Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1988-11-12 / 267. szám
Bábszínházi bemutató Az ellopott BMX Kevés mai témájú darab van a hazai bábszínházak műsorán. így aztán érthető, ha a gyerekközönség hálásan fogadja az olyan történetet, mely róla, hétköznapjairól, szól. Ilyen mai tárgyú darab az Ellopott BMX története. Szerzője Kiss József, - lapunk munkatársa - akinek müvét Korzsényi Tibor állította a báb- színpadra a Csodamalomban. Nincs könnyű helyzetben a hírlapíró, ha kollégája darabját kell értékelnie. Az elfogultság vádjával is illethetik, ez esetben azonban az előadás önmagában bizonyítja a sikert Amikor a gyerek megkapja első komolyabb kerékpárját, s lassan önállóvá válik, a szülők nagy gondja, hogyan ismertessék meg csemetéjükkel a közlekedési szabályokat. Nem könnyű feladat a száraz tananyagot megtanítani úgy, hogy a gyereket nyugodtan az utcára engedhessük. Kiss József arra vállalkozott, hogy egy kis „krimibe” öltözteti a fontos szabályokat. Miközben a nézők azon izgulnak, megkerül-e Pepi csodás BMX kerékpárja, egy sor KRESZ-szabállyal ismerkedik meg. Persze nem mindjárt a legbonyolultabb fogalmakra tanítanak a kedves bábfigurák — melyeket már néhány korábbi darabban megszerettünk —, hanem az egyszerű, könnyen megjegyezhető alapfogalmakra. A játékba sikerül a kis nézőket is bevonni, akiik kórusban mondják: lámpa és csengő kell a biciklire, hogy ★ A paraván mögött. A bábszínház közönsége már a ruhatárban kántálni kezdi az alapvető KRESZ- fogalmakat. Ez jelenti a bemutató \ egyértelmű sikerét. Az óvodákban pedig minden bizonnyal szívesen fogadják majd e könnyed, ismeretterjesztő előadást. A színészek láthatóan élvezettel tolmácsolják a mai témájú darabot. Hármas szerepben a Pepi, Káposztás néni és a Mókus bábját mozgató Kiss Marianna, s ugyancsak több figurát mozgat Radios Rita, Virág István és Fehér Sándor. A világítás és a hang Fógel Attila munkáját dicséri. A zenét a korábbi előadásokhoz hasonlóan Csabai László szerezte. (vadas) Gombás Fájdalmas veszteség érte városunk zenei életét; váratlanul elhunyt Gombás Ferenc gordonkaművész. 75 éves volt. Marosvásárhelyen született, ott kezdte zenei tanulmányait is. Két évet töltött a bukaresti konzervatóriumban, majd román ösztöndíjjal a budapesti Zeneművészeti Főiskolára került, ahol Zsámboky Miklós,növendékeként nyerte el oklevelét. Már a tanulóévek alatt játszott a bukaresti rádió zenekarában, tagja volt az Erdélyi Vonósnégyes Társaságnak, számos hangversenyt adott az erdélyi városokban, Klagenfurtban, Zágrábban. 1934-39 között a volt Fővárosi Zenekar és a Budapesti Hangverseny- zenekar tagja. 1937-től tanított Magyaróváron, Tatán, Sopronban, majd egy évig Baján, ahol igazgatói feladatot látott el. Ebben az időszakban hangszerén és a tanításon kivül zenekarokhoz, énekkarokhoz kötődött. 1950-ben, az akkor alakuló miskolci konzervatórium, maid zeneművészeti szakiskola tanára lett. Mellette a városi filharmonikus, majd szimfonikus zenekar szólócsellistája, a városi vonósnégyes tagja. Az a neqyedszázad, melyet aktív pedagógusként a Zenepalota falai között, mint a közép- és felsőfok tanára eltöltött, pályájának legtermékenyebb idő- jszako volt. Növendékei közűi sokán Budapesten tanultak tovább, vagy Miskolcon szereztek tanári diplomát. így ma az ország számos zenekarában, zeneiskolájában egykori tanítványai folytatják a munkáját. A tevékeny ember számára a nyugdíjba vonulás nem jelent megállapodást. 1976-tól óraadóként kamarazenét tanított a főiskolán, de szívesen oktata közlekedésben részt vehessenek. A darab végére a legtöbb kicsi azt is megjegv- zi. hogy mozgó járműre semmilyen körülménvek között nem szabad felszállni. És nersze az elcsent, vagy inkább'csak kölcsönvett ke- réknár is megkerül, amiről boldogan adhat hírt az erdei rádió közvetítése, a nagy tölgyfától. Iskolaszövetkezetek Borsodban elsősorban az áfészek támogatásával. 40 általános, illetve középiskolában működik iskolaszövetkezet. Ebből hat városunkban és a városkörnyéken tevékenykedik. Közülük ’ is az egyik legjobb a Berze- viczv Gergelv Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában van. ahol az iskolabolt éves szinten 570 ezer forintos forgalmat bonyolít le. úgy. hogy a diákok gondoskodnak társaik reggeliztetéséről és tízóraiz- tatásáról. Egyébként a végzős hallgatók gyakorlati érettségi vizsgájukat is az iskolaboltban teszik le. Mozgalom lesz belőle ? Majorettek, ugrálókötéllel A miskolci lányok a tévében Bizonyára sokan vannak, akik látták a tévében azt az amerikai riport- vagy dokumentumfilmet, amely az ugrókötél többnyire fekete bőrű akrobatanőit mutatta be. Diáklányok csoportban, fantasztikus gyakorlatokkal ejtették ámulatba a helyi közönséget, és nyilván a tévénézőket. Kétszer is levetítették a Magyar Televízióban -ezt a filmet, de Fügeczky Róbert egyszer sem látta. Mégis: Magyarországon ő az egyetlen tagja az International Rope Skipping Organizationnak, azaz a Nemzetközi Ugrálókötél Szövetségnek. ★ Az ugrálókötelezés szabálygyűjteményének borítója. A szabálykönyv mellett mást is hozott a posta Amerikából Fügeczky Ró- bertnek. A szövetség lapját, benne képes beszámolóval az amerikai lányok itt töltött napjairól, és a miskolci lányok jövő évi — tényként tálalt — amerikai bemutatkozásáról szóló cikkel. wmm ■ ■ ' m Ismét a Korda-házaspár Nemrégiben jártak Miskolcon. de a nagy érdeklődésre való tekintettel ismét hallható lesz a népszerű énekes-páros. Korda György és Balázs Klári. Koncertjük vasárnap délután 4 órakor kezdődik a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. A műsor vendége Forgács Gábor lesz. Nyáron a Testnevelési Főiskola — egy nemzetközi konferencia alkalmából — vendégül látta Richard Cen- delit, a szövetség elnökét. Lee Steinbergert, az indianai szövetség elnökét, valamint az Indiana és Colorado állam legjobb ugrálóköteleseiből összeállított kilenctagú csapatot. Fügeczky Róbert — aki feleségével a miskolci maiorettek gyakorlatainak betanítója — úgyis mint testnevelő tanár, úgyis, mint majorettes, „ráharapott a lányokra" és főnökeire. A csoportot meghívták hozzánk, a 14—18 éves lányokból álló csapat bemutatót tartott a Centrum Áruház előtti téren, Tapolcán, Le- ninvárosban és Tiszafüiecien. A sportbarátság munkakapcsolattá fejlődő t. A szövetségi tagsághoz szükséges gyakorlatból Fügeczky Róbert levizsgázott az amerikaiak előtt. Az ugrálókötél állóképességnövelő, valamint olyan sporteszköz, amivel „varázslatokat” lehet művelni. Az USA-ban 3 éves korú gyerekek is köteleznek. Aki látta a bevezetőben említett filmet, tanúsíthatja, micsoda örömmel űzik ezt a csapatsportot. Az amerikaiak elmentek, de a kötelek maradtak. Jó is, mert nálunk pillanatnyilag nem gyártanak ehhez a sporthoz alkalmas felszerelést, beleér’ve a ruházatot is. Miért is gyártanának, és miért ne? — a jövőben. Ha lesz rájuk vevő. A Magyar Televízió Gyermek- és Diák Főosztálya a Pályán maradni sorozatban megpróbálja népszerűsíteni az ugrálókötelezést. Mégpedig a miskolci lányokkal. Hamarosan meghirdetik a műsorsorozatot, amelyben a miskolci majorettek mutatják be — egyelőre még maguk is, tanuló fokon — a Rope skipping alapjait. Sz. G, Ferenc emlékére to - ha alkalom nyílt rá - a legkisebbeket. Az utolsó 10 —15 évben a vonószenekar vezetését felváltotta a csellózenekar irányítása. Számos zenei különlegességet mutatott be a tanítványok, a kollégák segítségével filharmóniai koncerteken, városi rendezvényeken. Nehezen viselte el, hogy a gordonkatanároknak nincsenek társai a legtöbb zeneiskolában. Fórumot akart találni, ahol időnként összejönnek, így született meg a zeneiskolai tanárok országos gordonkaversenyének gondolata, mely 193' lül 'endszeres találkozóhelye a csellótanároknak. A miskolciok munkájának összefogása érdekében jött létre c város zeneiskoláinak gordonka- versenye, mely ebben az évben már három megyére kitel jedó szcíKmai fórummá vált. A ma tunárai, a tanítványok eg/uiant Gomba bácsinak nevezték. Szigorúságáról volt közismert, igényessége tekintélyt parancsolt. Nem tűrte a tétlenséget, a kényelmességet. Elkötelezett képviselője volt az eredményes tanításnak, a csellisták összetartozásának. Nehéz elhinni, hogy a miskolci kulturális élet e jellegzetes alakját nem látjuk többé hangversenyeden, színházi előadásokon, tárlatok megnyitóián, /agy egyéb művelődési eseményen. összefogásra serkentő mondatai még itt csengenek a fülünkben. Lelkiismeretünk nem hagyja majd, hogy az ügyet, melyet oly’ elszánas- sal képviselt, veszni hagyjuk. Barta Péter Találkozó erdélyiekkel Mintegy negyven erdélyi letelepedő él Miskolcon kívül a megyében, olyanok, akik a megye kisebb helységeiben, városaiban, íosvaiban vállaltak munkát. Ezekkel szervezett ba- láti találkozói a HNF Miskolc Városi Bizottsága, a Rendezvények Házában. Ezeket az embereket, bár nem a megyeközpontban élnek, igen sok szál köti Miskolchoz, hiszen ügyesbajos dolgaikat jórészt itt kell elintézniük, s beilleszkedési problémáikra is itt kaphatnak elsősorban választ. Homolya Gizella, a HNF városi bizottságának titkára etekintetben továbbra is segítséget ígért, és arra biztatta az egybegyűlteket, hogy támaszkodjanak bátran a szervezet gondoskodó eligazítására. Ilyen értelemben a HNF vidéki szervezeteinek képviselői is segítségükre lesznek. A találkozón részt vett a megyei koordinációs bizottság képviselője is. aki praktikus tanácsokkal látta el a tartózkodási engedéllyel hazánK- ban élő erdélyieket. Ismertette jogaikat, kötelezettségeiket. szólt utazási lehetőségeikről. és a végleges letelepedés feltételeiről. Ez ügyben a koordinációs bizottság minden felvilágosítást megad. A találkozó résztvevőit a Földes Ferenc Gimnázium diákjai színvonalas kultúrműsorral lepték meg, amelyben túlnyomórészt erdélyi dalok, táncok, versek szerepeltek. A találkozó végén Joósz Gábor, a HNF városi bizottságának elnöke megajándékozta a résztvevőket, majd hosszan elbeszélgetett velük. A kohászbarátság jelképeként A diósgyőri kohászkodás, vasgyártás kezdetet jelentő garadnai őskohónál —, amelyet eredeti állapotában úgy állították helyre, hogy abból a korabeli módon ma is lehet csapolni — a kohó és a szomszédságában levő Massa Múzeum közötti téren a szlovák—magyar kohászbarátság kifejezéseképpen új emlékművet állítanak fel. Mint Szinvavölgyi Oszkártól, a hámori Kohászati Múzeum vezetőjétől megtudtuk, a diósgyőri és a kassai kohászok közötti barátság és együttműködés kifejezésére november 29-én avatják fel azt a térplasztikát, amelyet a kassai kohászati üzemben készítettek. Terméskő alapzatra kerül az a fémből készült, mintegy két méter széles és két és fél méter magas emlékmű, amely a szomszédos ország kohászati üzemeivel való együttműködést jelképezi. A Garadna- völgyben levő kohászemlékek így újabb létesítménynyel gazdagodnak. A Massa Múzeum a hónap elején bezárt, csak jövő tavasszal fogadja újra a látogatókat. Az idén megközelítőleg 30 ezren keresték fel a régi, egykor használt kohászati szerszámokkal, eszközökkel felszerelt bemutatótermet, s a mellette levő. korabeli szerszámokkal ellátott vasverő műhelyt. A látogatók között a hazaiakon kívül igen nagy számban voltak külföldiek, akik a kontinens szinte valamennyi országából és a tengerentúlról érkeztek. Nem a Bikini lehet róla Egyik kedvenc együttesem, a Bikini (a legjobb magyar zenekar, így hirdetik a plakátok) tartott koncertet csütörtökön este a miskolci egyetemi sportcsarnokban. A csapat régi és új lemezéről összeállított számokkal egy korrekt koncertet próbált adni. Ez a produkció kevesebbet nyújtott a közönségnek, mint amit lemezeik, kazettáik alapján vártunk. Sajnos, a résztvevők is mást adtak, mini amit a zenekar elvárt. Igaz, most is volt csápolás, felgyulladtak a gyertyák, de a fiúknak abba kellett hagyniuk kétszer is az előadást, mert a közönség nem rájuk figyelt. Az első sorokban verekedtek. Az erőszak újra visszatért, hiába mondta az együttes szólistája, hogy az ököl nem a zene nyelve. Sajnálatos, de nem a Bikini tehet róla. sokkal inkább azok az emberek, akik nem igazából az együttes zenéje miatt jöttek el, hanem, hogy így töltsék el az idejüket... Kár! (leskó) j
