Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-16 / 13. szám

Teleton-panaszo k a miskolciaké a szó WKWWW»aiB»WWaiWliWIIHLll»'IIIWII Iliül lliHIIWMMBBBMB jlJJMiiJMII!.'WJH*. .WWWWMWú.AI.H a Postacím Déli Hírlap Miskolc. 3501 Pt.: 39 — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket hogy panaszaik hal észrevételeikkel hétfőtől oéntekig. lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. K«‘lú?íiá*ra várva A Tulipán-tömb melletti épület — amelynek földszintjén működik az Ínyenc falatozó —, a Széchenyi út 88. számú ház bérlői levelet küldtek szerkesztőségünkbe. Arra kíván­csiak, hogy végre mikor újítják fel a házukat. Arról is be­számoltak, hogy már két és fél éve összeírták, kit hová köl­töztetnek a rekonstrukció idejére a régi bérházból, de azó­ta semmi sem történt az ügyükben. A városi tanács építési és közlekedési osztályának vezető- helyettesétől. Edőcs Józseftől kértünk tájékoztatást. Elmon­dotta, hogy a Tulipán-tömb után éppen ez az épület került volna sorra a régi tervek szerint. Sajnos a tanács szűkös anyagi lehetőségei miatt az ez évi tervjavaslatokból már ki­maradt a Széchenyi út 88. Ugyanis legfeljebb arra lesz pénzük, hogy a már megkezdett munkákat folytassák, illet­ve befejezzék. Ha valahonnan még elő tudnának teremteni némi pénzt,'azt akkor sem erre az épületre fordítanák. Van­nak ennél sürgetőbb munkák is, ilyen például a Petőfi ut­ca 43., amelyet életveszélyesnek minősítettek. Jövőre talán szóba kerülhet a Centrum környéki — még fel nem újított — lakóépületek rehabilitációja, ami szintén elsősorban anyagi kérdés. S hogy melyiket fogják hama­rabb felújítani, a Tulipán-tömb mellettit, vagyis a 88-as számút, esetleg a vele szemben lévő oldalon, a Centrum melletti részt, arról csak később döntenek. Mindkettő fon­tos lenne, hiszen központi helyen vannak. De a Centrum oldalában lévő mellett szól az az érv. hogy nemsokára meg­kezdik az áruház építését, illetve bővítését. Az új bevásárló- központ tövében sem maradhat elhanyagolt ház. (B—r) Hogy olvasóink lassan megszokják adótanácsadás­sal foglalkozó rovatunkat, annak bizonyítéka, hogy egyre több kérdéssel fordul­nak hozzánk levelben, vagy telefonon. Továbbra is fog­lalkozunk általános és név­re, illetve személyre szóló kérdések megválaszolásával is, az adófelügyelőség szak­embereinek segítségével. Egyik olvasónk arról ér­deklődik, hogy a bevallás­nál mi számít tévedésnek, és mi az, ami vétség, vagy­is mit büntetnek, és mit nem? Az adóbevallási nyomtat­ványt a felügyelőség azért is vizsgálja, hogy kiderüljön, nincs-e valamilyen számítá­si hiba a kitöltésben. Az ilyen számítási hibák termé­szetesen csak tévedésnek minősülnek, hiszen nem va­lószínű, hogy bárki szándé­kosan követné el azokat Az esetek egy részében az illető saját kárára csúsznak be az ilyen tévedések. Ha azon­ban valaki más összegű jö­vedelmet tüntet fel a beval­lásban, mint amennyit tény­legesen megkeres, az már nem számít tévedésnek, tud­nia kell ugyanis, legalább megközelítőleg, hogy meny­nyi jövedelemre tesz szert havonta, illetve egy év alatt. Van olyan eset, amikor va­laki eltitkolja valamelyik jövedelemforrását, s nyilván ez sem véletlenszerű, nem valószínű, hogy megfeled­kezne róla. Ez már csalás, éppen ezért büntetés is jár érte. Az adóbevallás valódisá­gát bármikor ellenőrizheti az adófelügyelőség, az elévü­lési határidő 5 évén belül. KuScscsomót taliltak Kulccsomót találtak az el­múlt hét keddjén a Győri kapu 81—83. számú lépcső­ház előtti járdán. Jogos tu­lajdonosa szerkesztőségünk­ben, A miskolciaké a szó rovatnál átveheti. Természetesen vagyonvizs- gálatot nem végeznek min­den adózónál, elsősorban a gyanús, vagy kétes eseteket vizsgálják. Érkezik ugyanis hozzájuk más helyről is úgynevezett kontrollinformá­ció; a fizető cégek kötelesek tájékoztatást adni arról, hogy kinek, mikor, milyen összeget, és milyen címen fizettek ki. Az adóbevallá­sok és a kontrollinformáci­ók összevetéséből hamar ki­derülnek az esetleges tur­pisságok. Ilyenkor a letaga­dott adón felül büntetést is kell fizetni. Ennek mértéke tavaly — ez tanulóévnek számított — az adókülönbö­zet maximálisan 50 százalé­ka, az idén azonban már akár kétszerese, azaz 200 százaléka is lehet az eltit­kolt adó összegének. Ezzel egyben következő olvasónk kérdésére is vála­szoltunk, ő ugyanis a bün­tetés mértékére volt kíván­csi. * Továbbra is várjuk olva­sóink leveleit. telefonjait személyi jövedelemadó­ügyekben. Levélcímünk: Dé­li Hírlap, 3501 Miskolc, Pf.: 39. Telefon: 18-225. Ha va­laki úgy érzi, hogy szemé­lyesen szeretné elmondani, mire kér választ, várjuk szerkesztőségünkben, A mis­kolciaké a szó rovat szobá­jában. Szerdán: ingyenes jogtanácsadás Ingyenes jogtanácsadás legközelebb január 18-án, szerdán, délután 4-től 6 óráig lesz a Sajtóház III. emeletén, A miskolciaké a szó rovat szobájában. Ta­nácsot ad: Jámborné dr. Róth Erika, egyetemi tanár­segéd. __ Barátság­it lub Az 115-ös pártalap- szervezet „Barátság" nyugdíjas klubjának vezetője, Horváthné Pozsonyi Szilvia (aki a nyugdijas klubok megyei vezetője is) kezdeményezésére ta­lálkozót szervezett a BAÉV kultúrtermé­ben. összefogva a BÁÉV nyugdíjasaival. A találkozó célja: fel­frissíteni a klubéletet. Ezt kifejezésre juttat­ta Kiss György BÁÉV- nyugdijas is. azt re­mélve, hogy újraéled a klub. Bevezetőként ismer­tették a ,.B arátság"- klub működését, maid az idős klubtagok mű­sort adtak egymás­nak. Az MKV nyugdí­jas klubjának citera- zenekara muzsikált. Népdalokat. nótákat énekellek zongorakí­sérettel az idős embe­rek, az ongai nyugdí­jas klub öt assza ny- tagja pedig népdal­csokorral kedveske­dett az egybegyűltek­nek. Nagyon jól érez­ték magukat. még táncra is perdültek. Ez a találkozó egy kis kikapcsolódást jelen­teit számukra ebben a nehéz, problémákkal teli világban, és ha csak egy estére is. de önfeledtek voltak! Köszönet a BÁEV illetékes vezetőinek, és mindazoknak, akik ezt az estét megszer­vezték. M. F. Miskolc Sózni lifos! „A sétányt só és vegyi anyag tartalmú szerekkel síktalanítani tilos!" — hir­deti a felirat. Egyelőre szük­ség van a figyelmeztetésre. De a köztisztasággal foglal­kozó új tanácsrendelet már külön foglalkozik majd az­zal is, hogy télen Miskolc mely részein lehet sózni a járdákat, illetve egyéb út­felületeket, és hol kell más módszert alkalmazni a sík- talanításra. Bár kétségtelen, hogy a sószórás az egyik leg­biztosabb és egyben legol­csóbb jégmentesítő módszer, ma már azért azt is tudjuk, hogy ez árt a legjobban a környezetnek. Reméljük, vé­dett területeink mindegyi­kén betartják majd az elő­írást, s nem lesz szükség ez­után a képen látható és eh­hez hasonló figyelmeztető táblákra. F. E. Miskolc A telefonom január 7-én, délelőtt csődöt mondott: szüntelen berregésével adta tudtomra, hogy nem hajlan­dó hivatása teljesítésére. A tévbeszélő pedig esetünkben létszükséglet, életet mentő eszköz, hiszen a háznál sú­lyos beteg van. Egyelőre nem zavartuk a postát, hátha csak átmeneti meghibásodásról van szó. de mivel az komolynak bizo­nyult, a feleségem délután 3 órakor — szerencsére most üzemképes volt — nyilvános távbeszélő-állomásról hívta a posta hibabejelentő hiva­talát. „Maid megnézzük!” — hangzott a válasz. Egészen késő estig reménykedve, de mindhiába vártuk a zavar­elhárító szakembert. Mivel türelmünket vasárnap dél­után — tehát a bejelentést követő 24 óra után — már elvesztettük, bejelentésünket megismételtük. „Majd hétfőn megnézzük!” — hangzott a kicsit sem megnyugtató vá­lasz. (Bár utólag visszagon­dolva, hibásnak érzem ma­gam, amiért nem kérdeztem meg. Hogy melyik hétfőn?) Amikor e sorokat írom. már 13 óra is elmúlt, de a tele­fonkészülék még mindig csak berreg, kattog. Igaz, néhány perccel korábban is­mét megzavartuk a hibael­hárítót, s emlékeztettük a szombaton tett ígéretére. „Majd megnézzük” — hang­zott. a már jól begyakorolt válasz. Nem értem, miért létesí­tette a posta a hibaelhárító szolgálatot? Nyilván azért, hogy a távbeszélő-hálózat­ban, vagy a telefonkészülé­kekben keletkezett üzemza­varokat, meghibásodásokat a legrövidebb időn belül kija­vítsa még akkor is, ha tör­ténetesen szombat vagy va­sárnap van. Az egész csu­pán lelkiismeret és szerve­zés kérdése, hiszen pihenő­napot nemcsak szombaton, vagy vasárnap lehet kiadni. Vaj cm mit szólna ahhoz a postai illetékes, ha munka­szüneti napokon nem közle­kednének a vonatok, autó­buszok, villamosok, ha szü­netelne a víz- és áramszol­gáltatás? A posta szolgáltató vál­lalat, amelyet előttem a pontosság és a megbízható­ság jellemzett. Tarcsi Lajos, Miskolc, Fövényszer u. 49. * Telefon panasszal kapcso­latban érkezett szerkesztő­ségünkbe egy másik levél is. Olvasónk azt sérelmezi, hogy nagyon nehezen tud otthonról telefonálni, sokszor nem kap vonalat, s bár nem beszél, van. hogy őt sem tudják felhívni. Mint írja, készüléke önálló, nem iker­állomás, mégis előfordul, hogy a kagylóban beszélge­tést hall. s nem egyszer volt már olyan is, hogy a tele­fonból egv mérges hang rá­förmedt, hogy azonnal tegye le a készüléket, mert ő, — mármint a telefonhang — beszélni akar ... Mi okozhatja az utóbbi esetben a furcsaságokat? — erről kérdeztük Kiss Lász­lót, a Miskolci Távközlési Üzem vezetőjét. Elmondta, hogy nagyon sok oka lehet az ilyen jellegű meghibáso­dásoknak. A vonalak zsú­foltsága. a központok leter­heltsége éppúgv lehet a hi­ba forrása, mint például egy kábelbeázás miatti át­hallás. Hogy mennyire két­ségbeejtő a miskolci tele- fonhelvzet, arra iellemző példaként megtudtuk, hogy a belvárosban tízezer előfi­zetőből párhuzamosan egy­szerre legfeljebb száz inter- urbán beszélgetést lehet folytatni. De a Ovőri kapu­ban. az itteni 490 - előf’ze- tőből helvi hívást is legfel- iebb csak tizenhatan folytat­hatnak egvmás me’lett, uavanis ennvi y->nal — úgy­nevezett köldökzsinór — köti össke a készülékkel rendelkezőket a központtal. Panaszosunk telefonját egyébként a helyszínen is megvizsgálják. A részvénytársaságokra vonatkozó szabályok A részvénytársaságra vonat­kozó további lényeges szabá­lyok ismertetésével véget ér a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt bemuta­tó sorozatunk. A részvénytársaság (rt.) megalakulását — bejegyzés és közzététel végett — be kell jelenteni a cégbíróság­hoz. A VII. fejezet 3. címé­ben tárgyalja a törvény a részvényesek jogaira és kö­telezettségeire vonatkozó szabályokat. A részvényes köteles — a cégjegyzékbe való bejegy­zéstől számított egy éven be­lül — a részvények teljes értékét befizetni. Joga van az osztalékra, a rt. jogutód nélküli megszűnése esetén pedig a végelszámolás ered­ményeként ■ jelentkező fel­osztható vagyon részvényei­vel arányos részére. A jó­hiszeműen felvett osztalék visszafizetésére a jrészvényes nem kötelezhető. Jólesik Hosszú sor kígyózott ja­nuár 12-én a déli órákban a Tanácsház téri, 21. számú háztartási bolt pénztára előtt. Mivel az üzlet — vélemé­nyem szerint, illetve sok­éves vásárlási tapasztalatom alapján is — jól ellátott egység, sokan térünk be ebédidőnk alatt, hogy letud-, juk vásárlásunkat. Most valószínűleg papír­zsebkendő érkezett, erről árulkodott a pénztárnál vá­rakozók kosarának tartalma. Bár nagyon hosszú volt a sor, a bolt dolgozói iparkod­A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, fel­világosítást kérni és észre­vételt tenni. A -szavazati joggal rendelkező' részvény alapján jogosult indítványt tenni és szavazni. Az rt. mű­ködésével kapcsolatos jogo­sítványok közül kiemelendő, hogy a 276. paragrafus (1) bekezdése lehetőséget ad ar­ra, hogy a közgyűlés által hozott jogsértő határozat bí­rósági felülvizsgálatát kér­je bármely részvényes, to­vábbá az igazgatóság és a felügyelőbizottság bármely tagja. A részvénytársaság szer­vei: a közgyűlés, az igazga­tóság, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgálók, A rt. szervezetében a leg­főbb szerv a részvényesek összességéből álló közgyűlés, melynek kizárólagos hatás­körébe tartozik — a koráb­ban már említett — az rt. működésével kapcsolatos leglényegesebb kérdések el­tak, igen gyorsan szolgálták ki a vevőket, szinte pilla­natok alatt kiürült a helyi­ség. Jómagam nem az emlí­tett áruért tértem be, de én is hamar sorra kerültem. Mi­re a pénztárhoz értem, már a közületi blokk is a kosa­ramban volt. Csak azt kívánhatom ma­gamnak és vásárlótársaim­nak, hogy mindenütt ilyen figyelmes és gyors kiszolgá­lásban legyen részünk ... döntése. Az rt. ügyvezető szerve a legalább három, legfeljebb tizenegy- tagból ál­ló igazgatóság. Feladata: az rt. képviselete harmadik személyekkel szemben, bíró­ságok, más hatóságok előtt, az rt. munkaszervezetének kialakítása, a munkáltatói jogok gyakorlása. Az igazga­tókat a közgyűlés választja. A törvény részletesen sza­bályozza az alaptőke fel­emelésének, illetve leszállí­tásának feltételeit és módját Az rt. alaptőkéjét a 301. sza­kasz (1) bekezdése szerint akkor emelheti fel, ha ko­rábban kibocsátott vala­mennyi részvényének névér­tékét teljesen befizették. Az alaptőke felemelése új rész­vények jegyzésével, az rt. alaptőkén felüli vagyonának alaptőkévé alakításával vagy átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával tör­ténhet. Az alaptőke leszállí­tása a részvények kicserélé­sével, lebélyegzésével, vagy azok számának más hasonló eljárás^ útján történő csök­kentésével, illetőleg a rész­vények bevonásával és a részvényekre teljesített fize­téseknek a részvényesek ré­szére való viszatérítésével történhet. A törvény 312. szakasza védi az rt. hitelezőit az alap­tőke leszállítása esetén. Az rt. jogutód nélküli megszű­nése esetén a tartozások ki- egyenlítése után fennmaradt vagyont a részvényesek kö­zött részvényeik arányában kell felosztani. Az rt. részvé­nyek megszerzése révén be­folyást szerezhet más rész­vénytársaságban is. A törvény 1989. január L napján lépett hatáiyba. Dr. J. E. megköszönni H.-né

Next

/
Thumbnails
Contents