Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1988-11-12 / 267. szám
A tudástól a technológiáig Ki kell használni a tartalékokat A Digép küldöttértekezlete A Kiszöv új megyei titkára Az ipari szövetkezetek A Kiszöv közgyűlése október 27-én a szervezet titkárává választatta dr. Dob- ránszky Mihályt. Üj feladatköréről, terveiről kérdeztük. — A közgyűlés után az ipari szövetkezetek alkalmazásba vettek, egyben megválasztottak a testület küldöttének, s a helyi szervezet elnökségi tagjának. Okleveles közgazdászként korábban már behatóbban megismerkedtem az iparvállalatok tervezésével, szervezésével és vezetésével, s a közgazdaság- tudományokból doktoráltam. Az SZMT-ben a közgazda- sági osztályon dolgoztam, a TIT közgazdasági szakosztályában több évig tevékenykedtem, s a Miskolc Városi Pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya vezetőjeként nagyrészt a gazdaságpolitikai agitáció és propaganda irányítása volt a feladatom. Ügy érzem tehát, hogy számomra otthonos munkakörbe kerültem. — Eddigi ismeretei alapján milyen képet alkotott magának a megye ipari szövetkezeteiről? — Már a jelölés időszakában megkezdtem az ismerkedést a szövetkezetek munkájával, amelyek megyénkben igen sokrétűek, többféle iparágat is képviselnek. Az utóbbi években megnőtt a kisszövetkezetek száma a hagyományos felépítésű szervezetekkel szemben. A száztagúnál nagyobb ipari szövetkezetek jó része kisebb szövetkezetté alakult, így megfelelőbb gazdálkodási keretek között végezheti munkáját. Többségük jól prosperál, s a külpiacon is megállja a helyét. Bár néhányan nehéz helyzetbe kerültek, túlnyomó többségükre azonban nem a veszteséges gazdálkodás a jellemző. érdekében — A Kiszöv titkáraként milyen elképzelésekkel kezdte munkáját? — Mindenekelőtt olyan légkört szeretnénk kialakítani, hogy a szövetkezetek vezetői szívesen járjanak «hozzánk konzultálni, tanácsot kérni. E célból a Kiszöv apparátusának tevékenységét korszerűsítjük. Választ kell találnunk arra a kérdésre is, hogyan javíthatjuk az érdek- védelmet, s mi módon fejleszthetjük szolgáltatásainkat. Mindent elkövetünk, hogy segítsük a szövetkezetek munkáját. Érthető okokból túlsúlyba került a Digép küldöttértekezletén a vállalat gazdasági helyzetének kritikája. Hiszen az idén várhatóan veszteséggel zárják az évet. Számunkra is azok a felszólalások voltak a legszimpa- tikusabbak, amelyek a belső megújulásra, a tartalékok feltárására, a meglevő értékek megőrzésére hívták fel a figyelmet, nem mellőzve, hogy ezek megoldását milyen új politikai módszerek segíthetik. Kánya Tibor lakatos szerint például eddig a dolgozók csak szemlélői, és nem alakítói voltak a folyamatoknak. Kalina Sándor csoportvezető azt a légkört hiányolta. amelyben minden különösebb következmény nélkül elmondhatták volna véleményüket. Milecz Győző gyáregységvezető szerint a túlzott önbizalom jellemezte a tervezést, s úgy véli, hogy a párttagság fegyelV. Zs. Gazdasági változások elméleti kérdései Interjú Lányi Györggyel Kutatók a tévéitárban A Megyei Levéltár miskolci kutatótermében tegnap fogadták az 1988. év 500. ku tatóját. Ez rekord az intézmény történetében. Az utóbbi fél évtizedben a kutatók száma megduplázódott: 1981- ben még csak évi 243 volt. Az 500. kutató Falus.sí/ József főiskolai tanár', aki Kazincbarcika 1918—1919. évi töc ténetéről készít- tanulmányt. A nevezetes esemény alkalmából a levéltártól kiadvány okát kapott ajándékba. A vállalat jövőjét mindenki vitatja most a gyárban, de a dolgozók bizakodnak a változtatás sikerében. (Kerényi László felvételei) A Diósgyőri Gépgyárban ismert mondást idézett az egyik felszólaló a vállalat partbizottságának csütörtöki küldöttértekezletén. Minden évet túlélni — ez volt a vezetőség hosszú távú stratégiája. S mint többen elmondták, van is ebben igazság, mert a külső körülményekre hivatkozva a belső bajok diagnózisát nem készítették el. Szűcs Erika, a megyei párbizottság titkára viszont annak a véleményének adott hangot, hogy a vitában nem bűnbakot kerestek, a higgadt, jobbító szándék volt a jellemző. Tanácsnok loiairái / Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Kalóczkai Istvánná, a Kassai u 48. szám alatti lakásszövetkezeti irodában, 17 órától; Béres Pál és Laczkó Lukács, a volt tanácskirendeltség épületében (Vöröskatona u. 65. szám), 17 órától; Balázs Csaba az 1. Sz. Általános Iskolában (Nagyváthy J. u. .5. sz.), 17 órától; Huba György és Tomcsik László, az 1. Sz. Általános iskolában (Nagyváthy u. 5. sz.), 17 órától: Ludnik Ferenc, a Mátyás király Utcai Általános Iskolában. 17.30 órától; Guba János, a Mátyás király Utcai Általános Iskolában, 17.30 órától; -dr. Palágyi Éva, az 1/6. Sz. Pártalapszervezetben (Tanácsház tér 2. szám), 18—19 óra között; dr. Nagyné Tóth Margit, az 1/6. Sz. Pártalapszervezetben (Tanácsház tér 2. szám), 17 órától; Márkusz Dezső, a Csaba vezér u. 53. szám alatti pártalapszervezetben. 15 órától- Lehoczky Judit, a HNF II 6. bizottságának helyiségében (Engels u. 66.), 17 órától: Halász András, a III 5. Sz. Pártalapszervezetben (Gorki i-telep 1. szám). 17 órától; Nagy János. a III 8. Sz. Pártalapszervezetben (Alpári Gy. u. 2/a), 16 órától; Meszticzky István, az Erdész u. 24. szám alatti erdészeti kultúrteremben. I? órától. A párt és a kormány sok olyan gyakorlati ' lépest tett eddig is, amire a külső, belső megváltozott körülmények késztették. Bál a gazdasági társasagokról szóló törvény csak jövő év januárjától lép életbe, mar most felvetődik ezzel kapcsolatban számos elméleti, iueoió- giai kérdés, amelyek értelmezési zavarokat is tükröznek, sőt bizonytalanság, bizonytalankodás is tapasztalható. Nem késtünk-c el ezzel a szakmai tanácskozással? — kérdeztük Lányi Györgyöt, a vita vezetőjét, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának agitációs és propagandaosztályának vezetőjét. — A társasági törvény parlamenti jóváhagyása után — hangzott a válasz —, már megindult a társadalomban a gondolkodás, különösen arról, hogy ez milyen változásokkal jár majd. Mi most arra a periódusra szeretnénk felkészülni, amikor a törvény életbelépése után megindulnak bizonyos folyamatok: létrejön a tőzsde, részvényeket bocsátanak ki, elkezdődik bizonyos vállalatok átalakulása és mindezek nyomán felszaporodnak a kérdések. Ez pedig azt is jelzi, hogy ideológiailag is tisztáznunk kell a társadalom gondolkozásában, hogy milyen irányban haladunk, hogy milyen utat járunk be, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény milyen fejlődésnek az állomása, hogy a fejlődés során hol tartunk, hogy milyen távlati és rövidebb célokat tűzzünk ki, hogy a gyakorlati lépések miképpen illeszkednek ehhez a menetrendhez. E kérdések megvi tatására^ hívtuk össze a tanácskozást. — A résztvevők összetétele és száma arra utal, hogy elsősorban munka jellege volt ennek a szakmai összejövetelnek. Elérték-e a kitűzött célokat? — A tanácskozást tulajdonképpen a miskolci párt- bizottság kezdeményezte, mi egyetértettünk és örömmel fogadtuk el ezt a gondolatot Szándékunk szerint erre a szűk körű országos találkozásra a legilletékesebbekel kértük fel a részvételre. Sokféle álláspont, egymásnak élesen ellentmondó vélemények, de türelmes és demokratikus légkör jellemezte ezt a szakmai összejövetelt. Az eleven vita ugyanakkor . lehetővé tette, hogy ha a felmerült ellentmondásokat nem is tudtuk a vitában megszüntetni, de az álláspontokat egészen pontosan tisztázhattuk. Így nem maradtak félreértéseken alapuló konfliktusok ‘ a résztvevőkben. — A vita tehát nem fejeződött be. Mégis, milyen eredménnyel zárják ezt a tanácskozást? — Bizonyára nem tudunk letenni egy olyan dolgozatot ezekben a bonyolult elméleti témákban, amely egyszer és mindenkorra tisztázza a szóban forgó kérdéseket. De nem is ezt tűztük ki célul. Ez a tanácskozás a mar társadalmi méretű közös gondolkodás egyik állomása, a miskolci végeredmény nem is lehet zárt gondolati rendszer. De arról meg vagyunk győződve, hogy ez az eszmecsere is tovább lendíti az országos méretű eszmecserét. A végcélt tehát nem értük el, de előbbre jutottunk, amiért a Központi Bizottság nevében köszönetét mondok a házigazdáknak, a miskolci pártbizottságnak és a városi tanácsnak. (oravec) mezettsége is megkérdőjelezhető, ha a gyár sorsáról van sz:. Javasolta, hogy az önbeszámoltatás helyett a kollektíva mondjon véleményt vezetőiről, s ők védekezzenek, ha kritikát kapnak. Klaricsek László osztályvezető szerint a dolgozók még nem igazán érdekeltek a hatékony és takarékos gazdálkodásban. Ide' kívánkozik Erki Ottó felszólalása, aki a technológiai pártbizottság küldötteként felhívta a figyelmet: leállítani könnyű egy termelési folyamatot, de újat kezdeni sokkal nehezebb. Nagy tartalékokat lát a technológia fejlesztésében, s ezért javasolja. hogy előbb vizsgálják meg azokat a termékeket, amelyek veszteséglistán szerepelnek, hogy gyárthatók lennének-e gazdaságosabban, jobb érdekeltségi viszonyok mellett. Dulai Pál esztergályos azt tette szóvá, hogy sok olyan határozatot kellett „gyártaniuk” az alapszervezeteknek, és olyan ügyekben kellett véleményt nyilvánítani, amihez kevés közük volt. Javasolja, hogy a megváltozott körülményekhez rugalmasan igazodjon az alapszervezeti elet. Dr. Tóth József, a fejlesztési főosztály egyik küldötte vitába szállt a január 1-től elhatározott új szervezeti változtatással. Véleménye szerint más fejlesztési, kutatási és üzletpolitikai tevékenységre lenne szükség, amely elsősorban a rendelésállomány bővítését szorgalmazza. Lukács Gábor, a fejlesztési főosztály másik alapszervezetének képviseletében azt mondta el, hoey legyen a progresszív folyamatok kezdeményezője a pár« s munkájába építse be azokat az ellenőrzési pontokat, amelyek lehetővé teszik a felelősségre vonást, Vargáné Kerékgyártó Ildikó CNC-köszörűs védelmébe vette a vállalati testületek által már elfogadott új szer-J vezeti felállást, mert szerinte a közös vállalatok alapítása csak papírforma szerint tűnik egyszerűnek, de egyik napiról a másikra nem megvalósítható terv. A politikai munka hiányosságaként említette, hogy a propagandamunkából hiányoznak a szuggesztív egyéniségek, akik nemcsak száraz ismertetésként, hanem érvekkel agitálva győzik meg véleményükről a tagságot. Javasolja, hogy fordítsanak nagyobb gondot a pártokta- tás személyi és technikai feltételeinek javítására. Kovács Zoltán, vezérigazgató véleménye szerint a gyár jövője azon múlik, mennyi szellemi tőkét tud befektetni. A siker szerinte még távol van, ezért a politikai munkában is minden eszközzel azt kell segíteni, hogy ne a megadó hangulat legyen a jellemző, hanem egyénileg és testületekben «s a bátorság és a kreativitás, O. E. jjc Több terméket lehetne gazdaságosabban is gyártani a DU gépben.