Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-20 / 43. szám

u A pártértekezl balról jobbra: Lukács János, dr. Túrós András és Tímár (Folytatás a 2. oldalról) teljesíthetők legyenek, a kö­vetkező pártértekezleten pe­dig számonkérhetők. Példá­ul: mit tesz a városi pártbi­zottság, hogy a bizalmatlan­ság megszűnjön, milyen programot dolgoz ki, hogy a bevezetendő többpártrend­szer esetén megnyerje a vá­lasztásokat? Mit akar tenni a gazdaság fellendítése, a növekvő munkanélküliség elkerülése érdekében? Ho­gyan akarnak befolyást gya­korolni a népképviseleti szervek munkájára? Veres Ferenc, a miskolci Mezőgép Vállalat küldötte az ipari munkásság hangulatát ecsetelte. A kételkedés, az elutasítás, a bizalmatlanság jelei náluk is fellelhetők. A bizalom úgy szerezhető visz- sza — mondotta —, ha az írásban foglaltak, az elvek és a határozatok szinkron­ban lesznek a valósággal, de ezt a. munkások egyelőre nem tapasztalják. Úgy lát­ják, hogy eddig a városi ve­zetés figyelmét elsősorban a két nagyvállalat gondja-baja kötötte le. örömmel* üdvöz- lik tehát a regionális fej­lesztési terv kidolgozását, amitől az arányosabb fej­lődést várják. — Miből táplálkozik az alternatív csoportok iránti szimpátia? — tette fel a kér­dést a következő felszólaló, Nagy Sándor, az ÉMÁSZ pártbizottságának küldötte. Szterinte abból, hogy az el­követett 40 év hibáit egy kosárba rakták, s ebből most bőven van mit szemelgetni. Fordulna a kocka, ha eze­Lukács János — A miskolci kommunis­ták képviselőinek mai ta­nácskozása a városi párt­mozgalom jelentős eseménye — kezdte felszólalását Lu­kács János, a Politikai Bi­zottság tagja, az MSZMP KB titkára, majd így foly­tatta : az itteni tapasztala­tokkal az országos pártmoz­galom is gazdagodhat, hi­szen határoztak az évenkénti megmérettetésről, s a válto­zó belpolitikai élethez fogják igazítani munkájukat. A mostani helyzetről szólva ki­fejtette: a gyors változások időszakát éljük, s ezek po­litikai hatása foglalkoztatja az embereket, amire választ kell adni. Hogy változtatni tudjunk, ahhoz nekünk is nagyon pontosan ismerni kell a helyzetet és annak okait. A helyzet tarthatatlanságát a Központi Bizottság már 1986-ban felismerte, aztán megszületett a ’87-es júliusi program, a kormányhatáro­zat, majd a májusi pártér­tekezlet állásfoglalása. Ám ezeket a válságmenedzselő programokat nem sikerült elfogadtatni — mondotta. — A tanulság ebből az, hogy a politikai harc, az osztály­harc fő területe a gazdaság, ám ehhez a váltás nagyon nehéz és időigényes. Bár a pártmozgalom megújulását tekintve értékes időszakot könyvelhetünk el az elmúlt nyolc hónappal, mégis úgy , vélem, hogy ez túlságosan lekötötte erőnket, nem vol­tunk eléggé jelen a politikai és társadalmi közéletben. A párttagság bizonytalanságá­ket mind nekünk, a párt­tagságnak sikerülne megol­dani — mondotta — ám eh­hez a pártbizottságnak is új jogosítványok kellenek. Ezért javasolta: meg kell vizsgál­ni a városi pártbizottság mozgáskörét gátló tényező­ket. Rajna János, a BÁÉV pártbizottságának küldötte annak a véleményének adott hangot, hogy azok az em­berek a legcsalódottabbak, akik politikailag képezték magukat, mert az elmélet­ben tanultak nem váltak valóra a gyakorlatban. A munkások úgy látják, hogy bőven vannak még tartalé­kok a munkafegyelemben, a vezetők körültekintőbb ki­választásában. A városi pártbizottságnak legyen programja a munkanélküli­ség további megakadályozá­sára, mert az építőmunká­sok körében megnőtt a lét* bizonytalanság. Az ifjúság neveléséért ér­zett felelősség csendült ki dr. Dobos László szavaiból, aki a pedagógus pártbizott­ság küldötteként vett részt a pártértekezlet munkájában. Ma neveljük azt a generáci­ót, amelyre az ezredfordulón a jövőnket alapozhatjuk, amelyet most igen sok el­lentétes hatás ér. Vélemé­nye szerint a beszámoló sze­rény teret szentelt a város szellemi erőinek, pedig csak művelt társadalom képes po­litikai kultúrát teremteni. Javaslata: hogy a szellemi erők bevonására is dolgoz­zon ki programot a városi pártbizottság. felszólalása nak és bizalmatlanságának forrása az is, hogy múltunk és jelenünk ábrázolása, be­mutatása és megítélése nem voit kellően tárgyszerű, nem folytattunk érdemi vitát az elmúlt négy évtized tapasz­talatairól. A továbbiakban Lukács János elmondotta: helyesli a miskolci kezdeményezést, mi­szerint a városi pártbizottság arra készül, hogy megvizs­gálja a pártmozgalom viszo­nyát a múlthoz, a jelenhez, valamint a reform és a jö­vő követelményeihez. A KB titkára két nagyon fontos feladatot emelt ki a pártmozgalom megújítása témaköréből. Az egyik, s ez elengedhetetlen: a párt akcióképességének, egységé­nek helyreállítása, a párton belüli összefogás erősítése. Az, hogy a párt politikáját a tagság -alakítsa, képviselete demokratikus és nyílt le­gyen. A másik, hogy eleven mozgalomként, erőként has­son az emberekre, a társa­dalmi-gazdasági folyamatok­ra. Mi ebben a perspektíva? — tette fel a kérdést. Most abból kell kiindulni, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt kormányzó párt, így sem a munkahelyen, sem a lakóterületen nem adhatjuk fel politikai pozíciónkat, de szervezeti pozíciónkat sem. A pártnak a választási meg­mérettetés előtt nem a vesz­tésre kell készülni, hanem olyan tervek, programok ki­dolgozására, hogy a párt po­litikai értelemben legyen győztes. Nem szabad figyel­men kívül hagyni — hang­súlyozta —, hogy az MSZMP kezdeményezte és indította el a reformokat, a gazdaság és a politika átfogó meg­újítását. Tehát saját politi­kájának megújításáért ps el­fogadtatásáért, valamint eredményes megvalósításáért kell azt a politikai küzdel­met folytatni, amely lénye­gében már meg is kezdődött. Vezető szerepének megerősí­tése nem lehet csak kinyi­latkoztatás, ezt a bizalom hitelesítheti. vitája — A beszámoló kulcsmon­datának tartom, hogy kifor­ratlan a gazdaságban vég­zett pártmunka — mondotta dr. Rózsa Ernő, az APEH megyei igazgatóságának kül­dötte. Munkájuk tapasztala­tairól így számolt be: ha­sonló gazdasági eszközökkel különböző hatékonysággal működtetnek vállalatokat. Hiányzanak az értékelemzé­sek, és azok a gazdasági szá­mítások, amelyek lényeges fejlesztési döntésekhez nél­külözhetetlenek lennének. Bán Péter, a Tüzeléstech­nikai Kutató Intézet küldöt­te felszólalásában egyebek között azt fejtette ki: legyen az új pártbizottság első fel­adata egy stratégiai feladat­terv kidolgozása. különös tekintettel a közelgő válasz­tásokra. Ebben jelentős fel­adatuk lesz a pártmunkások­nak, hiszen, többször el­hangzott itt is; politikai harcban kell megmérni az erőket, ő inkább vitára ser­kent. mert nem az a kér­dés, hogy „kit győztél le” — sokkal inkább az, hogy. „kit győztél meg?”. Ritter Ottó, az 1/4. sz. te­rületi pártalapszervezet kül­dötte a beszámoló egyetlen hibájának azt tartotta, hogy a nyugdíjasokkal nem fog­lalkozik, pedig a városban 18 százalékos arányt képvisel­nek. Optimista és naiv nem­zedék az övék — a nyugdí­jas korosztály —, akik min­dent hittel csináltak, és most megint itt vannak a válság kellős közepén, s nem lát­ják a belőle kivezető utat. Félőnek tartja, hogy a poli­tikai csatározások felélik az energiát, a gazdaság meg­újítására már nem jut fe­lőle. Délután dr. Berkő Péter elnökletével folytatta mun­káját a városi pártértekez- let. Tizenketten kaptak szót, 11 küldött pedig írásban ad­ta le a hozzászólását. Ezek főbb gondolatait lapunkban később közöljük. Dr. Kovács László, a vá­rosi tanács elnöke a Mis­kolc fejlődését jellemző' el- lentmondások)ról szólt. A többi között elmondotta: drágább lett a Városüzemel­tetés. Több tervidőszakon át csak görgette a város szá­mos feladat megoldását. Ezért ma a középfokú oktatás rendszere, a kereskedelmi, áruházi hálózat bővítése, az egészségügy színvonalának növelése mind sürgető fel­adat. De az eredményeink alapján leszűrt tapasztalatok megerősítik azt az igényt, hogy folytassuk a városépí­tészetben az értékmentést, a hagyományőrzést, a rehabili­tációt, a humánusabb em­beri környezet megerősíté­sét. A tanács alapelvé, hogy csak a széles közvélemény tudtával és egyetértésével le­het a város sorsát érintő A tanácskozás szünetében, Vilmos döntéseket meghozni, ezért növelni kell a döntések elc>- készítésének szerepét. Ehhez viszont arra is szükség van, hogy az apparátusnak jó kap­csolatai legyenek a lakosság­gal. Az állásfoglalással kap­csolatban kifejtette, hogy abban helyet kell kapnia az olyan fontos kérdéseknek is, mint a kultúra, a szociál­politika. A beszámolóban szereplő gondolatokat foly­tatva, a cigánysággal kap­csolatban leszögezte: a hát­rányos helyzetben lévő tár­sadalmi rétegeknél a segítség . elvi alapja továbbra is a rá­szorultság. Bán Imre, a TOKI dolgo­zója meghívottként kapott szót. A városi KlSZ-bizott- sag Értelmiségi Fiatalok Ta­nácsa tagjainak véleményét tolmácsolta. Egyebek között elmondotta: a beszámolót, az abban megfogalmazott vá­laszokat általánosnál:, felü­letesnek, sokszor féireérthe- tőnek találta. Az ÉFT kép­viselője kifejtette: a városi pártbizottságnak kell meg­válaszolnia a város sajátos helyzetéből adódó ideológiai­politikai kérdéseket Ami a személyes felelősségvállalás kérdését illeti: az értelmisé­gi fiatalok szerint nem lát­ványos fővesztésekre van szükség, hanem arra, hogy a múlt hibáiért felelős sze­mélyek csendesen vonulja­nak vissza. Aki 30 évig egy ma már túlhaladott politika képviselője volt, nem lesz egyik napról a másikra re­former. S fontos, hogy ar­cot kapjanak vezetőink. Tóth Imre, a Szolgáltató- ipari Pártbizottság küldötte kifejtette, hogy napjaink gyors ütemű változásait a párttagság nagy része már szinte nem képes követni. Ez a tény gyengíti a politi­záló képességünket, nem ér­leli tovább a vitakészségün­ket, uniformizálja a demok­rácia gyakorlását. Továbbra is felülről várjuk a célok megfogalmazását. Fontos, hogy a lakóterületi párt­munka javuljon, ehhez vi­szont jobb, emberibb kap­csolatokat kell kialakítani. Ha ezen a téren nem sike­rül rövid időn belül előre lépnünk, a késlekedésünk be­hozhatatlan hátrányt okoz­hat. Földest Antal, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság pártbizottságának tit­kára leszögezte: nagyon gyorsan alkalmazkodnunk kell — a valóságban már hosszabb ideje jelen lévő — többpártrendszer keretei kö­zött kialakult nyílt, éles, po­litikai harc követelményei­hez. Korrekt politikai harc­ra van szükség — mondot­ta —, amelyben a meggyőzés, a vita fontos szerepet kap. Nagyon lényeges, hogy az MSZMP gyorsan kidolgoz­za azt a stratégiát, amellyel a választási harcban részt vehet. A politikai küzdel­mekben a lakóterületek fon­tos szerepet kapnak, ezért tisztázni kell, kikre számít­hatunk a lakóterületi poli­tizálásban. Sóvári Bertalan, a Lenin Kohászati Művek küldötte a munkanélküliséggel kapcso­latban arról szólt, hogy aki akar, talál magának mun­kát a városban. Példával is szolgált: az LKM-ben so­kan tartanak a munkanélkü­liségtől, de jó néhány üzem­részben még sincs elegendő szakember. A munkásság a meghatározó erő a város­ban — mondotta. Ám ők nem beszélnek, hanem dolgoz­nak. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek gondja­ik, amelyekre mielőbb sze­retnének megoldást. Mit várnak a dolgozók a veze­tőktől? — tette fel végül a kérdést. Mindenekelőtt azt, hogy olyan munkáról gon­doskodjanak számukra, amellyel piacképes árut ál­líthatnak elő. Dr. Kalo József, a Mis­kolci Rendőrkapitányság ve­zetője hangsúlyozta, hogy a beszámolóban leírtakat, az állásfoglalásban megfogal­mazott feladatokat csak ak­ikor lehet végrehajtani, ha nyugalom és törvényes rend uralkodik a városban. A társadalom válságát jelzi, hogy a bűnözés terjedőben van Miskolcon. Ilyen körül­mények között rendkívül fontos, hogy javuljon a rendőri munka technikai színvonala. Ezen kívül olyan törvényekre is szükség van, amelyek elősegítik a bűnö­zés visszaszorítását. Gúr Nándor, a KISZ Mis­kolc Városi Bizottságának első titkára szerint, az ifjú­sági szövetségben korábban megkezdődött megújulási fo­lyamat tapasztalatait a párt is hasznosíthatja a saját megújulásában. Leszögezte azt is, hogy a jelenlegi hely­zetből az MSZMP nélkül nem képzelhető el kiút, de a pártnak szövetségesekre van szüksége. A KISZ-szel a közös stratégia alapját az ifjúságot érintő valamennyi fontos kérdésben — például az oktatás-, a lakás- és a foglalkoztatáspolitika kér­déseiben — meg kell fogal­mazni. Amíg a lakóterületen erős bázisa nincs a pártnak és a KISZ-nek, addig nem hagyhatja el az üzemet, ' s ha már rendelkezik bázis­sal a lakóterületen, akkor sem kell teljesen kivonulni a gyárakból — mondotta. Káli Lajos nyugdíjas, a városi pártbizottság fegyel­mi bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy egy ha­talmon lévő vezető pártnak a tagjaival szemben alapve­tő követelményként kell meg­fogalmaznia az elkötelezett­séget, a becsületességet és az őszinteséget. A tisztessé­ges, példás, felelős magatar­tásé Vezetők tekintélyének erősítése most minden párt­tagnak fontos kötelessége. A vezetőktől viszont elvárjuk — fűzte hozzá —, hogy vál­janak a szakma kiváló is­merőivé, legyenek demokra­tikusak, de következetesekj és egyértelműen követeljék meg a feladatok végrehajtá­sát. Soltész Rudolf, az InnováJ ciós Centrum (Park) Rt. párt- alapszervezetének küldötte» azt hangsúlyozta, hogy igen fontos a közvélemény alá- kítása, befolyásolása. Eztl jól szolgálná a public réq, iations módszerének a poli-' tikai alkalmazása, amellyel hatékonyabban lehetne nép­szerűsíteni a párt program­ját. Egy ilyen, úgynevezett PR-egység létrehozását ja­vasolta. Mogyorósi Gyula, a Szak- szervezetek Megyei Taná­csának küldötte kijelentet­te: az MSZMP-nek érdeke, hogy az átalakulóban lévő szakszervezeti mozgalom a munkavállalók erős, önálló arculatú, jelentős tömegbefo­lyással rendelkező, markáns érdekképviseleti és érdekvé­delmi mozgalommá váljon. A partneri viszonyon alapu­ló együttműködésre ma igen nagy szükség van: napi kon­zultációkra olyan kérdések­ben, mint a foglalkoztatás­politika, a munkanélküliség, a szociálpolitika. Azt is ja­vasolta, hogy a párt épüle­teinek kapuját tárják szé­lesre a párt tagjai előtt, s különféle programok szer­vezésével tanuljanak politi­zálni, vitatkozni itt az MSZMP tagjai. Petercsák József, a Hejő- csabai Cementművek Rt. dolgozója szerint a bérre­formot az adóreformmal együtt kellett volna beve­zetni. A városi pártbizottság­nak állást kellene foglalnia a bérreform bevezetésének: meggyorsítása mellett. Ma. amikor megteremtettük a többpártrendszer lehetősé­gét, s azt hangoztatjuk, hogy megalakulhatnak a szocia­lizmust elfogadó pártok, pon­tosan meg kellene határoz­ni azt is, mit is ertön* szo­cializmuson — mondotta a HCM küldötte, majd azt ja­vasolta. hogy a 20 ezer fo­rint feletti nyugdíjakra ne vonatkozzon ezután a köte-‘ lező emelés. (Folytatás a 4. oldalon) Dr. Velkey László professzorral, országgyűlési képvise­lővel készít interjút IgriCzi Zsigniond, a Népszabadság me­gye: tudósítója.

Next

/
Thumbnails
Contents