Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-16 / 13. szám

Rendelettervezet készült Keitbéiletek emelt áron ? Zártkerti ügyekkel nem szívesen foglalkozik senki, mert ez amolyan darázsfé­szek, akár építésrendészet­ről, ( környezetvédelemről, városrendezésről, kisajátí­tásokról, akár pedig a kis­termelők ügyeiről legyen szó. A kiskertek — külö­nösen Miskolcon — a városi életforma és a családi gaz­daság részeivé lettek. Ezért is érinti az embereket érzé­kenyen mindenfajta kiskert­tel kapcsolatos szabályozás, intézkedés, hiszen úgy vé­lik: ezeket a földeket ők tették termővé, és ez bizony nehezen elvitatható jogokat is jelent. .. • KÉT VÁLTOZATBAN A városi tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbbi ülé­sén egy tanácsrendelet-ter­vezetről is vitatkozott, amelyben a mezőgazdasági hasznosítású városi terüle­tekről, többek között a zárt­kertekről van szó. Ebben a rendelettervezetben szabá­lyozzák, hogyan oszhatók' el az állami területek mező- gazdasági hasznosításra, és a zártkertekért, legelőkért, szántókért mennyi bérleti díjat keU fizetni. Aligha ér­het manapság bárkit is meg­lepetés azzal, ha megtudja: emelkednek a bérleti díjak. A változtatás differenciált; a k*s alapterületű zártkertek­nél egészen csekély az emel- i kedés, a nagyobb területek­nél számottevőbb a válto- : 5,ás- A tervezet szerint pél­> dán! 800 négyzetméteres zártkertért 200 forintot kell évente fizetni. Nyolcszáztól ezer négyzetméterig pedig *00 forintot, ezen felül az egyik javaslat szerint 1200 négyzetméterig 400 forintot, * másik javaslat szerint pe- j. ***£ 800-tól 1500 négyzetmé- f fcerig 300 forint az évi díj. > 'Természetesen a javaslatból ' Jogszabály csak akkor lesz. ha a tanácstestület elfogad­ja valamelyik változatot. A végrehajtó bizottság minden­esetre amellett tette le a voksot, hogy minél kisebb legyen a kiskertbérlők anya­gi terhe. • MENNYI IDŐRE? De nemcsak a forintokról vitatkoznak, hanem arról is, hogy mennyi időre lehessen megkötni a földhasználati szerződéseket. Az egyik vál­tozat szerint zártkertnél 10 év legyen a leghosszabb idő, a másik szerint húsz. A hosszabb és rövidebb idő mellett is szólnak érvek és ellenérvek. Ha hosszú időre adják bérbe a földet ez gá­tolja esetleg a későbbiekben a városrendezést, a terület más célokra való felhaszná­lását. Ha túl rövid az idő, akkor pedig nem ösztönöz senkit arra a szerződés, hogy gyümölcsöst telepítsen, sző­lőt műveljen, munkát öljön a földbe, pedig a kiskertek termésére az egész városnak szüksége van ... A végrehaj- , tó bizottság javaslatára ezért lesz egy harmadik változat is, amely a tanács elé kerül. Eszerint a városrendezési tervek ismeretében a ható­ság döntse el, hogy egy-egy területre milyen hosszú idő­re köthetők meg a szerző­dések. j • BEZÁRULT A GYŰRŰ Ez utóbbi javaslat, de sajnos a városnak nem minden területén rendelke­zünk olyan tervekkel, ame­lyek segítségével eldönthető, mi fog történni ott tíz év múlva. Egyébként félhív­ták arra is a figyelmet a rendelettervezet alkotói, hogy küszöbön áll friss, föld­törvényünk újbóli átdolgo­zása ezért nem foglalkoz­tak ebben a rendeletterve­zetben a földtulajdonjog kérdéseivel. A módosítással valószínűleg megkönnyítik a földek megvásárlását, érté­kesítését országszerte. Nem tudjuk, hogy milyen döntés születik január vé­gén, de az bizonyos, hogy a végrehajtó bizottsági vita is azt mutatta: jó lenne több­féle szempontból is mérle­gelni a kiskertek jövőjét „A" változat a) BELTERÜLET: 1 Ft/m2/év b) ZÁRTKERT: 800 m--ig 200 Ft/év 801-1000 m--ig 300 Ft'év 1001-1200 m--ig 400 Ft;év Ezen felül: 200 m--ként 100 Ft/év c) KÜLTERÜLET: LEGELŐ: 3 ba-ig hektáronként 600 Ft/é* 3 ha felett hektáronként 300 Ft/év SZÁNTŐi t hektárig 1000 Ft/é« Miskolcon. El kellene dön­teni, mely területeken foly­tatható még nagyon sokáig a kertészkedés, és hol nem. Ennek ismeretében, ahol le­het, ott minden eszközzel se­gíteni kellene a kiskertek megművelőit, ahol pedig korlátozott a használat, ott mindkét fél számára tisz­tességes feltételekkel kell szerződést kötni. Ami pedig a bérleti díjaik emelését il­leti: tudjuk, hogy a város kasszájának most minden forintra szüksége van. De nagy kérdés, hogy pár száz­ezer forintos plusz bevétel felér-e a termelési kedv eset­leges csökkenésével... mB" változat 2 Ft/né’/é» 800 nvMg 200 R év 800-1500 m2-ig 300 Ft/év Ezen felül: 200 maként -jr-100 Ft/é* 5 bo-ig 600 Ft/é* 5 ha felett 400 Ft/é* 03 bo-ig 500 Ft«* 1 ba-ig 1000 Ft/é* * Naponta 7400 Borsod Volán-járat indul útnak, és ezek közül csak 3—4 érkezik késve. 1 Tarifaemelés előtt és után Több fuvarra és kevesebb utasra számít a Borsod Volán Az évek óta tartó krónikás buszvezetőhiány okát a fi­zetési szalagokról leolvas­hatjuk: előfordul, hogy ha­vi 182 munkaóráért is alig 4000 forintot vesznek fel. Többek között a buszveze­tők bérezése volt a téma a Borsod Volán múU heti munkásgyűlésén. A vállalat az elmúlt évet 2,2 milliárd forintos bevé­tellel zárta. A gépkocsipark­jukat 63 autóbusszal. 160 teherautóval és 93 pótkocsi­val bővítették. A nemzetkö­zi fuvarozásban is jó ered­Ahik nem kaphatnak segélyt Keresik a munkaerőt, kínálják a munkát A munkaerő-szolgái lató iro­dáknak mindig naprakész statisztikájuk van a munka­erőkereslet és -kínálat ala­kulásáról. A számok sokat­mondónk, így ezentúl havon­ta lapunkban is rendszere­sen közzétesszük ezeket. A táblázatból nyilvánvaló, hogy a vállalatok által be­jelentett munkaerőigény még mindig sokkal magasabb, mint amennyien munkát ke­resnek. A számok mögött ugyanis az áll, hogy elsősor­ban a szakma nélküliek, és alacsony képzettségűek ke­resnek elhelyezkedési lehe­tőséget. Az átképzésben résztvevők száma sem túl magas a több mint két és fél ezer munkára váróhoz vi­szonyítva. A munkaügyi szol­gáltatóirodák szakemberei a meggyőzéssel sem mennek sokra, hogy tudniillik a je­lentkezők képzettséget sze­rezzenek, mert az munkaal­kalmassági, illetve az egész­ségügyi vizsgálatokon nem felelnek meg bizonyos szak­mák követelményeinek. A megyében 40 vállalat foglal­kozik átképzéssel; a tanulás­ra előbb-utóbb sokan rá lesznek kényszerítve, mert meg kell szüntetni a munka­nélküli-segély folyósítását többek között annak a szá­mára is, aki nem vállalja fel az átképzést. A munkanélkü­li-segélyre vonatkozó jog­szabályokat egyébként nem minden érintett ismeri. Eb­ből adódik, hogy a 221 se­gélyt igénylő közül eddig 79- en kaptak határozatot, hogy jogosultak, 42-t elutasítottak, a többi segélykérőt pedig vállalatokhoz irányítottak. Ha ott nem sikerül elhe­lyezkedniük, az utolsó mun­kahelyüktől kell a jogosult­sághoz szükséges iratokat beszerezniük. (Az adatok az 1989. ja­nuár 9. és 13. közötti sta;- 1 tisztikát tükrözik.) Vállala- tőle tau nka e rő­igénye öasz: Nyilvántartásba vett munkaviszonyban nem állókszáma Össze sen. Átképzésben résztvevők Közhasznú munkát végzők Munkanélküli segélyt igénylők MISKOLC 1.641 650 96 232 61 ENCS 15o 15o­69 5 KAZINCBARCIKA 408 240 23 73 52 LENINVÁROS 88 69­­14 MEZŐKÖVESD 164 122­55 1 ÓZD 3o8 557 21 261 19 SÁROSPATAK 136 179­49 19 SÁTORALJAÚJHELY 171 365 22 53 19 SZERENCS 16 163­23 17 EDELÉNY 214 177­73 3.0 TOKAJ 63 31­­4 B.A.Z. MEGYE ÖSSZESEN 3-359 2.7o3 162 888 221 ményeket tudhatnak maguk mögött. Szinte át sem kellett lépniük a megyehatárt a külföldi fuvarokért, a borsodi gyártóktól ugyan­is ilyen utakra is kaptak megrendeléseket. A gazdasá­gi eredmények mellett arra is büszkék lehetnek: kevés utas panaszkodott tavaly a vállalat szolgál­tatásaira. Több áj járatot indítot­tak, most már például Mis­kolcról autóbusszal eljut­hatunk Szegedre, és határa­inkon túlra is indulnak já­ratok. Az kiéi feladatokat is megtárgyalták már a válla­lat igazgatótanácsának de­cemberi ülésén. Ebben az évben 14) százalékkal na­gyobb nemzetközi teherfor­galmat remélnek. A helyközi közlekedésben azonban 5 százalékos csök­kenéssel kell számolniuk. I Ennek okát a tarifaemelés­ben, az életszínvonal rom­lásában és a megyei struk­túraváltásban látják. A leg­több cég a munkakönyvét kézhez kapó bejáró dolgozó helyett helyi munkatársai próbál alkalmazni. Dr. Juhász György igaz­gató elmondta: a Borsod Volán február 1-jétől átlagosan 6 száza­lékos béremelést tervez. Ez dolgozónként legalább 500 forintot jelent. F. H. Adly-teaház Népszerű teaházi összejö­veteleit ezen a héten is foly­tatja az Ady Endre Műve­lődési Ház. Szombaton 4 órától érdekes — feltételez­hetően sokunkat érdeklő — téma kerül terítékre a pá­rolgó teáscsésze mellé. A sikeres élet titka, amelyet Zornánszky Károly fog elő­terjeszteni. A belépő 30 fo­rint ugyan, de senki ne gon­doljon arra, hogy többe ke­rül a téma, mint a tea, mert a sikeres élet titkának megismerése azért megéri azt a pár forintot. Ha pe­dig valaki, sok-sok csalódás, kudarc után úgy érzi, rajta egy ilyen útmutatás már nem sokat segít, azért csak menjen el a teaházba, hát­ha utólag megtudja, hol sza­lasztotta el a nagy lehető­séget. Az üdülők, vendégek vi­dám zsivaja helyett a szer­számok zaja tölti be a lil­lafüredi Palotaszálló terme­it, folyosóit. Külső kivitelezők végzik az időszakonként szükséges felújítást. Napi 12 1 órát dol­goznak a szakiparosok, högy a rendelkezésre álló négy hét alatt rendbetegyék, ki­tapétázzák, kifessék és má­zolják a 140 szobát. A szállót a nagy tatarozás irtán 1977-ben adták át új­ra rendeltetésének, s azóta csaknem százezer beutaltat fogadtak. Mint azt Úcsai Mártontól (aki 12 év óta a Palota igazgatója) megtud­tuk, a gazdasági körülmé­nyek, és nem utolsósorban a jobb kihasználás érdekében 1986 januárjától, kétheten­ként fogadnak fizetővendé­geket is. Az ország külön­böző részeiből igen sok vendég érkezett, mert ez idő alatt rendkívül népszerű lett a lillafüredi üdülés, saját költségen. Éppen ezért ezt a vendégfogadási módot az idén is folytatják. Az időszaki felújítás azonban a Palotának csak az üdülőrészlegére terjed ki. A ■ Mátyás-terem zavartala­nul üzemel és fogadja a vendégeket. A felújítást a tervek sze­rint február elejére feje­zik be. Mielőtt azonban a beutalt és a fizetővendé­gek újra birtokba vennék az üdülőszállót, a Palota nagy éttermében és társal­gójában tartják meg a ha­gyományos bányászbált. Utána pedig ismét a ven­dégeké lesz a szálló, ahová az év első turnusában mint­egy 230 beutaltat és 70—80 fizetővendéget várnak. i Itt lesz a bányász bál Szépítik a Ulászlói

Next

/
Thumbnails
Contents