Déli Hírlap, 1988. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-21 / 67. szám

Megváltozik a Centrum környéke Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pf.t 39. — Telefon: 18-235. — Kérjük olvasóin­kat levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 éra között keressenek fel bennünket. A Búza tér jövője Több mint ötven éve lakom a Búza tér mellett, ezért fi­gyeltem fel a Déli Hírlapban megjelent közleményre, mely szerint a környéken szanált területen mintegy háromszáz cgy-kétszintes lakást fognak építeni, az épületek között zöldterületekkel. Kz a terv igen szép. de kérdés? hogy a Búza téren sza- bad-e megvalósítani. A piacon vásárló sok miskolci tanú­síthatja. hogy a néhány téli hónapot leszámítva, a piac kör­nyéke mind kereskedelmi, mind forgalmi szempontból mi­lyen lehetetlen helyzetben van. Az illetékesek már azon gondolkoztak, hogy a megközelítő útra forgalmat korlátozó sorompót állítanak. De kit korlátozzanak, az árul hozókat, vagy a vásárlókat? Egyetlen megoldás volna a terület növe­lése s a piac széthúzása. A jelenlegi területnek legalább a kétszeresére volna szükség pillanatnyilag. Parkolási lehetőséget is kellene biztosítani legalább ezres nagyságrendben. Rossz nézni, hogy itt. Miskolc centrumá­ban milyen körülmények között várakozik e^et^nként 3Ő—4n külföldi busz és kamion esős napok után. Nincs megfelelő megközelítő útja a benzinkútnak, és az áthelyezésére sincs pénz. de hely sem nagyon. Mindezek figyelembevételével igen megfontolandó az egy-kétszintes lakóépületek ligetes elhelyezése. A világ bármely városában ilyen környezetben és adottsá­gok mellett csak magasházakat építenek, mert a terület így »okkal jobban hasznosítható. Kérdés továbbá az is, hogy Mtabad-e további lakásokat építeni az éjjel-nappal nagy for­galmú utak. autóbusz-pályaudvar körzetében? A forgalom a a kereskedelmi igények hosszabb távon csak növekedni fognak, ezért a terveket ismételten meg kellene vizsgálni, s felül kellene bírálni az illetékeseknek. Cs. M. Miskolc A Búza tér és környékének rendezése régóta foglalkoztatja a városépítőket. Többször hírt adtunk róla mi is, hogy már eldőlt: ebben a térségben a kereskedelemé az elsőbbség a jövőben, és nem a közlekedésé. Azaz: szeretnék kisebb te­rületre szorítani, távlatban pedig kitelepíteni az autóbusz­végállomásokat és a benzinkutat is. Ez alapvetően megvál­toztatja az egész környék életét, hiszen nem zúdulna át ak­kora forgalom ezen a kis területen. A változások nem ma­holnap játszódhatnak le. hiszen ehhez rengeteg pénz kellene, de apránként már most bővül a piac területe. Ami pedig a Szeles utca melletti lakóterületet illeti, itt az az elgondolás vezette a tervezőket, hogy újra megteremtsék azt az iparos—kereskedő negyedet, amely valaha övezte a piacot. Olyan épületeket terveztek ide, melyek földszintjén üzléték, műhelyek találhatók, alattuk garázsokkal. Aki ide költözik majd, az mérlegelheti, hogy meglehet, ez a hely zajosabb a többinél, ám itt juthat hozzá egy várhatóan jő forgalmú üzlethelyiséghez, műhelyhez a lakás alatt. Magas­házakat pedig a belvárosban, úgy hisszük, sem a miskolciak többsége nem szeretne látni, sem a városépítők nem kíván­nak telepíteni a jövőben... (k—ó) Hol dolgodnak a közhasznú munkát végzők*' Az utóbbi időben sok le­velet kapunk olvasóinkló!, melyben o város siennye- zett, eir.-nyagolt területeire hívják fel a figyelmet. Gyakron kérik a segítségün­ket egy-egy szeméthegy el­tüntetéséhez. S megkérde­zik, hogy hol dolgoznak mostanában a közhasznú munkát végzők? A Városgondnokság a megrendelője azoknak a közhasznú munkáknak, ame­lyet a Miskolci Közterület- íenntartó Vállalat alkalma zásában levő dolgozók vé­geznek. Pászk József műsza­ki igazgatóhelyettes es Fá­bián István fenntartási osz­tályvezető-helyettes elmond­ta, hogy tavaly július ele­jén kezdődött a közhasznú munkások alkalmazása. Leg­először a Bzinva medrét és a rézsűt tisztították meg. a Herczeg Ferenc utcától a se­lyemréti vasúti hídig. Több ezer köbméter hulladékot és iszapot termeltek ki innen. December 15-én a hidegre való tekintettel, be kellett szüntetni a munkálatokat. A télen a körülbelül száz dolgozóból álló csapat az rvvas-dél többszöri takarítá­sa mellett a Hidegh sor— Mendikás utca—Ruzsinszőlö rendézésén dolgozott. Több helyen végeztek bozótirtást is. A Kis-Avas első három sorának — az Alabárdos étterem fölötti résznek — a takarítása volt még jelen­tősebb feladatuk. Itt a lej­tőkről helyenként egy-más- iél méter vastag szemétré­teget kellett eltávojítani. A Somogyi Béla utca végén, a „Jézus kútjánál” 50 köbmé­ter. összességében pedig töbu száz köbméter háztar­tási hulladék halmozódott már fel az évek során, jó­részt a gondatlan pincegaz­dák, illetve az itt lakók ha­nyagsága miatt. A kora tavasz fő felada­ta az utcákra felhordott sár re leg, illetve a téli szó­róanyag maradványainak összegyűjtése. Most kezdik a Tenkes patak iszaptalanítá- sát. Megnehezíti ezt a mun­kát, hogy a vízfolyásra színié teljesen ráépültek a lakóházak. Legkésőbb ápri­lis utolsó iietere szeretnék rendbe termi a Lenin Ko­hászati Művek szennyvizé­től erősen hordalékos, isza­pos medret. Blóreláthi tólag április vé­gén folytatják a Szinva-pa- tak rendbetételét a Tiszai pályaudvar környékén és a .selyemréti szakaszon, a vas­úti hídig. Pászk József elmondta, hogy az idegenforgalmi sze­zon beálltáig szeretnék renube tenni a diósgyőri vár környékét, beleértve a Szin- va medrét is. E munka ak­kor lenne teljes, ha a MIK gondoskodna az általa ke­zelt kertes házak udvarain felhalmozódott szemét el­szállításáról. Nem mindegy ugyanis, hogy a bel- es külföldi turisták milyen ké­pet alkotnak városunkról, a diósgyőri vár megtekintése­kor. Miközben mást biztat... Évekig panaszkodtunk hi­ába: szemetes a Szinva. Ta­valy végre naranessárgaru- hás emberek lepték el a partot A közhasznú munká­sok még késő ősszel is tér­dig gázoltak a vízben, gyűj­töttek a hordalékot, lapá­tolták a latyakot. Jó mun­kát végeztek, mindannyiunk megelégedésére. Üj naptári év kezdődött Ugyan, de csak hónapok múltak el a munkások el­vonulása óta, s kétségbees­ve tapasztaljuk, gyűlik a szemét megint. Kezdetben csak a Marx tér környékén bukkantak fel a vízben az oda nem való dolgok; még fotelt is láthattunk a lá­gyan fodrozódó hullámok között. Most már a belvá­rosi szakaszon, a Petőfi ut­ca magasságában is megje­lentek a szemétkupacok. Tehát a közhasznú mun­kások ezután csuk a Szil­vával foglalkozzanak? Alig­ha éri meg a városnak. A megoldás az lenne, ha job­ban magunkénak éreznénk a várost átszelő patakot. Hiszen ez legalább annyi­ra jelképe Miskolcnak, mint az Avas. Egy szemetes szimbólum láttán azonban nem igen dagadhat büszke­ségtől a Keblünk. A közterület-felügyelet szakemberei egyébként fo­lyamatosan ellenőrzik a pa­tak városi szakaszát, s több ízben helyszíni bírsággal sújtottak lefülelt szemete- lőket. Súlyosabb esetben szabálysértési eljárást is kezdeményezhetnek élővíz­szennyezés címén, s akár 10 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak. (B-r) Levelet kaptunk egy ol­vasónktól, a március 14-i számunkban megjelent Ku­tyadolgok című írással kap­csolatban. Levélírónk hosz- szan ír arról, mennyire kö­zömbösek lettek az embe­rek, nem védik az állato­kat. Ezzel egyet is értünk. Csak azt nem értjük, hogy kik azok a gazdik, illetve hogyan szerették kutyusu- kat. ha idővel megunva gondozásukat — szélnek eresztik őket. Mert bizony- ezek a kóbor ebek valami­kor szeretett kedvencek vol­tak. Akkor hogyan kérhet­jük számon azokon, akik soha nem tartottak ottho­nukban házőrzőket, hogy az utcára kicsapott, gondozat­lan jószágokat pártfogásuk­ba vegyék? Ilyenkor az a tettük is figyelemre méltó, ha segítséget kérnek a be­teg, illetve gépkocsik által megsebesített állatok elszál­líttatásához. Olvasónk azt kifogásolja, » hogy a cikk írója elment a helyszínről, s nem nyújtott segítséget. Levelében azt írja: bátorítani kellene az embereket a szép tettekre, arra, hogy merjenek segít­séget nyújtani a rászoruló állatoknak. Ne törődjön sen­ki azzal, hogy ilyen visel­kedésért esetleg megmoso­lyogják, netalán durva sza­vakkal illetik. Itt a bökkenő. Mert mi­közben szép tettekre sar­kallja az embertársait, kéri, ne közöljük nevét, mert már volt rá példa, hogy hasonló esetben őt is érte ilyen inzultus. De ha any- nyira szívén viseli a beteg állatok sorsát, akkor miért ez a titkolózás? A Kutya­dolgok írója De merte val­lani kilétét, s azt is, hogy nem bírta elviselni a lát­ványt, ezért állt odébb ,.. H.-né Szerdán: ingyenes jogtan ácsadás Dr. Lévai Miklós egyetemi adjunktus legközelebb már­cius 23-án, szerdán délutáa 4-től 6 óráig tart díjtalan iogtanacsadást a Sajtóház III. emeletén. A miskolciaké a szó rovat szobájában. A gyerekekre veszélyes Többször írtunk már róla, leginkább olva­sóink bejelentései alap­ján. hogy egy-egy ját­szótéren vagy nagy forgalmú helyen a köz­világítást tartó oszlo­pok tövében a biztosí­ték-szekrények ajtaját illetéktelenek leszere­lik. és ezzel veszély- helyzetet idéznek elő. Azok a gyerekek, akik tapasztalat hiányában és a szülői figyelmez­tetés ellenére is, min­dent tudni akarnak, ezekbe a szekrények­be is hajlamosak be­lenyúlni. Nem tudhat­ják, mekkora veszély fenyegeti őket. mert az áram alatt lévő veze­tékek érintése halálos. Legutóbb az Avas tetején, a kilátónál lé­vő útszakasz lámpáira panaszkodott egy uno­káját sétáltató nagy­mama. Mint elmond­ta, ezen a részen ját­szóterek is vannak, sok gyermek tölti iit a sza­bad idejét. Kérte, hív­juk fel az illetékesek figyelmét arra. hogy egyéb munkájuk vég­zésekor. például lám­patestek cseréjekor, ti­ppeljenek az ilyen el­hanyagolt biztosíték- fedelekre is. s szaksze­rűen csavarozzák visz- sza őket, hogy ne je­lentsenek veszélyt az önfeledten játszadozó gyermekeknek. S mi­nél előbb, mielőtt bal­eset történne! tk Nem sokáig lehet már ilyen fényképeket készíteni a Centrum Aruház környezetében. Elhatározták ugyanis, hogy az áruház felújításával, bővítésével együtt rendezik a Cent­rum környékét is. A munkálatok a tervek szerint 1990 végére fejeződnek be. AZ ADÓIGAGAZGATÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSA A pénzügyminiszter a áj 1988. (ill. 5.) sz. rendele­tével módosította az adó­igazgatási eljárással kap­csolatos 68/1937. (Xil. 14.) PM-rendelet egyes rendel­kezéseit. Az 1938. március 15-én hatályba lépett ren­deletet a Magyar Közlöny 1988. évi 5. száma tartal­mazza. A rendelet szerint a ma­gánszemély részére történő kifizetés esetén a kifizető a jövőben olyan bizonylatot köteles kiállítani és a ma­gánszemély részére átadni, amelyből kitűnik a magán­személy bevételének teljes összege és jogcíme, az adó­Folel a Szinvában előleg alapjául szolgáló ösz- szeg és a levont adóelőleg, illetve adó összege. Ezentúl nem kell adóelőleget levon­ni a magánszemély részére munkaviszonyon kívül kifi­zetett jövedelemről, ha a magánszemély a kifizetőnek írásban nyilatkozik, hogy várható évi összjövedelme a 48 000 forintot nem halad­ja meg. Ugyancsak nem kell adóelőleget levonni at­tól a munkaviszonyban nem álló, nyugdíjjal rendelkező, vagy azzal az adózás szem­pontjából egy tekintet alá eső magánszemélytől (pl. ilyennek minősül a legalább 67 százalékban csökkent munkaképességű és rokkant­sági nyugdíjban nem része­sülő személy), aki a kifize­tőnek írásban nyilatkozik, hogy várható évi, összevo­nás alá eső adóköteles össz­jövedelme és nyugdíjának együttes összege a 96 000 forintot nem haladja meg. Aki ilyen nyilatkozatot nem ad, annak a kifizető a ki­fizetett összeget az éves nyugdijához hozzászámítva, összesítve köteles az adó­előlegét megállapítani. Ter­mészetesen a kifizető az elő­zőekben említett nyilatkoza­tokat csak addig az össze­gig veheti figyelembe, amed­dig az általa a magánsze­mély részére kifizetett, ösz- szevonás alá eső adóköteles jövedelem összege a 48 000, illetve a 96 000 forintot ei nem éri. (A tényleges össz­jövedelmet az 1987. VI. tör­vény 15. paragrafusában ési a 17. paragrafusában foglalt összegekkel csökkenteni kell.) Az új rendelkezések közöl végül a rendelet 4. paragra­fusára hívjuk fel kedve» 'olvasóink figyelmét. _ ^Esze­rint nem kell naplófőköny­vet vezetni annak a ma­gánszemélynek, aki a ma­gánszemélyek jövedelemadó­járól szóló jogszabályok alapján költségeit a vállal­kozói adóra vonatkozó jog­szabályok szerint számolja el. Ilyen esetben az adóha­tóságnál előzetesen létesített nyilvántartást kell vezetnie, amelyben a bevételeit és költségeit naponkénti részle­tezésben köteles feltüntetni. Dr. Gy. M. a miskolciaké a szó

Next

/
Thumbnails
Contents