Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
JMHII!■■■■!■ 11 BIIIWaM1 a miskolciaké a sző Postacím: Déli Hírlap Miskolc. 3501. Pt.: 39 — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel héttőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket Mikor mondhat nemet a taxis? Még ha űzetni Is keli érte..* Arról értesülhettek olvasóink a Déli Hírlapból, hogii a Centrummal szemközti lábasház háta mögött levő üres grundra hamarosan épületet húznak. Ügy tűnik azonban, hogy az építkezés egyre halasztódik Addig is az autósok parkolónak használják ezt a területet. mert éppen ez a környék az. ahol legnehezebb megállni anélkül, hogy szabályt szegnének. Jó lenne, ha rendeznék ezt a területet, akár azon az áron is, hogy pénzt kérjenek a parkolásért. A belváros kellős közepén ideje lenne megszüntetni az ilyen senki földieket. F. E. Miskolc TORVÉNY A GAZDASÁGI TÁRSASAGOKRÓL (5) Az Árok utca végében levő telkére szeretett volna taxival eljutni december 3-án, szombaton 10 óra körül J. I.-né, miskolci olvasónk és férje. Ám hiába érdeklődött a Tanácsház téri taxiállomáson. A KT 84- 72 rendszámú taxi vezetője kurtán-furcsán csak annyit közölt, hogy ő nem jár az Árok utcába, telekre pedig egyáltalán nem megy ki. Ezzel, mint aki jól végezte dolgát, el is hajtott. Olvasónknak ugyanilyen elutasításban volt része, amikor a Dl 27-63 rendszámú autó sofőrjétől érdeklődött. A harmadik. DN 28-97 rendszámú kocsival először nagyobb szerencséje volt. Bár a taxi vezetője ódzkodott a fuvartól, rövid rábeszélés után beengedte olvasónkat és a férjét a kocsijába. De alig gördült ki az állomásról, máris hosszú litániába kezdett. Szóvá tette, hogy neki magának keli megcsináltatnia az autóját, ráadásul n:m is éri meg a rövid út, és különben is, ő adót fizet, így semmi haszna sem származik ebből a fuvarból. Levélírónk minderre azt válaszolta, hogy adót — akár a többi állampolgár — ők is fizetnek, s ha csak egy rövid* útra szeHa elfogyott a hús... Sokszor hivatkoznak levélíróink arra, hogy bezzeg a régi kereskedők, azok voltak az igaziak, ők aztán tudták, mi fán terem az üzlet és hogy tisztelni kell a vevőket. Iglói Gyula törzslevelezőnk arról írt nekünk nemrég, hogy több mint kétszáz évvel ezelőtt milyen rendszabályok vonatkoztak például a mészárosokra ... Előírták hogy minden mészárszékben elegendő húst kell tartami. Az alvégen és a felvégen egyaránt ki kell jelölni egy-egy mészárszéket amelyben reggeltől estig árulnak. Ha ezen két utóbbi mészárszékben nem lenne elegendő hús az első alkalommal hat. második alkalommal tizenkét forint büntetést fizet a céh, harmadszorra pedig a város elveszi az üzletet tőle. Azt sem hagyták ki az egyességből, hogy miként kell viselkedni a vevőkkel. Kikötötték, hogy sem a mészárost nem szidhatja a vevőt, sem a vevő a mészárost. egy rajnai forint büntetés mellett... * Nem tudjuk, hogy vajon mennyire hatásos ez a szabály, de az bizonyos, hogy létrejötte arra utal: akkor sem mindig ‘mosolyogtak egymásra vevők és eladók. Két dolog feltűnt nekünk Iglói Gyula érdekes leveléből. Egyrészt az, hogy a büntetést a hús hiányáért nem az fizette, aki a pult mögött állt. hanem a mészárosok közössége, a céh. Ami pedig a szidalmazást illeti: büntetés járt azért is. ha a vevő szidta a mészárost. Ügy tűnik egy és másban eleink többet adtak a demokratizmus szabályaira, mini mi mostanában... retnék igénybe venni a taxi minden kényelmét, akkor nem is fizethetnek egy hosz- szabb útért járó tarifát. Szó szót követett, mígnem a taxis megelégelte a vitát, kitessékelte az autójából az utasait, A történet végül happy enddel fejeződött be. Akadt olyan kocsi, — ennek rendszámát sajnos, nem jegyezte meg olvasónk —, amelynek a pilótája nemhogy elvitte az utasait az Árok utca végébe, de ráadásul barátságosan, udvariasan elbeszélgetett velük az újton. Az eset erkölcsi és egyéb tanulságainak összegzése helyett arról kérünk tájékoztatást olvasóink számára, hogy megtagadhatják-e a taxisok a fuvart? S ha igen, milyen esetekben? A KIOSZ fuvarszervező irodájában érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy vannak olyan kivételes esetek, amikor a taxis igenis megtagadhatja a fuvarozást. Nem köteles beengedni az autójában az erősen ittas személyt, vagy a magatehetetlen betegeket. (Az utóbbiakhoz már mentőt kell hívni.) Az erősen szennyezett sáros, piszkos ruhájú utast sem köteles elvinni. Eltanácsolhatja azt a 6 éven aluli gyermeket is, aki kíséret nélkül kocsikázna. De Karácsony előtt jelent meg rovatunkban egy csokorra való levél, amelyet nyugdíjasok, időskorúak írtak. Azért ragadtak tollat, hogy ezzel is kifejezzék hálájukat azért a gondoskodásért, amelyben a városi tanács egészségügyi osztálya részesítette őket. Most, az ünnepek után is érkezett hozzánk egy levél. Személyes vonatkozásai miatt nem közöljük aláírója nevét, de hozzátesszük természetesen teljes névvel, címmel kaptuk a küldeményt. „Közkedvelt napilapjuknak hűséges olvasója vagyok. 1983. áprilisában 25 évi hűséges házasság után férjem minden anyagi támogatás nélkül magamra hagyott. A bíróság másfél szoba összkomfortos lakásomat megosztotta. Pakold helyzetben élek, betegen ötregen. Így fordultam a városi tanács egészségügyi osztályához, illetve egy nagyon kedves szomszédasszonyomhoz, akd a miskolci városi tanács gyámügyi osztályvezetője, Tóth Lászlóné dr. Elmondtam helyzetem, kegyetlen sorsom, hogy 1800 forint havi jövedelemből kell fizetnem lakásom rezsijét is. Tisztéit Szerkesztőség! Amennyiben mód és lehetőség van, írják meg: házhoz hozzák a kosztot, mivel mozgáskorlátozott, szívbeteg vagyok. Hálás köszönetét szeretnék mondani dr. Juhász Barnabás főorvosnak dr. Ocsai Borbála főorvosasszonynak, Tóth iMszlóné doktornak, hogy a szeretet ünnepén elhalmoztak minden jóval. Szaloncukorral, kolbásszal, diós- és mákos süteménnyel, szinte felsorolni is alig tudom.” Legutóbb egy idős olvasónk arról irt, hogy jó, de rossz tapasztalatokat is szerzett a karácsonyi ebédakcióval kapcsolatban. Kiváncsiak voltunk rá, hogy mit mutat c teljes kép, ugyanis a városi tanács illetékese és a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgatója sorra járta karácsonykor az akcióba bevont éttermeket, és elbeszélgetett az idősekkel. nem köteles elvinni az olyan embert sem, aki fertőzést okozhatna, vagy aki a kutyáját, macskáját nem megfelelő módon — például nem kosárban — utaztatná. A taxisok jogai Közé tartozik, hogy személyfuvarozást csak szilárd burkolatú út n vállaljanak el, vagyis olyan helyen, ahol a személy- és a vagyonbiztonságuk nincs veszélyben. A köves, sáros úton tönkre mehetne a2 autójuk, az elhagyatott vidéken pedig a pilótáknak volna félnivalójuk Nemegyszer megesett már, hogy a kies tájon leütötték. kirabolták a taxist. Arra is kíváncsiak voltuk. hogy vajon az utasok mit tehetnek az olyan megalázó esetekben, mint amelyről olvasónk is beszámolt a levelében. Ha bárki úgy érzi, hogy jogtalanul tagadták meg tőle a fuvart, és ha magántaxis tette ezt, a KIOSZ megyei, vagy miskolci a1 apszervezeténél tehet panaszt. Ha a fuvarozó nem maszek, hanem valamelyik vállalat alkalmazásában áll, a felügyeleti szervénél lehet bejelentést tenni. Persze, aki panaszra megy. rr m árt. ha pontosan feljegyzi a rendszámon kívül a taxi oldalán levő számot, valamint az emblémát is. Mi is irtunk róla lapunkban, hogy több mint hat- száz miskolci nyugdíjas, szociális segélyben részesített idős ember kapott meghívót, hogy december 25-én és 2S-án hét étterem között választva valahol elkölthes- senek két ünnepi ebédet, Az ebéd költségeit természetesen a tanács fedezte. Megtudtuk, hogy a vendéglátósok igyekeztek valóban ünnepi körülményeket teremteni. Feldíszítették az éttermeket és különös figyelemmel szolgálták ki a nyugdíjas vendégeket. A rögtönzött felmérés szerint az idős emberek többsége élt a lehetőséggel és nagyon tetszett nekik az ötlet. A főorvosnő arról is beszélt nekünk, hogy •jövőre mindenféleképpen szeretnék újra megismételni az akciót. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv.-t bemutató sorozatunkban ezúttal a korlátolt felelősségű társaságra („kft”) vonátkozó legfontosabb szabályokat ismertetjük. A törvény 155. paragrafusa szerint a korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társasáig, amely előre meghatározott összegű törzsbetétakből álló törzstőkével alakul, és amelynél, a tag felelőssége' a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásira terjed ki. A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbevételeinek összegéből álL A törzstőke összege nem lehet kevesebb egymillió forintnál. A tagok törzsbetétei különböző méretűek lehetnek az egyes törzsbe téték nagysága azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. A törvény értelmében minden tagnak egy-egy törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban több tulajdonosa is lehet. A 160. paragrafus szerint a pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke harminc százalékánál és ötszázezer forintnál. A korlátolt felelősségű társaságot egy tag is alapíthatja. A 156. paragrafus (2) bekezdése tiltja a tagok nyilvános. felhívás vagy hirdetés útján való toboro- zását, gyűjtését. A társaság alapítását, bejegyzés és közzététel végett, be kell jelenteni a cégbíróságnak. A 161. paragrafus (2) bekezdése szerint bejegyzésre csak akkor kerülhet sor, ha minden, egyes pénzbetétnek leg^ alább a felét, egyszemélyes társaság esetében a teljes összeget befizették, illetőleg a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották. Az a tág viszont, aki a törzsbetétre eső összeget a társasági szerződésben meg- határozptt időpontig nem uzeti be, évi húsz százalék kamatot köteles a társaságnak fizetni. A 169 paragrafus értelmében a társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbevételeihez igazodik. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. egy üzletrésznek azonban több tulajdonosa is lehet. Ezek viszont a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. A törvény 177. paragrafusa szerint a társaság fennállása alatt a tagok a törzsbetétet a társaságtól nem követelhetik vissza; csak a társaság mérlege szerinti nyereség felosztható részére tarthatnak igényt. A nyereséget pedig a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani. Dr. Gy. M. CiSiitortokon: ingveues jo»tanácsadá9 Közöljük olvasóinkkal, hogy ingyenes jogtanácsadás legközelebb január 5-én, csütörtökön délután 4-től 6 óráig lesz a Sajtóház III. emeletén. A miskolciaké a szó rovat szobájában. "Tanácsot ad: Jámborné dr. Róth Erika egyetemi tanársegéd. K. Jánosné (Sajóbábony) í Tekintettel arra, hogy munkahelyi problémájával fordult hozzánk, kérjük, keresse fel szerkesztőségünket. ahol díjtalan Jogtanácsot kaphat. Legközelebb január 5-én. csütörtökön délután 4—6 óráig fogadja ügyfeleit jámborné dr. Róth Erika A miskolciaké a sző rovat szobájában. (Címünk: Miskolc. Baj- csy-Zsilinszky út 15.. III. emelet).' Az üggyel kapcsolatos okmányokat ^s szíveskedjen magával hozni. Levelét átadtuk jogászunknak, tőle kérjen tanácsot panaszának orvoslására. Zenepavilon, anno... ★ Ez a fényképfelvétel nem napjainkban készült, ezt rögtön észreveheti bárki, hiszen a képen levők ruházata árulkodik. Bizonyára sokan akadnak azonban, akik felismerik, járatosak lévén a város múltjában, hogy ez a fotó miskolci. Mégpedig a Népkertben készült, ahol a századforduló táján állt ez a szép zenepavilon, amely alatt a fotó készítésének pillanatában épp egy katonazenekar játszott. A térzene ma is nagy divat nyáron a városban — jó lenne, ha újra épülne egy ilyen pavilon állandó játszóhelyet teremtve a zenekaroknak ... Újra lesz ünnepi ebédakció i
