Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
A házassági tanácsadás nem kötelező Életbe lépett az új abortuszrendelet Ha népszavazással akarják eldönteni a miskolciak, hogy milyen szobrok kerüljenek a közterületekre, abba beletörhet a bicskájuk! — állította meg az újságírót egy tanácsi tisztségviselő. Az alkotások kiválasztása kizárólag a Képző- és Iparművészeti Lektorátus joga. Ök pedig nemigen engednek majd beleszólni a laikusoknak... Járjanak esak utána — biztatott az illető. Bócz Sándortól, a városi tanács művelődési osztálya csoportvezetőjétől kértünk felvilágosítást. De mielőtt a vele készült beszélgetést közreadnánk, nem árt felidézni, mi is ez a bizonyos szobor-ügy. A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén Szolnoki László tanácstag szóvá tette: az avasiak megkérdezése nélkül helyezték el az Engels utcai posta mellett Poizs László térplasztikáját. Az alkotást a lakótelepiek ellenérzésekkel fogadták. Egyszerűen csak műanyag hurkának titulálják. A városi tanács elnöke dr. Kovács László azt javasolta: ezután ne lehessen köztéri alkotást elhelyezni Miskolcon, anélkül, hogy erről a város lakóinak a véleményét meg ne kérdezték . volna. Bócz Sándortól most f azt kérdeztük: valóban lehetetlen majd beleszólni, hogy milyen szobrok kerül- ' jenek a köztereinkre? Í — Amikor egy városban elhatározzák, hogy szobrot ! «állítanak, s erre pénzük is í van, bejelentik az igényüket j a Képző- és Iparművészeti Lektorátusnál. Az ügyet ettől kezdve ők intézik. Legelőször egy szakmai például építészekből, szobrászokból álló bizottságot küldenek a helyszínre. A szakemberek megvizsgálják, hogy jó Lfcedvre szánták-e az alkotást, f Ha bármiféle kifogásuk tá- f mád, megváltoztathatják a megrendelők elhatározását — Volt már erre példa? — Igen, az avasi posta mellé, eredetileg egy portréi szerettünk volna készíttetni. A bizottság tagjai azonban úgy vélekedtek, hogy ebbe a környezetbe nem illene. A környéken egy plasztika jobb térszervező elemnek bizonyulna. Az ő akaratuk győzött. De. hogy folytassam.: tehát megnézi^, hogy milyen alkotás illene léginkább a kiszemelt térbe. Ha már elhatározták. hogy szökőkút, plasztika, vagy szobor kerüljön-e oda, azt is eldöntik, milyen anyagból készüljön a mű. Így már egészen leszűkül azoknak a köre, akik megkaphatják a megbízást. A lektorátusnak ugyanis a feladatai közé tartozik, hogy gondoskodjék róla, időről időre valamennyi magyar alkotó megbízáshoz jusson. S mivel náluk jobban senki sem ismeri a hazai képzőművészeket, így a legnagyobb biztonsággal ők dönthetik el azt is, hogy ki tudná a legszebben elkészíteni a megrendelt munkát. A megbízásos rendszertől csak akkor térnek el. ha nagyon nagy értékű művet rendelnek tőlük. Ilyenkor pályáza* tót írnak ki. De hasonlóan járnak el, ha úgynevezett murális mű — például freskó, seccó — elkészítéséről van szó. Ha már kiválasztották az . alkotót, az illető tervet készít Ha ezt jónak találják, a lektorátus hozzájárul a kivitelezéshez. Általában ez történik, amíg egy szobor elkészül. Ha minden jól megy, akár két hónap alatt is a helyére kerülhet a mű. De emlékszem olyan esetre is, amikor egy évtized is beletelt mire felállították a kívánt szobrot — Az elmondottakból ügy tűnik, egy szobor megrendelése, kiválasztása, elkészítése kizárólag szakmai ügy. Ezek szerint a város lakóinak teljesen le kell mondaniuk arról, hogy mindebbe beleszólhassanak? — Inkább nX mondanám?1 meg kell találnunk mi az, amivel ebben az esetben az állampolgárok kinyilváníthatják az akaratukat Ügy tűnik, erre a megrendelést megelőző időszak a legalkalmasabb. Ha bárhol van olyan üres terület ahová a környékbeliek szobrot szöDeák Ferencnek már van szobra Miskolcon. A városszé- pítő egyesület kezdeményezésére a haza bölcsének portréját hamarosan a legnagyobb magyarról készült mü követheti. Városunk Széchenyi István szobrát közadakozásból készíttetnék el. Az adományokat a Budapest Bank Rt. miskolci igazgatóságánál lehet befizetni. Az avatást 1990-re tervezik. (Fejér Ernő felvétele) kőkutat vagy térplasztikát szeretnének mondják el ezt a szándékukat a tanácstagjuknak. a körzeti népfrontbizottságok képviselőinek, vagy a városi tanácson. Igyekszünk majd a legjobb tudásunk szerint képviselni a kérésüket a lektorátusnál. Vagy elmondhatják a gondolataikat a leendő szobor helyéről is. Ez történt a Széchenyi szobor esetében. Mint ismeretes, ennek elkészítését a városszépítő egyesület kezdeményezte. Közadakozásból készülne a portré, s a művet a tanács is támogatja: háromszázezer forinttal, illetve a költségek egynegyedével. Az alkotás helyéül a Szemere és a Széchenyi út sarkát, illetve a Tanácsház tér környékét szemelték ki. De a miskolciak véleménye szerint jó helyen volna a megyei könyvtár közelében is. Akkor is hallathatják a hangjukat a városlakók, ha több pályamű közül kell kiválasztani a kívánt alkotást. Ilyenre korábban volt már példa. A Déli Hírlapban közölt felvételek és adatok alapján voksolhattak arra, hogy több szobormásolat közül melyiket vegyük meg a városnak. Így került Kerényi Jenő Ülő nője a Zenemalom elé. Arra viszont nincs módunk, hogy a jelenlegi szoborválasztási rendszeren változtassunk. S ezt nem is tartom feltétlenül bajnak. Más mércével mér a közízlés, s megint mással a művészek. A nevezetes avast lérpiasztikárol példára! tudni kell, hogy a lakótelepiek tetszését nem sikerült vele megnyerni. Ugyanakkor a Művészet című folyóirat szerint ez az év legjobb művei közé tartozik, nemrég a fényképét is közölték-«. fbojdoS) Ahhoz, hogy a házasulandók kimondhassák a boldogító igent, tavaly még igazolást kellett vinniük arról, hogy megjelentek a házassági tanácsadáson. Az új évben erre már nem lesz szükség; mától eltöröltek néhány, feleslegesnek bizonyult hivatalos procedúrát. Mától a pároknak az esküvő előtt nem kell kötelezően felkeresniük a tanácsadó szolgálatot. Ez ugyanis megszűnik — tudtuk meg dr. Juhász Barnabástól, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetőjétől. Az utóbbi esztendőkben ez már úgyis formalitás volt, csupán egy papírt jelentett. A tanácsadó feladatait a gyermek-díj úságnevelós folyamatába illesztik be, már iskoláskorban felkészítik a fiatalokat a családalapításra. Néhány országban a mai napig nem engedélyezik az abortuszt. Hazánkban mától érvénybe lépnek az ezt könnyítő intézkedések. Megszűnnek az elsőfokú abortuszbizottságok, helyettük a rendelőintézetek nőgyógyászati osztályaihoz, a terhesgondozókhoz, illetve a család- és nővédelmi tanácsadókhoz lehet fordulni ezzel a kéréssel. Itt szakorvosok döntenek a magzat sorsáról. Ugyanakkor emelik a* abortusz Alját: az eddigi 1000 forint helyett kétezret kell fizetni. V A három, vagy tóbb gyermeket már vállalt családanyáknak 500 forintot számítanak feL A fizetendő összeg kászámatásánái a szociális körülményeket figyelembe veszik, és- kedvezményt adhatnak. A másodfokú bizottságokhoz akkor lehet fordulni, ha a végösszeggel, vagy magával a döntéssel valaki elégedetlen. Az új évben minden keö* den délután 3-tól és pánté* ken délelőtt 9 órától a megyei tanácson egy orvos egy védőnő és e-gy szociálpolitikai ügyekben jártas szakember dönt ezekben a vitás kérdésekben. F. H. ^ Egy a Subaru kínálatából: a városi kisautó. A japán pép- kocsik 100 kilométeren alig négy liter benzint fogyasztanak. Japánból\ osztrák segítséggel, hazánkban Begurult a Subaru Mint köztudott, ez év elejétől külföldről könnyebben juthatunk gépkocsikhoz. Már érkeznek a hírek, hogy erre a változásra hogyan készülnek a határainkon túli autókereskedők (is). Mit loptak kétszáz esztendeje Miskolc városában? Változnak az idők, * változnak az embe- j rek — tartja a jól ismert közmondás. Igaz ez a lopásra is — némi módosítással: változnak az idők. változnak a lopási módszerek, helyek, lehetőségek. A kétszázesztendős városi perek között böngészve megállapíthatjuk, hogy bizony nem vetették meg a lopás „nemes mesterségét” hajdani eleink sem. Leginkább a szegénység vitte rá aklcoriban az embereket más tulajdonának elvételére (no persze, a szegénység önmagában egyetlen korban sem ad felmentést). Loplak a szolgálók, ki pénzt, ki ruhát, ki élelmet a gazdájától. De lopott szegény a szegénytől is. Például a kocsisok, mikor leszerszámozták a lovakat, s a fogadó istállójába beállították, gyakorta akadt egyik-másik, aki valamilyen ürügygyei — általában azzal, hogy a pipáját az istállóban feledte —, visszament, s megpróbálta másnak a lószerszámát, vagy egyéb értékét elemelni — többnyire sikerrel. Bár úgy tűnik, jó néhányan rajtavesztettek ... nevezetese* voltak mindig a miskolci pincék, s a jóféle borok s egyéb ott tárolt dolgok bizony nem kis csábítást jelentettek. Nem tudott a kísértésnek ellenállni bizonyos Varga István sem, aki — nőmén est ómen — vargainas volt. Húsvét másodnapjának estéjén, 11 óra tájban az éjszakai strázsák gazdája — Komárik István pincéjében találták. A tetten ért legény a törvényszék előtt vallani volt kénytelen: beismerte, hogy azon pince eszterhé- je alatt talált egy akkora lyukat. amin befért, s mielőtt megfogták volna, három ízben beóvakodott a pincébe. Nem járt ott hiába, mert elvitt 20 itce bort (ami megfelel mintegy 16 liternek) és két itce lúdzsírt. Némely vargalegényeknek aztán úgy adta el a lopottakat, mintha a korcsmából hozta volna. A tanács — figyelembe véve az inas ifjú voltát, s azt. hogy az ünnepektől kezdve az' ítéletig egy hetet ült áris- lomban, s ezalatt két ízben 24 kemény korbácsütést is el kellett szenvednie — arra ítélte, hogy az okozott kárt, «mit 1 rénes forint és 20 krajcárra becsültek, térítse meg. A Gesztelybe való Oositos Zsuzsi. a Miskolcon lakó Etse- gi Tóth Jánosné szolgálója a törvényszék előtt a következőkről tett beismerő vallomást: az előző nap reggel csak maga maradt asszonya házánál. Kihasználta az álkaimat, s a szomszédban lakó Szigeti Zsigmondné kamrájából egy lyukon át 20 rőfnyi vásznát (azaz csaknem 16 méternyit) kihúzott, majd a ház fala mellé létrát támasztva, az eszterhéj ala rejtette. Az volt a célja, hogy elszökik a szolgálatból, s a vásznat magával viszi. Gazdasszonyától kenyeret, egy csomó cérnát és viaszt is elcsent. A dolog azonban hogy-hogy- nem, kiderült (erről nem szól a feljegyzés), a lopott holmik visszakerültek, s tekintettel a lányka zsenge korára, a tanács kegyeskedett enyhén megítélni a tényállást, a büntetést vesszőcsapásban szabta meg. A Gömör vármegyei Márkuskára való Lipták Maris, Tóth Mátyás szolgálója a törvényszék előtt a következőkről tett önként vallomást: az előző vasárnap gazdájának feje alól a kamra kulcsát kilopta, a kamrában egy fehér vászon szoknya-inget, egy csomó fehér cérnát, egy vastag vászon szoknyainget, egy ingvállat, egy kék lajbit, egy hosszú inget, egy abroszt, egy kéktarka kendőt, egy szakajtó r'hát, egy fejre való kendőt, egy darab szappant, egy darab szalonnát, egy röf kék pántlikát, egy csomó kék cérnát és egy kötőt emelt el. Sőt ezelőtt egy esztendővel 4 röf szoknyára való csipkét lopott. Elcsent zsírból és lisztből, pogácsát sütött magának az útra, gazdája fiaival még úti levelet is írattatott magának. A vasárnapra következő kedden indult útnak, de csak Mindszentig jutott Miskolcról, ott elfogták. Az ellopott ruhák mígkerültek, visszajutottak gazdájukhoz. A tanács 15 nap aiatt lerovandó, két ízbeni 24 korbácsütésre ítélte, s mivel gazdája további szolgálataira nem tartott igényt, lakhelyére utasították. Dr. Csorba Csaba A közelmúltban hazánkba« is bemutatkozott egy cég — azaz pontosabban kettő — mely vadonatúj gépkocsikat kínál a hazai autósoknak. Megnézhettük, sőt Soltvad- kerten ki is próbálhattuk a japán Subarukat. A gyártó, az FHI (Tujl Heavy Industries) indulása-, kor 1917-ben még repülőgépeket készített, az első személygépkocsikat 1958-ban mutatták be.. Mára ez a cég — a piaci körülményeknek megfelelő kiskocsijaival — hazájában a legismertebbekhez nőtt fel. Az autók importőre Japánból a Subaru Ausztria. Az osztrák céget a japán gyártó hatalmazta fel, hogy hazánkban, valamint Jugoszláviában és Lengyel- országban is vevőt találjon a kiskocsikra. A tervek szerint az osztrák AHG céggel közösen januárban egy lera- katot nyitnak Budapesten, ahol többek között a Subaru gépkocsik eladásával is foglalkoznak majd. Az elképzelések szerint a hazai autósok igényétől függően az autókat Bécsben. vagy az osztrák—magyar határon vehetik át. A gyártó és az importőr ígérete szerint az alkatrészellátással és a szervizzel sem lesznek gondok. Ha lesz megfelelő számú érdeklődő, eav kereskedelmi és műhelyhálózatot is kiépítenek. A Subaru első üzletei már meg is köttettek! A Magyar Autóklub fővárosi segélygépkocsiparkját tíz M—70-es típusú 665 köbcentiméteres Subaruval bővítik. Felgyorsult a szállítás Ezekben a napokban j lentősen felgyorsult a kés áru kiszállítása a Diósgyc Gépgyárban; 300 ezer tóm terméket értékesítenek bt és külföldön. A misko nagyüzem gépeket ad 1 többek között a Szovjetuni ba, Csehszlovákiába, NDK-ba valamint 30 leme ollót tőkés exportra. Más mércével mér a közízlés? Válasszunk magunknak szóiról? Amibe beleszólhatunk, s amibe nem...
