Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
Csak a kereskedelem szorgalmassá Osztrák cég megrendelésére Négyórás állás A kohászat Eíbiai vállalkozása családanyáknak A Szakszervezetek Megyei Tanácsa régóta szorgalmazza, hogy több nőt foglalkoztassanak részmunkaidőben. A vállalatok azonban nem sok hajlandóságot mutatnak erre, pedig ezeknek a dolgozóknak a jövedelme után nem kell adózniuk sem. A miskolci Munkaügyi Szolgáltató Irodában például az idén egyetlen cég sem jelentkezett ilyen igénnyel. A legtöbb dolgozót Miskolcon az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat foglalkoztatja négy-, illetve hatórás munkaidőben. Néhány évvel ezelőtt azonban a mostani ötvennel szemben még legalább nyolcvanan dolgoztak náluk részmunkaidőben. Többségük nem rendelkezik szakképesítéssel. Mint Képes Károlyné személyzeti osztályvezetőtől megtudtuk — a hat órában dolgozóknak 2250 forint, a négyórásoknak pedig 1500 forint körül van az átlagfizetése. Természetesen részesülnek a mozgóbérből is. A vidékről bejárók utazási költségeit megtérítik, ám kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. S csupán egyetlen asszony vállalkozott arra, hogy a gyes mellett négy órában dolgozzon náluk. Sokan jelentkeznek viszont részmunkaidős állásra a nyugdíjasok közül; legalább ötven régi kereskedő segédkezik ily módon az üzletekben. A délutáni vásárlási csúcsok idején a A Pátriában elsősorban a vásárlási csúcsok idején tartják segítségnek a négy és hat órában dolgozók munkáját. vállalat boltjaiban mégis nehezen állják a vevők ostromát, s jóval több embernek tudnának négy- és hatórás munkát adni — ha volna jelentkező. A részmunkaidős foglalkoztatásra szükség volna az egészségügyben is — hallottuk Tóth Józsefnétől, a megyei kórház szakszervezeti bizottságának titkárától — ám csupán a járóbetegszakrendeléseken tudnának ilyen dolgozókat alkalmazni jelenleg. Pedig ki kellene dolgozni ennek rendszerét, Sebesebben ketyeg a taxióra Az átállításig: a régi áron Miskolc szinte valameny- nyi taxis cégét feltárcsáztuk tegnap, és megtudtuk: búcsút mondhatunk a 8 forintos alap- és kilométerdíjnak. Az új tarifa szerint az órák 10 forinttal indulnak, és minden megtett kilométer után ugyanennyit számolnak. A percenkénti várakozási díj továbbra is 3 forint. A Kiosz és az Ibusz Taxinál egyelőre még csak tervezik az áremelést. A Főtaxi továbbra is a régi árakon hoz és visz. A City és a Tempó Taxinál már szinte valamennyi óra az új tarifát mutatja. A Buda Taxinál az új teherszállítási díjakat is megtudtuk r az indulásnál 8 forinttal többet, 20 forintot számolnak, kilométerenként pedig 14-et kérnek, s a várakozás *4 forintba kerül. Egyelőre még nem sikerült valamennyi órát átállítaniuk, ezért pár napig — egy kis szerencsével — még a régi árakon is lehet utazni. Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi indokolta a tarifaemelést? Szinte valamennyi cégnél azt a választ kaptuk: megdrágultak az alkatrészek, sőt maguk a gépkocsik is, nem volt más mego’dás. F. H. hiszen az egészségügy komoly munkaerőhiánnyal küzd, ami aligha enyhülhet, ha kizárólag a teljes munkaidőt vállaló dolgozók jelentkezésére várnak. Más munkahelyeken Is meg lehetne teremteni a részmunka lehetőségét. Nem kétséges, hogy a több gyermekes családok számára ez előnyös lenne, hiszen több időt tölthetne otthonában az édesanya, s mégis keresethez jutna. Természetesen mindezt pontos számításoknak kell megelőzni, hiszen elsősorban a vállalatnak kell hogy megérje ez a foglalkoztatási mód. V. Zs. Nyereséges vállalkozásba fogott a Lenin Kohászati Művek. Az osztrák Voest Alpin cég alvállalkozójaként vesz részt a líbiai Misuratá- ban felépített acélmű üzembe helyezésében. Sokan kételkednek abban, hogy ez a vállalkozás hasznot hoz — mondotta dr. Sziklavári István, az LKM gyártástechnológiai osztályának vezetője, a munkacsapat vezetője. — Ebben az üzletben azonban alig van kockázat. A líbiai vállalkozásokba annak idején belebukott magyar vállalatok építkezésekre kötöttek szerződést az arab országgal, az LKM azonban az osztrákokkal áll üzleti kapcsolatban. Mivel megbízható partnerek, tőlük mindenképpen megkapják dolgozóink a járandóságukat. O VALUTÁBAN KAPJAK A FIZETÉST A különféle szakmunkásokat 1200 jelentkező közül választották ki, a szakmai felkészültség, a megbízhatóság és a nyelvtudás alapján. Ezt az utóbbi követelményt azért kellett támasztani, mert a közvetlen főnökök németek lesznek, az acélművet építtető líbiaiakkal pedig csak angolul tudnak tárgyalni. Az LKM-ből 123-an utaznak ki, és három, speciálisan képzett szakembert szerződtettek az Ózdi Kohászati Üzemekből. Az első húszfős csoport március közepén vagy április elején száll repülőre, a többiek később követik őket Két mérnök és különféle képzettségű — folyamatosöntőgépkezelő, lakatosok, műszerészek, kőművesek, villanyszerelők stb. — szakmunkások utaznak. Velük tart 8—10 segédmunkás is. A munkálatok hat hónapja alatt működésbe hoznak három 90 tonnás elektromos kemencét, két hatszálas és egy négyszálas folyamatos öntőgépet, egy kétaknás mészégetőt, valamint egy forgódobos dolomitkemencét. Az LKM szakemberei harminchét munkahelyen fognak dolgozni. A havi fizetésük az itthoninak a két és fél-, háromszorosa lesz, melynek 65 százalékát devizaszámlára utalják át, a maradékot pedig Líbiában költhetik el. e NAPPAL HŐSÉG, ÉJJEL FAGY A beüzemelésre váró acélmű az afrikai ország fővárosától, Tripolitól mintegy 250 kilométerre található. A hőmérsékleti értékek meglehetősen szélsőségesek. Nvá« ri napokon 45, 50 fokos hőség is lehet, és télen is 23, 30 fok közötti értékeket mérnek napközben. Estére azonban a hőmérséklet gyakran fagypont alá süllyed. A miskolci munkásokat háromezer személyre tervezett tábor várja, légkondicionált, hűtőgéppel ellátott kétágyas szobákkal, sportpályákkal, valamint különféle kulturális létesítményekkel. A kiválasztott szakmunkások injekciót kapnak a trópusi betegségek ellen, és megvizsgálják, hogy nem AIDS- esek-e. Az oltásokat és a vizsgálatot igazoló papírok nélkül ugyanis nem utazhatnak be Líbia területére. Sz. P. Erdőféltőben jártunk Irtják a fákat a Csanyikban Irtják az erdőt a Csanyikban! — panaszolta több olvasónk. — Már tíz hektár erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Park területén — tették szóvá legutóbb egy fontos tanácskozáson. Kötelességünknek tartottuk, hogy utánajárjunk az ügynek. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén fekszik a Bükki Nemzeti Park, az Aggteleki Nemzeti Park és a Zempléni Tájvédelmi Körzet. Mindhárom területen folytatnak erdőgazdálkodást Ezért kértünk tájékoztatást dr. Kotek Pál műKözele» a határidő Másfajta adó is van A személyi jövedelemadó „bűvöletében” el ne feledkezzenek az érintettek arról, hogy az úgynevezett dologi vagy tárgyadó pótlékmentes befizetésének határideje is közeledik — figyelmezteti olvasóinkat dr. Hegyeshalmi Zoltán, a városi adó- és illetékhivatal vezetője. Ezt az adót két egyenlő részben kell befizetni, az egyik része január elsejétől március 15-ig esedékes. Amennyiben március 15. után fizet az adózó, úgy három hónapot késett, és havi 2 százalék adópótlékkal nőnek a fizetési terhei. Ilyen adók például a gépjárműadó, az építményadó, a házadó, a magánszemélyek földadója, a borforgalmi adó. Ne várják meg a hivatal értesítését, hanem a jövő hónap közepéig rendezzék tartozásukat. További információkat, felvilágosítást kaphatnak a hivatal ügyfélszolgálati irodájában, a Petőfi Sándor utca 23-ban, a földszinten. * Baráti beszélgetés: Simon Ferenc, Frigyik József, Kárpáti Zoltán és Tímár Vilmos n . r és Sím Frac Frigyik Józsefet és Simon Ferencet, a munkásmozgalom régi harcosait köszöntötte tegnap délelőtt. 70. születésnapjuk alkalmából a városi pártbizottságon Tímár Vilmos első titkár és Kárpáti Zoltán titkár. Frigyik József 1919-ben született Diósgyőrben. A munkásmozgalommal 1939- ben került kapcsolatba, akkori munkahelyén, a Diósgyőri Gépgyárban. A Szociáldemokrata Pártba 1942- ben lépett be. Az agitáció és szervező munka, s a Népszava terjesztése volt a feladata. Tevékeny részese volt annak az összehangolt akciónak, amellyel a gyári gépek és berendezések nyugatra hurcolását igyekeztek megakadályozni. 1944-ben, a MÓKÁN tagjaként részt vett a fegyveres ellenállás megszervezésében. A felszabadulás után, azonnal belépett a pártba. Éveken át a rendőrség állományában dolgozott. Simon Ferenc is 1919-ben született Vulkán községben, tízgyermekes családban. Apja bányász volt. 1938-tól vett részt a munkásmozgalomban, a Zsil völgyében, Luppény bányavidékén. 1940-ben jött Magyarországra, és itt azonnal bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba. Azt a feladatot kapta, hogy a borsodi bányavidéken kezdje meg a párt szervezését 1944-ben a szovjet csapatok oldalán vett részt a felszabadító harcokban. 1945- ben egyik szervezője a bányavidéken a kommunista pártnak, amelynek Máriatá- rón titkára lett. 1948-ban a Miskolc Városi Pártbizottság szervező titkára, később a megyei NEB-nél elnökhelyet tes. 1956-ban a megyei párt- bizottság székházának a parancsnoka volt. Ugyancsak tegnap délelőtt köszöntötte Kárpáti Zoltán, a városi pártbizottság titkára Tóth Józsefet, a II/6-os körzeti pártái apszervezet titkárát, 60. születésnapja alkalmából. Tóth József már öt éve végez kiemelkedő pártmunkát lakóterületén, az Avason. szaki vezérigazgató-helyettestől. Mint elmondotta, a gazdaság 121 ezer hektáros területén egyidőben 250—270 fakitermelő erdei munkahely van. Az idén összesen 425 ezer köbméter fatömeget termelnek ki, amelyből 340 ezer köbméter hasznosítható; erre a magyar népgazdaságnak nagy szüksége van. Az említett védett területeken az erdőgazdálkodást a szigorú előírások gondosságával folytatják, a két park és az Erdőfclügyclct engedélyével. Ezek a szervek határozzák meg a fakitermelés idejét, módját, a gépek használatát, s még a szállító utakat is kijelölik. A Csanyik és környéke a gazdaság lillafüredi erdészetéhez tartozik. A múlt évben az Árnyas utcából nyíló Köpüs-völgyben 3—4 hektár vágásérett, vegyes kemény lombos — tölgy, cser — faállományt termellek ki, az illetékesek hozzá- 'árulásával. Szintén a múlt évben vágtak ki a Csanyik bejáratánál levő erdőszélen fakat 1,4 hektár területen, amelyből 341 négyzetmétej- tartozik a Bükki Nemzeti Parkhoz. Itt 11 telket alakítottak ki saját dolgozóik számára. Ez is az összes illetékes jóváhagyásával történt; így nyilváníthatta a városi tanács ezt a részt belterületnek. Az idén a Bükki Nemzeti Park területén úgynevezett végvágás nem lesz. de lesz gyérítés — szintén az illetékes szervek tudtával és hozzájárulásával. Az erdőgazdálkodás fontos, ismétlődő mozzanata a gyérítés, másképpen nevelő vágás. Ilyenkor az értéktelen egyedeket vágják ki, éppen az egészséges, megmaradó állomány kedvező fejlődése érdekében. A kulturált világban általában mindenütt három célra hasznosítják az erdőt: az élővilág természetes védelmére, közjóléti és gazdálkodási célokra. A BEFAG-nál is ez a helyzet. Erdőféltésünk — amely érthető és jogos — tehát félreértésből, még inkább tájékozatlanságból fakad. Mert amikor a parkerdőben egy-egy fát kidé ntenek, ezt a többiek, az egészségesek érdekében teszik. A művelet nevében benne van: nevelő vágás. (oravec) i
