Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)

1989-07-03 / 152. szám

Btfc-' í ' í ‘ ' ■*-, t t~U. o|e Az igazgatóság bányájából tehergépkocsikkal szállítják a követ a folyó partján ki­alakított rakodóhoz. Üresjárat helyeit visszfuvar 1 ■——'■■■ ■■■■■■■■—"■■ ■—i— ■■■■■■ ■ Víziszállítás, kikötők nélkül Ott rakodnak ki, ahol kérik Közismert, hogy a vízi­* szállítás többszörösen ol- esóbb, mint a vasúti, és ,í még inkább, mint a közúti. Főleg az úgynevezett öm­lesztett áruk — például kő, %: kavics — esetében. Mégsem használjuk ki eléggé a fo­lyók adta lehetőségeket. Az illetékesek arra hivatkoz­nak, hogy nincs pénz a ki­kötök építésére. Megoldha- tók-e kikötők hiányában a teherszállítás? — kérdeztük S' ’ Zemlényi Istvánt, az Észák- s magyarországi Kőrnyezetvé­delmi és Vízügyi Igazgató- ,rf" ság hajózási felelősét. — Az ÉKÖVIZIG-nek el­sősorban a Tiszára és mel­lékfolyóira szól a jogost íyá­* nya. de Magyarország bár­mely yíziútját, így. a Dunát is igénybe veheti, természe­tesen a folyók jugoszláviai szakaszát is — válaszolta a kapitány. — Az igazgatóság flottillájához tartozik többek között öt jégtörő hajó, a Jégvirág IX, X, I. II. a Tarral segétíjégtörő, és ki­sebb teljesítményű vontatók, valamint a kitüzőhajók. Ezek mind számításba jöhetnek a teherszállítás esetében, mint vontatók. Nyolc saját uszá­lyunk kapacitása 1700 ton­na. Ezenkívül két. egyen­ként 350 tonna befogadásé önálló uszályt is bérelünk a FÓKÁ-tól; így egyidőben 2400 tonna szállítási kapa­citás áll a rendelkezésünk­re. Ezt igyekszünk kihasz­nálni. jelenleg követ, illetve kavicsot szállítunk. Arra tö­rekszünk, hogy minél keve­sebb legyen az üresjárat. Ezért például azokban az uszályokban, amelyekben követ szállítunk a Szolnok megyei tanács megrendelé­sére, visszafelé visszfuvar- ban Tiszakesziből kavicsot hozunk a sárospataki városi tanács költségvetési üzemé­nek. Az igazgatóság tokaji szakaszmérnöksége olyan rakodási-szállítási technoló­giát dolgozott ki és alkal­maz, amely kikötök hiányá­ban is lehetővé teszi a te­herszállítási feladatok sike­res megvalósítását. A víziszállítás az igazga­tóság II. tokaji szakaszmér­nökségéhez tartozik, amely­nek vezetője Síkú Albert. Ebbéli feladataikkal kapcso­latban elmondotta, hogy a munkákat mindvégig gépe­sítették. Saját kőbányájuk­ból rakodók és tehergépko­csik segítségével került a kő a rakodócsúszdára, ahon­nan egyenesen tovább az uszályokba. Egy „vonta” ál­talában egy vontatóhajóbői, az utána kötött uszályokból és egy polipmarkolós kőki­rakó hajóból áll. így alkot­nak tulajdonképpen égy gépláncot. A megrendelő igénye szerint ott rakjak ki a követ, ahol kívánja. A Tiszán és mellékfolyóin hi­dak hiányában sok komp biztosítja az összeköttetést a két part között. A kőki­rakó hajó az uszályokból egyenesen a komplejáróba beállított tehergépkocsikba továbbítja a követ. A Szol­nok megyei tanács megren­delésére az idén. így szállí­tanak 5 ezer tonna forgács­követ útépítésre. Hasonló módon 17 500 tonna kő jut el a Közép-tiszavidéki Kör­nyezetvédelmi Vízügyi Igaz­gatóságnak a vízépítési es parkbiztosítási munkákhoz. Visszafelé Tiszákesziben ka­vics kerül az üres uszályok­ba a sárospataki tanács költségvetési üzeme részére. Természetesen a saját víz­építési helyeikre is így jut­tattak el az idén 20 ezer tonna követ. A tiszai víziszállítmány gazdag történetéhez tartozik az a rövid időszak is. ami­kor a Tiszai Vegyi Kombi­nát külön erre a célra ki­fejlesztett és gyártott mű­anyag konténerekben szállí­totta a műtrágyát a Tisza- menti megrendelőinek a 70- es években. A kikötők épí­tése megfelelő gépesítéssel, vasúti és közúti összekötte­téssé! valóban sokba kerül­ne. Mégis meggondolandó lenne az érintett gazdasági egységek, gyárak, mezőgaz­dasági üzemek anyagi hoz­zájárulásával egyszerűbb ra­kodókat kialakítani ott. ahol erre igény van. Annál is inkább, mivel ez a gyorsan megtérülő beruházások, mű­szaki fejlesztések kategóriá­jába tartozna, (orat'ec) ♦ A billenős jármiivekből a csúszdán keresztül egyből az uszályokba kerül a rakomány. A tállyai temetőben nyugszik Lavotta, a bájoló hegedűs Egy kis séta után hamar megérinti a látogatót Táliyán a századok alatt kövekbe, épületekbe ivódott történelmi levegő. Az emlékek Rákóczi­ról, Kossuthról szólnak, hiszen a boráról híres hajdani hegy­aljai mezőváros egykor a ve­zérlő fejedelem birtoka volt, evangélikus temploma pedig arról nevezetes, hogy itt csur­gatták a keresztelövizet 1802 őszének elején a Monokon született Kossuth Lajosra. És u tállyai temetőben alussza örök almát a magyar müzene történetének romantikus alak­ja, u ropogós verbunkosok, lassú magyarok, bájos menü­ettek, könnyű palotások, polo- nézek és friss táncnóták szer­zője - Lavotta János. Táliyától jó messze, a Po­zsony vármegyei Pusztafö- dérnesen született 225 esz­tendővel ezelőtt. 1764. íúnius 5-én. Apja helytartósági hi­vatalnok volt. aki maga is szeretett hegedülni, így La­votta tőle kapta az első ze­nei leckéket. KözéDiskolai tanulmányait Pozsonyban és a nagyszombati jezsuitáknál végezte. Pesten jogot tanult, és abbahasrvta. Zenei tanul­mányunkat Bécsben folytatott, s attól kezdve csak zenével foglalkozott: zeneműveket szerzett, hegedült, s a csá­szárváros kedvence lett. „Sok főrendú és nagyméltó­Ahhoz, hogy egy étterem J első osztályú minősítést j kapjon, kevés a jó konyha, j & nagyszerű szakács. Szá- j mos egyéb, a vendégek előtt többnyire ismeretlen előírást is be keií — azaz sok eset­ben sajnos csak kellene — tartaniuk a vendéglátósok­nak, Hiszen ezért fizetünk a bolti árnál lényegesen töb­bet akár egy üdítőért is. Az elmúlt hónapokban ezeket a követelményeket ellen­őrizték a megyei tanács ke­reskedelmi felügyelői. Az összegzés szerint rom­lott a vendéglátás színvo­nala. Főként a szövetkezeti üzemeltetésű üzletekben volt mit kifogásolni. 1983-ban az ellenőrzött üzletek 62 szá­zalékában sértették meg az előírásokat, idén már 75,6 százalékában. Az ellenőrök többek között éles szemmel figyelték a külső burkola­tot, a helyiségek tisztasá­gát, a mosdók állapotát, az italok hőfokát, az ada­gokat, 'a konyhákat, a hűtött áru­kat. összesen 78 üzletben jártak és 59 esetben volt miről jegyzőkönyvet készí­teni. A legtöbbször a portá­lok. az étlapok, a tájékoz­tatók és a berendezési tár­gyaik állapotát kifogásolták. Nem egy vendéglátóhelyen például hull & külső hom­lokzat vakolata, máshol el­fogadhatatlan állapotban ságú urakkal, és asszonyok­kal ismerkedett meg, és so­kaságot bámito proualetciei- vel úgyszólván vlrtuózus muzsikus volt, kit bájoló he­gedűs néven emlegettek” — olvashatjuk róla szóló egy­korú megemlékezésekben. Bécs után vagabundusként bekóborolta egész Magyaror­szágot. Névnapokat, disznó­torokat, lakodalmas vígassá­gokat hegedült és mulatott végig, közben vagy 120 zene­darabot szerzett, s ahogy fel­jegyezték róla: „botfülű úr- fikat és kisasszonyokat taní­tott klavírozni — kosztért, kvártélyért”. Gyakran meg­fordult megyénkben is, így például Gesztelyben Puky István táblabíró kúriájában. Ugyanitt találkozott a kor másik híres vagsbundusával, Csokonaival, aki Patakon diáktársa és élete végéig jó barátja volt Pukynak. A legtöbb időt Miskolcon töl­tötte Lavotta, ahová vándor- útjairól vissza-visszatér. Ba­rátaival elborozgatott az avasi pincékben, sőt 1804 februárjában a Szófrona uram kávéházában rendezett farsangi bokrétabálban vo- nópárbait vívott égy Zubli nevű báróval, aki a bálte­rem közepén fogadásból „orvul” megcsókolt egy mis­kolci lányt. A legszívesebben mégis Hegva’ján szeretett vendé­geskedni, amelyet „a dúsan használhatatlanok — olvas­hatjuk az ellenőrzésről ké­szüld összefoglalóban. Per­sze a vizsgálat során szá­molási hibákkal is találkoz­tak. A 78 esetből 11-szer fo­gott túl vastagon a pincé­rek ceruzája. Érdemes néhány konkrét esetet is kiemelni: a MIVÉ Matyó éttermében például szemetes környezetről, fes­tésre váró falakról, rendet­len mellékhelyiségekről ké­szült feljegyzés. A Toaaj és Vidéke ÁFÉSZ 1. számú ét­termében pedig 115 doboz fogyaszthataüan ananász konzervet tárol­tak. Egyáltalán nem zavar­ta a vezetőt, hogy ezek szavatossága nyolc hónapja lejárt. A SZOT miskolctapolcai har­madosztályú büféjében vi­szont a rövid italok meny- nyisegét és minőségét kurtí­tották meg. Valamennyi vizsgált fé'.deoi szesztartal­ma a megengedett alatt volt. Nagy István miskolci magánvendéglátós presszó­jában is az alkohollal volt a gond. Száz liter magánter­melőtől vásárolt, vendéglá­tóhelyen fel nem szolgálható 'bort árult, literjét 70 fo­rintért ... . termő venyige áldott arany- kertjének”, a tokaji bort pe­dig „servus humillimus’-nak, azaz az ő „legalázatosabb szolgájának” nevezett. Sok nemesi kúriában, borospin­cében fordult meg ezen a történelmi borvidéken. Min­denütt szívesen fogadták a híres zeneszerzőt, kellemes társalgót, virtuóz hegedűst. De ha a bortól' elnehezült a feje, vagy ha művészi Őzér­zetében me°?é"tették, akkor hiába volt a kérle’ő szó. nem vette kezébe a hegedűt, sőt büszke haraggal vágta oda még a legjobb barátainak is: „F.go, qui regibus lu­do... ?” „Én, aki királyok­nak játszom ... ?” ötvenhatodik évében járt, amikor 1819 végén betegen, dagadt lábbal, megtört szív­vel és lélekkel Tállvára ér­kezett lerriobb barátjához, Eöry Fülön Gábor orvoshoz. Ls^átia bőr.fonjon át gvó- "■'ifgatta. s T8?n nvarán snv- nyira talnra tudta állítani, ho"v augusztus 11-én Lavot­ta mstrq inant a nótákéba az orvosságért. Tréfálkozva vet­te kezébe a m“d>eío4t. de mlelőtf a tnUrpHóknt lenve'te volna. hirt°i°n összeesett pg eTO óra múlva a patikus szobáiéban — az egykorú orvosi lei°t szerint — „tü- dőnyavajában” meghalt. Naav pompával temették el a tállyai temetőben, kíván­sága szerint a hegedűiével együtt. Bihari Jánosnak, a híres „cigánykirálynak” a vezényletével hatalmas zene­kar búcsúztatta — a leg­szebb Lavotta-dalokkal. Mohos, kopott már a vas­kerítése.? sírkeretben lévő obeliszk. amelyet 1.831-ben egy szatmárnémeti műkedve­lő társaság állíttatott „nemes Lavotta János híres magyar hangművész és nemzeti nó­ták szerzője porai födött”, de még kibetűzhetők a „bá­joló hegedűs” művészetét méltató szavak: „Itt nyug­szik a maga idejének Or- pheusa ... Remek tetemek, Isten veletek...” Hegyi József Téli tilselő Az alig egy hónappal ez­előtti tüzelőanyag-áremelés után is zavartalan a szén­ellátás a TÜZÉP nádasréti telepén. Lyukóbányáról fo­lyamatosan érkezik a dara­bos szén. Naponta 2—4 ezer mázsát pakolnak le. A múlt szombaton és vasárnap is több ezer mázsát szállítot­tak a Nádasrétre. A Hoff­mann Ottó és a Kabók ut­cai kirendeltségeken felvett megrendeléseket fennakadás nélkül szállítják ki, a fel­iratkozás sorrendjében. A lyukói darabos mellett bri­kettet is vásárolhatunk most. Jelenleg NDK, valamint do­rogi és tatabányai gyöngy­brikett közül választhatunk. (fázold) Nem lesz uborkaszezon? Romlott ananász, felhígított féldecik Becsapják a vendégei vannak — ha vannak egy­általán — a cégtáblák. A mellékhelyiségek igény­telenségről, kulturálatlan- ■ágról árulkodnak. Gyalkor! probléma, hogy az ét- és itallapok szakadozot­tak. gyűröttek, egyszóval Szomorú hírek érkeznek az uborka termesztőktől: a ter­mőre sem fordult szabadföl­di bokrokat erősen megtá­madta a peronoszpóra. A gombásodás olyan mértékű, hogy veszélyezteti a termést és az exportot egyaránt. Utóbbit annál is inkább, mert egyes országok nem hajlandók bizonyos perme­tezőszerekkel kezelt növé­nyeket átvenni. Elsősorban a felszívódó permetezőszerek használata ellen tiltakoznak, de előírják a használható kontakt szerek mennyiségét is. Ezekkel 7—10 naponként kell a levelek fonákjáról is megpermetezni a növénye­ket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents