Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-20 / 43. szám

Vitazáró és szavazás

Dudla József felszólalása

(Folytatás a 3. oldalról)

— Másfél éve lázas állapotban van a párt. Indulatok feszülnek a taggyűléseken, és a társadalmi élet más területein is — ezzel kezdte felszólalását Dudla József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, majd így folytatta:

— Miközben ragaszkodunk múltunk sok eleméhez, többtől el kell szakadni; ta- gadva-megőrizve kell megújulnunk. Ezt a folyamatot másként éli meg a nagyüzemi munkás és másként az értelmiségi. Azt szeretnénk elérni, hogy az ifjúság bízzon a jövőben, a munkás legyen elégedett a helyzetével, a társadalmi munka- megosztásban elfoglalt helyével. becsületes munkájából tisztességesen és jól megélhessen. Azért is dolgozni fogunk, hogy az értelmiségi teljesíthesse küldetését, betölthesse szerepét.

A mostani korszákváltáskor a párt egészének kell megadnia a választ a társadalom előtt álló kérdésekre. Ebhez viszont a párttagságnak, és nekünk is meg kell változnunk, hogy változtatni tudjunk — fűzte hozzá a megyei pártbizottság első titkára. Majd leszögezte; a múlttal szembe kell nézni, és okulni kell belőle. A gazdaság a korábbi módon nem működtethető, a társadalom a régi módon nem szervezhető és a tegnapi politikai gyakorlat ma már nem tartható, nem hatékony. Az a bűntudat, amit emiatt un párttagság érez, nem indokolt, mert a szándék tiszta volt. Most erőre és önbizalomra van szükségünk a megújuláshoz. A felelősség kérdését a jövő számára levonható és hasznosítható politikai tanulságok miatt önmagunkban tisztázni kell.

A továbbiakban arról szólt, hogy megyénkben még ^z országos pártértekezlet előtt elkezdődtek a változások. Ezeket részben a gazdaság jól ismert gondjai kényszerítették ki, de a vezetésben is elkezdődött a tisztulás, a frissülés folya* mata. Ami a megye politikai helyzetét illeti: sok fronton nyitottunk egyszerre. Ez nehézzé teszi az eligazol'st. de a dolgok ösz- szefüggő láncolatából aligha lehet bármit is kiszakítani. Fontos, hogy a párttagság tevékeny részt igényel a politika alakításában. Miskolc a nagyüzemeivel és az értelmiségi műhelyeivel ma is markáns, meghatározó szerepet játszik ebben a folyamatban — mondotta az előadó. A miskolci párttagság erős, öntudatos közösség, amelyik nem hagyja magán eluralkodni a csüggedést, képes szembenézni a gyengeségeivel, s vállalja a változást, a változtatást is.

A pártegységgel kapcsolatban kijelentette: ennek vitában kell kikovácsolódnia. A pártegységhez azonban szükség van a platformszabadság bevezetésére és meghonosítására is, enélkül a párt többfelé szakadna.

A többpártrendszerrel kapcsolatban Dudla József leszögezne, hogy amikor erre felkészülünk, tudni kell, hogy milyen célokat, milyen módszerekkel szolgálunk, s nem hagyhatunk kétséget afelől, hogy szocialista jellegű társadalmi gyakorlatot akarunk. Amely személyes érdekeltséget .teremt a teljesítményben, méltányosan gondoskodik a gyengébbekről, a rászorulókról, amelyben a nép felelősséggel politizál, a politikai (és állami hatalmat demokratikusan ellenőrzi, s amelynek tiszta a közélete. Súlyos gondjaink megoldásában azokkal is együtt kívánunk dolgozni — hangsúlyozta — akikétől sok tekintetben eltér az álláspontunk. A dialógushoz viszont bizonyos közelség kelL Messziről nem lehet vitatkozni, legfeljebb egymásra kiabálni — mondotta Dudla József, A lakóterületi politikai munkával kapcsolatban pedig úgy foglalt állást, hogy annak valóban felértékelődik a szerepe, de ez nem jelenti azt, hogy megszűnik a politikai munka az üzemekben.

A Miskolc Városi Pártbizottság tagjai

Békés Dezső, a Déli Hírlap főszerkesztője; Dobozy jZsolt, a Lenin Kohászati tMűvek pártbizottságának titkára; Forrás Lászióné, a J Centrum Áruház reszoríve- aetője; Gulyik Zsolt, a városi pártbizottság titkára; Gúr Nándor. a KISZ városi bizottságának első tikára; gyarmati Béla, a Miskolci ■Nemzeti Színház igazgatója; úr. Hadler Ferenc, a városi •ügyészség vezető ügyésze; Homolya Gizella, a HNF városi bizottságának titkára; dr. Imre Ferenc, a December 4. Drótművek nyugdíjas igazgatója; Juhász Zoltán, a Lenin Kohászati Művek lakatos eső portvezető j e; dr. Kalo Jó- tsef, a Miskolci Rendőrkapitányság vezetője; Kalóczkai Istvánná, a Lenin Kohászati Művek személyzeti és szociális igazgatója; Káli Lajos, a Lenin Kohászati M(í- vek nyugdíjas munkaügyi és szociális igazgatója; Kárpáti Zoltán, a városi pártbizottság titkára; Kocsis Gyula, a MÁV Vontatási Főnökség mozdonyfelvigyázója; Koszty Lajos, a Lenin Kohászati Művek nyugdíjas személyzeti és szociális igazgatója^ Kovács József, a városi párt- bizottság tikára; dr. Kovács László, Miskolc Megyei Vá- j ros Tanácsának elnöke; Len- keyné Bíró Gyöngyvér, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanársegédje; Mató Barnabás, a Miskolci Vízművek szervizmestere; Márton András, a Magyar Néphadsereg helyőrségparancsnoka; Mátrai Béla, a BEFAG Lillafüredi Erdészetének motorfűrész-szerelője; Molnár Mik-- lós, a Munkásőrség Miskolc Városi Parancsnokságának egységparancsnoka; Nagy Lászlóné, a Lenin Kohászati Művek anyagvizsgálója; Rajna János, a BÁÉV Gépjavító Üzem villanyszerelője; dr. Romvári Pál, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektorhelyettese; Sashegyi Attila, a Mentor Kisszövetkezet részlegvezetője; Simon Tibor,- a városi pártbizottság nyugdíjas osztályvezetője; Siiika József, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat kitűzője;. Sóvári Bertalan, a Lenin Kohászati Művek főművezetője; Szarka János, á Megyei Népi EllenSk Fiatal arcok a résztvevők soraiból... Jobbról Gúr Nán- «Umv-O. KISZ városi bizottságának első titkára.

őrzési Bizottság nyugdíjas általános elnökhelyettese; Tímár Vilmos, a városi párt- bizottság első titkára; Wró- bel István, a Borsod Volán karosszérialakatosa; Zim- mermann Ferenc, a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgatója.

Delegált tagok;

Ács János, az Ipari Szövetkezetek Pártbizottságának titkára; Balaskó József, a Diósgyőri Gépgyár esztergályosa; Barcsák Attila, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termeltetési előadója; Bán Péter, a Tüzelés- technikai Kutató- Fejlesztő Intézet értékesítési osztály- vezetője; dr. Berkessy Sándor, a Semmelweis Kórház Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa; Csőreg Bertalanná, a Diósgyőri Gépgyár iparjogvédelmi osztályvezetője; dr. Dobos László, a Miskolci Gyermekváros igazgatója; Farkas Miklós, a Miskolci Pamutfonóipari Vállalat technológusa; Gáspár József, a Diósgyőri Gépgyár Pártbizottságának titkára; Hegedűs Gf/ula, a Miskolci Szimfonikus Zenekar művésze; Képes Károly- né, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat osztályvezetője; Kiss László, a Miskolci Városi Távközlési Üzem vezetője; Ko- lencsik Béla, a MÁV Miskolci Igazgatósága műszaki ügyintézője; dr. Kónya Károly Csaba, a Vasgyári Kórház Idegosztályának osztály- vezető főorvosa; Körössy Sándor, a 101. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese; Nagy Sártdor, az ÉMÁSZ Központ Tervezési és Informatikai Központjának igazgatóhelyettese; dr. Rózsa Ernő, az APEH megyei igazgatója; Trója István, szobafestő kisiparos; dr. Tütős Sándor, a Nehézipari Műszaki Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa; Űjházy László, a Magyar Hitelbank Rt. Miskolci Igazgatóságának igazgatóhelyettese; Varga Zoltán, az Északmagyarországi Tervező Vállalat igazgatója; Zsiga Gábor, a Nagymiskolci Állami Gazdaság állattenyésztési fő- ágazatvezetője, _

A vitában elhangzottakat Tímár Vilmos, a városi párt- bizottság első titkára összegezte.

Amit felvállaltunk ezzel a tanácskozással, azt el is végeztük — mondotta. Bár szenzációval nem szolgált, érettségből, politikai felelősségből jól vizsgázott az értekezlet. Egyetértett azzal a hozzászólóval, aki szerint minden kérdésben határozott állásponttal, programmal kell rendelkeznünk, s a változásokra időben kell felkészülnünk. Programunk már van több is, 'ezért ezek végrehajtására ezután nagyobb gondot kell fordítani. S meg kell tanulni elfogadtatni politikánkat a társadalom legszélesebb rétegeivel. Azzal kell foglalkoznunk, ami az embereket is foglalkoztatja, s a városi pártbizottság ezekre a kérdésekre találton választ, megoldást. Ma még van az emberekben bizalom, tenni akarás, remény, de a hitük erősödéséhez határozott cselekedetekre is szükség van.

A pártot a tagság, a testületek és a tisztségviselők együtt alkotják — hangsúlyozta. A tagság légyc i részese a döntéseknek, ellenőrizze a vezetőit, de ha egyszer megválasztotta őket, akkor bízzon is meg bennük. A vélemények összegzése. a stratégia, a taktika kidolgozása a testületek dolga. Ehhez azonban a tagság együttműködésére és ellenőrzésére is szüksége van. Az lenne a kívánatos, hogy a testület a kontroll mellett a támogatást is érezze.

Az 1987-ben megfogalmazott kibontakozási programmal kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a felgyorsult belpolitikai helyzetben annak több elemét ma már valóban túlhaladta az idő. Ezt a programot vagy át kell fogalmazni, vagy újat kell készíteni.

Ami a KISZ-t illeti, velük stratégiai szövetségben dolgozik majd a párt, az együttműködés tartalmát viszont pontosan meg kell határozni. örülnénk annak is,

ha a KISZ-bőI minél többen bekapcsolódnának a programalkotó munkánkba — jelentette ki, majd leszögezte: a szakszervezetekkel is partneri viszonyban akar együtt dolgozni a pári. Kezdeményezik majd — mondotta —, hogy a pártbizottságon helyet kapjon a vitában javasolt nyilvános politikai fórum.

A beszámolót, az első titkár szóbeli kiegészítőjét, valamint az észrevételekre adott válaszokat a küldöttek egyhangúlag elfogadták. Ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el a hozzászólók javaslataival kiegészített állásfoglalást, amelyet a szerkesztőbizottság nevében Kovács József titkár ismertetett. A városi pártértekezlet küldöttei meghallgatták és jóváhagyták Szarka Jánosnak, a káder- bizottság vezetőjének jelentését. Ezt követően titkos szavazáson kaptak bizalmat a városi pártbizottság titkárai és tagjai.

A városi pártértekezlet állásfoglalása

v L

A városi pártértekezlet, megvitatva Miskolc helyzetéről és a pártmozgalom munkájáról a városi pártbizottság által készített beszámolót, elemezve a politikai helyzetet, a város pártmozgalma politikai programjának alapelveit a következőkben határozza meg.

A városi pártbizottság az MSZMP 1988 májusi országos pártértekezletének szellemében, annak állásfoglalása, valamint az azóta megtartott központi bizottsági üléseken elfogadott dokumentumok alapján kíván dolgozni.

A párttagság nyílt vitákban kialakított programot vár az alapszervezeti vezetőségtől, a központi bizottságig minden felettes pártszervtől. Ez a várakozás számunkra is kötelezettséget jelent Az elemi erővel jelentkező igény elől egyetlen pártszerv sem térhet ki, de eredményes csak a saját működési és felelősségi körében megfogalmazott konkrét program megvalósításában lehet. A pártértekezlet, miközben elvárja a városi pártbizottságtól, hogy a .város társadalmát és gazdaságát érintő minden politikailag fontos kérdésben önálló álláspontja legyen, ugyanezt igényli a felsőbb pártszervektől, mindenekelőtt a központi bizottságtól az ország egészére.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a pártmozgalomban ma nincs egység. Csökkent a tagság és a társadalom párt iránti bizalma. Erősödik az eszmei zűrzavar. Ezt az állapotot tarthatatlannak ítéljük, és teijes erőnkkel a megváltoztatására törekszünk. Véleményünk az, hogy az átfogó társadalmi gazdasági reformfolyamat következetes végigvitelén kívül fejlődésünknek más útja nincs. A jövönkert érzett felelősségünk arra kötelez bennünket, hogy a megújulásban vállaljuk a kétfrontos harcot. Elutasítjuk a múlt meghaladott elveihez és gyakorlatához való visszatérést, de a mindent tagadó, mindent egyszerre megváltoztatni akaró felfogást is.

A párton belül dinamikus, állandóan újra alakuló és újra alakítandó egységet akarunk. Olyat, mely széles belső demokratizmus talaján bontakozik ki, amely nem nélkülözi, hanem ösztönzi a különböző vélemények ütköztetését, a jobbítást szolgáló vitákat, amelyek folyamatos együttgondolkodást és cselekvést eredményeznek.

A várható választási harcban olyan programmal kívánunk részt venni, amelynek alapja, hogy a városnak, az itt élőknek van jövője.

I Meggyőződésünk, hogy a város gazdasága talpra állítható. Tudjuk, hogy ez csak hosszú, kemény, kitartó munka eredménye lehet. Hiszünk abban, hogy e cél érdekében olyan cselekvési egység teremthető, amely valós alkotási lehetőséget kíván az ifjúságnak és az idősebb korosztálynak, az értelmiségnek és a munkásoknak egyaránt.

A közélet tisztaságát a- megújulás alapvető feltételének tartjuk. Ezt minden esetben érvényesíteni kell. Az eredményesen dolgozó, az erkölcsi követelményeknek megfelelő vezetők és tisztségviselők élvezzék a párt támogatását. Együttműködést ajánlunk fel mindenkinek, aki a város fejlődéséért, a miskolci polgárok jobb közérzetéért tenni akar.

EL

Ennek megfelelően, a pártértekezlet a következő feladatokat adja a város párttagságának, illetve választott testületének a városi pártbizottságnak.

— A városi pártbizottság politikai tevékenységével és munkamódszerének fejlesztésével segítse elő a párt és a társadalom, valamint a pártvezetés és a párttagság között kialakult feszültségek és a bizalmatlanság oldását. Tegye rendszeres munkaformájává a pártszervezetekkel és az egyes társadalmi rétegekkel folytatott eszmecseréket, vitákat, döntései, állásfoglalásai előtt a szakértők és az érintettek véleményének kikérését és érvényesítését. Alakítsa ki a közvéleménykutatás és -formálás helyi rendszerét.

— A pártbizottság kezdeményezze, hogy a különböző területeken dolgozó párttagok egymással is folytassanak eszmecserét, véleményük kölcsönös kicserélése érdekében.

— A pártbizottság a párttagság széles körének véleményére alapozva és alkotó együttműködésével dolgozza ki a regionális gazdaságkorszerűsítési program megvalósítására irányuló helyi politikai feladatokat, a meglevő szerkezetátalakítási koncepcióhoz igazodva folyamatosan kísérje figyelemmel és támogassa a foglalkoztatáspolitikai feladatok megoldását.

— Vizsgálja meg a társasági törvény bevezetésének hatását a város gazdaságfejlesztési lehetőségeire, határozza meg az ebből adódó politikai feladatokat.

— A városi pártbizottság tűzze napirendre a gazdaságban végzett pártmunka módszerének és eszközrendszerének elemzését. Dolgozza ki ezek •— a megváltozott

helyzetben — eredményesen alkalmazható formáit.

— Támogassa a városi tanácsot szervezeti és intézményi rendszerének átfogó megújításában, működjön közre a lakásgazdálkodás feltételeinek városi alakításában.

— A pártvita és a KB várható határozata alapján a közélet szükségleteinek megfelelően alakítsa ki a lakó- területi politikai munka helyi feltételeit, módszereit, fejlessze annak gyakorlatát. Az elfogadásra kerülő választási törvény szellemében időben dolgozza ki a pártszervek és -szervezetek választási feladatait, a választási kampány elvi és gyakorlati tennivalóit.

— Végezze el ifjúságpolitikai tevékenységének átfogó elemzését. Ismerje és a város pártmozgalmával ismertesse meg az ifjúsági és gyermekmozgalom megújulásával kapcsolatos helyi törekvéseket. Foglaljon állást a pártszervek és -szervezetek legfontosabb ifjúságpolitikai feladatairól.

— Ismerje meg a városban működő alternatív szervezetek (pártok) politikai programját és gyakorlatát. Alakítsa ki és formálja a hozzájuk való elvi és gyakorlati viszonyát. Segítse a pártszervezeteket saját álláspontjuk kic’E.kításában és formálásában. Készüljön fel arra, hogy a megváltozott viszonyoknak megfelelően politikai eszközökkel tudja érvényesíteni álláspontját a különböző népképviseleti szervekben,

— A pártbizottság készítse el a város kulturális és közművelődési helyzetének reális értékelését, vizsgálja meg meglevő feltételrendszerét és tegyen javaslatot a kulturális-szellemi-művészeti élet fejlesztésére.

A pártbizottság folyamatosan teremtse meg az alapszervezeti munka önállóságának feltételeit, alakítsa ki és fejlessze annak gyakorlatát. Ennek érdekében:

— Kezdeményezze a párt- oktatás rendszerének átalakítását.

— Szervezzen több, nyitott, tájékoztató jellegű aktívaülést az időszerű társadalmi-politikai kérdésekről.

— Dolgozzon ki olyan tájékoztatási rendszert, ami biztosítja az információk kétirányú gyors, pontos áramlását, elősegítve a pártszervek és -szervezetek tájékozottságát és döntéseik megalapozását.

— Biztosítsa a feltételeket ahhoz, hogy a helyi társadalmi és politikai döntésekben a párttagság véleménye — már az előkészítés folyamatától kezdve — tükröződjék.

\