Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
Minőség, határidő, költségcsökkentés MI ÉP-vá I Sa í kozások A beruházásra fordítható összegek az idén tovább csökkennek. Az építőipari vállalatokat ez meglehetősen érzékenyen érinti, mert kevesebb munkáért kel! versenyezniük — sokszor egymás ellen —, hogy.a tisztes nyereséget, vagy legalább a talpon maradáshoz szükséges pénzt megszerezzék. Dudla Balázs, a Miskolci Építőipari Vállalat igazgatója elmondotta, hogy számottevő nyereséget hozó vállalkozási politikájukat 1985 óta folytatják. Akkor határozott úgy a vezetőség, hogy csak olyan munkába fognak, amely megfelel a vállalat nagyságának, dolgozóik szakmai felkészültségének és A legrégibb miskolci szőve kezet Egyensapkát is gyárt A szövetkezet létszáma nem éri el a másfél százat, döntő többségük szakmunkás, férfi- és női szabók. Fő profiljuk a mérték utáni ruházat, sapka és kalap készítése. Tavaly 30 millió forint nettó árbevételt terveztek, amint ezit Kucsma András, a Méretes Ruházati Szövetkezet elnöke elmondotta, aki éppen most 30. éve tölti be ezt a posztot. A város egyik legrégibb szövetkezete 1948 őszén alakult. a közelmúltban kapták meg ebből az alkalomból az Okisz díszoklevelet. A szövetkezetnek 14 egysége, termelő és elárusító helye működik Miskolcon. A legújabb a Tokaj szolgáltatóházban nyílt februárban, ahol használt férfi- és gyermekruházat felvásárlásával és értékesítésével foglalkoznak. A bolt növekvő forgalma bizonyítja, hogy szükség van erre a szolgáltatásra. A férfi és női mérték utáni ruházat, sapka, illetve kalap iránti igények csökkenése arra késztette a szövetkezet vezetőit, hogy olyan új termék gyártására térjenek át. amely hosszabb távon ad munkát a szakmunkásgárdának. Ezért kezdtek hozzá az egyensapkák gyártásához, amely nem ment egykönnyen. Ma már azonban jó minőségben és határidőre teljesítik megrendeléseiket. ♦ A tttdöszúrés kötelezd, ám a többi vizsgálatra önként jelentkezhetnek a beidézettek. (Kerényi László jelvétele) A rák ellen is Komplex szűrés a megelőzésért Ha időben felismerik, még a legtöbb esetben segíteni tudnak a nőgyógyászati rákok közül a leggyakoribb méhnyakrákon. Noha, a rendszeres nőgyógyászati rákszűréseket hosszú évek óta propagálják az egészségügyi dolgozók, mégis sajnálatosan magas azoknak a lányoknak, asszonyoknak a száma, akik nem járnak évente rákszűrésre. Amióta új helyre, a László Jenő utcába költözött -a Tüdőszűrő állomás a Zsolcai kapuból, nemcsak ,üdőszű- résre, hanem komplex egészségügyi vizsgálatra várják a lakosságot. Az újonnan létrehozott egészségügyi intézményben önkéntes alapon többféle ellenőrző vizsgálatot is elvégeznek. Csakhogy ezzel a lehetőséggel az intézmény rövid múltja alatt még csak kevesen éltek. Nem kötelező, de aki tüdőszúrésen részt vett, jó ha bemegy ÉKG-vizsgálatra, testsúlymérésre. Bizonyára kevesebb sorban állásai juthatnak be itt a komplex «»gyógyászati szűrésre, amit két szakorvos végez délelőtti és délutáni műszakban. Akinél bármilyen jellegű problémát észlelnek, azt azonnal beutalják a szak- rendelésekre, hiszen az orvosok nem győzik hangsúlyozni, milyen fontos a korai felismerés. Pécsett már több éve működik a komplex egészségügyi szűrőállomás, s ott a tüdűszűrésre beidézettek 80 százaléka valamennyi vizsgálatra elmegy — tudtuk meg dr. Juhász Barnabás városi főorvostól — mi örülhetünk, ha ez az arany nálunk ez évben ötvenszázalékos lesz. Éppen ezért, az idén korszerűsítik az intéz- j meny irányítását, s nagyobb hangsúlyt kap a propaganda is. A vizsgálatok körét is bővítik, és még januárban megérkezik a vér laboratóriumi vizsgálatához nélkülözhetetlen kémiai automata berendezés. Mindenesetre, az egészségügyi nevelés egyik fokmérője lesz, hogy a kötelező tüdőszűrés mellett mennyien élnek majd a többi, létfontosságú vizsgálat lehetőségével. (vadas) tisztes nyereséget hoznak. Külföldi építkezéseket csak akkor vállaltak, ha legalább annyi hasznot hozott, amennyit itthon is elértek volna. Visszaszorultak a festő, a burkoló és az épület- gépészeti munkákból. Helyette a magas szakmai tudást igénylő feladatokra specializálódtak. Ezekhez a dolgozók közül kiválogatták a régi, míves kőműves- és ácsszakmához értőket. Mivel kevesen voltak, belső átképzéssel, és a tanulást vállaló segédmunkások taníttatásával oldották meg a szakemberhiányt. Ez tette lehetővé, hogy eséllyel induljanak a belváros kijelölt épületeinek felújítására kiírt versenytárgyalásokon. Már több elkészült épület — a Tulipán-tömb és a Széchenyi út néhány háza — tanúskodik a vállalat szakmunkásainak felkészültségéről. A MIÉP-nél bevezették a vezetők érdekeltségét. Minőségi munka, a határidő betartása és a költségek csökkentése esetén több pénz kerül a borítékukba. A január elsejétől érvényes bérgazdálkodással a dolgozókra is szeretnék kiterjeszteni a jól bevált érdekeltségi rendszert. A számítások azt mutatják, hogy az egy évvel ezelőttihez hasonló nyereséget könyvelhetnek majd el. A vállalat jó piacpolitikáját bizonyítja, hogy teljesítőképességük 90 százalékát már az elmúlt év végén lekötötték, és a megmaradt 10 százalék betöltésére is lehetőségük van. Hogy a megrendelők bizalmát hosszú távon kiérdemeljék, a határidők betartását, és a munka minőségi végzésének további javítását tűzték > célul. Ékre mindenképpen szükség van, mert ellenkező esetben elmarad a haszon, és a vállalati vagyon gyarapítása. Márpedig, hogy dolgozóiknak továbbra is munkahelyet biztosíthassanak, elengedhetetlen a nyereség és az ebből megvalósítható műszaki fejlesztés. S*. P. >k Az oktatás anyagi hátterét minden körülmények között meg kell teremteni — szögezik le a tervjavaslat készítői. Tervkészítés9 közös munkával (1•) Fejlesztés vagy működtetés? Innen is9 onnan is hiányzó milliók Miskolc anyagi helyzete nem ad okot derűre. A fejlesztésre fordítható, alig több, mint egymilliárd forintból még a legszükségesebb feladatok sem valósíthatók meg az idén, hiszen ennél a feladatkörnél is 67 millió forint hiányzik — olvastuk a városi tan ács idei költségvetési tervezetében. El kell dönteni, hogy mely feladatokat hagyjuk el, mert olyan tervet nem fogadhatunk el. aminek nincs fedezete. 1989-ben összesen több, mint 4 milliárd 300 millió forint áll várhatóan a tanács rendelkezésére. Ez valamivel több, mint a tavalyi összeg, ám reálértékben az infláció miatt valójában jóval kevesebb. + GONDOK A VÁROSÜZEMELTETÉSSEL A fejlesztésre szánható, több, mint egymilliárd forinton túl maradó összeg pedig az alapvető működési, fenntartási kiadásokra, a meglévő intézményhálózat működtetésére sem nyújt úgy módot, hogy minden területen megőrizzük az eddig elért színvonalat. Különösen komoly pénzügyi gondokkal kell szembenézni a sport támogatása, a város- üzemeltetés, a lakóház-felújítás. az útfefújítás és -karbantartás, valamint az intézmények felújításának terén. A tervezet készítői szerint a meglévő intézményhálózat, a város szervezetei fenntartásának, működésének kell elsőbbséget biztosítani, a fejlesztéseknél pedig a már megkezdett beruházásokat kellene befejezni, újakat pedig a pénzügyi lehetőségekhez igazodva csak a közvélemény Színe és Morzsányi ügy Mondhatnám morzsányi az az ügy, amiről kedves levélírónk ír,, mégis elgondolkodtató. Égy újsághírt mellékelt leveléhez, miszerint nyers tésztából készítik újabban a zsemlemorzsát a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalatnál, külön erre a célra kifejlesztett gépsoron. Ily módon a szokásos, kenyérből őrölt prézhnél lényegesen jobb minőségű árut kapnak. Levélírónk, aki gyakorló háziasszony, „régimódinak” nevezi magát, mert ő még a nagyanyjától úgy tanulta, hogy nem szabad kidobni a maradék száraz kenyeret. zsemlét, hanem meg kell reszelni, darálni és ebből lesz a különböző finomságú morzsa. Noha világéletében ilyen prézlit használt derelyére, kapros túrógombócra csakúgy, mint a rétes almatöltelókébe, családtagjai, vendégei sohasem panaszkodtak a minőségre. Azt már csak az irónia mondatja vele, hogy időnként a boltokban is olyan töppedt, száraz péksüteményhez jut a vásárló, mintha eleve a házilagos zsemlemorzsa gyártására szánták volna ezeket és nem a reggeli kakaó, kávé mellé, vagy a gyerek uzsonnás- táskájába. „Morzsányi“” ügy — írtam a bevezetőben, csakhogy már manapság is, de még inkább a következő hónapokba» r~ években? — ugyancsak meg kell fontolnunk, mire mennyit költhe- tünk, s kukába dobhatjuk-e a szikkadt, kenyeret vagy zsemlét. Lehet, sőt csaknem bizen nyosra vehető: nem a legjobb időben rukkolt elő a nógrádi vállalat azzal az ötlettel, hogy a speciális gépsoron dagasztott tésztából süti, majd őrli a tésztát, hogy az eddiginél jobb minőségű prézlit kapjon. Mert’ennek az ára — tízet teszek egy ellen — magasabb lesz a hagyományosnál, de annál mindenképpen többe kerül, mintha a levélíró — nagymamától tanult — módszerével állítanánk elő a tésztára, vagy éppen rántott húsra valót. , Ha tévedek, az csak azért lehet, mert nem jól ismerem a piaci viszonyokat Magam és szűkebb ismeretségi köröm tapasztalataiból táplálkozik a véleményem, hisz’ nincs kontaktusom a fogyasztók széles rétegeivel. Mondhatni szűk kis ablakon keresztül nézem a világot, mint az a kedves újságárus ismerősöm, aki érdekes panasszal lepett meg a minap. Annak ő is örül, hogy bővül a'kínálat, tucatjával jelennek meg az új lapok, kiadványok mostanában, csakhogy ezzel együtt nem tágulnak az újságospavilonok. Ha minden portékáját közszemlére akarja tenni, akkor betakarja a teljes kirakatfelületet, és csak a néhány , tenyérnyi ablak marad arra hogy kikukucskáljon. Mert vannak olyan kiadványok — teszi hozzá —, melyekre csakis a látványosságuk hívja fel a figyelmet, s borsos árukat a leplezetlen női bájak (például: Samantha Fox egész oldalt betöltő keblei) teszik elfogadhatóvá. De ugyan miért kell tágas kilátás az árusnak, ha egyszer a színpompás lapok úgyis önmagukat kínálják? Nos azért — hangzott a válasz —, mert az újságosnak kapcsolatban kell lennie a vásárlókkal. Az utca forgalmában felbukkan sok ismerős. s ő tudja, kinek kell szólni, ha megérkezett a számára kedves folyóirat, vagy más kiadvány, Tudja, ki „harap” a szexlapra, ki a Fürge ujjak-ra, és ki a Fakanál-ra. Mert az utóbbi is létezik, és mint neve is elárulja, a sütéshez, főzéshez szolgál jó tanácsokkal. Talán olvasható benne arról is, amiről a cikkem apropójául szolgáló levél szól: a takarékos morzsakészítésről és egyáltalán a takarékos háztartásról. Utóiratként egy jámbor óhaj: bár annak a nagy- nagy konyhának a szakácsai is okulnának a „morzsányi” ügyből, akiken nem kis mértékben múlik, hogy mi és mennyiért fő . a fazekunkban (békés) egyetértésével szabad indítani. + ELVENNI, DE HONNAN? A tanács az idén várhatóan 4 milliárd 381 millió forinttal gazdálkodhat — írtuk az előbb. Ennek az ösz- szegnek több, mint 80 százalékát a szabályozott bevételek — személyi jövedelem- adó, illetékek stb. — valamint az állami támogatás teszi ki. Számíthatunk majd 280 millió forint megyei cél- támogatásra is, ám ennek a pénznek a felhasználása kötött, csak az előírt cél megvalósítása lehetséges belőle.-. Számolni kell azzal is, hogy a tavaly foganatosított központi elvonás hatása még' kiterjed ez évre is. Ez több, mint 26 millió forintot jelent — a vita eredményeként eldől majd, hogy az összeg a működési, vagy a fejlesztési feladatok anyagi alapját csökkentse-e? Ezentúl szükség van legalább 2 százaléknyi tartalék képzésére is, mert még sok a bizonytalanság, a tekintetben, hogy mennyi pénze lesz valójában 1989-ben a tanácsnak. Nem tudni az évközi áremelések mértékét, az esetleges bevételkieséseket, és azt sem, hogy a módosítások után mennyi pénz szármánk majd a'személyi jövedelemadó befizetéseiből + A HITELEK Az már most látszik, hogy a tanács érdekeltségi bevételei az idén csökkenne!:, mert kevesebb telket tudunk előkészíteni és eladni, és vállalati pénzből is kevesebb beruházást valósíthatnak meg. Hitelt is kevesebbet vehetünk igénybe 1989-ben, mert a lakásépítés-vásárlás helyi támogatására eddig felvett hitelek terhe is túl nagy már. Az idén számolhatunk még a Tapolca idegenforgalmi fejlesztésére kibocsátott kötvény 26 és fél milliójának célirányos fel- használására — ugyanakkor mar számolni kell a kötvény kamatterheivel is. A szakemberek szerint amellett, hogy biztosítani kell a város intézményhálózatának a működtetését, az alapellátás zavartalanságát, tekintettel kell lenni arra is: fejlesztések nagyságrendjének csökkenése szinte elviselhetetlen, s a további mérséklődés később már az intézményhálózat működtetésének feltételrendszerét áshatja alá. Az ideális az lenne, ha a fejlesztési lehetőségek tovább nem csökkennének, ennek azonban csak akkor van reális lehetősége, ha a legszükségesebb működtetési Igényeket előbb kielégítjük ... (Folytatjuk) _
