Déli Hírlap, 1987. december (19. évfolyam, 279-303. szám)
1987-12-21 / 296. szám
a miskolciaké a szó Talptól tetőig, tetőtől talpig A lelket is melengető napsütés már rég csak emlék, be kell érnünk a húvós, bo- rongós téli reggelekkel. Ilyenkor semmihez nincs kedve az embernek. Valamit tenni kell, ha nem akar lelombozódni a természettel együtt... Mit tesz egy nő ilyenkor? El őszek is fodrászhoz megy, majd megvásárol egy régóta áhított „cuccot”, végű] készít egy finom vacsorát ... A magam számára is ilyen haditervet készítettem a lelkem orvoslására Jó frizura reményében nyitottam hát be a fodrászüzletbe. Szerencsém volit, azonnal indulhattam a hajmosóba, ahol két fehérköpenyes hölgy buzgólkodott a törülközők hajtogatásával, harmadikuk pedig egyszerre több fejet is mosott. A legtermészetesebbnek tartottam, hogy a törülközőket hajtogatókhoz forduljak: „Egy hajmosás lesz”. — Majd a kolléganő, 5 úgyis dolgozik — kaptam a választ. Hatodikként kerültem sorra a dolgozó dolgozónál. Ám reRovatvezetö: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3.'(II. Pf. 39. — Tel.: 18-325. Kérjük olvasóinkat, leveleaöinltpt. hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg •— M éfa között keressenek fel bennünket. S/ázas égőre várva... így karácsonytájt az ember szívesebben böngészget ajándékok között. Általában időt is szánunk erre, hogy ne kelljen az óránkat figyelni, sietni a félbehagyott munkánkhoz. Most mégis muszáj volt az ebédidőmet vásárlásra szánni. Elromlott ugyanis a villanyvasalóm. Érdeklődtem hát a Centrum Áruházban (december 17-én) telefonon, s mondták, hogy van vasaló, összekaptam magam, volt húsz percem. A műszaki osztályon alig volt vevő, az eladók villanyégő- ket pakoltak dobozokból a polcra. Odalépve az egyikhez, kérdeztem a vasalót. A válasz: igen, ott hátul... Tétován indultam hátra, mert — én naiv — azt képzeltem, hogy az eladó elkísér az áruhoz, megmutatja, kipróbáljuk, mert ugyebár villamossági cikkről van szó. Ez azonban csak az én fantáziám ígérete volt. Bajlódva bontottam ki az originál dobozt, majd kosárba tettem. A pénztárhoz közeledve jutott eszembe, hogy 100-as vil- lanvégó is kellene. Kérdésemre, hogy van-e, megnyugtattak az eladók: most pakolják kifelé. Már a hatvanas égőket rakosgatták, gondoltam, mindjárt előkerül a százas is. Ácso- rogtam hát egy ideig az eladók háta mögött, de egyikük sem mutatott hajlandóságot a kiszolgálásra. Nagyon furcsán kezdtem magam érezni, inkább odébbálltam. A pénztáros — akinél fizettem a vasalót — kicsit kárpótolt: kilépett akasz- sza mellől, kipróbálta, hogy én is meggyőződhessek az üzem- képességéről. Félszemmel figyeltem közben az előbbi eladókat. Vevő még most is csak lézengett a pultjuk előtt, ők meg beszélgetésbe mélyedve rakosgattak. Ismét odaléptem hozzájuk, hátha van már a gondolán az áhított százas égőből, s magam is elvehetem. Sajnos, nem volt szerencsém. S mert a percek rohantak, s velük nekem is rohannom kellett, nem maradt lehetőségem rá, hogy kivárjam a csevegés végét, vagy azt. hogy véletlenül az eladók kezébe akad végre a százas égőket rejtő doboz. A munkahelyemre pontosan kellett visszaérnem, nehogy dolguk végezetlenül távozzanak tőlem az ügyfelek, ahogyan én voltam kénytelen távozni a Centrumból ez alkalommal. S ha először tapasztaltam volna ilyet kedvelt áruházunkban. higgyék el, nem tenném szóvá. Aminthogy akkor sem, ka remélhetném, hogy utoljára eseti meg velem. H.-oé A boltok karácsonyi nyitva tartása Az ügyes kereskedő igyekszik megkímélni vevőjének jó kedélyét a karácsonyfa vásárlásakor is. Persze, a pénztárcára ez nem vonatkozik. S ha már a szeretet ünnepének főszereplőjét a talpától a tetejéig, tetőtől talpig megfizettethetik, legalább vágjunk jó képet hozzá. Mert lám, ez a fács- ka is csak 130—140 centiméterig nevelte ágait, csúcsa felfelé tör. (Rá sem fért a képre.) Ám kopár meddősége is csengő forintokat fiad- zik. Szabály az szabály, a csúcsot is meg kell fizetni. Még akkor is, ha díszítés előtt fél métereket kell le- nvesni es elhajítani a mihaszna csúcsokból. Húsz-huszonöt forintokat fizetünk ígv a semmiért, attól függően. ki mennyire tartja a szabadáras örökzöld méterét. Ez a gyakorlat csak az eladó kedélyének használ ilyenformán, jómagam — vásárlóként — sajgó szívvel pillantok a kukába hajított drága karácsonyfacsúcs után: forintjaim csengését vélem hallani ... rí. A. Bosszúság három felvonásban '•!. A levélíró figyelem- felhívását köszönjük: a Kassai utcán tévő, 17 éve felállított mászóplasztika (Józsii Bálint aJikotása) jelenlegi állapota valóban nem felel meg az esztétikai követelményeknek. A kompozíció kijavítása megoldhatatlan, ezért a kiselejtezését javasoltuk a városi tanács művelődési osztályának. Ha ehhez hozzájárulnak, a ma- szóplasztikát beszállítjuk a nádasrétj telephelyünkre.” (A választ Varga Zoltán, a városgondnokság igazgatója küldte a rovatunk novetn-■ bér 12-i számában megjelent tátszótér kompozíció — romokban című fényképpel illusztrált cikkre.) ménykedhettem abban, hogy i fodrász enyhíti csalódásomat. Csakhát a frizura sem úgy sikerült, ahogy én kértem. Bosszúságom tehát nem csillapodott. Ez volt az első felvonás. A második a kis táska körül zajlott, amit természetesen — gyógyírként — megvettem, s otthon elégedetten forgattam, nézegettem, mígnem a használati utasítás a kezembe került. Ebből ugyanis kiderült, hogy a táska Színtartó ugyan, ám figyelmeztetnek, hogy ne tartsam színes holmik közelében, mert aiveszi azok színét — Kell ehhez kommentár? S a harmadik: a hentesboltban sertésmá jat kértem a pompás vacsorához, amiről azonban a csomag kibontása után tudtam meg, hogy köze sincs a sertéshez, marhamájként szolgált... Totális volt a kudarcom ezen a napon, amely úgy látszik, nemcsak számomra volt ködös és borongós ... Csak hát, hogyan merjek én fodrászomnak, hentesemnek, no meg a divatcikk eladójának a lelke orvoslására ilyen receptet javasolni. K. R. Miskolc Ilyen nincs!? Dacára a sok negativ példának, én tudom, hogy vannak becsületes emberek. Nem is kevesen ... Pozitív példaként szolgáljon a három alábbi eset: Elvesztettem a pénztárcámat másfél ezer forinttal. Vissaasiettem abba az üzletbe, ahol utoljára vásároltam, s a pénztárosaié mosolyogva fogadott. Bukszám és tartalma az irodáiban volt, A bolt egyik fiatal eladója találta meg és adta le. Ez a Slágerben történt... A másik: A bizományi mögött szálltam ki a kocsimból, s a — nyilván egész úton az ölemben heverő — lakáskulcsom leesett a földre. Észre sem vettem. Csak akkor találtam meg, amikor visszatértem a kocsihoz. Valaki az ablak törlő alá tetté. Meg Szerdán: díjtalan jogtanácsadás Legközelebb december 23- án. szerdán délután 4 órától 6 óráig várjuk olvasóinkat díjtalan jogtanácsadásra a Sajtóház III. emeletén, rovatunk szobájában. megköszönni sem tudtam senkinek a figyelmességet... Ami azonban a minap történt, arra az ember azt mondja: oly szép, hogy ilyen nincs is! A Győri kapuban jártam, vállamon retikül, kezemben összetekert reklámszatyor. Siettem, s égy hirtelen kerekedett szél kis híján levitte a kalapomat a fejemről. Két kézzel kaptam utána. Kesztyűs kezem nem érzékelte, hogy a majdnem üres reklámszatyrot széknek eresztettem. Hiányát csak otthon vettem észre. Ám sajnálkozásom is csak röpke volt, mert hamarosan csengettek ajtómon, amely előtt egy magas férfi állt, s nyújtotta felém a szatyrot. Úgy néztem rá, mint valami csodatevőre. Honnan tudta, hogy hová kell hozni, s miért vette a fáradságot? Már eltávozott, amikor rájöttem: a frissen vásárolt Déli Hírlap mellett egy, a címemre aznap érkezett levél is volt a szatyromban. Aki pedig megtalálta, természetesnek tartotta, hogy bármiiv csekélység is a szatyor tartalma, visszajuttassa a tulajdonosának. Hát ilyen is van ... S. S. A Miskolc Megyei-Városi Tanács V. B. ellátasfelügyeleti osztálya, a KPVDSZ megyei bizottságával egyetértésben, az üzletek nyitva tartásáról szóló jogszabály, valamint az ünnepi nyitva tartásra vonatkozó BKM-ál- lásfoglalás figyelembevételével az üzletek 1987 karácsonyi ünnepi nyitva tartását Miskolc városban az alábbiak szerint szabályozza: December 23-án (szerdán) Valamennyi élelmiszerbolt csarnok és piac 19 óráig tar: nyitva; az ennél később záró üzletek a pénteki rendjük szerint. Az iparcikk- és ruházati üzletek áruházak, játék- és ajándékboltok, áruházak, valamint vendeglátóheiyek szerdai nyitva tartást alkalmaznak. December 24-én (csütörtökön) Valamennyi élelmiszerbolt, csarnok és piac 14 óráig nyitva tart. Az iparcikk- és ruházati üzletek, áruházak, játék- és ajándékboltok a szükségletnek megfelelően, de legfeljebb 14 óraiig nyitva tarthatók. A vendéglátóhelyek 15 óráig üzemeinek, de a pályaudvar környékén lévő, valamint a szállodai éttermek nyitva tartasa meghosszabbítható. December 25—28-án ^pénteken és szombaton) A dohány-, édesség- és virágboltok, valamint vendéglátó egysegek a vasamapi nyitva tartási rendjük szerint üzemelnek. Minden más üzlet és árunáz zarva tart. A kijelölt vendéglátóhelyek december 25-én és 26-án tejet, kenyeret és péksüteményt árusítanak. Fáink védelmében December 27-én (vasárnap) Valamennyi kereskedelmi egység, piac, vásárcsarnok a keddi nyitva tartási rendje szerint üzemel. Mindig nagy együttérzéssel tekintek a vizben, fagyban, hóban dolgozó emberekre, akik csatornákat ásnak, telefon- és gázvezetékeket fektetnek le, sínpárokat cserélnek télen. Megértem azt is. hogy meggémberedett kezeiket melegíteni kényszerülnek a nehéz munka folytatásához. Azt azonban nem értem meg, ha a tűzcsiná- láshoz egy élő fa új tavaszt álmodó ágait törik le. A repülőtér felé vezető utcában, a 12-es autóbusz végállomása mögött tapasztaltam ezt a napokban. Meggyőződésem: a munkát kiadó vállalatnak gondoskodnia kellene arról, hogy a munkavállalók ne kényszerülhessenek ilyen cselekedetekre. A gyárak is biztosítanak a nehéz körülmények között dolgozóknak szódavizet, teát. A fagyban dolgozók számára biztosítani kellene a melegedés lehetőségét ott is, ahol hulladékfa nem kerülhet a tűzre, mert nincs a közelben. Megengedhetetlen. hogy — míg egyik kézzé! fásítunk, a másikkai pusztítsuk a meglévőket. .. Deine Dezső Miskolc, Rácz Ádám u. 15. Magas jutalom reményében Napokon keresztül hiába kerestem papírszalvétát, érthető hát örömöm, amikor észrevettem kedvenc élelmiszerboltom egyik gondoláján a különlegesen csomagolt szalvétahalmokat. Hanem amikor a vékonyka csomagocskát kézbe vettem, s megláttam az árát is. ürömre váltott az örömöm. 18 forintért kínálják a Labatlani Papírgyár nosztalgiaszalvétáját. Azt a 25 darabot, ami egy ilyen celofángöngyölegben található. Azóta is töröm a fejem, hogy: miért ilyen drága ez a modern, stilizált rajzolatú, nem is szép, nem is különleges minőségű 25 darab? S főként, hogy mitől nosztalgiaszalvéta ez? Ugyan kinek a nosztalgiája és mi után? Hacsak nem a pár hónappal korábbi szalvétaárak után kivannak nosztalgiát ébreszteni. Mas tippem ugyanis — bárhogy töröm a fejem — nincs rá. Cs. A. Miskolc ... járom az utcát, vizsla szemekkel, már második hete. Erre egy apróhirdetés biztatott, amelyben egy másfél éves, 27 kilós, csokoládé- barna-mogyorószín, rajzos fejű, sárga szemű kutyáját keresi szomorú gazdija. A megtalálónak magas jutalmat ígér. Azóta minden utamba akadó kutyával farkasszemet nézek, s így jöttem rá, hogy az ebek nyolcvan százaléka sárga szemű, s kilóik a kérdéses csokoládébarna-mo- gyorószín szőrmébe burkoltak. Ez még tán kisebb akadály lenne számomra a magas jutalom elnyeréséhez, a gondom inkább az, hogy képtelen vagyok megállapítani a kutyák korát. S hasonló bajban vagyok súlyuk becslésével is. Ahhoz: hogy megsaccoljam egy nagyobb fajta eb kilóit, legalábbis fel kellene emelnem a jószágot. Ám az 5 kilósnál nagyobbaknak még a közelébe se merek menni. Lám, le kell mondanom a könnyű pénzről. Legyen inkább a bátraké .... P. S. Miskolc Kinek a nosztalgiája? Az erős gyengébbik nem A lakástextil szaküzletben vásároltam egy súlyos és terjedelmes portékát, amihez csomagtetős taxira és muszklis taxisra volt szükségem, bízva benne, hogy a pilóta kellő honorárium fejében segít felcipelni lift nélküli házunk sokadik emeletére az erőmet meghaladó terhet. Az áruháziak készségesen rendelték a taxit, amely perceken belül meg is érkezett. Megláttam a „pilótát”, aki fürgén pattant súlyos csomagomért, s elbizonytalanodtam látványa fölött. Filigrán fiatal- asszony szállt ki ugyanis a volán mögül. Őszintén szólva erősen kételkedtem abban. hogy akár csak a csomagtartóra bírja emelni tulajaonomaí, s kételkedésem akkor sem csökkent számottevően, amikor ez a művelet sikerült. Ráadásul könnyedén. De mi lesz ugyan a sokadik emeletig?! Hát kérem szépen: a taxi hölgyvezetője filigrán termetét hazud- tolóan, kecses eleganciával futott a lépcsősorokon felfelé, vállán az emberi próbáló teherrel. Üres kézzel sem győztem utolérni. Köszönet és hódolat az erős gyengébb nemnek! L. J. Miskolc liiiiiliÉiiii
