka hiányzik.., • Hás lesz a csonton? A háromhónapos múltra visszatekintő Magyar Vizsla nevű miskolci együttes szeptember 2-án fél 4-től — a miskolci ifjúsági napok keretében — a sportcsarnok előtt ad koncertet. Az együttes a magyar népzenére és a cigányzenére építve az angolszász rockkal „megfűszerezve” a hard core folk (köménymag) stílust alakította ki magának, illetve képviseli. A zenekar vezetője Farkas Bálint, énekese Pásztor Zsuzsa és egy fiatalember, akinek a nevét még nem hajlandók elárulni. A többiek: ifi. Jármay György (dob), Freigel József (gitárok és dobok), Veres Lajos (basszusok). A számokat Freigel József és ifj. Jármay jegyzik. Vacsora és szép lány Botránytúrák Washingtonban két iparág éli virágkorát: a kormány és a botrányok — nyilatkozta a Washington Times-nek egy hajdanvolt színész, aki a pódiumot a „Botránytúrák” idegenvezetői ülésére cserélte fel. Fejenként 20 dollárért bárki a vendége lehet azon az útvonalon, amelynek so. rán autóbusszal felkeresik Gary Hart elnökjelölt találkahelyét Donna Rice-szal. a szállodát, ahol John Tower nagyreményű politikusként pezsgőzött a szépasszonyokkal, s nem utolsósorban North alezredes gáláns kalandjainak helyszínét (nem feledve, hogy a titkárnő az alsóneműjében csempészte ki a titkos iratokat). Ez. mondhatni, a kaland újra- élésének olcsó változata. A drágábbat ma is az Escort Service szolgáltatja, amely ugyancsak a Washington Times szerint: „A fontos személyiségeknek jó vacsorát és szép lányt — esetleg szép fiút — ajánl, igény és ízlés szerint.” És ezt a lehetőséget használják ki a lobbizók, valamint azok a kétes hátterű vállalkozók, akik diplomatákat, .befolyásos politikusokat fizetnek be egy-egy szép estre, hogy aztán alkalomadtán ugyanezzel meg is zsarolják őket. „Nagyon-nagyon vonzó hölgyekkel várjuk önt, akik húsz-harmincöt évesek, sző- \ kék. barnák, vörösek, és mindent tudnak” — búgja a télefoíiba a madame. Az ár 150 dollártól felfelé, plusz a hölgy borravalója. Hitelkártyát is elfogadnak. Legutóbb például egy kliens a hadügyminisztérium számlájára fogyasztott. A közelmúltban elhangzott hivatalos román nyilatkozatot világszerte úgy értelmezték, hogy Románia képes atomfegyvert előállítani. A bejelentésnek érthetően nagy visszhangja volt. A szakemberek véleménye viszont egyértelműen az, hogy e román kijelentés minden alapot nélkülöz. A korszerű nukleáris fegyverek nélkülözhetetlen anyagai a plutónium, az erősen dúsított (úgynevezett fegyver-minőségű) urán és a trícium. A plutónium a természetben nem fordul elő. előállítása atomreaktorokban történik. Fegyverhez alkalmas plutóniumot speciális reaktorban, különleges — az erőművi reaktorokétól eltérő — üzemviteli körülmények között lehet gyártani. A plutóniumot a'reaktorból kiemelt fűtőelemekből egv rendkívül komplex üzemben — az újrafeldolgozó műben — lehet kinvemi. Romániának nem állanak rendelkezésére az említett létesítmények. sőt. ezeket saját ércből nem is lenne képes létrehozni. A fegyver-minőségű uránt urándúsítóműben állítják elő: itt a bomba számára megfelelő urán-235-öt elválasztják a 140-szer nagvoob koncentrációjú urán-238-tói. Az USA-ban. maid a Szovjetunióban. Angliában. Franciaországban és Kínában felépített, úgynevezett gázdiffúziós dúsítok több négyzetkilométer területet elfoglaló, óriási viUamos— Nem sok értelme volt a figyelmeztető sztrájkoknak — mondja nem kis bosszúsággal N. J.-né, akit tegnap bevásárlás közben kérdeztünk a húskészítmények áremeléséről. — Ha a kormány és a szakszervezetek kérését nem hallgatták meg a vállalatok, legalább azt kellene elérni, hogy ezeket a fizetésekben kompenzálják. Az én férjein például állandóan úton van. Nem csomagolhatok neki köny- nyen romió felvágottakat. De emellett két gyereknek készítek tízórait. Sokszor volt nálunk hideg vacsora, de azt hiszem, erről gyakrabban le kell mondani, és helyette főzőcskézni, hogy spóroljunk valamiképpen. energia- és vízfogyasztású gyártelepk. Az USA 25 ezer ember többéves munkájával építette fel a maga üzemét. A román műszaki színvonal csillagászati távolságra van attól, amit az urándúsítás megkívánna. A tríciumot is atomreaktorban történő besugárzással lehet előállítani, igen költséges eljárásssal. Az alapanyagok az atom- hatalmaktól legális úton nem szerezhetők be. A csempészés, illetve lopás lehetőségét már többször felvetették (egyes arab államok. Izrael és néhány más állam kapcsán is). De magának a fegyvernek az előállításához is olyan fejlett technológiai (fémkohászati, robbanóanyag-technikai, elektronikai, számítástechnikai. stb.) ismeretek szükségesek, hogy az atomhatal- makon kívül ezeknek csak néhány iparilag fejlett ország van birtokában. t A lehető legpri,rpitívebD fegyver talán elérhető távolságban lehetne Románia számára, bár ehhez is sok száz, magasan kvalifikált szakember többévi munkája és igen jelentős anyagi források kellenének Az ilyen kivitel azonban sok szempontból balesetveszélyes. (Pl. megvan a véletlen robbanás lehetősége, szemben a korszerű fegyverekkel. amelyeknél ez kizárt.) A román atomfegyver tehát inkább egy elképzelt gazdasági, technikai, politikai nagyságot szimbolizáló propagandafegyver. Dr. Makra Zsigmond — A végén csattan az ostor — panaszkodik Katona István, a miskolci Húsáruház vezetője is, itt mondják el a vevők az áremeléssel kapcsolatos panaszaikat. Elsősorban azt, hogy a fizetések nem emelkednek, csak az árak. Ha ezt nem rendezik. valószínű kevesebb ilyen élelmiszert fogunk eladni. De ezért a pénzért még jobb móinőséget is vár- pak. Bizony van olyan, szállítmány. amitt ki sem teszünk a pultra, nyomban visszaküldjük a feladónak, mert kifogásolható a minősége Ambriskó Dezsőtől, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgató-helyettesétől azt kérdeztük, hogy üzleti szempontból várnak-e változást ettől az áremeléstől? Elmondta, hogy a húsfeldolgozó és gyártó vállalatok a kereskedelmet kész helyzet elé állították. Azt remélik viszont, hogy ez a tény nem változtat lényegesen a kereslet eddigi arányain. Tehát hasonló rheny- nyiségben fogynak majd ezek a húskészítmények, mint eddjg. A jóslatot arra alapozzák, hogy az év eleji húsáremelést sem érezte meg különösebben a kereskedelem. sőt nagyobb meny- nyiseget értékesítettek, mint egy évvel korábban. A fillérek viszont forintokat tesznek ki egy-egy deka szalámi esetében. Megkérdeztük Stefán Mihályt, a Megyei Kereskedelmi Felügyelőség vezetőjét, hogy a húskészítmények áremelése kapcsán terveznek-e külön ellenőrzéseket. Elmondta, hogy erre nincs program az idei tervükben, de minden egyes ellenőrzés során megvizsgálják, hogy helyesen alkalmazzák-e az új árakat. Felvetődik a kérdés, hogy a mérlegek hitelességére is kiterjed-e az alaposság? A válasz igen. Ha az nincs vízmértékben, a mutatója tehát nem a null- ponton áll. fél. vagy egy dekával előbbre mutat, ezt már felelősségre vonás követi. A felügyelőség és a Mérésügyi Hivatal is rendszeresen vizsgálja az elektromos számkijelzésű mérlege, két. A drága szalámik és kolbászok mellett emelték az árát' a húsos csontnak is. Sok kis jövedelmű nyugdíjas ezért kiváltképpen berzenkedik. Ezentúl 22 forint helyett 28 forint lesz az ára kilogrammonként annak a húsos csontnak, amelyet a húsipari vállalatok szállítanak a boltokba, ha a tar-> ját. a rövid- és a hosszúkarajt lefejtették a csontról. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetői szerint az üzletekben az átvevőknek kell majd gondoskodni arról, hogy ez valóban olyan hÚ6cs csont legyen. amelyen húst is találnak a vásárlók. A hús nélküli szár-, kereszt- ,» és lapátcsont ára egyébként változatlanul maradt, kilogrammonként 3. illetve 1 forintba kerül. Ugyanígy változatlan áron adják a bordacsontot, amit a borfiák közti hússal és porcogóvtil kell árulni, kilónként 34 forintért. Hétfőn a miskolci rádiód ban Németh Lajos, a Bofe sod-Abaúj-Zemplén Megyéf ÁHatforgalmi és Húsipari Vállalat áruforgalmi vezetőije kérdésekre válaszolva, részletes magyarázatot adott, hogy mi indokolta a szabad árformába sorolt húskészítmények áramaié emelkedését. Elmondta többek között, hogy nemcsak a megyében, hanem szinte az ország minden vállalatánál a tőkehúsok előállítása okozza a legnagyobb veszteséget. Ezek viszont hatósági árformába sorolt élelmiszerek, s az Árhivataí nem járul hozzá azok áremeléséhez. Az okok között elmondta, hogy a január 9-én jóváhagyott termelői árak. amelyek szaknyelven fogalmazva egy élő félvásárlási tájékoztatói árak centrumára épültek, mint indulóárak. átlagosan mindössze 0,4 százalékos nyereséget hoznak az iparnak. Ezen túl az év folyamán több költségük növekedett: a forint leértékelése itt úgy hatott, hogy megnövelte a műbelek árát. drágultak az alkatrészek a csomagolóanyagok és a szállítási költ", ségek. emelkedtek a bankkamatok. A húskombinát jóval nagyobb összeget fizetett ki- a sertések felvásárlásáért is. kilónként 2 forint 90 fillérrel adtak többet érte. mert különben nem lett volna elég alapanyag. Ezt a több-, letet pedig nem tudták, érvényesíteni a fogyasztói árakban. (oláh) j Rmn aloitilcsy ver ?
