Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-11 / 240. szám

Találkozóra Tárjuk olvasóinkat! Találkozóra várjuk olvasóinkat október 13-án, csütörtökön délután 4 órára a Ha­zafias Népfront szék­hazának második eme­leti tanácstermébe, a Széchenyi út 70. szám alá. Találkozónkat a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizott­ságával közösen szer­vezzük. Várunk min­den városlakót, terüle­ti népfrontaktívát, aki úgy érzi, hogy van mondanivalója város­része ügyeiről, és sze­retne választ is kapni kérdéseire. Büntetlek a felügyelők Megszűnt a hirdető monopóliuma Ki adhatja el a tűzfalat? A fogyasztói érdekvédelem helyzetét vizsgálták Borsod idegenforgalmi területein jú­lius »»éjétől augusztus végé­ig a megyei tanács kereske­delmi és piacfelügyelői A nyári idegenforgalmi ellen­őrzés alatt számos szabály­talansággal találkoztak, ösz- szesen 130 kereskedőt és ven­déglátóst vontak felelősség­re. Közülük 76-an pénzbír­ságot fizettek az elkövetett szabálytalanságokért, 3 fő ellen szabálysértési eljárás indult. 28-an írásbeli figyel­meztetést kaptak, további 23 ellen pedig vállalati és sző vetkezeti eljárást kezdemé­nyeztek. Az a gondolata támadt az egyik emődi ház tulajdono­sának, hogy az országúira néző tűzfalát bérbe adja reklám céljára. Vajon meg- teheti-e? — kérdeztük Kiss Bélánétól, a Magyar Hirde­tő miskolci kirendeltségének vezetőjétől. — Az idén már igen; a közelmúltban szűnt meg a Magyar Hirdető ezzel kap­csolatos monopóliuma. Ko­rábban csaknem minden közterületi hirdetést kizáró­lag a . cégünk intézhetett. Most viszont már önállóan is megkereshetik azokat a gyárakat, vállalatokat, vagy éppen magánszemélyeket, akit szívesen áldoznának egy ilyen szembetűnő rek­lámra. Biztosan akad rá je­lentkező, ám előre figyel­meztetjük a ház tulajdono­sát: az ebből származó jö­vedelem is adóköteles, ne felejtse el tehát feltüntetni az év végi bevallásában. És ha nem sikerülne hirdetőt találni, mi is szívesen segí­tünk a tűzfal „eladásában”. y* A pénz is pénzbe kerül Nem becsüljük a bankót Nagy vita kerekedett egy 500 forintos miatt az elmúlt szombaton a főpostán. A bankjegy sarkából körülbe­lül egy körömpiszok nagy­ságú részecske hiányzott, emiatt a szőke postáshölgy nem akarta elfogadni. Végül is a hivatal főpénztárában sző nélkül kicserélték az öt­százast, s megjegyeztek, hogy ilyen kis esonkulás esetén kár volt ennyire szigorúnak lenni a pénzfelvevő postás­nak. Mivel az utóbbi időben többen is panaszkodtak szer­kesztőségünkben, hogy a boltokban, s a piacon ha­sonlóképpen jártak, megtu­dakoltuk: milyen mértékű' „romlott-roncsolt” bankje­gyet fogadhatnak el a pénz­tárosok? Boái Edit, a Ma­gyar Nemzeti Bank emissziós osztályának ügyviteli dolgo­zója: — Valamennyi bankjegyet száz apró kockára osztottuk fel. Ennek megfelelően az ezresnél egy, az ötszázasnál és a százasnál kettő, míg az ötvenesnél négy kockarész hiánya elfogadható. Ponto­sabban, ha ilyen százalék- arányban roncsolt a bank­jegy, levonás nélkül, újra cseréljük. Az említett eset­ben ránézésre is lehetett látni, hogy az ötszázas hiá­nya még az egy százalékot sem éri el. Helyesen jártak el a főposta pénztárában, amikor kicserélték. Sajnos, naponta 15—2ö hiányos, sza­kadt, kimosott, égett bank­jegyet hoznak be cserére. Ha ezekre ráhelyezzük a rasztertáblát, rögtön kide­rül a hiány nagysága, s en­nek arányában fizetjük ki az értékét. Különös módon sok. bizonyára szándékosan megrongált pénzérmét is ka­punk cserére. Ezeket akkor is névértékében váltjuk be, ha meghajlították vagy ki­lyukasztották őket. Mivel a bankjegy nyomása, a pénz­érmék sajtolása is pénzbe kerül, sok felesleges kiadást okoznak a népgazdaságnak azok. akik nem kellőképpen becsülik ezeket. (szántó) * Hatféle méretben, évente mintegy 40 ezer politikai és domborzati földgömböl készítenek a Kartográfiai Vállalat saját üzemében és a dunaharaszti Exgráf Szövetkezet műhelyeiben. Ebből mintegy 18 ezer darabot exportálnak elsősorban Csehszlovákiába, az NDK-ba és a Szovjetunióba. (Pataki Gábor felvétele) 1C(P) Kupa Ten isz, amatőröknek Egyre nagyobb népszerű­ségre tesz szert az amatő­rök körében a tenisz: a sportágat nem versenyszerű­en űzök számára mind több versenyt hirdetnek. Az idei éiv utolsó versenyét szom­baton és vasárnap a DVTK teniszstadionjában IC(P) Ku­pa néven rendezik meg egyéniben és párosban. Ne­vezni a helyszínen, október 15-én reggel 8 óráig lehet. A versenyszámok első három helyezettje értékes tárgyju­talmat kap. A háború, á front után — minden bányában — csak az aknák víztelenítése után kezdhették meg a termelő­munkát. Nagy gond volt az élelmiszerhiány, a bányák maguk gondoskodtak a dol­gozók és családtagjaik ellá­tásáról. Karbid hiányában ősi eszközökkel, olajmécse­sekkel szálltak le az első he­tekben a bányákba. Szeren­csére Perecesen közben kar- bid előállítására is beren­dezkedtek, így fokozatosan kialakulhatott a föld alatt is a rendszeres munka. Az eddigi világrekordot is megdöntő magyar inflációt Lyukóban is megsínylették, de a forint születésének évé­ben, 1946-ban, már jelentős mennyiségű szenet termeltek. A kamra- és pillérfejtések­ben kezdetben a szén jövesz- téséhez a csákányt használ­Ne kelljen keresni a kulcsot.« Hibabejelentés, fűtési számla A Borsodtávhő üzemviteli főosztályvezetője, Vavrek Gyula volt tegnap reggel a Magyar Rádió Miskolci Stú­diójának vendége. A hozzá intézett kérdések, s a vála­szai egy részét a tegnapi szá­munkban közöltük. Most sorra vesszük a többit is, hi­szen közérdeklődésre tarthat­nak számot, s talán nem mindenki tudta meghallgatni a rádiót. — Hogyan lehet a hibát bejelenteni? Milyen adatokat szükséges közölni? — Vállalatunknál a hiba- bejelentést és nyilvántartá­sának módját igazgatói uta­sítás szabályozza. Szeretném felhívni a fogyasztók figyel­mét arra: a hibabejelentés alkalmával — ha elfelejte­nénk — kérjék meg a felve­vőt. hogy közölje azt a sor­számot, amely alatt a beje­lentést rögzítették, mert ez minden további bonyodal­mat megelőzhet. Ugyanis er­re a számra lehet hivatkoz­ni, és nekünk is könnyebb a reklamálásnál visszakeresni. A bejelentéseket Miskolcon az 51-450-es számon, a köz­ponti diszpécserszolgálatunk­nál lehet megtenni, éjjel­nappal egyaránt. Vavrek Gyula elmondotta: szakembereiknek gondot okoz, hogy az épületeken belül a közös helyiségekbe, amelyekben a fűtési rend­szer elzárói találhatók, ne­hezen, vagy egyáltalán nem tudnak bejutni baj esetén a szerelők. Emiatt előfordul­hat, hogy több napig is szü­netel a fűtés. A kérésük az, hogy — bár erre a városi ta­nácsnak is van utasítása — minden közösségi helyiség egyik kulcsát adják le a ház- felügyelőnek, vagy legalább­is tudjanak arról, hogy a kulcsokat kitől lehet meg­kapni. Van ahol már szedik a fűtés díját, ugyanis ezt elő­re kell fizetni. Ami gyakor­latilag azt jelenti, hogy az október 15-től 30-ig esedékes fűtési díjat már október el­ső napjaitól kezdve szedik. Az október 5-től számlázás­ra kerülő úgynevezett előfű­tési díjat a novemberi szám­lával szeretnék a lakóknak kiküldeni. ták: mikor már ipari rob­banóanyag is rendelkezésük­re állt, fokozatosan növeke­dett a termelés. A munka nagy részét azonban tovább­ra is kézzel, sok fizikai erő- ráfordítással, hagyományos eszközökkel, szerszámokkal lehetett csak elvégezni. A bányák 1945 végi államosítá­sa Lyukót nem érintette kü- löneseoben, a Vasgyárhoz tartozó bányák korábban is állami tulajdonban voltak. Az államosítás azonban ala­pot teremtett a nagyüzemi bányászkodás előkészítésé­hez, ami egy éppen fejlesz­tés alatt álló akna esetében döntő és meghatározó volt. Mindenekelőtt azonban egyre nagyobb termelési kö­vetelményeket kellett itt is kielégíteni. Megkezdődött a munkafolyamatok gépesíté­se. és a tömegtermelő mun­kahelyek, kezdetben a cso­portos kamrafejtés, később a frontfejtés alkalmazása. Ja­vult a munka hatásfoka, mérséklődött a nehéz fizikai munka, csökkent a balesetek száma is. Korszerűsítették a szállítórendszert, Lvukó és a berentei központi szénosztá­lyozó között megépítették a függő kötélpálya-rendszert. A ’60-as évek elején front­fejtést kíséreltek meg szén­gyalus jövesztéssel. A gazda­ságtalanná vált Mátyás lej­tős-akna 1964-es bezárása után a mélyebben fekvő, vastagabb széntelepek műve­lése még inkább előtérbe ke­rült, és ezzel megkezdődött az akna nagyüzemmé való fejlesztése is. Ennek nyomán ugrásszerűen nőtt a terme­lés. A hetvenes évek köze­pétől megkezdték a frontfej­tések komplex gépesítését. Amikor az akna szállítási rendszere, a szkyp-akna sem A Hunyadi utca 8. szám alatt működő megyei komp­lex magánépítési tanácsadást fennállásának négy éve alatt 18 ezernél is többen keres­ték fel. Az utóbbi hónapok­ban az építkezők az eddigi­nél jobban érdeklődtek az volt képes az egyre tSMS termelvényt továbbítani, » kanadai Radvark cég által kifejlesztett pneumatikus szállítórendszert honosítot­ták meg (mindé« valószínű­ség szerint Magyarországon, Lyukóban) Anglia után Eb- rópában másodikként. Az új technológiák; gépek, berendezések eredményes és biztonságos kezeléséhez, al­kalmazásához szinte sorozat­ban kellett a lyukóiaknada tanulni. Felnőtt fejjel sem szégyelltek beülni egy-egy tanfolyam iskolapadjaiba. Az üzemnél ma már egyre töb­ben rendelkeznek két, illet­ve három szakmával, vesz­nek részt képzésben, illetve továbbképzésben. A folyamatos fejtéstelepí- si lehetőség biztosítása érde­kében nagy. gondot fordítot­tak és fordítanak a termelés­előkészítési tevékenységre. Az első F-elővájógépet 1966-ban állították üzembe, s napjainkig e gépcsalád szinte valamennyi tagja dol­gozott Lyukóban. Jelenleg nyolc korszerű elővájógép üzemel. A lyukói elővájócsa- patok országos rekordokat értek el, s ma már mesterei a gyorsvágathajtásnak. Az üzem vezetői, szakem­berei állandóan keresik, ku­tatják az előrelépés, a ha­tékonyság, a gazdaságosság lehetőségeit. Újításaikkal, ta­lálmányaikkal is hozzájárul­nak a bánya eredményes te­vékenységéhez. Jól tudják, hiába a legkorszerűbb tech­nika, ha ezt a termelés leg­fontosabb tényezője, az em­ber nem birtokolja maradék­talanul. (Folytatjuk) (oravec> előre gyártott kisebb és kiv zepes alapterületű, könnyű- szerkezetes gazdasági és nyaralóépület iránt. S bár a Mátra Gázbetongyár termé­kei egyre keresettebbek, népszerű a mályi téglagyár HB 30-as falazóeleme is. Gazdasági és nyaratóépületek Könnyűszerkezetből Megjegyezzük: Miskolcon gondot fordítanak arra, mi is jelenik meg a házfalakon, hiszen a rajzok csak rész­ben reklámok: legalább eny- nyire városképformáló ele­mek is. A Miskolci Város­szépítő Egyesület közremű­ködésével bírálják el a szak­emberek, mi kerülhet fel egy tűzfalra reklámként, és mi nem. Hozzátesszük azonban, hogy ez az elbíráltatás nem a tűzfal tulajdonosának, ha­nem a hirdetni szándékozó­nak a kötelessége. ajc Gépesített elővájás Lyuhóbánya 50 esztendeje (2.) Lépcsők a milliomos széngyárhoz

Next

/
Thumbnails
Contents