Déli Hírlap, 1987. december (19. évfolyam, 279-303. szám)

1987-12-31 / 303. szám

Latolgatnak a vendéglátósok Átírják az étlapokat Szűzgulya­hajtás Hajdanvolt eleink az új esztendőt nemcsak vígságkeltőnek, de mint minden évne­gyedkezdő napot, egy­úttal gonoszjáró nap­nak tartották. Véde­keztek is ellene, min­denféle varázslással, gonoszűzéssel. Ha a gonosz szelle­mek szilveszter éjfe­lén nem találják az állatokat az istálló­ban, nem tudnak kárt tenni bennük, nem tudják őket „megigéz- ni”, jobb lesz a tejho­zamuk, kedvezőbb a szaporulat. Így tartot­ta ezt a pásztor-regu­la az állattartásáról híres bodrogközi ré­szeken. Ezért aztán a pásztorok, béresek, le­gények meghajtották a szűzgulyát, s hatalmas zajongással, ostordur- rogtatással. kolompo- lással „fordították” meg az állatokat. A hiedelem már el­vesztette hitelét, de sok helyen még ma is népszerű ez a szil­veszteri vidám dévaj- kodás, mikor — első­sorban a fiatalabb le­gények — csapatokba állva, ostorpattogtatás- sal, kolompolással s egyéb zajt keltve vo­nulnak a faluban, be­betérve ismerősökhöz, rokonokhoz, vidám új­évet kívánva, a gaz­dának pedig ételben- italban gyarapodást. Sok helyen — élve a régi hagyománnyal — rímekbe szedett kö­szöntőkkel üdvözlik a háziakat, olykor-olykor meg-megcsipkedve őket. Bár az élet üteme megváltozott, s vele a szórakozási módok, a már-már feledésbe merülő népszokások sok helyütt ismét életre kelnek, új szint hozva a falvak életébe. den emelési lehetőséget ki­használni: ezt mindig az adott üzleti helyzet, a bolt jellege, vendégköre határoz­za meg. — Az áremelésekből mi­lyen haszna származik a vendéglátóiparnak? — Ha minden változást összegzünk, akkor kiderül, hogy az árrés, amelyből jö­vedelmünket képezhetjük, 1,1 százalékkal csökkent. Ma­gyarán, ha az árváltozások után ugyanakkora jövedel­met akarunk elérni, mint eddig, növelni kell a forgal­munkat, vágy csökkenteni a költségeinket. Itt természete­sen elsősorban az élőmunká­ról van szó, tehát keveseb­ben kell tudnunk jobban vé­gezni mindazt, amivel eddig foglalkoztunk. Nehéz volna ma .jóslatok­ba bocsátkozni a vendéglá­tóipar jövőjét illetően. Nem lehet megbecsülni, hogy va­jon a családok költségveté­séből mennyi jut majd ar­ra, hogy igénybe vegyük dl vendéglátók szolgáltatásait. Azzal pedig mindenki tisztá­ban van: árat csak addig érdemes emelni, amíg az nem válik olyan irreálisan magassá, hogy a csökken« forgalommal a veszteségek is gyors tempóban növekedés­nek indulnak. Bizonyos, hogy a jövő évben minden ven­déglátósnak nagyon ügyesen kell kalkulálni az árakkal, az ételválasztékkal, hogy a vevő érdemesnek tartsa meg­fizetni mindazt, amit számá­ra a vendéglátás nyújthat. Ami pedig a gyermekét­keztetést illeti: itt emelték a nyersanyagnormákat, azaz a nyersanyagok árának növe­kedése miatt nem lehetnek kisebbek az adagok. Élezel természetesen megnőtt egy adag étel előállításának költ­sége is. Azt. hogy ebből az új árból mennyit fizet majd meg a szülő, az dönti el, hogy az állami kasszából mennyit szánnak, szánhat­nak a gyermekétkeztetés tá­mogatására. «iss) Január 6-ig l A nyáron futótűzként ter­jedt el a híre annak, hogy 1988-tól emelkednek a kü­lönféle építőanyagok árai. Még azok is igyekeztek elő­re vásárolni, akiknek az épí­tési engedélyük sem volt meg. — Az év második felében óriási volt az érdeklődés. A telep 400 millió forintra ter­vezett forgalmát 524 nrwfltera teljesítette. Karácsony előtt is hatalmas volt a forgal­munk, igaz, akkor érkezett a VÁÉV Bramac utolsó szállít­mánya a tetőfedő cserepek­ből. így azután december 27- bezártunk, és megkezdtük a vagyonmegállapító leltárt — mondotta Kádár Lajos, a Fészek Áruház vezetője. Dolgozóiknak óriási kát kell elvégezniük, hiszen az áruházban öt és fél, hat­ezer — elsősorban aprósás Tanácstagok fogadóórái Hétfőn , tartja tanácstagi fogadóóráját: Benárd Éva, Gépipari Technikum (Kun Béla út 1. sz.) 17 őrá tói: Halász András. III/5. Sz. Pártalapszervezet (Gorkij- telep 1. sz.), 17 órától; Hu­ba György, Nagvváthy ut­cai általános iskola. 17 órá­tól. Malackák cukorból, dióból Gy erekek díszítik Az újévi asztalra a virsli és malachús mellé édesség is kerül. A miskolci cukrá­szok keze nyomán pedig nem is akármilyenek: grillázs malackák. A Capri cukrász­da melletti 904-es cukrász- üzemben. a cukorból és dió­bélből készülő édesség készí­tésének fortélyait lestük el. ahol márványasztalon, forró kemencék és hatalmas üstök között dolgoztak a cukrá­szok. — Több mint húsz éve ké­szítjük a szilveszteri asztal­ra a grillázs malackákat — mondja Béres Pálné, a cuk- rászüzem vezetőh'elyetiese — reggel 6 órától este 9-ig. két műszakban dolgozunk. De­cember 31-ig több mint hat- száz készül el itt. de a többi miskolci cukrászüzem öen is ezen dolgoznak. é MELEGEN NYÚJTJÁK, FORMÁZZÁK — Mindössze két alap­anyag kell hozzá — folytatja Váji Nagy I.a.josné. aki szin­tén vezetőhelyettes —, a kris­tálycukrot megolvasztjuk és ebbe szórjuk bele a dióbe­let. Melegen nyújtjuk, majd rögtön formába öntjük. Ez az anyag ugyanis hamar der­med. és akkor már használ­hatatlanná válik. A fafor- mákból kikerülő darabokat a Miskolci Kereskedelmi és * A márványasztalon nyújtott masszából egy kis cukrászi fantáziával és ügyességgel ilyen édes csemegék lesznek. Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Iskola üj&'es kezű tanulólányai díszítik fel. Cu­kormasszából készülnek a színes patkók, glazúrból pe­dig a feliratok. Teljesen a diákok fantáziájára van bíz­va, hogy néz ki egy malac­ka az utolsó simítások után. Két menetben készül. A ki­sebbekhez. szintén grillázs- ból. tányérokat is formá­zunk. Török Péter cukrász ha­talmas üst előtt állt. — Nem könnyű munka ez — mondja, miközben faka­nállal az olvadó cukrot ka- vargatja — hagyományos tésztát gyúrni könnyebb. A massza ugyanis nagyon ke­mény. Még jó, hogy a fele­ségem ápolónő, így a formá­zástól hólyagos tenyeremet szakszerűen be tudja kötni... + IGAZI CSEMEGE Fekszi Szilveszter keze is hólyagos volt már. — Három-négy nappal szilveszter előtt munkához lá­tunk — mondja, miközben a meleg grillázst nyújtja —az utolsó napokra már össze- szorítom egy kicsit a foga­mat. A rengeteg hólyagtól ugyanis nem könnyű dolgoz­ni. Azért szívesen csinálom. A tejszinkocka és a somlói mellett ez is az egyik ked­vencem. Persze, munka kba­bén csak a szükséges rz el­lenőrzésére jut időm. A grillázs készítését, a ma­lackák formázását szigorú szakmai szemek bírálták. Tóth Béla mestercukrász is — az ő édességeit többek között a Rácz cukrászdából ismerhetjük — elmondta vé­leményét. — Valóban nem könnyű ezzel az anyaggal bánni, a végeredmény azonban rop­pant tetszetős. Minden évben nagy sikere van. Igazi cse­mege ez a szilveszteri asz­talon. Ahogy elnéztem a cuk­rászok és tanulók munkáját, idén sem lesz gond a mi­nőséggel. F. H. — árucikk található, mint­egy 30—35 millió forint ér­tékben. míg a telep készle­tét 20—22 millióra becsülik. A vagyonmegállapító leltárt követően — január 2-án és 3-án is folytatják — követ­kezik az átárazás. — El kell készítenünk az új árjegyzékeket, árcédulá­kat és információs táblákat, valamennyi árucikken elkeli helyezni az új árakat. Azt tervezzük, hogy január tí-án ismét kinyitunk, fogadhatjuk a vásárlókat. Addig még megfeszített munka vár a Fészek Áruház valamennyi dolgozójára, hi­szen több mint 8 ezer árufé­leséget kell az elkövetkezen­dő napokban megmozgatniuk. Találóan jegyezte meg Kádár Lajos: „A fejekben is átkeli árazni, hiszen dolgozóinknak is tudni keTl mindennek az új árát”. • » Ügyeletes gyógyszertárak Ma éjszakai ügyeletét tart a Széchenyi út 3—9. sz. alatti (Pát­ria-ház) gyógyszertár. (Telefoa: 35-951). Január l-|én, 2-án és 8- án reggel 8-tól este 8 óráig-tar­tanak nyitva. Az Avar u. 3. szára alatti gyógyszertár (tele­fon: 51-697) ma zárva van (lel­tároznak), 1-jén, 2-án és 3-áa ügyeletet tartanak, a Kun Béla úti gyógyszertárban szintén lel­tároznák ma. de a külföldi gyógyszereket kiadják Januar l-jén zárva tartanak. 2-án reg­gel 8-tól 1? óráig van nyitva a gyógyszertár. Január 3.-án, va­sárnap zárva tartanak. Az Ava­son, a Középszer utcai gyógy­szertár ma 8-tói 19 óráig vmM nyitva. Részletes tájékoztató jelent meg tegnap a lapokban a január 1-i árváltozásokról. Olvashattuk, hogy az élelmi­szerek árának emelkedése a vendéglátóipari árakban is érvényesül. De vajon ho­gyan? Szilveszterre nyit az étterem Megújul 3 Júnó $ A szobák berendezését is kicserélték Befejeztek a tapolcai Juno Szálló felújítását. Herszényi Imre étteremvezető elmon­dotta, hogy csaknem 49 mil­lió forintot költöttek a hotel megújítására. Elvégezték azokat a re­konstrukciós tennivalókat, amelyek már égetően fonto­sak voltak. Átalakították az étterem konyháját és kor­szerűsítették a berendezését. Akik mostanában látogat­nak el a szállodába, azonnal észreveszik a lényeges vál­tozásokat. A drinkbár leköl- tözött a recepció mellé, míg a földszinti ruhatár az ét­A hotel törzsvendégei majd örömmel tapasztalják, hogy sok szobában a bútorokat is kicserélték. Jó munkát vég­zett a Bubiv Encsi Gyáregy­sége, ahol a garnitúrákat ké- szitették. Most első lépésben a szállodai szobák több mint a felében újították meg a berendezést. Az anyagi lehe­tőségektől függően folytatják a közeljövőben a Júnó re­konstrukcióját. — Azok a százalékok, ame­lyeket felsoroltam, felső ha­tárt jelentenek, amit 1938. március 1-ig tilos átlépni. Természetesen joguk van az üzletvezetőknek alacsonyabb árakat alkalmazni, és sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. Az üzletvezetők tudják ugyanis a legjobban, milyen hatással van boltjuk forgal- j mára egy áremelkedés. Nem I biztos, hogy érdemes min­terem előterében kapott he­lyet. Hosszú szünet után most szilveszterre, a felújított konyha átadásával egyidőben nyitják meg az éttermet. A hivatalos közlemény sze­rint az ételek ára általában a nyersanyagok áremelkedé­sével arányosan, az élvezeti cikkeké pedig e tevékenység­re kivetett adó mértékével drágul. A vendéglátósok már kikalkulálták az új áraikat. Balázs Bertalan, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igaz­gatóhelyettese: — Nemcsak a nyersanya­gok árának változásával kel­lett számolnunk, hanem más áralakító tényezők is meg­változtak, más lett az ár­szerkezet. Emiatt például hiába marad a bolti forga­lomban változatlan a sör, a bor, az égetett szesz ára, a vendéglátóhelyeken a sze­szes italok eseteben egysége­sen, átlagosan 15 százalékos az áremelkedés. Az ételek­nél 10—15, az előfizetéses étkezésben 33,8 százalékos. Ez a viszonylag magas érték két tényezőből származik: az alapanyagár megemeléséből és az eddig juttatott árki­egészítés megszűnéséből. — Köztudott, hogy az üzleteknek joguk van az árakon változtatni. Élnek-e ezzel ebben az esetben?

Next

/
Thumbnails
Contents