Déli Hírlap, 1988. február (20. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-20 / 42. szám

♦ Reklám az utcán... Ha szép, hatásos (Fejér felv.) A meztelenség reklámfogás? Lyukóhánya, Feketevölgy, Dubicsány Az egymiitiártlnak csak a fele... Erdekeltsécialap-hiany nél­kül zárta a múlt évet a Bor­sodi Szénbányák Vállalat, amely döntő többségét adja az ország lakossági tüzelőjé­nek A múlt évben — amint erről Magyart Nándor beru­házási osztályvezető tájékoz­tatott —, névlegesen 940 mil­lió forintot használtak fel berunázásra, fejlesztésre. Ugyanis ebből 337 millió fo­rintot tett ki a hitelek visz- szafizetése, illetve az általá­nos forgalmi adó. Az idén egymillióra forint áll a ren­delkezésükre ilyen célokra, de ennek a felét az említett kötelezettségek viszik cl. munkálatokat, az utak, a fel­vonulási konténerepületek, a vízvezetékek, a hírközlő esz­közök építését. Július végére fejezik be 45 millió forintos költséggel az új lyukói légaknát, amely majd nagymértékben megja­vítja a bánya levegőellátását, s így a munkakörülménye­ket. A Kurityán közelében levő feketevölgyi aknában folytatják az V. sz. telep gé­pesítését 156 millió forint értékben. Üj, nyolcvanegy­séges, lengyel gyártmányú, pajzsos biztosítóberendezést és láncos vonszolókat is vá­sárolnák. csak 350 millió forint az ál- lamialap-juttatás. A vállalat) múlt évi eredményes gazdál­kodásából a 156 millió forint záróállomány és 494 millió forint saját beruházási alap áll ily módon rendelkezésük­re. Ebből igen meggondoltan, ésszerűen, takarékosan kell gazdálkodniuk. A beruházá­sokra, fejlesztésekre rendel­kezésre álló egymilliárd fo­rintból 500- millió forintot tesz ki a hitelek visszafi­zetése, illetve az általános forgalmi adó. így a ténylege­sen rendelkezésre álló 508 millió forintból eddig csak a Jó bornak rossz cégére Mennyit költünk reklám- i rm? Mi az oka, hogy egyes | eégek — mostanában egyre gyakrabban — kártyanaptá • raikon meztelen nőkkel pro­pagáltalak termékeiket? — Ilyen és ehhez hasonló kér­désekre vártuk a választ Kiss Bélánétól, a Magyar Hirdető Borsod megyei igaz­gatójától. A mai gazdasági helyzet- be'ft több vállalat bizonyára először a reklámra szánt összegedhez nyúl, amikor a költségek csökkentése szóba került. Ha azonban keveseb­bet költenek reklámra, ko­rántsem biztos, hogy .ez ké­sőbbiekben valóban megta­karítást jelent. Hiszen elő­fordulhat, hogy propaganda hiányában nem ismerik a vevők a termékeiket. — Mennyit költ ma egy vállalat reklámra? — Pon*os számot nem tu­dok mondani, hiszen ezek az adatok a cégek titko6 aktái­ban szeretx'lnek. Egy átlag­szám: .álfelában az évi költ­ségvetés 0.4 százaléka a rek­lámpénz. Ez a szám önma­gában nem sokat mond, csak ha a nyugati országokhoz. hasonlítjuk. Külföldön mi­nimum négy százalék egy cég reklámköltsége Ha ná­lunk kétmillió forintért le­hetne egy kitűnő reklámot csinálni, valószínű, hogy csak háromszázezer forint lesz rá. Ügy gondolom azonban, hoev a jövőben egyre jobban kell maid figyelni a reklámra. Nem tartom jó megoldásnak, hogy egy vállalat, amikor egy kicsit rosszabb gazdasági helyzetbe kerül, termékeit kevésbé vásárolják, csökken­ti a reklámköltségeket. Sze­rintem ilyenkor van a leg­nagyobb szükség a propa­gandára. i — A Magyar Televízióban szereplő reklámfilmek gyakran igazolják, hogy valóban keveset költünk reklámra. Vizsgálják-e ezeknek a filmeknek a fo­gyasztókra gyakorolt hatá­sát? — Valóban lehetne kriti­zálni a magyar reklámfríme­ket. Régi. megunt képekkel, elcsépelt szlogenekkel propa­gálnak. Budapesten egy ku­tatási osztály foglalkozik a hatásvizsgálattal, hazánk bármely cégének felkérésére elvégzik a vizsgálatot. Nem tudok róla, hogy Borsodban kérte volna ezt valamelyik vállalat. — Határainkon túl évek óta ismert az úgynevezett titkos, levclrcklám. Ha­zánkban nemhogy hagyo­mányai, de még alapjai sincsenek... — Budapesten már kísér­leteztek vele. Ennek lényege, hogy a cég csak az érintet­teket ei-teaíti az új termé­keiről. Leveléhez pedig egy válaszlapot Is csatol, mely­ben a vásárló véleményét kéri az áruról. Miskolcon tavasszal adják postára az első ilyen levelet. — Mostanában egyre gyak­rabban találkozhatunk olyan kártya- és falinaptá­ra kkal. melyeken meztelen hölgyek szerepelnek. Jobb esetben kezükben tartják a propagált terméket, rosz- szabban viszont csak teljes szépségükben állnak, és legfeljebb egy. a naptár sarkába elrejtett cégér sejteti, hogy mely vállalat­ról van szó ... — Személy szerint nekem nem tetszenek ezek a reklá­mok. Nálunk most jött di­vatba, külföldön pedig már el is felejtették. Egy szép arc, egy bájos mosoly már csalogatóbb, mint a mezte­lenség. Persze sok vállalat azt hiszi, hogy így kelendőb­bek lesznek termékei. Véle­ményem szerint vannak fi- gyelemfelkeltőbb reklámfo­gások is. A MAHIR borsodi kirendeltsége, nemhogy nem ajánlja, de nem is vállalja ilyen prypagandák elkészíté­sét. Tudunk ehelyett jobbat is nyújtani. — A jó bornak is kefl a cégér, tartja a mondás, előfordul-e, hogy rossz „bornak” csinálnak reklá­mot? — A miskolci igazgatósá­gon még erre nem volt pél­da, de ha meg is keresne minket egy vállalat a rossz termékeivel, nem vállaljuk el. — Miért nem láthatjuk a televízióban a díjnyertes magyar reklámfilmekct? — A nagyközönség való­ban nem ismeri a nemzetkö­zi díjakat kapott filmeket. A szakembereknek áltálában levetítik ezeket, és úgy tu­dom a jövőben megismerte­tik a televízió nézőivel is. Miskolcon régi vágyunk, hogy a kirendeltség előtt elhelye­zett videón lejátsszuk. Egye­lőre azonban még nincsenek meg a technikai feltételek. — fázold — A múlt évben új vágathaj­tó gépeket, szállító- és biz­tonságtechnikai berendezé­seket vásároltak, helyeztek üzembe. Ezek egy része azon­ban a felhasznált gépeket, berendezéseket pótolja. • TERVEK 2000-IC A Miskolci Bányaüzem űj lyukói légaknájának építésé­re i24 millió forintot fordí­tottak a feketevölgyi akna V. telepének gépesítésére pe­dig 37 millió forintot. Az új dubicsányi bánya előkészíté­si munkáit csak júliusban kezdhetnék meg, amikor a Budapest Banktól megkapták a 61 millió forint hitelt. A D- program, az új dubicsányi banya létesítése azért fontos, mert 2000-re a vállalat je­lenleg működő termelőaknái­nak egy részé kimerül, s ha az új bánya időben nem kez­di meg a termelést, a lakos­ság széneliátása kerülhet ve­szélybe. A 10 milliárd forin­tos programot még mindig nem hagyták jóvá. a vállalat vezetése várja a Tervgazda­sági Bizottság döntését. Min­der,esetre az idén 305 millió forint államialap-juttatásból folytatják az előkészítési Víz és y Mintegy 4 millió 128 ezer forintot költenek az idén fejlesztési célokra Parasz- nyán és társközségeiben. A tegnapi tanácsülésen arról is szó volt, hogy ebből az összegből bővítik a vízháló­zatot, ravatalozót építenek, folytatják a telkek kialakí­tását és mintegy 400 ezer forintot szánnak a villany- hálózat bővítésére is. • A SZÉNVAGYONT PÓTOLNI KELL A beruházásokra, fejlesz­tésekre rendelkezésükre álló egymilliárd forintból az idén Ezen a rendhagyó télen nem kellett óvni a íagyve- szélytő! a Zöldért kinti tá­rolóiban elhelyezett zöldsé­geket. Ez az enyhe időjárás most már nem is kedvez, s romlásnak is indulnának, ha nem gondoskodnak a megfe­lelő hűtésről. Azonban ki kell tartaniuk a primőrök és a friss zöldségek megjelené­séig. Ezért most a telephe­lyeken nagy ütemben szedik fel a kinti tárolókból a zöld­ségeket. A Zöldért szerencsé­re rendelkezik annyi hűtötá- rolóval, hogy ezeket átment­heti. A burgonya kivételével tavaly minden zöldségből több termett, mint egy évvel korábban. Erről tanúskodik a zöldségboltok és a piacok rendkívül gazdag kínálata is. Am érdekes módon a Zöld­ért statisztikája szerint még­is kevesebb zöldség kel el, mint egy évvel korábban. Az üzleteik forgalma ugyanis mindössze 70 százalékos az 1987. évihez viszonyítva.. Pe­dig ha az árakat összehason­lítjuk — a burgonyát kivé­ve — lényegesen alacsonyabb legszükségesebb szénvagyoa pótlására, géppótlásra és to­vábbi biztonságtechnikai be­rendezések beszerzésére vaa lehetőségük. (oravec) áron kínálnak szinte rrrindebi zöldséget. Az árak a múlt hasonló időszakához viszo­nyítva a kövei kezőképpea alakulnak: a burgonya tavaly 8,50-be, most 16,50-be kerülj A hagyma ugyanannyi, 18 fo­rint. A fokhagyma 150 he­lyett 110. a sárgarépa kilója a tavalyi 26 forint helyett 1Ö; a petrezselyem, a múlt év februárjában ű8 forint volfj most feleannyiba kerül. A karalábé 16 volt, most 12, a zeller 28-ról 20-ra, a cékla 16-ról lü-re, a kelkáposzta 26-) ról 12-re. a fejes káposzta ki-j lója 10-ről 9-re csökkent. A bőség alakította tehát így az árakat, sőt fővárosi hírű adásból még arról is érte­sülhettünk. hogy akad olyan termelő, aki „szezonvégi vá­sárt” rendez zöldségekből, a harminc százalékkal olcsóbb ban kínálja portékáját. Ezen a tavaszon tehát nem lesz) különösebb gond pótolni a téli vitaminhiányt. Csak elJ határozás kérdése, hogy több zöldségből készült étel kerül­jön az asztalunkra. A forga-j lom viszont azt mutat jaj hogy az étkezési szokások: ugyancsak nehezen változnak) O. E. Megkérdezik a Uejőcsabán lakókat Az áru olcsó, a vevő mégis kevés Hűtőkamrákba mentik a zöldséget A BORSODI ÉRCELÖKÉSZITÖ MU felvételre keres MAGASABB BEOSZTÁSÚ VEZETŐ MELLE középfokú végzettséggel és legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező GYORS- ES GEPIRONÖT, valamint középfokú képesítéssel és gyakorlattal rendelkező BÉRGAZDALKODÁSI ELŐADÓT. FIZETÉS: • vállalati kollaktiv szerződés alapján megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: személyesen a BEM munkaügyi osztályán, vagy a 18-691/113 sz. telefonon. A Petőfi mozi sorsáról Száznál is többen írták alá azt a levelet, melyben nem­tetszésüknek adtak hangot a Petőfi mozi bezárásának ter­ve miatt. írásukat a napok­ban mi is közöltük. Most ar­ra voltunk kiváncsiak: mi a véleménye a másik félnek? Lengyel Ágostont, a Megyei Moziüzemi Vállalat igazgató­ját kerestük meg. — Amikor korábban idei elgondolásainkról nyilatkoz­tam, valóban szóba került a hejőcsabai Petőfi mozi sor­sa is. Azt terveztük, hogy el­adjuk. A vetítéseket elképze­léseink szerint átvállalhatná a közeli Cárdonyi Géza Mű­velődési Ház. A két epület távolsága néhány száz méter csupán. Régebben is hangsú­lyoztam, s természetesen most sem mondhatok mást: nem döntünk, és nem cse­lekszünk, amíg a hejőcsabai politikai és állami vezetők^ valamint az itt élők vélemé­nyét ki nem kérjük. Azt vi­szont hozzá kell fűznöm, hogy a mi szempontunkból aligha nevezhető gazdasá­gos intézménynek a Petőfi. Ha a nyitva tartás mellett döntenénk, akkor sejn tud­nánk a jelenleginél jobb kö­rülményeket garantálni. Az épület ugyanis meglehetősen leromlott, helyreállítása mil­liókba kerülne. A felújítás­ra pedig nincs oénzünk, leg- feljeob apróbb javításokra vállalkozhatnánk. A levél­írók egvéhként azt is java­solják, hogy változtassunk a műsorpolitikán, akkor gaz­daságos lesz a mozi. Szerin­tünk nem a filmek miatt ki­csi a Petőfi filmszínház láto­gatottsága. Persze lehetne jobb is a program, de ahhoz premiervetítésekre lenne szükség. Az első bemutatók­ra viszont ez a helyszín nem alkalmas. ♦ A Gábor Áron Kohó- és öntőipari Szakközépiskolában a gyakorlati oktatást — egyebek között — hat korszerű kémiai laboratórium szolgálja. Képünkön: vegyösszetéteU koncentráció vizsgálat. a a. (Fejér Ernő felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents