Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1988-11-23 / 276. szám

A DH várospolitikai fóruma Felújítják a felrobbant házat A Tanácsház tér 13 Szabadidőcentrum lesz Néhány napja megkezdő­dött a Tanácsház tér 13-as számú épület felújítása. Mint ismeretes, a házat négy éve hatalmas erejű gázrobbanás rázta meg. Nem sokkal ez­után kijavították a legsürge­tőbb hibákat, ám a teljes fel­újítás váratott magára. Meg­született ugyanis a döntés az épület átalakításáról, hogy az minden szempontból megfe­leljen a majdan ideköltöző megyei Művelődési Módszer­tani Központ céljainak. Mint arról korábban már beszámoltunk, a beruházó, vagyis a Borsod-.Abaúj- Zemplén Megyei Tanács mű­velődési osztálya a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatot bíz­ta meg a munkálatok lebo­nyolításával. Az épület át­alakítására a tervet az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség munkaközössége készí­tette, a kivitelezéssel pedig a Miskolci Építőipari Válla­latot bízták meg. A MIÉP 1-es számú építésvezetősége újítja fel és alakítja át a Ta­nácsház tér 13-at vagyis ugyanazok, akik eddig a Tu­lipán-tömb felújításánál dol­goztak. Egyelőre egy brigádjukat találtuk az udvarban, ami­kor tegnap délelőtt ott jár­tunk. ők az átépítésre szánt, illetve feleslegessé vált épü­letrészek elbontásával fogla­latoskodtak. Idén egyébként nagyjából egymillió forint értékű munkát végez el itt a MIÉP. A tempó jövőre gyorsul fel, s a mi elképze­léseink szerint 1991. decem­ber 20-án fejeznék be a ki­* Ahonnan eltüntetik a falakat, ott majdan egy kupolát emelnek az építők Szent István tér a szőkét útnál Két utca is új nevet kap Szent István térnek hív­ják ezután a Hunyadi utca régében azt a szökőkút kö­rül kialakított teret, amely eddig az I. István nevet vi­selte. Erről a legutóbbi ülé­sén döntött a városi tanács régrehajtó bizottsága. Az átkeresztelést a Haza- Sas Népfront Miskolc Váro­si Bizottsága azzal az indok- sál javasolta, hogy állam­alapító nagy királyunkat a történettudomány és a köz- ivelv egyaránt Szent István- sént tartja számon. Váro­sunk egy korábbi, 1909-ben jóváhagyott címerében is Szent István szere Del. Halá­lénak idei, 950. évfordulóján a város tiszteletét fejezzük ki iránta, ha az I. István teret Szent István térnek nevezzük el — olvashattuk az előterjesztésükben. A végrehajtó bizottság ar­ról is döntött, hogy a Győri kaput átszelő, észak-déli irányban húzódó Fürst San­ier utcának ezután két ne­ve legyen. A jobb tájékozó­dás érdekében az északra lé­vő részét Ferenc utcának nevezték el. A választást az indokolta, hogy a környéken több, férfiutónevet viselő ut­ca — János, József, Károly — is található. Ezt a sza­kaszt ráadásul régebben is Ferenc utcának nevezték. A Győri kaputól délre eső rész változatlanul Fürst Sándor nevét viseli majd. Hulják János nevét vette fel a Kara József utcával párhuzamos, és a Petőfalvi Lajos utcára merőleges, ed­dig névtelen utca. A névadó az 1920-as években a pere- cesi iskola igazgatója volt. A botanikában jártasak úgy is ismerik, mint neves nö­vénytani szakembert, akinek például a Bükk flórájáról számos tanulmánya jelent meg. Az új utcanévtáblákat mindhárom helyen viszony­lag hamar, már idén decem­ber, 30-ig felszerelteti a Vá­rosgondnokság. vitelezők a munkát a nácsház tér 13-ban. Lapunkban korábban ar­ról is nyilatkozott Újvári An­dor, a Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalat műszaki osz­tályvezetője, hogy a beruhá­zás teljes költsége a mai áron számítva 150 millió fo­rint, de na figyelembe vesz- szük az árváltozások ütemét, az összeg a 200 millió forin­tot is megközelítheti. Ebben egyébként nemcsak az épí­tészeti, hanem a gépészeti kiadások is benne foglaltat­nak. Az épületben és a hozzá csatlakozó két udvari szárny­ban egyébként lesz kávéház, egy 140 főt befogadó szín­padterem, könyvtár és olva­sóterem, társalgó, a volt bőr­díszműves galériából repre­zentatív művészklubot alakí­tanának ki, s lesz a házban számítástechnikai és nyelvi Laboratórium, valamint okta­tóterem is. B. A. Az új földtörvény alkalma­zásának helyi tapasztalatait elemzik, értékelik holnap délután 3 órától a kertba­rátok és kistaivésztők mis­kolci szövetségének tagjai. Az előadást Broszman György, a városi földhivatal vezetője tartja. A HNF Vá­rosi Bizottsága mellett mű­ködő szövetség ülésén szó lesz még a választójogi tör­vény módosításáról is. Eb­ben a témában dr. Zsíros Zsolt ügyész tart vitaindí­tót. A sokakat érdeklő ülés­nek a HNF tanácsterme ad helyet. Találó név: „monocella” Panel-krónika Ezen a héten lesz 7» érre annak, hogy az alsózsolcai házgyár termékeiből megkez­dődött az eiső épület össze­állítása Miskolcon. Az azóta eltelt két évtized történetét állította össze Iglói Gyula, aki már eddig is számos he­lyi jubileumról emlékezett meg lapunk hasábjain, „Monocella’, «* a kifeje­zés a szakzsargon szerint a miskolci panelrendszerben a nagyon is jól ismert, szoba-, méretű szerkezeti egységet jelenti. A másfél évtizede ké­szített, monocellás házgyári tervcsalád még ma is él. De a mai paneles építészet va­lóságából léptünk vissza két évtizednyit, a miskolci ház­gyár első termékeinek korá­ba. Anonim ügyintézők Nem az első eset, hogy kihoznak a sodromból a legkü­lönfélébb hivatalok ügyintéző Anonym usai. Nem csupán az a bajom velük, hogy akképpen írnak: záros határidőn belül tegyek eleget ilyen-olyan kötelezettségemnek, illetve keressem fel, vagy fizessem be... Az a bajom, hogy nem tudom, ki ír, hát hogy mondjam meg, hogy minden szám­lát befizettem, a dörgedelem még csak nem is nekem szól. Rövid úton tisztázni akarom tehát, nosza, ezért van a telefon. Szerencsés eset, ha a szobaszámot feltüntetik a hi­vatalos levélen; szűkíthetem a kit kell keresni kört. Szű­kíthetném, de a legutóbbin még ilyet sem találtam. Az ügyintéző címszó fölött pedig krikszkraksz aláírás. Gondo­lom, így tekintélyesebb, vagy ő feltételezi, hogy az írásje­lek egy általánosan közismert nevet takarnak... Belekezdek hát a telefonos nyomozásba, remélve, hogy ez még mindig olcsóbb eljárás, mint kivenni egy nap sza­badságot. A hivatalos levél kisregényének történetét a köz­pontos hölgynek is el kell mesélnem, hiszen tőle remélem, hogy megfejti, kinek az íróasztalán fekszik az ügyiratom. Az első tipp nem jön be. Majd a másik sem. Végül a har­madikra találtatik a történetemet meghallgató munkatárs. Kinyomozzuk, ki az illetékes, aki persze házon kívül van... Tisztelt anonim ügyintézők! Kérem Önöket, hogy olvas­ható kézjegyükkel lássák el az ügyfelekhez intézett sorai­kat, hiszen tőlünk is ezt követelik. De emlékeztetem Önö­ket az iskolában tanított hivatalos formulára is: írógép­pel, vagy nyomtatott pecséttel kell kiírni a nevet, az alá­írás pedig az ügyirat hitelesítéséül szolgál. A nevüknek ugyanis — elsősorban saját érdekükben — információérte­ke van, tudatosítja: az illető ügyintéző éppen azt az ügyet képviseli, amelyben levelez. Neki sem használ ugyanis, ha segítségért máshoz kell fordulni. Ha csak zaklatott kollé­gája tesz szemrehányást, az sem kevés. (oláh) A hazai lakásépítés üte­mének meggyorsítását a hat­vanas években kormányprog­ram tűzte ki célul. Az épí­tés iparosítása egyik eszkö­zének a házgyárakat tekin­tették. A BÁÉV házgyárát, főleg a jó minőségű kavics- vagyon miatt, Alsózsolca ha­tárába építették. A szovjet gyártási eljárás és gépi be­rendezések felhasználásával a gyár névleges évi kapaci­tása, a 48 m2-es lakásterü­lettel számolva, 4200 lakás. A házgyár termékeiből az első lakóházat húsz éve, 1968. november 25-én kezd­ték megépíteni. A hajdani Gordonból kihasított terüle­ten, majd’ száz lakó kihe­lyezésével vált szabaddá az a hely, ahol 11 hónap alatt az első 174 lakásos panelhá­zat felépítették. Évekig csak a négyfajta típusterv szerinti, nyolcféle lakásegységét tudta gyártani a házgyár. A négy éoülettí­pus termékeiből kezdett ki­alakulni egy szürke, unifor­mizálódó városkép, helyen­ként 30 méter magas, utca- hossznyi háztömbökkel. Hiá­ba épült évente másfél ezer panellakás, a sűrűn lakott városrészek átépítésével je­lentős számú csere járt együtt, s így a lakásra vá­rók száma sem akart csök­kenni. A Magyar Építőmű­vészek Szövetségének mis­kolci ülésén, 1969 decemberé­ben jogosan kérdezték a résztvevők, hogy mi lesz a házgyári épületek fogadó- szint.ieivel ? Mert a belváros­tól távolabb levő utcák há­zai is egyre furcsábban néz­tek ki, a kis „lőrés” formá­ban kialakított alagsori pa­nelokkal. A házgyári termelés má­ig ható továbbfejlesztésének jelentős állomása volt az 1974-es termékváltás. A BÁÉV megrendelésére és közreműködésével az Észak­terv kollektívája készítette el az új típusú épületek, pa­nelok és más gyártmányok kiviteli terveit. Akkor szüle­tett meg az egységes 5,40X3,60 méter szerkezeti tengelyek alkotta „cella’. Bár az időközbeni fejlesztésekkel egyes méretei „kinyújtóztak* vagy éppen „feleződtek”, az: alapegység változatlan ma­radt. Minden házgyári típusú lakásnál megépül, mert eb­ből lesz a „nagy szoba”. De mit is jelentett a termékvál­tás? Mindenekelőtt számos új műszaki előírást a tervezés­ben, de a gyártásban, szere­lésben is. Az 1968 óta el­használódott sablonok cseré­jét logikusan összekapcsol­ták a termékek cseréjével. Megszűntek a korábbi „bel­ső”, ablak nélküli konyhák, minden lakás kényelmét fo­kozták a loggiák. Megjelen­tek az alagsori garázsok és színesedtek a homlokzatok. Az első épületet ezekből a panelokból az Avason szerel­ték össze 1974 novemberétől, 1975 májusáig. Nemsokára hármas jubileumot tartottak. Ezernyi lakás sorában elké­szül' a 'ti: ezredik paneles la­kás a megyében. A paneiepítes/.et új korsza­kának hírnökeként. 1989-ban két falusi családi ház épült a békési árvíz okozta károk gyors helyreállítása érdeké­ben. Építészek és leendő la­kástulajdonosok keresték a módját annak, hogy a panel­ből családi, sor-, és társas­házak épüljenek Budapest­től Ózdig. Pásztótól Szeren­csig. A piros tetős, színes homlokzatú panellakások alatt megjelentek az üzletek; az árkádok, ezek már nem hasonlítanak húsz év előtti társaikra. Tímár Vilmos előadása Egyetemi hallgatók, okta­tók. valamint vállalati szak­emberek a tagjai a Mis­kolci Közgazdászképzés Ba­ráti Körének. A Nehézipari Műszaki Egyetem Közgazda­ságtudományi Intézete — e kör életre hívója — rende­zésében a baráti kör ma es­ti összejövetelén Tímár Vil­mos, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának első titkára tart előadást. Belpo­litikánk, megyénk és benne Miskolc gazdasági helyzete az előadás, és az azt köve­tő beszélgetés témája. jfc Néhány nan ja megkezdődött a feleslegessé váló épületrészek elbontása a Tanácsház tér 13-ban. (Fejér Ernő felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents