Déli Hírlap, 1987. szeptember (19. évfolyam, 202-227. szám)
1987-09-15 / 214. szám
Irta és énekli Adamis Anna „Soha nem érdekelt a siker99 Vannak olyan táncdalszövegek, amelyek a rajongók ajkán tovább élnek, s örökzöldekké válnak. Negyven nagylemez szövegírójaként dr. Adamis Annát sokan olyan szerzőnek tartják, aki egyfajta stilus- ban, maradandó értéket alkotott, -már eddigi - két évtizedes - munkásságával is. Mindennapi életéröl, terveiről beszélgettem vele a miskolci rockfesztivál csendesebb perceiben. — Milyen gondolatok vezérelték, amikor váratlanul autóba ült, s eljött a diósgyőri rockrandevúra? Rendkívül kíváncsi voltam erre a nonstop koncertre. Ilyenfajta összetételben máshol nem nallgatha- tom meg azokat, akik érdekelnek, mint zenészek. Mikor megérkeztem, több ismerősöm csodálkozva meg is kérdezte: — Anna, te itt? Ügy látszik, nem gondolták, hogy számomra vonzó lehet a rockfesztivál... — Eddigi, 20 éves alkotói tevékenysége során sikereket ért el, s nemzetközi hírnevet szerzett. Mielőtt megfogalmaz. létrehoz egy zeneszöveget, gondolkodik-e azon hogy milyen sikeres lesz? — Soha nem érdekelt a siker. Amikor dolgozom valamin, akkor csak a téma foglalkoztat, azt akarom a lehető legtermészetesebben Már prés alatt van Adamis Anna nagylemeze kibontani. A külvilág ilyenkor megszűnik számomra. Én egyébként írni nagyon szeretek, de beszélni róla már kevésbé. — Mégis, talán sokakat érdekelné, hogy min dolgozik mostanában? — Október 15—?5 között jelenik meg az első szóló, Hasznos füzet a miskolci szolgáltatásokról A munkaidőalap védelmében Ha tudná az ember, hogy melyik hivatalba, mikor érdemes mennie ügyével, nem kellene feleslegesen szabadságot kivenné. A Miskolc Városi Tanácson most készült el az a kiadvány, amely jó szolgálatokat tehet a munkaidőalap védelmében. A 60 számozott oldalból álló füzetkét a tanács munhelyben használható. S aki esetleg nem tudná, hogy legnagyobb bibliotékánk milyen részlegekből áll, ha elolvassa a munkaügyi osztály kiadványát, rájöhet, mire számíthat, ha felkeresi a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárat. A hasznos tudnivalókat még hosszan sorolhatnánk. saját nagylemezem. Ezt bizony még nagyon kevesen tudják. Én írtam, és én is énekelem a számokat. Ezzel egyidőben kapható lesz a boltokban a lemez szövegkönyve is. Rengeteg munkám van benne. Az elmúlt időszakban szinte állandóan dolgoztam, utaztam — kétszer repültem Amerikába. A képzelt riport... c. darab bemutatójára, előadására —, s meglehetősen keveset nyilatkoztam. szerepeltem. Szerettem volna, ha esztétikailag és tartalmilag is gyönyörű lenne a lemezem. Ragaszkodom az előbbi szóhoz, ugyanis ezt kérte tőlem az MHV, és. úgy érzem, sikerült a kívánságnak eleget tenni. A lemezem, Az utazók című dalából videóklipp Is készül, Xantus János rendezésében ezt is nemsokára láthatja majd a közönség. — Mi késztette arra. hogy saját maga számára Írjon dalokat? — Kétségtelen, hogy nagyon szeretek másoknak írni. Ám ezeket a dalokat senkinek sem mertem volna megírni. Ilyenkor ugyanis, ha magamnak dolgozom, felszakadnak olyan tudat alatti gátak, amelyek más alkotásnál megvannak. Fontos, hogy nem kell azonosulnom az előadó személyiségével sem. így ezt a lemezt teljes mértékben fel inerem vállalni. A legmélyebbről érkező gondolataimat, érzéseimet fogalmazom meg a dalokban. Ügy érzem, hat évi intenzív hangképzés után az énekhangem is elérte azt az árnyaltságot, amely közvetíteni tudja azokat a szándékaimat, melyekkel a daizim íródtak. (soltész) Fiatal hidraulikusok tanácskozása A lignit termelését maximálisan gépesítették (Herényi László felvételei) Augusztus 19-től üzemel a Mátraaljai Szénbányák bükkábrányi külfejtésétől az 5 km-es távolságban, Mezo- nyárád határában létesült vasúti szénpályaudvart ösz- szekötő hatalmas szállító- szalag. Idáig nagy teherbírású tehergépkocsikkal szállították az 1800 kalóriás szenet. A szállítószalag üzembeállítása nagymértékben csökkenti a költségeket. A bükkábrányi külfejtésű lignitmezőről jelenleg évente közel 1 millió tonna 1800 Kalóriás lignitet bányásznak. A mezónyárádi szénpályaudvarról vasúton szállítják a termeivényt a visontai Gagarin Hőerőműre -es-wi ti- szapalkonyai erőműbe. A villarr.osenurgia-iparág vizsgálatokat végzett a tisza- palkonyai erőmű lignithasználatra történő átállításával kapcsolatban. A vizsgálat megállapította: a népgazdaság beruházási képessége jelenleg nem teszi lehetővé, viszont a VII. ötéves tervi energiamérleg megengedi az átalakítás VIII. ötéves tervi áttervezését. Ennek következtében a Tiszai Erőmű évente 600—700 ezer tonna lignitet tud biztonsággal az átalakítás nélküli kazánjaiban eltüzelni. t kaügyi osztálya készítette. A Hivatalok, intézmények, szolgáltató szervezetek ügyfél- fogadási nyitvatartási rendje, 1987. című kiadványból részletesen és pontosan tájékozódhatunk valamennyi miskolci vállalat, intézmény tevékenységéről, szolgáltatásairól, s arról, hogy ezek mely napokon, milyen időpontokban vehetők igénybe. A kiadvány szerkesztői 11 fejezetbe sorolták a tudnivalókat. Értékes információkat szerezhetünk például a tanácsi szervek, a rendőrség, a bíróság, az ügyészség ügy- félfogadási rendjéről, az egészségügyi ellátásról. De megtudhatjuk azt is, hogy mikor tartanak nyitva az OTP helyi fiókjai, a biztosítók kirendeltségei, a posta- hivatalok. Nem lényegtelen tudni - s ez is kiderül a füzetből —, hogy mikor és hol fizethetjük be az áram-, a gáz- és a vízszámlát, illetve hol reklamálhatunk a szolgáltatások hiányosságai miatt. Az összeállításból nem hiányoznak a fodrászatokkal, a ruhatisztítással, a háztartási gépek, s az autók szerelésével kapcsolatos tudnivalók sem. A kiadványt lapozgatva arra is fény derült, hogy a József Attila Gyermekkönyvtárnak van tekercsdia-gyűjteménye. s a filmek kölcsönözhetők. A Kaffka Margit Fiókkönyvtár hanglemeztára pedig A most kiadott füzetből városink valamennyi vállalata kap tiszteletpél- dányt. S ha a cégek úgy látják, hogy ez nem elegendő valamennyi dolgozó tájékoztatásához, a tanácson vásárolhatnak újabb példányokat belőle. B. A. A Magyar Hidrológiai Társaság Ifjúsági Tanácsa 16-án és 17-én Miskolcon rendezi meg a XI. ifjúsági napokat a Borsodi Szénbányák székházában. Négy szekcióban értékelik a vízellátás, a csatornázás, a vízminőség-védelem, a vízkár- elhárítás és a vízhasznosítás témájában benyújtott pályázatokat. nini: css Elegendő mennyiségű orvosság áll rendelkezésre az ősszel és télen az ilyenkor gyakrabban előforduló felsőlégúti megbetegedések gyóBarátaim, a «esztenyefák Régen láttam már barátaimat, a Felszabadítók útján sort álló vadgesztenyefákal. Régen léptem oda hozzájuk, és néztem föl a koronájukig, ahol gyönyörű virágbokré- takat bont ki minden tavasz, és ahonnan a tüskés burkából kiforduló, földre hulló, csillogóan fényes gesztenyék koppanása jelzi: itt az ősz. Régen láttam őket, mert jó ideje volt már, amikor alatta sétáltunk esténként, nap mint nap. Szívesen jöttünk ide: jó volt belesni a járdáról a kertes vi\lák udvarára, bekanyarodni a Népkertbe, egy kicsit ropogtatni a kavicsot cipőink alatt a kacskaringós ösvényeken. Szerettem ezt az utat, mert szebb, különb volt, mint a többi: miskolci mértékkel mérve széles és egyenes. házaival, fasorával a fővárosi Népköztársaság út szegény vidéki rokona. Az út ma sem keskenyebb. Sőt: szélesebb. mint volt, különben el sem férne rajta a hömpölygő, bűzölgő autóáradat... Ahogy a haisogó zajban a kékes benzingőz párái közt a rekkenő nyárban ott álltam, akkor láttam csak, mi lett öreg barátaimmal ... A levelek sárgás, aranyion barnás színe nem az indián nyár, az ősz festőecsetjének nyoma volt. Olyan ez, mint amikor felmondja szolgálatát szervezetünk laboratóriuma, a máj, és bronzos pírt kap a bőr. Már a zöldellö nyárban sárgult, bar- nult a gesztenyék lombja. A szél csalóka játékot játszhatott: időutazást mímelve kergethetett sárga, zörgő leveleket a nyári hőségtől lágy aszfalton. Ha eresz sarkából, szikla réséből fa nő ki. csodájára járunk. A túlélés mesterei mégsem ők. Az én vadgesztenyéim vizet alig kapnak, hiszen mindent aszfalt borit körülöttük. A leveleiket por fojtogatja, és elzárja az éltető napfényt. Amit beszívhatnak sejtjeik a levegőből, égéstermék inkább, mint frissítő oxigén. Városba nem valók! — mondják ki rájuk a szentenciát a kertészek. Valami csoda folytán, valóban akad olyan fa, amelyik mintha fittyet hányna a városi ártalmaknak: a természet teremtette mindet, mégis flaszterra születtek. Csakhogy egyik sem vetélkedhet a gesztenyékkel: nem nyújtanak át nekünk májusban ezernyi bokrétát, mintha a tavasz üdvözölne minket. Es nem rugdoshatjuk a pattanva guruló, barna gesztenyéket, nem készülhet belőlük pálcikaember, gyufalábú kutya és asztalon lovagló hüvelyknyi zsoldos csapat az őszi estéken. Vajon meddig bírjátok még, szívós gyökérrel, acélos törzzsel, korán hulló levéllel, fulladozva, de minden tavasszal újraéledve, nagyvárosi gesztenyefák? És meddig bírjuk mi szívvel és tüdővel? meglehet, egyszer még kiderül: mi sem vagyunk igazán alkalmasak a városi étet- rc... Kiss László > a testek gyítására: e készítmények, elsősorban láz- és köhögéscsillapítók, valamint antibiotikumok raktári készlete már most meghaladja az ilyenkor szokásos mennyiséget. A C-vitamin-ellátás évek óta visszatérő gondot jelent a GYÓGYÉRT Vállalatnak, mivel e készítmény hatóanyagát Magyar- országon nem gyártják, importálni kell azt. Az egészségügyi kormányzat ezért az idén júniusban megtiltotta a gyógyszertáraknak, hogy közületeknek — nem gyógyászati célra — C-vita- mint adjanak ki. Nem kaphattak tehát ebből a fontos szerből a C-vitamin-tartal- mú kozmetikai és élelmi- szeripari termékek előállítói. Dara/sak dühe ij ■ i A támadó termesze- < 1 tű darazsakat szúrásra ingerli a sötétbarnára i í lesült ember 1 bőre és az élénk színű, vagy \ i; virágos mintájú ruha. '-= Ugyancsak gyakran j késztetik őket tárna- i- dásra az erősen illatosított kozmetikai i ! szerek és a hajlakk. 1 A mainzi egyetem bőr- , j gyógyászai szerint, az • embert a darazsak támadó kedve ellen leg- i , jobban az védi meg, ha fehér, zöld, vagy i világosbarna ruhában ' í jár, s kerüli az erős , illatú kozmetikai sze- ■ reket. Gipsz Rudabányáról i a HCM-be Az Országos Érc- és Ásványbányák Észak-borsodi Művei — ez a volt rudabá- nyai vasércbánya új neve — a felsőtelekesi külszíni bányájában 80 0O0 tonna gipszet termel az idén. A cementgyártás fontos alapanyagát addig küllőidről szerezték be. Rudabányáról mintegy 50 ezer tonna gipszet szállítanak a Hejőcsabai Ce- j ment- és Mészművekbe A teljesen gépesített külfejtés- bői a gipsztermelvény többi része a váci, a beremendi és a bélapátfalvi cementgyárba jut. j(c Üzemben- a szállítószalag. Teherautók helyett szállítószalag Bükkábrányban Csökkennek a költségek
