Déli Hírlap, 1988. február (20. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-20 / 42. szám

Hajdani adók és váltságpénzek A városi lét ára volt a kvantum Városunkat a történelem során sok természeti csapás, tűzvész, árvíz eite, nagyreszt a lohosság anyagi öiíietogá- sóval a maga erejeből épült újjá. A sokszori aldozatvaüa- lasr.ak legjellemzőbb tormáját mutatom De három évszázad távlatából; a „kvantunv'-naK nevezett városi különadót. Előzményként néhány epi- " zód. Miskolc a XIII. szá­zadban mint posses io vagy villa (lakott hely) a diós­győri királyi birtok részét “képezte. Első kiváltságát I. ‘(Nagy) Lajos királytól kap­ta, aid 1364-ben Diósgyőrt ! Visegrád után második szék- ,.helyévé tette, a kellemes „fekvésű erődítményt a ki- 'rálynői udvartartás számára rendelte, jegyajándékként a lengyel származású Erzsébet királynénak adta. Miskolc Nagy Lajostól 1376-ban sza­bad bíró- és tanácsválasztá­si, Zsigmondiéi 1411-ben pallós jogot kapott, mely ön­álló törvénykezési jogot je­lentett. A vár 1426—1526 között hat magyar királyné jegyajándéka volt, szépült, épült. • HOGY NE LEGYEN FÖLDESURA Mohács után János király a Gyarmati—Balassa család­nak ajándékozta, majd mi­kor a vár I. Ferdinánd ke­zére jutott, nyolc faluval egyetemben 20 ezer aranyért végleg átengedte a Gyarma­i-ti—Balassa családnak. 1564- \ben újra Miksa császár ké­szén van, aki 63 ezer ara­nyért elzálogosította az ura- ydalmat a Perényieknek, tő- -4ük leányágon a Guthy— 'Ország, Enyingi—Török, Ho. nnonnay—Druget, Bedeghyi —Nyári—Szepessy, végül az utolsó zálogbérlőhöz, a Hal­ler családhoz jutott. A zálogbérlők idejében a vár mindjobban leromlott, bujdosó kurucok fészke lett, erődítés jellege megszűnt, végül 1678 július 13—14-én felsőbb parancsra Kállai Nagy András kapitány né­hány emberével „elhányat­ta” a várat. • A KIRÁLYOKTÓL IS MEGVÁLTOTTÁK A város áldozatok érán igyekezett magát mentesíte­ni a földesúri kötelezettsé­gek alól, időről-időre fizet­te megváltását. 1702-ben a királyi kamara visszaperel­te az uradalmat, vele együtt Miskolcot a bérlő Haller családtól a királyi kincstár számára. A mezőváros, hogy megszabaduljon a földesúri terhektől, és élvezhesse év­százados jogait, sok csúszó­pénz felhasználásával (amit akkor discretionak nevez­tek) 42 ezer forintért 25 év­re megváltotta magái. A miskolci magisztrátus ezt a nagy összeget tíz százalékos kamatra, rövid lejáratra a császári katonaság tisztjeitől (Viard ezredes, Nigrelli tá­bornok), környező városok­tól, sőt magánszemélyektől szedte össze. A földesúri terhek alóli megváltás nagyarányú fej­lődést tett lehetővé, a város szabadon rendelkezett bevé­teli forrásaival, törlesztette adósságát, annak kamatait. Ezért a megváltást 1731-ben újabb 25 esztendőre 25 ezer forintért meghosszabította. III. Károly engedékenységét 12 ezerrel szerezték meg. Le sem telt a bérleti idő, mi­kor már Mária Terézia 1744-ben elhatározta, hogy a koronajószágokat visszaszer- zi. A város e törekvést A Budapesti MAY Szimfonikusok hangversenye Hosszú ideje nem járt vá­rosunkban a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar. Vezető karmestere, Gorenstein Márk csak néhány éve dolgozik együttesével, ám máris jól érzékelhető, mennyit fejlődött a zenekar, elsősorban a ho­mogén hangzás és a pontos­ság tekintetében. Miskolci koncertjüket Mcd- veczky Ádám vezényelte, aki az utóbbi években felnőtt karmesternemzedék egyik tehetséges, markáns képvi­selője. A műsor érdekessége az volt, hogy kizárólag Saint-Saéns műveire épült. A romantika és a század- forduló neves francia mes­terének müve került be a koncertélet vérkeringésébe, így a miskolci hangverseny fclíedezésszámba ment. A Haldltdnc-szimfonikus költemény eredetileg dal volt. A zenekari feldolgo­zás hangszeres leleményéből nem alakult ki nagyobb szabású mű; a Halál hege­dűszólóval rövid kerlngőt táncoltat a csontvázakkal. A közismert Dies lrae-dal- lam idézetszerűen hangzik fel az éjféltől hajnalig tar­tó mulatságon. A szimfoni­kus költeményben Liszt pél­dája lebeghetett Saint-Saebs előtt, mint ahogy a III. (e- moll) szimfóniáját. Is az 1886-ban elhunyt jóbarát emlékének ajánlotta. A kü­lönleges formájú kéttételes szimfóniában orgona és zon­gora is szerepel. A Buda­pesti MÁV Szimfonikusok és Medveczky Adám kar­mester ebben a műben bi­zonyították legjobb képessé­geiket. Medveczky koncent­rált irányítással és tévedhe­tetlen zeneiséggel, a zene­kar a differenciált hang­zásvilág biztonságával járult hozzá a szimfónia sikeréhez. Az egyik legszebb részt az első tétel utolsó szakasza je­lentette, amikor a vonósok unisono, homogén és tiszta Játékát az orgona éteri hangzással kísérte (közre­működött; Virágh Endre). A francia zeneszerző öt zongoraversenye közül a IL (g-moll) koncert ugyancsak eltér a megszokott verseny- müvektől. A miskolci hang­verseny szólistája, Hegedűs Endre bátran élt a rapszo- dikus formálás adta lehető­séggel. A versenymű zenei anyaga azonban meglehető­sen vegyes, s az előadás nem győzött meg a mű ér­tékéről. A táncos elemek szerepe, a technikai csillo­gás, csapon gás öncélúnak hatott. Ezzel együtt a mu­tatós pianista játék tetszett a közönségnek, s a szólista a tapsokat két népszerű rá­adásszámmal (Rachmnninöv. citz-moll prelüd, Szkrjabín: dtsz-moll etűd) köszönte meg. Saru Péter újabb 40 ezer forinttal előz­te meg, jűabb 40 évre ki­tolva a zálogos időt. • INKÁBB A BORT Mindhárom (1702, 1731, 1744) megváltásra felvett összeget a város évtizedeken keresztül fizette, úgy, hogy azt vagyonuk arányában felosztotta a nemes és nem­telen származású lakosság között. Ezt a városi adóter­het nevezték kvantumnak. A város szigorú rendelke­zésekkel biztosította a kvan­tum beszedését. Aki fizetni nem tudott, eladták a birto­kát, a hátralékot kíméletle­nül behajtották úgy a ne­mesektől, mint a szabado­soktól és a jobbágyoktól. Az 1731. évi városi szabályozás kimondta: a 18 ezer magyar forint városi kölcsönt a bir­tokosok jószágainak megfe­lelően kell szétosztani, és aki a rá eső részt három éven belül nem fizeti meg, attól végrehajtás útján sze­dik be. Akik a rájuk eső részt nem akarták fizetni, az adószedő katonai végre­hajtást is kérhetett. Aki borban akarta fizetni a kvantumot, attól a bort. ab­ban az árban veszi át az adószedő, amennyibe újév táján került itcéje. 1730-ben egy három akós hordó bort 6 magtar forintba vettek ál, 1746-ban már 10—14 fo­rintért. A város, hogy tör­leszti) esse súlyos terhét, el­adogatta, bérbe adta pénz­forrásait. Mindezen nehéz­ség ellenére terjeszkedett, engedélyt adott külterületi parlagok megművelésére, ir­tására. A használatba vett írtványok a Bábonyibérc, Kerekhegy, Bedegh-völgy, Győri oldal, Ivándomb te­rületén a metzenzéfi bányá­szok munkája során alakul­tak. A szőlőh ecvek száma 1702-bep 16, 1744-ben már 25 volt. A bortermeléssel arányban nőtt a pincék szá­ma különösen Angyalos­völgy (a mai Mélyvölgv) alsó- és felső sorain, a Hó­hérbástyán. Tetemváron. 1744-ben 897 ásott pincét vettek számba, ezek között 750 házas volt, jó néhány közülük vidékiek tulajdoná­ban. Az évszázados csapásokat, az 1746, 1762. 1781 évi nagy tüzeket, a Szinva és a Peee gyakori áradásait az 1709— 12 és 1739-es pestist átvé­szelte a város. Polgárai tar­tották meg. Kamody Miklós jjt Nem könnyű feladat az új műsor összeállítása, bár a csapat szorosan együttműködik vezetőjével. Edzőtáborba Jugoszláviába ## ## A KODMON születésnapja Az ifjúsági ház nagytermé­ben félhomály, a díszes asz­talokon jelképesen 10 szál gyertya ég. így ünnepelte nemrégiben a KÖDMÖN tánccsoport megalakulásának 10. évfordulóját. Ókét köszön­tötte Adám Gézáné, az ifjú­sági ház vezetője, majd az együttes múltjától emlékezett a csoport művészeti vezetője, Fügeczky Róbertné. Talán hevesen tudják, hogy a KÖDMÖN moauik- retó. Jelentése; Középiskola, Diákok Művészeti ONképző- köre. Az elnevezés s vacooi tanács művelődési osztályá­nak akkor, két munkatár­séi ói, Sir Lászlótól es Hócz Sándortól való. Elképzelésük szerint ez egy középiskolás diákokból álló komplex mű­vészeti csoport lett volna. Az ötletből a táncegyüttes bizonyult tartósnak, s így a név az övék maradt. Azóta körülbelül 600-«n táncoltok a csoportban. Az utóbbi két évben tartósan 22-en dol­goznak együtt. Számos önálló fellépésük volt a városban és szerte az országban. Jó kapcsola­tokat ápolnak külföldi — csehszlovák és jugoszláv —- tánccsoportokkal is. A for­máció« táncfesztiválról so­ha nem távoztak még díj nélkül. Tavaly a „legszeb­ben előadott mű” címmel jutalmazta őket a zsűri. 1982-ben a KISZ KB ösz­töndíját nyerték el, négy év múlva a Népművelési Intézet addigi munkájuk el­ismeréseként Nívódíjjal tűn­■ m SZÉPIRODALMI, IFJÚSÁGI ÉS ISMERETTERJESZTŐ KÖNYVEK gazdog választékával várjuk kedves vásárlóinkat 1988. FEBRUAR 22-MARCIUS 12. KOZOTT könyvesboltjainkban! MOMNNtr KAnrrtirlNrteí ír tette ki a csoportot. Az utánpótlás is biztosított, hi­szen otthonukban, a Molnár Béla Ifjúsági Házban lelkes általános és középiskolások próbálnak fáradhatatlanul: a kis KÖDMÖN-ösÖk. Koreográfusuk a görög származású Paczadeisz Asz- terisz, maga is kiváló tán­cos. A mostani csapat zöme 5—6 éve táncol együtt. Kö­zülük • sokan beiratkoztak C-katvgóriás láncoktatói tan­folyamra, s a jövó évi zá­róvizsga után ők jelentik majd a megye táncoktutó- utúnpóllását. Most lepel! helyükre a kis KÖDMÖN 14 ifjú táncosa — négy fiú és t(z lány —, a generáció­váltás folyamatos. Az Idei terveikről meg­tudtuk, hogy nyáron jugo­szláviai edzőtáborba men­nek. Tervben van még egy kelet-szlovákiai fellépés ' és az országos formációk táric- feszlivál selejtezője Szarva­son. Ez évben lesz a 15. formációs táncfesztivál Mis­kolcon. Erre vadrrnatúj pro­dukcióval készülnek, ami­hez természetesen új ruha is dukál. A részietekről Aszterisz egyelőre nem nyi­latkozik ; „Legyen meglepe­tés” — hangzott a válasz. <B—r) Ünnepség az egyetemen II yioalíi doktor tel Ma délelőtt, laplátta után kezdődött a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem új aulájában az Állam- és Jog- tudományi Karon végző jog­hallgatókat doktorrá avató ün­nepség. A program szerint a nem­régiben befejeződött állam­vizsgákon eredményesen sze­replő 117 hallgatót avatják doktorrá az Egyetemi Tanács nevében dr. Kovács Ferenc rektor és a karok dékánjai. A friss doktorok közül 27-en végeztek levelező tagozaton, a többiek nappalin. Az Idén egy kitüntetéses doktort avatnak, tizenkettőn summa cum laude fokozatot, het­venegyen cum laude, ha-r- mlnchárman pedig rlte fo­kozatot értek el. Dr. Horváth Tibor, az Aló­lam- és Jogtudományi Kar dékánja hat végzős hallga­tónak eredményes munkájá­ért Tanulmányi Emlékérmet ad át, kiemelkedő tudomá­nyos diákköri tevékenységé­ért öten kapnak Szemere Bertalan Emlékérmet. Az egyetemi KISZ-bízottság a kiemelkedő törnegmozgalmi munkáért Becsületdiplomá­kat ad át. A MISKOLCI KERTÉSZETI VÁLLALAT felhívja a lakosság figyelmét, hogy a város területén 1988. FEBRUAR 82-ÉN megkezdi o lemosó permetezést. A FELHASZNÁLT NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK munkaegésziégügyl várakozási Idejo 0 nap, kérjük a lakosságot, hogy a Iák, bokrok gallyainak letörésétől, levágásától tartózkodjanak. ^ ' A kezelt területeket „Vigyázat, mérgezve”! tablókkal látjuk el.

Next

/
Thumbnails
Contents