Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-23 / 19. szám

Színe és Bodóiető9 ma és holnap Most befektetnek, hogy majd építhessenek a tanácsnak mennyi pénze lesz lakásépítésre, vagy mi­lyen .vállalkozókat tud be­vonni ebbe a körbe. Nehéz azt is előre látni, hogy va­jon milyen lesz a fizetőké-, pes kereslet, azaz hányán tudnak lakást vásárolni, és persze azt sem könnyű meg­jósolni, hogy mondjuk 1990 után hány tanácsi lakás épül­het évente. • ÉVENTE 173 MILLIÓ A FÖLDBEN A Bodótető beépítése ab­ban is jelentősen különbözik az Avas-délen megvalósul­taktái, hogy itt a több, mint 2 és fél ezer lakás egyötöde magánerőből épülne. Az ér­deklődés érthető módon nem csekély az építési lehetőség iránt, hiszen ez a terület kö­zei fekszik a város szívéhez, és az ilyen előnyös elhelyez­kedésű telkek jószerivel el­fogytak ma már Miskolcon. A Miskolci Beruházási Vál­lalat igazgatója egy tanács­tagi bizottsági ülésen arra 4 , kérdésre, hogy miikor kéz» dődhet meg a Bodótetőn a magánerős lakásépítés, a kö­vetkező választ adta: egye­lőre ezzel még nem foglal­koznak, és úgy vélte, hogjr jövő évben csak a telkek ki«; alakítása kezdődhet el. Bodótetőn eddig 173 miU lió forintot fektettek a köz­műépítési, tervezési munká­latokba. Ez tetemes summa^ ám azt mondják a szakér­tők, hogy ha ezt nem *eszila meg. akkor a közeli jövő­ben nem lesz Miskolcon egyetlen olyan terület sem, ahová nagyobb számban la­kásokat lehet építeni ... Mindehhez csak annyit kíi vánunk hozzátenni: ha majd felépül a bodótetői lakóne­gyed, jó lenne, ha az egy­szerű városlakónak is szem­betűnne minden magyaráz­kodás nélkül, hogy valóban tanultunk az avasi városrész létrehozásakor elkövetett hi­bákból ... (k-ó) Betongyűrűbe a Kis vízfolyással Panass a patakra Már minden fórumot meg­járt Cs. G.-né Rigó utcai la­kos panasza. Háza a nagy- szilvásvölgyi Kis vízfolyás közelében áll, s mióta ke­rítésükig szélesítettél, a pa­tak medrét, életveszélyessé vált az épület. A korábban alig 30—40 centiméteres mélységű vízfolyás egyre magasabb ... Most már más­fél méter mélységű gödör tá­tong a kert végében. A Szinvához vezető patak­részt betongyűrűbe zárták még 1975-ben. A panaszos szerint ezzel több kárt okoz­tak, mint hasznot. S az im-.. már szakadéknak beillő víz­mosás egyre mélyül, estén­ként nincs megvilágítva, emiatt veszélyesnek ítélik a környéken lakók is. Erdődi Lászlóné, a miskolci Város- gondnokság fenntartási osz­tály vezetője már kiváló is­merője a nagyszilvásvölgyi Kis vízfolyásnak. Megítélése szerint is indokolt a víz el­vezetése, egy nyílt szelvényű csatorna kialakítása az em­lített helyen. Már a beruhá­zás terve is elkészült, s ha az idei költségvetés engedi, még az első félévben ezt az ominózus szakaszt is beton­gyűrűbe zárják. Miskolcon sok kisebb-na- gyobb patak található, ome- lyek vagy így, vagy úgy gon­dot okoznak. Egyszer meg­próbálták kiszámolni, hogy mennyi pénz kellene a vá­rosban a leiszíni vízrende­zésre, s elrémisztő szám jött ki. A belváros egyik pa­takját, a Pecét már csövek­ben vezetik a föld alatt, ám ez sem minden szempont­ból tökéletes megoldás, mert nézzük csak meg, hogyan fest ma a Deák tér környé­kén a régi meder, amelyben a dudva burjánzik... Az az igazság, hogy legszívesebben azt látnánk, ha megmarad­nának a kis patakok szaba­don, de rendezetten, szépen, tisztán — hiszen a vízfolyá­sok nemcsak gondot jelen­tenek, hanem szépséget, egy darabka természetet vará­zsolhatnak a városba. Nagy kár, hogy ez utóbbi kíván­ság alighanem még jó né­hány évtizedig teljesíthetet­len. (SS—i) 4 fogtechnikái vállalatnál Visszavásárolják a nemesfémeket Egészségügyi és esztétikai szempontból a legértékeseb­bek a természetes fogak. Ezzel azonban kevés felnőtt dicsekedhet. A pótlásokért mostanság nem is keveset kell fizetni. De ezek is értékek, hiszen többségük nemesfémet tar­talmaz. Például az ergo. ami ezüst és palládium keveré­ke, és vannak, akik arany­ötvözetet kapnak. A fogpótlások azonban ál­talában nem egy életre szó­lóak, mivel rendszeres kar­bantartást igényelnek. Mi lesz azokkal a fogpótlások­kal, amelyek sorsa ily mó­don megpecsételődi k ? Keve­sen tudják, hogy a fogtech­nikai vállalat az Állami Pénzverővel kötött szerző­dés alapján megkezdte a nemesfém-fogpótlások visz- szavásárlását. Erről a labo­ratórium vezetői tájékoztat­ták a fogorvosokat is, akik ezt a lehetőséget közük a páciensekkel. Miskolcon, a Csabai kapui rendelőintézet mögött, a Bottyán u. 1. sz. alatti laboratóriumban napi áron és készpénzben fizet­nek a használhatatlanná vált fogművekért. Az ezüst­palládium ötvözetért gram­monként 55, az aranyötvő- zetért pedig 400 forintot fi­zetnek grammonként. Eze­ket az anyagokat a laborató­rium újra tudja hasznosíta­ni, tehát mindkét fél jól jár.­S újabban nem csupán a foglalkozásoknak szeretné­nek a szemtanúi lenni — hallottuk Bodnár Péterné- től, a József utcai óvoda ve­zetőjétől. Nálunk például többen arra kérték az óvó-* nőket, hogy valamennyi ün­nepségen részt vehessenek. Eddig csak az anyák napjá­ra és az évzáróra voltak hi­vatalosak, de a kérésnek en­gedve ebben az óvodában ezután valamennyi ünnepre eljöhetnek a szülők. Menedzser­képző központ A nemrégiben felavatott Tudomány és Technika Há­zában ma délután írják alá a Borsodi Vegyi Kombinát, az Országos Vezetőképző Központ, a Nehézipari Mű­szaki Egyetem, az Észak-ma­gyarországi Innovációs Cent­rum (Park) Rt., valamint az MTESZ megyei szervezeté­nek részvételével az Észak­magyarországi Menedzser- képző Központ Kft. megala­kulásáról szóló társasági szerződést. Évek óta kényeztet levél­be fogalmazott bájos ötle­teivel Sára asszony. Töredel­mesen be kell vallanom, hogy az e rovatban megje­lent cikkék tekintélyes há­nyadát valamelyik írásos üzenete inspirálta. Kitűnő példa ő arra, hogy az élete javát családjának, a gyer­meknevelésnek, házimunká­nak szentelő asszony tovább lát a fakanál végénél, lehet lelkes patriótája városának, s bevásárló útjain sok olyas­mit is észrevehet. ami mel­lett többségünk közömbösen megy el. Bár sohasem szű­nik meg diszkrécióra inteni — teljes neve helyett ezért i's emlegethetem csak így: Sára asszony —, annyit el­árulhatok róla, hogy a Ki­lián lakótelepen él. Szerinte kedves városának ez a leg­gyönyörűbb lakótelepe, már- csak azért js, mert itt sok a fű, fa, virág. Sok, de még­sem elegendő — Sára asz- szony szerint. Azt javasolja, hogy ültessenek még több fenyőfát. Egyrészt éppen fe­nyőt, mert ez télen-nyáron zöld, másrészt azért, mert igen kedvez neki az itteni klíma (közel a Bükk), har­madrészt azért, mert a ked­ves fenyő, ha kell, ugyan­csak barátságtalan is tud lenni. Tüskét meresztő, élő tilalomfa azoknak az útjá­ban, akik nagy előszeretettel közlekednek toronyiránt, ti­porva a füvet, virágot, fa­csemetét. És míg másfajta fák — ha közel állnak az erkélyhez, ablakhoz — ké­Szelete!ő nyeímes létrául szolgálhat­nak a betörőknek, a fenyőn felkapaszkodni ugyancsak kínos tornamutatvány. No lám, így függ össze a bűnmegelőzés és a fenyő — Sára asszony bájosan prak­tikus gondolkodása szerint. A múltkoriban arról érte­keztünk, hogy milyen házi­áldások díszítették nagy­anyáink konyháját. Én ezzel^ rukkoltam elő: „Sütni főz­ni nem nehéz, ha van hozzá elég pénz.” Hogy miért ép­pen ez jutott eszembe — mert hisz’ volt több, emel- kedettebb hangvételű is ,—, azt hiszem, senkinek sem kell magyarázni. Talán erre a beszélgetésre emlékezve lepett meg egy levéllel köz­vetlenül az áremelések nyil­vánosságra hozatala után, melyben így szól az első jó tanács: „Semmiképp se ke­serítsük meg férjünk, gye­rekeink szájában a falatot azzal, hogy az étel mellé minden alkalommal az ár­listát is feltálaljuk.” Ám ha csak ennyi telt volna tőle, akkor nem ő len­ne a mindig találékony, öt­letekből soha ki nem fogyó Sára asszony. A továbbiak­ban arra int, hogy nem kell kiönteni a tejet akkor sem, ha megsavanyodik. Aludtte­jet készíthetünk belőle, ami megfelelő hőmérsékletre hűt­ve egy szelet kenyérrel ízle­tes, tápláló vacsora lehet. És most figyeljenek: ha marad a köcsög alján néhány csepp aludttej, azt öntsük vattá­ra, és töröljük át vele az ar­cunkat: frissít, tisztít, szé­pít Ha megszikkadt a kif­li, zsemle, akkor' egy kis tej­jel megspriccelve, pár pil­lanatra betesszük a forró sütőbe és ismét friss, ropo­gós lesz. Még számos jó tanáccsal szolgál — a takarékosság jegyében —, ám papírom fogytán (ezzel is takarékos­kodni kell manapság) csak egyet említek még: a sajt­szeletelőt. Ajánlatos besze­rezni ezt a viszonylag olcsó szerszámot, mert segítségé­vel olyan vékonyra vághat­juk véle a sajtot, hogy akár át is láthat rajta, akinek jó szeme van. Mutatósabb, ki- adósabb így a tálalásnál, magyarán: többnek tűnik, mint amennyi valójában, és legalább a szemünk jóllakik vele. Most már csak az a kér­dés, Sára asszony — ne ve­gye gúnyolódásnak —, mivel szeleteljük fel egyéb költ­ségeinket, mert teszem azt az adóhatóság szemét nem könnyű becsapni. És vajon mit tudunk kitalálni azok számára, akiknek se sajtra, se szeletelőre nem futja? Akik például csekélyke nyugdíjukat már most is annyi részre kénytelenek sze­letelni, hogy ami végül a ke­zükben marad, az nemcsak- hogy átlátszó, hanem egye­nesen láthatatlan — a hó­nap vége felé. (bekes) * A kicsik már magukat is kiszolgálják. A miskolci lakáshelyzetről tárgyalt néhány nappal ez­előtt a párt városi végrehaj­tó bizottsága. Ebben a vitá­ban hangzott el, hogy a 8 és fél ezer jogos laKásigénylő egyötöde több mint tíz esz­tendeje várakozik. Érthető, hogy sokan követik figye­lemmel, nagy érdeklődéssel, hogy mi történik mostaná­ban Miskolcon, a Bodótetőn, hiszen ez az a terület, ahol a vállalkozás első ütemében több, mint két és fél ezer lakás épülhetne föl... • HÚSZ ÉVE KINÉZTÉK MAR Lassan 20 éve már, hogy a Bodótetőt intenzív lakás- építési területté jelölték ki. Végezetül 1985-ben született meg az a részletes rendezé­si terv, amelyben — okulva az avasi lakótelep építése so­rán szerzett keserű tapaszta­latokból — megpróbálták a Bodótetőt mentesíteni a „be­tonsilóktól”. A már említett első üte­met, a két és fél ezer lakás felépítését is öt szakaszra osztották. Az első szakasz­ban három és fél száz lakás­nak kellene felépülnie a szükséges közművekkel, utak­kal együtt. A megyei tanács jelentős anyagi támogatásá­val megkezdődött az előké­szítő munka is: tavaly meg­építettek két feltáró utat, te­fektettek számos közműveze­téket. Ma úgy látják a szak­emberek, hogy ha sikerül gyorsítani a közműépítés tempóját és a tervezést, ak­kor sikerülhet még az idén lakásokat is átadni ezen a területen. Ma még sok a bizonyta­lanság a tekintetben is, hogy összesen hány lakás épülhet meg itt, és hogy ebből há­nyat lehet az idén átadni. Sok minden befolyásolhatja, hogy mi történik a jövőben Bodótetőn. Például az, hogy Árgus ssemmel nés a nagyi Nyitott óvodák Januárban és februárban a város több óvodájában nyílt napokat tartanak, hogy a szülők a saját szemükkel láthassák, mennyit fejlődött a gyermekük, eléggé önál- lóak-e már a kicsik, hatott-e ar, eddigi nevelés? A nyílt napok megrende­zéséről újabban már a szü­lői munkaközösségek dönte­nek. Ok mondják meg. hogy hány alkalommal, és mikor tartsák. Legalább egyszer mindenhol beülhetnek a szülők a foglalkozásokra, de van olyan intézmény, ahol évente többször is tartanak nyílt napokat. Néhány óvodában azt kér­deztük, hogy minden szülő­vel találkoznak-e a csopor­tokban. Az érdeklődés rend­kívüli — hallottuk szinte egybehangzóan mindenhol. Nemcsak a szülők, de gyak­ran a nagyszülők is ott ül­nek a kisszékeken, lócákon, s figyelik * a kisunokájuk minden mozdulatát. * A szülők leggyakoribb kérdése: mi történt az óvodában? Most a saját szemükkel láthatják ... (Kerényi László felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents