Déli Hírlap, 1987. december (19. évfolyam, 279-303. szám)

1987-12-21 / 296. szám

Tanító kórtermek A Korányiban érettségiznek A miskolci Egészségügyi Szakközépiskola 10 éves fennállásának alkalmából e hónap elején vette fel Korá­nyi Sándor nevét. Egy név­adó munkássága mindig kö­telez. de az iskola eddigi pe­dagógiai eredményei, a diá­kok tanulmányi sikerei mél­tók az orvostudós nevére. Tíz év alatt 857 diák érettségi­zett. megteremtve a miskolci egészségügyi intézmények jó ntánpótlásbázisát. A statisztika szerint a Semmelweis Kórház és ren­delőintézeteinek hálózatában kezdte el munkáját a legtöbb diákjuk, de sokan helyezked­tek el a Megyei és a Vas­gyári Kórházban is. Tudá­sukat, felkészültségüket mar ismerték az őket főgadó in­tézetekben, mert a harmadik és a negyedik évfolyamon a kórházakban ismerkednek a gyakorlati tudnivalókkal. • SEGÍT A SEMMELWEIS KÓRHÁ7 — Ezt a gyakorlati felké­szítést még precízebbé lehet fenni — mondja Tóth Kál­mán igazgató. — Azt sze­retnénk, ha a diákjaink a betegápolásnak ne csak egy- egy részét gyakorolhassák a kórtermekben. Azt akarjuk tehát, hogy egy nyolcórás munkanap teendőit folyama­tában lássák, s ez igazodjon az iskola tantervi követel­ményeibe*: is. A kórházakkal egyetértésben, és az ottani szakemberekkel karöltve szervezünk az idén először a Semmelweis Kórház belgyó­gyászati es sebészeti osztá­lyán és a Gyermekegészség­ügyi Központban speciális ta­nító kórtermeket. Az előké­szülésekben Birinyiné Káló Borbála szaktanácsadó, He­gedűs Jolán igazgatóhelyet­tes, Seres Józsefné gyakorla­ti oktatásvezető. Novak Pi­roska, a Semmelweis Kórház és Bükk falvi Istvánná, a GYEK intézet vezető főnő­vére végezte a legjelentősebb munkát. Ez az együttműkö­dés az iskola és a kórházak között kölcsönös érdek; a kórházak vezetői belátják, hogy saját maguknak is ké­pezik a szakembereket. • KÖNNYEBB AZ ANATÓMIA A köztudatban úgy él, hogy aki szakközépiskolába jelent­kezik, az érettségi után mun­kába akar állni. Az iskola igazgatójától azonban azt is megtudtuk, hogy egyre töb­ben jelentkeznek az egész­ségügyi szakközépiskolába azok, akik orvosi egyetemen, vagy szakirányú főiskolán akarják folytatni tanulmá­nyaikat. — Van-e előnyük a gim­náziumokban érettségizettek- i kel szemben? — Külön pontszámot arzént nem visznek, mert ebben az iskolában érettségiztek. De az értékelhető, hogy az „el­hivatottságot'’ látják. Az itt végzett diákok előnye annyi, hogy nem biológiából, ha­nem a szaktantái-gyakbóJ — mint a belgyógyászat az ana­tómia — felvételiznek. Éven­te 5—10 diákunk jut be egye­temre vagy főiskolára ár Móré Annamária, Somosi László és Barna Tamás tovább mkxrnak tanulni (Kerényi László felvételei) Erre pályázik két végzős, Móré Annamária, Somosi László a harmadik osztályos Barna Tamás. • ORVOS LESZ, VAGY MENTŐTISZT? — Tudtam, a nyolc általá­nos után is, hogy nem köny- nyü bejutni az egyetemre, de mégis ez a tervem, — mond­ja Annám ár ia. Azért válasz­tottam ezt az iskolát, mert az egészségügyben dolgozha­tok akkor is, ha a felvételi­nek esetleg többször neki kell rugaszkodni. Pszichológusi pályára készülök. Erre egy kis előgyakorlat, hogy több iskola társam mai együtt ki­választottak a tinifon tele­fonszolgálathoz. Nagy élet­tapasztalatunk ugyan nincs, hogy a velünk egykorúaknak tanácsot adjunk. De nem is ez a dolgunk, hogy felnőtt vagy szülői szerepet vegyünk át. Elfogadnak minket azért, mert úgy gondolják, hogy mi is kerülhetünk olyan hely­zetbe, mim a telefonáló. Somosi László gyermekko­ra óta orvosnak készül. Ügy gondolta, hogy itt biztos ala­pokat szerezhet a felvételi ­hez. Most osztálytársnőjével együtt a téli szünetben sem fognak sziesztázm. mert ké­szülnek a szakmai tanulmá­nyi versenyre. Ennek nagy tétje van, hiszen az orszá­gos vetélKedő első tíz helye­zettjének nem kell a szak- tantárgyakból felvételizni, il­letve érettségi vizsgát tennie. Barna Tamás memtótiszt szeretne lenni. Az elsőse­gélynyújtásban már megle­hetősen nagy gyakorlata van, hiszen ötödikes korától ver­senyez. Most pedig már ok­tatóvá is előiepett. Iskola- társával, Timku Gabriellával, a Bláthy Ottó Szakközépis­kolában vezetnek elsőse­gélynyújtó tanfolyamot. Az iskola szellemisége olyan, hogy többet ad a di­ákjainak, mint amennyi a tantervben elő var. írva. Eb­ben minden bizonnyal nagy része van annak, hogy az órákon túl művész- és te~ dósvendégeik tágabb ablakot nyitnak számukra a világra. S mindez együtt kamatozhat gyógyító, gondozói és beteg­ségmegelőző munkájukban is. (oláh) ♦ A beteg ágyát precízen meg kell vetni. Az iskolában ezt még osztályozzák. További változások a Széchenyi úton Fodrászat, vagy étterem? Megmaradjon-e a fodrá­szat a Széchenyi—Szemere- sa lóknál? Átadja-e a helyét egy kiülő teraszos vendéglá­tóhelynek? Hogyan lehet, S hogy nem érdemes keresked­ni a főutcán? — ezek a kér­dések is szóba jöttek a vá­rosi tanács városfejlesztési és koordinációs bizottságának legutóbbi ülésén. Közismertek a sétálóutcá­val kapcsolatos elgondolások. Arról viszont már keveseb­ben tudnak, hogy a Széche­nyi útból nyíló tereket, te­resedéseket amolyan fórum­félének szánnák. Itt találkoz­hatnának, beszélgetnének az emberek. Az ilyen helyek kö­zül az egyik a villanyrend­őr környéke. Most azt terve­zik, hogy ennél a saroknál megszűn­ne a fodrászat, s helyette egy teraszos vendéglátó- egységet alakítanának ki. De íeknerül a kérdés, hogy mire van leginkább szükség a belvárosban ? A tanácskozás egyik részt­vevője úgy fogalmazott, hogy idegenforgalmi szempontból is fontos az étterem. De a vá­rosba érkező turisták . .nem­csak enni akarnak, szüksé­gük van az úgynevezett sze­mélyi szolgáltatásokra is, mint a miskolciaknak. Ala­posan meg kell tehát fontol­ni, hogy felváltsa-e a fod­rászatot a vendéglátóhely. Egy másik vélemény sze­rint nemcsak ezt kell jót át­gondolni. Dr. Székely László, a tanács általános elnökhe­lyettese például azt is hoz­záfűzte, hogy a belvárosi rehabilitáció után a főutca kereskedel­mi profiljára is ráférne némi kiigazítás. Vagyis, meg kell majd néz­ni, hogy kik költözzenek be a felújított üzletekbe. S ezt a bizonyos profilt úgy kell kialakítani, hogy megfelelő arányban legyen jelen a Szé­chenyi úton a kereskedelem, a vendéglátás, illetve a szol­gáltatások. Fontos követelmény lesz az igényesség is. Ez a szem­pont a sétálóutca már elké­szült szakaszán felállított sát­rakkal kapcsolatban jött szó­ba. Az egyik hozzászóló vé­leménye szerint az igénytelen portékát áru­ló kereskedőknek nem le­het helyük a főutcán. Mint ahogy az is megenged­hetetlen, hogy a naponta lát­ható silány , sátrakból árusít­sanak a belváros szívében. Körülbelül úgy fest most ez ,a szakasz, mint egy vidéki b ács új áró hely. s ez nem méltó Miskolchoz. Ezt a vé­Törékeny képeslap Üdvözlet, anno 1987 Mentesítő vonatok Mint arról lapunkban ko­rábban már beszámoltunk: a MÁV felkészült a kará­csonyi csúcsforgalomra. Az utazási igényektől függően egyes vonalakon több kocsi­val közlekedtetik a személy- szállító szerelvényeket, vag> pedig mentesítő vonatokat közlekedtetnek. Az ünnepi forgalmi ren­det a pályaudvarokon tájé­koztató táblák ismertetik és mozgó információs szolgála­tot is. szerveztek. Ettől füg­getlenül ajánlatos érdeklőd­ni az utazások megkezdése «lőtt. A Tiszai pályaudva­ron is megszervezték az ün­nepi szolgálatot. Megtudtuk, hogy 23-án, szerdán a hét utolsó munkanapjára szóló menetrend lesz érvényben. Csütörtökön, 24-én a mun- kaszünetes napoknak megfe­lelően közlekednek a szerel­vények, viszont nem indul 17 óra 30-kor Budapest-Ke- leti pályaudvarra a gyors. Vonat közlekedik Szegedre 5 óra 20-kor, Szerencsre 9.09-kor, Sátoraljaújhelyre 9.23- kor. December 25-én, pénteken a munkaszüneti napokra vonatkozó menet­rend lesz érvényben, míg 26-án, szombaton a hét első munkanapját megelőző nap­ra meghirdetett vonatokat indítják. Mentesítő, helyje­gyes gyors indul Budapest- Keletibe 17 óra 23 perckor. A hét további napjain — december 27. és 30. között — a munkanapokra előírtak szerint közlekednek a sze­mélyvonatok Miskolc-Tiszai pályaudvarról, viszont nem indítják 12.42-kor Kazinc­barcikára. 14.45-kor Sze­rencsre, reggel 8-kor pedig Budapest-Keletibe a szerel­vényeket. A képes levelezőlap nem túl régi találmány, „felfedezése" egybeesik a tömegtermelésre alkalmos nyomdai technikák elterjedésével, a fotográfia nyomdai alkalmazásának kidol­gozásával. A kedves, olykor giccses, olykor művészi értéket képviselő, levelezőlap nagysá­gú - Íme ez is fogalommá vált - képek karrierje töret­len ívet mutat. Különösen ér­vényes ez egyik válfajára, a karácsonyi üdvözlőlapokra. Megnéztük, hogyan érvé­nyesül ez a karrier a kíná­latban, milyen választék all rendelkezésére azoknak, akik szeretnek képeslapot kapni, tehát szeretnek — vagy kény­telenek — küldeni is, hogy kapjanak... A legnagyoob választék az Arany János utcán, a KépesLioltban vár­ja a vásárlót. Mielőtt vala­ki burkolt reklámot szima­tolna; a boltnak nincs szük­sége reklámra, beférni alig lehet, némelyik képeslapból alig tudják feltölteni a tár­lókat. Nagy mennyiségeket nehéz kézzelfoghatóvá tenni, min­denesetre leírom: 120 ezer képeslappal „ment neki” a Képesbolt az ünnep« forga­lomnak, s mostanra ennek csak a töredéke maradt meg. A legolcsóbb képes karácso­nyi lapból — ez 3 forint 50 fillérbe kerül — az induló- készlet 70 ezer darab volt, most úgy 100 darabot lehet összeszedni a maradékból. A kínálat azért még most is szinte teljes: az említett hagyományos, és legolcsóbb lapok mellett, igen kereset­tek a hajtogatott üdvözlőla­pok is. Ezekre aztán jól il­lik az a paradox bölcsesség, mely szerint az takarékosko­dik jól, aki a drágábbat ve­szi. A 2 forint 50 filléres és a 4 forintos hajtogatott lap „kilóg” a postai szabványból, így a 2,50-esre 10 forintos bélyeget kell ragasztani. A 4 forintos — noha szintén nem szabványos méretű — még elmehet felár nélkül, mert éppen belefér a postai szabvány által nyújtott tű­résmezőbe: körben nem na­gyobb egy centiméterrel az előírtnál. Vannak aztán igazán szép darabok: többnyire az UNI- CEF-lapok viszik el a pál­mát. Az ENSZ gyermeksegé­lyezési alapját gazdagítja az eladásból származó bevétel, a boltok „ingyen árulják”, eze­ken hasznuk nincs. Nagy si­kere van a Képeslap anno nosztalgiaiap-sorozatnak, melynek egy része könyv formájában is megjelent nemrégiben. Az újévi képes­lapok kínálata szerényebb, nagy az érdeklődés azonban vállalatok, közületek részé­ről az üdvözlőkártyák iránt. A tapasztalat alapján mi — úgynevezett magánemberek — hajlamosak vagyunk egyet­len képeslappal elintézni a két ünnepet, a kereskedők legnagyobb bánatára ... Még egy érdekesség, mely helyet kaphatna akár a Re­kordok könyvében is; 168 forintos üdvözlőlap, melynek dísze kis kerek porcelán plakett, egyenesen Hollóhá­záról. Mindössze az a kér­dés, mi a helyzet akkor, ha a postán a stempli — mely tudvalevő fémből van — ép­pen oda sújt le, ahol a kis plakett lapul? A kárvallott feladó legfeljebb rosszmájú mondást terjeszthet a stemp- lizőről, mely szerint tör-zúz, mint postás a porcelánból*- ban ... Kájé leményt erősítette egy má sík is: ilyen esetben visszavon hatná az engedélyt a ke reskedelmi hatóság. Az már viszont meggondo landó, hogy végleg lemond junk-e az utcai kereskedés­ről. Kiderült: a városi ta­nács illetékesei azt szorgal­mazzák, hogy az itt levő üz­letek költözzenek ki áruik egy részével a saját portá­juk elé. Ezzel lényegesen job­ban járnának a vevők is. Könnyen belátható, meny­nyivel lerövidülne a vásár­lásra szánt idő, ha nem kel­lene az am úgyis tömött bol­tokban zsúfolódni. B. A. lost ilejócsabán dolgoznak Javítják a járdákat Néhány napja hallottuk egy tanácskozáson, hogy Mis­kolcon még mindig kátyúz­nak. Hol javítják az utakat? — kérdeztük Kövessy Gá­bort, a Közterület-fenntartó Vállalat osztályvezetőjét. — Pontosítani szeretném; ezekben a napokban már csak a balesetveszélyes jár­dákat. illetve a zúzalékos utakat javítjuk. Ez utóbbi elsősorban a perem tér ülete- aen található. így most egye­bek között Hejőcsabán dol­gozunk. Az aszfaltutak ká­tyúzását novemberben befe­jeztük. Elsősorban a közepe­sen forgalmas utcák gödreit tüntettük el. De több bukka- nót sikerült megszüntetnünk a Kiss Ernő utcában is. Bár a miskolci utak álla­potára aligha mondható, hogy kielégítő, de véleményem szerint a legszükségesebb javításokra sort kerítettünk. Bár mint említettem, dolgoz­tunk a Kiss Ernő utcában is, azt azért szeretném hozzá­fűzni : valószínűleg döcögni fognak ezen a szakaszon télidőben az autók. A Kiss Ernő utca alaposan megsíny­lette a Győri kapu lezárását, a nagy forgalom sok kárt okozott az itteni burkolat­ban. jgy a mostani kátyú­zással is legfeljebb ha azt érhettük el. hogy tavaszig lényegesen jobban ne romol­jon az állapota. Ha tavasszal lesz rá pénz. nem ártana majd itt szőnyegezni, azaz új felső réteget húzni a bur­kolatra.

Next

/
Thumbnails
Contents